Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-13 / 267. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! . 1955, NOVEMBER 13., VASÄR NAP Ára 50 fillér XI, ÉVFOLYAM, 267. SZÁM I Magyar Dolgozók Pártia Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatairól (Elfogadta a Központi Veze­tőség 1955. november 12-i ülése.) A Központi Vezetőség megál­lapítja, hogy az első ötéves terv időszakában 1950—1954-ig je­lentős sikereket értünk el hazánk szocialista iparosításában. Az ipa­ri termelés 1954-ben 131 száza­lékkal volt magasabb, mint 1949- ben és 1938-hoz képest mintegy háromszorosára nőtt. Jelentős mértékben iparosodtak az addig iparilag elmaradt megyék és já­rások, továbbá fokozódott az ipar koncentrációja, az ipari munká­soknak nagyüzemekbe való össz- pontosulása. Mindezek következ­tében az ipar részesedés,« a nem­zeti jövedelem termelésében el­érte a 63,9 százalékot és a népi demokráciánk vezető lerejét képe­ző nagyüzemi munkásság száma jelentősen megnőtt. Iparunkban leggyorsabban fej­lődtek a termelőeszközöket elő­állító iparágak, termelésük öt év alatt 188 százalékkal, a gépipar termelése 267 szá­zalékkal növekedett. Ez megfe­jel a szocialista iparosítás köve­telményeinek. A nehézipar nagy­mértékű fejlődése következtében emelkedett az ipar műszaki szín­vonala, korszerű munkaeszkö­zökkel látták el a népgazdaság különféle területeit. Létrejöttek a mezőgazdaság szocialista átala­kításának legfontosabb anyagi — műszaki feltételei, erősödött or­szágunk védelmi képessége és nö­vekedett népünk jóléte. A köny- nyfi- és élelmiszeripar termelése Bt év alatt ugyancsak jelentős mértéiben, 127 százalékkal e.mel­keitett. Az Iparosítás eredményeit mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok létrehozása és kiterjesztése tette lehetővé. A gyáriparban az összes termelő- eszközök szocialista tulajdonba kerültek, és az egész iparban a szocialista termelés részaránya el­éri a kilencvenhét százalékot. Az ipari terme'és 1955-ben is je­lentősen továbbfejlődik. A Köz­ponti Vezetőség 1955. márciusi ha­tározatának végrehajtásával sike­rült kiküszöbölni az átmeneti megtorpanást, amely a jobboldali nézetek érvényesülése következ­tében iparunk és különösen ne­héziparunk fejlődésében 1954-ben bekövetkezett. Az elmúlt évek so­rán az ez évben elért eredmények kétséget kizáróan igazolják a szo­cialista iparosítás politikájának, a nehézipar elsősorban való fejlesz­tésének helyességét A szocialista iparosítás nagy eredményei mellett az iparban je­lentős hiányosságok is vannak. Fontos iparágak elmaradtak a korszerű technika alkalmazásában és nem megfelelően használják fel a meglévő technika lehetőségeit sem. Nagyrészt ennek következté­ben sok területen alacsony a mun­ka termelékenysége, magas a ter­mékek önköltsége, s nem kielégítő a minőség. A Központi Vezetőség a népgaz­daság további egészséges fejlődé­sének biztosítására, s azért, hogy a második ötéves terv idejében még nagyobb sikereket érhessünk el a szocializmus építésében, szük­ségesnek tartja hatékony intézke­dések foganatosítását az ipar tech­nikai színvonalának gyorsabb 1 emelésére, a munka termelékeny- ■ ségének további növelésére, a ter- j mékek önköltségének nagyobb mértékű csökkentésére és minő­ségének javítására. E feladatok si- j keres megoldása megköveteli az ipar vezetésének megjavítását, a Dártirányítás színvonalának eme­lését, a dolgozók közti politikai munka hatékonyabbá tételét és a szocialista munkaverseny fellendí­tését. I. Az ipar további technikai haladásáért A munka termelékenységé­nek állandó növelése a szocia­lizmus egyik legfontosabb gaz­dasági törvénye. A munka termelékenységének emelkedése dönti el a termelés növekedésének és a népjólét foko­zásának ütemét. Ezért a Magyar Dolgozók Pártja mindenkor kül­önleges figyelmet fordított a ter­melékenység növelését gátló aka­dályok elhárítására és a dolgozó tömegek mozgósítására a termelé­kenység fokozása érdekéből!. A munka termelékenységének állandó növekedését a szocialista gazdaságban mindenekelőtt a technika rendszeres fejlesztésével kell biztosítani. E követelmény­nek megfelelően iparunk mű­szaki színvonala jelentős mér­tékben növekedett az első öt­éves terv idején. Az új üzemek­ben és a régi üzemek nagy részé­ben sok korszerű gyártási eljárást valósítottak meg. Iparunk számos gyártmánya méltán kelt elisme­rést külföldön is. Az eredmé­nyek ellenére azonban az el­múlt években az ipar műszaki színvonalának fejlődése háttérbe szorult a termelés mennyiségi növekedése mögött és több terü­leten elmaradt a technika világ- szerte végbement rohamos fejlő­désétől. A termelés folyamatai­nak gépesítése, az új gyártási eljárások elterjesztése, a korszerű gyártmányok bevezetése nem ha­lad kielégítő ütemben. Iparunk műszaki színvonalának viszonylagos elmaradásáért fele­lősség terheli ipari miniszté­riumaink, 'az Országos Tervhi­vatal és a Tudományos Akadémia vezetőit, akik nem hárították el időben azokat az akadályokat, amelyek a műszaki fejlődést gá­tolták, a kutató intézetek mun­káját nem a legfontosabb fel­adatokra irányították, nem szer­vezték meg megfelelően sem a hazai kutatási eredmények gya­korlati alkalmazását, sem a kül­földön, elsősorban a Szovjetunió­ban és a népi demokratikus or­szágokban elért műszaki és tudo­mányos eredmények hasznosítá­sát. Az ipari üzemek vezetőinek nagy része a megszokotthoz való ragaszkodás, önelégültség, az új­tól való idegenkedés következté­ben nem foglalkozott kielégítően az új technika bevezetésével. Ezek a funkcionáriusok nem vették eléggé figyelembe a pártnak azt a tanítását, hogy a technika ál­landó előrehaladása nélkül lehe­tetlen a szocialista termelés gyorsütemfi fejlesztése. A Központi Vezetőségnek és a Minisztertanácsnak az ipar dolgozóihoz intézett levele j nyomán az üzemekben és mi­nisztériumokban számos kez­deményezés történt, amely megmutatja, hogy a dolgozók nagy lelkesedéssel teszik ma­gukévá az új technika beveze­tésének ügyét. Létrejött az országos műszaki fej­lesztési tanács. Most az a fel­adata, hogy Iájelöljük az ipar előtt álló legdöntőbb feladatokat és biztosítsuk a feltételeket ezek végrehajtásához. A Központi Vezetőség — az elmúlt hónapokban az üzemekben tartott műszaki tanácskozások eredményeit is figyelembevéve — a kővetkezőket határozza: 1. Az ipari miniszterek, mi­niszterhelyettesek, az iparigazga­tók, az üzemi igazgatók és fő­mérnökök legfontosabb feladata, hogy a népgazdasági terv telje­sítésének biztosításával együtt gyors ütemben emeljék a ter­melés technikai színvonalait, s ez­által is biztosítsák a munka ter­melékenységének gyorsabb növe­kedését. E feladat megoldásának alapvető követelménye a nehéz­ipar elsődleges fejlesztése és en­nek alapján a termelési folyamatok komp­lex-gépesítésének széleskörű megvalósít á-a, a villamosítás és automatizá'ás kiterjesztése, korszerű, új gyártmányok be­vezetése, a termelés techno­lógiájának állandó tökéletesí­tése. A termelés technikai színvo­nalának emelését a népgazdaság erőforrásainak leggazdaságosabb felhasználásával, igen jelentős részben a meglévő technika jobb kihasználásával, a meglévő üze- ! mek korszerűsítésével és fejlesz­tésével kell megoldani. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november 9-től 12-ig ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottságnak „A politikai és gazdasági helyzet és a párt feladataidról szóló beszámolóját, amelyet Rákosi Má­tyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára terjesztett elő. A Központi Vezetőség beható vita után a beszámolót egyhangú­lag jóváhagyta és határozattá emelte. A Központi Vezetőség megtárgyalta továbbá az „Ipari ter­melésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladataidról szóló jelentést, amelyet a Politikai Bizottság ne­vében Mekis József elvtárs ter jesztett elő. E napirendi pont tárgyalásánál gazdasági, műszaki, tudományos életünk vezetői nagy számban vetek részt. Részletes vita után a Központi Ve­zetőség egyhangúlag megfelelő határozatot hozott. A Központi Vezetőség harmadik napirendi pontként szer­vezeti kérdéseket tárgyalt. Elhatározta, hogy javasolja az or­szággyűlésnek Erdei Ferenc elvtárs, földművelésügyi minisz­ternek, a Minisztertanács elnök- helyettesévé, továbbá Matolcsi János elvtársnak földművelésügyi miniszterré való megválasz­tását, egyben Matolcsi János elvtársat, tekintve, hogy más munkaterületre kerül, a Központi Vezetőség titkárának tiszte alól felmentette. A Központi Vezetőség Kovács István és Egri Gyula elv­társakat a Központi Vezetőség titkárságának tagjaivá és egy­ben a KV titkáraivá választotta meg. Budapest, 1955. november 12. 2. A munka termelékenységé­nek gyorsabb emelése mindenek­előtt a gépipar fejlesztését kö­veteli meg. A gépipar műszaki színvonalának emelésére a szerszámgépgyártást lényege­sen fokozni kell és új, kor­szerű géptípusokat kell előál­lítani. A forgácsmentes megmunkálás kibővítését korszerű prések, fog- hengerlőgépek gyártásának meg­növelésével keli biztosítani. Iparunk értékes hagyományai­ra támaszkodva jelentősen fej­leszteni kell a Diesel-motorgyár­tást. Folytatni kell a Ganz-típusú motorcsaládok, valamint a gép­járművek és traktorok Diesel-mo­torcsaládjának korszerűsítését és sorozatgyártásának kiszélesítését. Meg kell kezdeni a nagyteljesít­ményű gázturbinák kifejleszté­sét. Meg kell szervezni a me­chanikus, hidraulikus és elektro­mos átvitelű Diesel-mozdonyok sorozatgyártását, elsősorban a hat­száz lóerős mozdonyét. Létre kell hozni a nagyteljesítményű Diesel- elektromos mozdonytípusokat. Tökéletesíteni kell a motorvo­natok és az elektromos mozdo­nyok üzemszerű gyártását. A mezőgazdaság szocialista át­szervezéséhez szükséges techni­kai alap teljes megvalósítása végett nagy sorozatban kell gyártani az 54 lóerős lánctalpas és 25 lóerős univerzális trak­torokat. Meg kell oldani a gabonaterme­lés, a kukorica- és szálastakar- mány-termelés komplex-gépesíté­sét hazai gyártmányú gépekkel. Csökkenteni kell a mezőgazdasági gépek indokolatlanul magas önsú­lyát. Korszerűsíteni kell a kü<- lönböző elektromos motorok gyár­tását, bővíteni kell választéku­kat. Jelentősen fejleszteni kell a vegyipari gépgyártást, ki. kell bő­víteni gördülőcsapágy termelé­sünket. A híradástechnikai iparban a fejlesztést a vácuum-technika és a mikrohullámú átviteli tecbni- ■ ka területére kell összpontosítani. Meg kell oldani a televíziós kép- i csövek, az új novalcsasorczat, több korszerű nagyadócső sorozat- ! és tömeggyártását. Előtérbe kell helyezni a sokcsatornás mikro­hullámú rendszerek, az új típusú frekvencia-móduláló és televíziós berendezések, rádió nagyadc-ál- lomások gyártását. Meg kell ol­dani a híradástechnikai ipar nagy- fontosságú alapanyagainak hazai gyártását, korszerű színvonalra ! kell emelni a műszaki üveggyár* tást. Műszeriparunk fejlesztésé­nek előterébe az elektronikus mű­szerek, automataberendezések és a komplett laboratóriumi felsze­relések gyártását kell állítani. Az egész népgazdaság műszaki színvonalának emelése és a kül­kereskedelem igényeinek kielé­gítése céljából a gépipar terüle­tén meg kell gyorsítani a leg­korszerűbb új gyártmányok ki­bocsátási. Az új gyártmányok tervezésénél nagy gondot kell fordítani az anyag, különösen az importanyag felhasználás csökkentésére, vala­mint az alkatrészek szabványosí­tásának és tipizálásának követel­ményeire. Olyan gyártmánycsalá­dokat kell létrehozni, amelyeken belül különféle méretű, teljesít* i ményű és különféle célokra nasz- ! nálható gépek nagymértékben azonos alkatrészekből, szerelvé­nyekből, szerelési egységekből épülnek fel. Tovább kell szélesíteni a soro­zat- és szalagszerű gyártást, fo­kozni kell a felszerszámozást, a készülékezést, műszerezettséget és a nagyteljesítményű célgépek al- kalmazását. Ki kell terjeszteni a termelékenyebb, kevesebb anya­got igénylő és olcsóbb megmun­kálási és korszerű felületkikészí- tési eljárások, többek között a süllycszlékes kovácsolás, a prSci- 1 ziós öntés, a porkohászat, a nagy­frekvenciás edzés, a fedettívű 'Folti'a'* " 2 o’dalon

Next

/
Thumbnails
Contents