Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-09 / 263. szám

2 1955. november 9., szerda ViUaisaibU Hifii Dulles amerikai külügyminiszter jugoszláviai látogatása Belgrád. (TASZSZ) Amint a Tanjug hírügynökség jelenti, no­vember 6-án Brioni-szigetén tár­gyalások folytak Tito, a Jugosz­láv Szövetségi Népköztársaság elnöke és Dulles amerikai kül- ügyminis^er között. A tárgyalások befejeztével ki­adott közlétnény hangsúlyozza, hogy megegyezésre jutottak több kérdésben, különösen a nemzet­közi helyzet javítását és a két or­szág közötti baráti együttműkö­dés fokozását célzó további erő­feszítések lehetősége és szüksé­gessége kérdésében. A Tanjug jelentése szerint va­sárnap Dulles külügyminiszter a Tito elnökkel folytatott tárgya­lások után sajtóértekezleten kije­lentette, hogy megtárgyalták' a legfontosabb folyó nemzetközi problémákat. Fő tárgyalási téma volt egyebek között az a tájé­koztatás, amelyet Dulles a genfi értekezlet menetéről, különösen az európai biztonság és Németor­szág kérdéséről adott Tito-elnök­nek. Dulles hozzáfűzte, hogy sze­retné Tito elnök véleményét hal­lani e problémák megoldásának lehetőségeiről. Ugyancsak meg­vitatták a közelkeletl helyzetet, különös tekintettel arra a tény­re, hogy Tito elnök egyiptomi uta­zásra készül. Ennek során közöl­hetné Nasszer egyiptomi minisz­terelnökkel közös véleményüket. Dulles ezután utalt arra, hogy megtárgyalták a keleteurópai or­szágokban uralkodó helyzetet és ezen országok függetlenségének kérdését, hozzáfűzve, hogy közös véleményre 'jutottak: ezeknek az országoknak joguk van a függet­lenségre mindenféle külső beavat­kozás nélkül, továbbá joguk van sajátmaguknak eldönteni, hogy mit akarnak. A belgrádi rádió jelentése sze­rint Dulles amerikai külügymi­niszter vasárnap este Jugoszlá­viából Genfbe repült. Minden lehetőség megvan a tartós, szilárd békés viszonyok megteremtésére KÜLFÖLDI HÍREK MOSZKVA Dwight Eisenhower a Szovjet­unió nemzeti ünnepe alkalmából a következő táviratot küldte K; J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnö­kének: „A Szovjetunió nemzeti ünnepe alkalmából örömmel ra­gadom meg az alkalmat, hogy őexelleneiájának és a Szovjetunió népeinek az Egyesült Államok népe nevében a tartós és igazsá­gos béke elérésében történő elő­rehaladásra irányuló legjobb kí­vánságokat tolmácsoljam.“ GENF Kedden 16 órakor megkezdő­dött a külügyminiszteri értekez­let 8. ülése. Az ülésen John Fos­ter Dulles amerikai külügymi­niszter elnökölt. GENF Erich Ollenhauer, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke hétfőn Géniben megbeszélést folytatott Dulles amerikai külügyminiszter­rel. Az eszmecserén német részről részt vett Grewe tanár, amerikai részről pedig Livingston Mer­chant, továbbá az amerikai kül­ügyminisztérium nyugatriémetor- szági szakértője is. PÁRIZS Ben Jusszef marokkói szultán hétfőn tárgyalást folytatott de Gaulle tábornokkal. Ujságírókö- rök értesülése szerint Ben Jussze- fet november 16-i marokkói visz- szatérte előtt a köztársasági elnök kihallgatáson fogadja. Kinevezés A Népköztársaság Elnöki Taná­csa Nógrádi Sándor altáborna­gyot, a honvédelmi miniszter első helyettesét vezérezredessé nevez­te ki. (MTI) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója al­kalmából Moszkvában, a Nagy Színházban ünnepi ülést tartot­tak. Az ünnepi beszédet L. M. Kaganovics, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­sága elnökségének tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese mondotta. L. M. Kaganovics beszédében foglalko­zott a nemzetközi helyzettel, melynek során a genfi értekez­lettel kapcsolatosan a többi kö­zött a következőket mondotta: A világ közvéleményének fi­gyelmét jelenleg a négy hatalom külügyminisztereinek Genfben folyó értekezlete vonja magára. A szovjet kormány a genfi négy­hatalmi külügyminiszteri értekez­let fontos kérdésének az európai kollektív biztonság- kérdését tart­ja­Az európai népek joggal köve­telik, hogy végre tegyenek reális intézkedéseket az új háborúk megakadályozására, valamennyi európai állam, elsősorban a hit­leri betöréstől szenvedett orszá­gok "biztonságának biztosítására. A szovjet javaslatok éppen ennek a célnak felelnek meg. Vajon hogyan válaszoltak a há­rom nyugati hatalom képviselői ezekre a javaslatokra? Bármeny­nyire furcsa is, azt javasolták, hogy ott kezdjük az egész dolgot, hogy állítsuk vissza a militariz- must egész Németországban és vegvék fel az egyesített, remili- tarizált Németországot az észak- atlanti tömbbe, amely a Szovjet­unió és a népi demokratikus or­szágok ellen irányul. A szovjet kormány elutasította és továbbra is elutasítja ezeket a javaslatokat. Az egész szovjet nép egyhangúlag támogatja kormányát és kijelenti: mi és a többi európai nép nem azért ontottuk vérünket és zúztuk szét a német imperializmust a Nagy Honvédő Háborúban, hogy saját kezünkkel helyreállítsuk azt, minden nép, köztük a német nép szerencsétlenségére. Mi azt kí­vánjuk, hogy békeszerető és de­mokratikus államként állítsák helyre Németország egységét. Ez a szovjet kormány szilárd állás­pontja és ebből egy jottányit sem engedünk. Beleegyeztünk a két kérdés megtárgyalásának összekapcsolá­sába, de az összekapcsolás nem azt jelenti, hogy a nagyobb kér­dést, az európai biztonság kérdé­sét alárendeljék a német kérdés nek, amint erre Genfben a nyu­gati hatalmak képviselői törek­szenek. . A fegyverzet csökkentése és az atomfegyver eltiltása a népek egyik legfontosabb követelése most a béke megszilárdításáért indított harcukban. A szovjet kor­mány javaslatai ismeretesek, az Egyesült Államok képviselői amellett foglalnak állást, hogy szorítkozzunk a fegyverzet ellen­őrzésének megteremtésére. Mi a leszerelés ellenőrzése mel­lett vagyunk, nem pedig a foly­tatódó fegyverkezés ellenőrzése mellett. Nem mondhatunk le a fegyverkezési hajsza megszünte­tése és az atomfegyver eltiltása kérdésében előterjesztett javaslat­ról. A népek nem szavakat, hanem tetteket, nen| a leszerelés hangoz­tatását, hanem igazi leszerelést és az atomfegyver eltiltását vár­ják. Meggyőződésünk, Hogy a le­szerelésért indított harcunkban aktívan támogatnak bennünket a világ népei. A nemzetközi viszonyok alaku­lásának 1955-beli tapasztalatai azt mutatják, hogy teljes mértékben beigazolódott a Szovjetuniónak az a politikája, hogy tárgyalások út­ján oldják meg az államok kö­zötti nézeteltéréseket. Jelenleg minden lehetőség megvan a vi­lágon arra, hogy véget érjen a hidegháború és tartós, szilárd bé­kés viszonyok következzenek. Eh­hez arra van szükség, hogy a reakciós imperialista erőket még jobban visszaszorítsák. és a kor­mányok valóban biztosítsák a békét a népek számára. Katonai díszszemle a moszkvai Vörös téren November 7-én, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóján délelőtt 10 órakor, a moszkvai Vörös téren megkez­dődött a moszkvai helyőrség csa­patainak díszszemléje. A díszszemlét G. K. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, honvé­delmi miniszter fogadta, majd üdvözölte a díszszemle részvevőit. Zsukov elvtárs beszédé után a Vörös téren hatalmas »hurrá« - kiáltások viharzottak végig. El­dördült a Kreml ütegeinek sor- tüze. A zenekar eljátszotta a Szovjetül!i<k állami himnuszát, majd harsonák jelezték a dísz­szemle kezdetét. Pá riépítés Még mindig le vagyunk maradva a kenyérgabonavetéssel A mezőgazdasági igazgatóság jelenti: november 5-ig a megye 56,9 százalékra teljesítette ke- nyergabonavetési előirányzatát. A szövetkezetek külön 69,8, az egyé­niek pedig 48,3 százalékra. A járások közül: 1. a gyomai 85,6, 2. az orosházi 83,7, 3. a szarvasi 61,1, 4. a gyulai 59,2, 5. a sarkadi 50,9, 6. a szeghalmi 49,5, 7. a békési 45,5, 8. a mezőkovács­házi 43,8 százalékkal. A városok sorrendjében: 1. Bé­késcsaba 51,2, 2. Gyula 42,8, 3. Orosháza (nem adott jelentést). A legjobb községek: Kisdomb­egyiháza, Dévaványa, Ecsegfalva, Medgyesbodzás. A legrosszabb községek: Lőkös­háza, Nagykopáncs, Kertészsziget, Kétsoprony. Az október 31—i állapothoz vi­szonyított emelkedés, nem sok. A 21,5 százaléknál több is lehetett volna, ha figyelembe vesszük a rendelkezésre álló gépi és fogat­erőket. örvendetes, hogy az ün­nep alatt, különösen a termelő- szövetkezetek és a gépállomások dolgozói több ezer holddal növel­ték a búzavetés területét. Észrevételek egy propagamdistá* konferenciáról Szombaton jöttek össze először konferenciákra azok az elvtársak, akik a politikai gazdaságtan sza­kosított tanfolyamok propagan­distáinak konferenciáit vezetik majd a járásokban. Ezekre az elvíársakra nagy felelősség hárul, nekik kell e tanfolyamok pro­pagandistáival tisztázniok és rész­letesen választ adniok az esetle­gesen meg nem értett alapvető kérdésekre, rajtuk múlik, hogy a politikai gazdaságtant, mint tör­ténelmi tudományt, pártunk tö­megei jól elsajátítsák. Ha a meg­tartott két konferencia közül az egyiket vizsgáljuk, melyet Andó elvtárs, az MB politikai mun­katársa vezeteti, mondhatjuk, hogy betöltötte feladatát. Elsősor­ban is — nagyon helyesen — a három fő kérdés közül az elsőre fordították a konferencia idejé­nek kétharmad részét. Ez lehe­tővé tette, hogy a marxizmus-le- ninizmus tanítását a társadalom fejlődéséről alapos részletességgel megvitassák az elvtársak, külö­nös tekintettel a termelési vi­szonyokra. így vált világossá, hogy mji a társadalmi fejlődés, és mi viszi azt előre, s hogy a társadalom fejlődését a termelés határozza meg Nagyon helyes a konferencia ve­zetésében az is, hogy az alap­fogalmakat szemléltetve a táb­lára felrajzolták, s így tisztázó­dott olyan alapvető elvi kérdés, hogy a termelőerők egyik alkotó­része a munkaeszköz és nem a termelőeszköz. A politikai gaz­daságtan alapfogalmainak ilyen módszerű ismertetése szükséges azért, mert ennek tisztázatlan­sága a további tanulmányok so­rán, az egy es kérdések megérté­sénél nehézségeket okozna. A konferencia résztvevői gon­dosan elemezték a gazdasági tör­vények fogalmát és objektív jel­legét, amelyek a valóság ösz- szefüggéseit fejezik ki. Ezek a törvények meghatározzák az emberek tevékenységét, fel­ismerhetők és felhaszná:hatók. A part, a szocialista állam éppen a marxizmus tudományára tá­maszkodva, e törvényeket a fejlő­dés szolgálatába- állítja. A konferencia pozitív vonása volt, hogy a hallgatók általában jól felkészültek, különösen jó fel- készültségről tett bizonyságot Lipták elvtárs, a gyulai járási pártbizottság titkára. Hiányossága volt a konferenciának, hogy néhány hallgató igazolatlanul maradt távol, ami általában akadály ózza az ok­tatás zökkenőmentességét, hiszen ezeknek az elvtársaknak pótkon­ferencián kell résztveinniök, ami időeltolódást jelent a járási pro­pagandista-konferenciáknál. Az is kitűnt, hogy egyes helyeken baj van az anyagellátással, az egyik hallgató a konferencia idejéig sem kapta meg az útmutatót, ami gátolta a tanulásban. Helyes olvan esetekben, amikor nem áll ren­delkezésre elegendő útmutató, ha a járási pártbizottságon legépel­tetik a kötelező irodalom jegy­zékét és átadják a propagaudis- láknak. Helyes volt a konferencia vezetésében, hogy a hallgatók megvitattak egy-egy kérdést, ha a vélemények nem egyezlek, majd az összefoglalóban pontosan meghatározott választ kaptak Az összefoglalókkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy átfogó választ adtak minden egyes kér­désre, ami helyes, követendő minden konferenciavezető számá­ra. A vezetésben csupán egy fo­gyatékosság volt, hogy Andó elv­társ csak a jelentkező elvtársak véleményét hallgatta meg, nem szólított fel egy-egy elvtársat, hogy valamely kérdésről fejtse ki véleményét. A propagandisták ál­talában szólítsák is fel az egyes hallgatókat — különösen az első konferenciákon —, mert bizo­nyos bátortalanság tapasztal­ható ilyenkor. Mindent összevetve: a konfe­rencia résztvevői alapos részletes­séggel tárgyalták meg a poli­tikai gazdaságtan első témakörét, ami biztosítéka a járási propa­gandista konferenciák sikerének, biztosítéka annak, hogy pártunk széles tömegei megismerkedje­nek e tudományággal. — ei Pártélet hírei Gondjuk van a fiatalokra A Sarkadi Kendergyárban a pártszervezet, a gyár vezetősége rendszeresen segíti a DlSZ-szer- vezetet. Egy hónappal ezelőtt he­lyiséget kaptak a fiatalok és utá­na megindult az élet. Két éve dol­goznak már a gyárban, de még egyszer sem vettek részt szer­vezett politikai oktatásban. Most történt meg először, hogy huszon­három fiatal önként jelentkezett hallgatónak a Petőfi-iskolára. A pártszervezet és a gyár veze­tősége nemcsak a fiatalok neveié« sére gondol, hanem azok szóra­kozására is. Van már ping-pong- asztaluk és november 2-án 47 könyvet vettek a fiataloknak. Ha­marosan újabb ajándékokkal le­pik meg őket: székeket, asztalo­kat vásárolnak, mert az még hi­ányzik a felszereléshez. A hanyagság következménye Kinevezfék a sorsolási bizottságot Az Ötödik Békekölcsön első húzását — akárcsak az eddig le­zajlott 32 államkölcsönsorsolást — a kötvénytulajdonosok képvisele­tében, a dolgozók legkiválóbbjai- ból alakult sorsolási bizottság el­lenőrzi. A pénzügyminiszter kinevezte a sorsolási bizottságot. A bizottság elnöke Tarján Endréné, a Pénz­ügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatóságának helyettes veze­tője, alelnökök: Szabó Elek, a Vö­rös Csillag Traktorgyár szerszám­esztergályosa és Szohár Ferenc, az OTP főosztályvezetője. Csorváson a három termelő- szövetkezet kommunistái a leg­utóbbi hónapban is kivétel nélkül rendezték a párttagsági díjat. Százszázalékos a • tagdíjfizetés a gépállomás, a földművesszövetke­zet, s a rendőrség pártalapszerve- zetében is. A községi alapszerve­zetben viszont csak 93 százalékos volt októberben. Búzás elvtárs’, a községi alapszervezet párttit­kára szerint a pártcsoportbizal- miak elég jól ellátják feladatu­kat. Havonta rendszeresen össze­[ ülnek — tanácskoznak, értékelik munkájukat és megfelelő segítsé­get kapnak. Azonban a legjobb pártcsoportbizalmiak sem tudtak eredményt elérni egyeseknél. Ifj. Bállá Ferenc és Murvai András például már több mint egy féléve nem fizette ki a párttagsági dí- ; jat. A többszöri figyelmeztetés i sem használt ezeknek az emberek- [ ; nek, s nemtörődömségüknek az lett a vége, hogy kizárták őket a párt soraiból.

Next

/
Thumbnails
Contents