Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-06 / 262. szám

1955. november 6., vasárnap __________________________ ViUcnsawk VUflti N e késlekedjenek a vetéssel Tótkomlóson sem! Egyre nő az érdeklődés a szerződéses sertéshízlalás iránt A megye járásai közül a búza­vetésben 46,1 százalékkal az oros­házi járás a második. Ennek alapján azt gondolhatnánk, hogy a járásban mindenhol legalább hasonlóak az eredmények. Pedig korántsem ez a helyzet. Tótkomlóson a járáshoz képest is elég nagy az elmaradás. A tsz-ek még az 50 százalékot sem érték el a búzavetésnél novem­ber 2-ig, az egyéniek pedig becslés szerint, csak mintegy 5— 6 százaléknál tartanak. Igaz, a tanácsnál sem ismerik pontosan azt, hogy az egyéniek mennyit vetettek, mert sok gazdálkodó földje Pusztaszöllős, Békéss áro­son. Nagykopáncs, Nagymajlát, vagv Végegyháza határához tar­tozók. Mégis, ha ezt a körülmény t is figyelembe vesszük, akkor is rendkívül nagy az elmaradás Azt sem lehet mondani, hogy a vt é t a kukorica betakarítása ann. ..a gátolta volna, hogy ezért Szovjet hősök sírjait kcs/orúzzák késtek meg a vetéssel, hiszen szerda estig csak elvétve maradt a határban töretlen kukorica. In­kább abban van a hiba, hogy nem kezdtek azonnal vetni, mi­helyt a betakarítást befejezték. Késlekedtek, halogatták ezt az egyéniek. S ebben szerepet ját­szott az is, hogy a politikai mun­ka is elég gyenge volt, nem jutott el valamennyi paraszthoz a párt szava. Ezt pedig nem lehet pó­tolni semmilyen intézkedéssel, mert az egyéni elbeszélgetés, a vetést halogatók felkeresése sokat változtatott volna a helyzeten. Ezt — bár elég későn — felis­merték a tanácsnál, s ehhez a tanácstagok segítségét kérték. Pénteken este 70 tanácstag ko­pogtatott be az egyéniekhez, hogy elbeszélgessenek azokkal a pa­rasztokkal, akik még nem vetet­tek el. A tanácsnál számbavet- ték a rendelkezésre álló fogat­erőt is, eszerint a községben 242 fogattal láthatnak hozzá a vetéshez Kiszámították: ha egy fogattal még 15 holdat vetnek el, akkor két hét alatt befejezhetik a vetést. E határidő azonban túl késői. Előbb kell a vetőmagnak a föld­be kerülni. Éppen ezért a gép­állomásnak az eddiginél jóval na­gyobb segítséget kell adnia az egyénieknek. Mihelyt a tsz-elc- ben befejezik a vetést, azonnal az egyéniek földjére kell irányí­tani a gépeket, s el kell érni azt, hogy ne 14 nap múlva, ha­nem, ha az idő kedvező lesz, akkor ennél rövidebb idő alatt földbe kerüljön a vetőmag. Az esős időszakot jól ki kell használnia a községi tanácsnak. Vizsgáljuk meg körültekintően, mik azok a tennivalók, amelyek­kel a vetést gyorsabbá tehetik. Nézzék meg, kik azok, akiket a tanácstagoknak fel kell keresniük. Az egyéniek pedig fogjanak ösz- sze egymással, segítsék a fogattal rendelkezők a fogatnélkülieket. Kövessék Andó János tanácstag példáját, aki miután sajátját el­vetette, másoknak is a segítsé­gére sietett. (Podima) A zsadányi területi piSZ>*zer- vezet tagjai egyik össhtfovetelü- kön elhatározták, hogy november 7-én megkoszorúzzák a szovjet hősök sírját. Az elhatározás meg­volt, csak éppen pénzzel nem ren­delkezett a szervezet. Ez nem volt kifogás a fiatalok előtt. Már ott, a gyűlésen, a saját pénzüket ajánlották fel, s ebből egy szép koszorút vásároltak. November 7-én a területi DISZ-szervezet részéről egy ifjúsági küldöttség koszorú zz a men a szovjet hősök sírját. November — a vasgyűjtés i hónapja | Üt törők! Diszisták! | A Minisztertanács határo­» zata értelmében novemberben | vas- és fémhulladékgyűjtő- kampány indul. Úttörők, út­törő csapatvezetők, úttörő-csa­patok, diszisták, DlSZ-szerve- zetek, középiskolás fiatalok, vegyetek részt ebben, a nép- gazdasági szempontból fon­tos munkában! Segítitek nép­gazdaságunkat, ha azt a sok kis darab vasat, amely ha­szontalanul hever, összegyűj- titek, s odaadjátok a begyűj­tő vállalatnak. Ne hagyjatok kárba veszni egy darabot sem. Úttörő-csapatok, DISZ-szer- t vezetek! Hívjátok egymást versenyre, harcoliatok a na­gyobb mennyiségű vas össze­gyűjtéséért!. Legyen most jel­szavatok ez: minden úttörő legalább 5 kg vasat gyűjt­sön november hónapban. A legkiválóbb úttörő-csapat a DTSZ KV és a Könnyűipari Minisztérium vándorzászló- iát nveri el. A legjobb üzemi £ DT537'-tervezet pedis a DTFZ KV és a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium vándor- zászlaiát. s a vele iáró juta­lom részese fi, vasgyűi­tésbnn kiváló fiatalokat a DTR7. KV beienvzi a DTS7 r>i/,c£cóer Vnnwőbe. illetve di­csérő oklevéllel tiinteti ki. ■ezenkívül a leelobb vasayői- tők Hrívj jutalomban is ré­Ú+fKrKV. diszisták! Kel hát a novemberi vacnvnltő hónap sikeréért! TVS7 MVB ágit. prop. oszt. Nincs mire várni a cukorrépa betakarításával! Amikor a búzavetés gátló kö­rülményei kerülnek szóba, több más mellett, előszeretettel hivat­koznak a cukorrépaszállítások korlátozására. — Másképpen ment volna a munka, dohát... nem szedhettük, meg nem vihettük úgy a répát, ahogyan szerettük volna — pana­szolják a mezőkovácsházi járás községeiben.—A cukorgyár is oka, hogy lemaradtunk a gabonave­tésben. Vajon, mi az igazság? Lehetsé­ges, hogy egyik-másik cukorgyár — adott esetben a mezőhegyesi — ennyire elzárkózna minden más elől, ami nem őrá tartozik? S akarva, akaratlanul, gátolja az olyan fontos tennivalót, mint a jövő évi kenyér biztosítása? Nem — erről szó sincs! Kez­detben valamelyest ugyan korlá­tozta a gyár a répa átvételét, de ez nem tartott tovább néhány napnál. Októberben már bármi-' lyen mennyiséget átvettek a gyár dolgozói. Még szinte könyörögtek is a dolgozó parasztoknak, amiért nem kaptak eleget: — Küldjétek minél több répát, hadd legyen mi­ből dolgoznunk! Ez a kérés persze, több helyen süket fülekre talált, még a köz­ségi tanácsok vezetőinél is. Kun­ágotán csak 38, Mezőkovácsházán 25, Kaszaperen pedig mindössze 15 százalékát szedték fel és szál­lították a gyárba a termelt cukor­répának. Ugyanakkor Nagykama­ráson 90, Dombiratoson meg 100 százalékát. Ha csak a saját érdeküket né­zik, a cukorgyáriaknak akkor is az az óhajuk, hogy az összes ré­pa mielőbb a gyárban legyen. Az ezutáni időjárás ugyanis na­gyon rontja a répa minőségét és körülményes a felszedése, elszál­lítása. Ezért arra kérik a terme­lőszövetkezeteket, a terme­lőszövetkezeti csoportokat, s az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy a még földben lévő répá­jukat mielőbb szedjék fel és szál­lítsák be. Nagyon jó lenne, ha ebben a munkában az eddigieknél na­gyobb segítséget adnának a helyi tanácsok vezetői. Vegyék szám­ba és úgy osszák el a fogatokat, hogy a szállítás gyorsan és za­vartalanul bonyolódjon le. Vége­zetül az sem közömbös, hogy a gépállomások dolgozói milyen se­gítséget adnak e tennivaló sike­réhez. Állítsanak be minél több vontatót ■ cukorrépa-szállításra, hogy zavartalan legyen a cukor gyártása. A búzavetést szabotáló kulákok megkapják méltó büntetésüket Valamennyien jól emlékszünk még a felszabadulás előtti évekre, de hasonló volt a helyzet az 1945 —46—47-es időszakban is, amikor a kulákok a földvásárlás lázában égtek, és körmük szakadtáig ra­gaszkodtak a 2C0 holdjukhoz. Ez­zel szemben mi a helyzet nap­jainkban? Az utóbbi években már nem követelik a földet, sőt mi több, a tanács többszöri felszó­lítására sem hajlandók elfogadni saját földjüket. Ezt tette a na­pokban Horváth Lajos eleki ku- lák is. Ugyanis nemrég, a föld- rendezés során, régi földje helyett csereingatlanként máshol mértek ki részére 8 és fél holdat. Az átvételt többször megtagadta. Sőt a községi tanács által előírt 2 hold és 1300 négyszögöl búza el­vetését többszöri felszólításra megtagadta, holott igaerövel és egyéb mezőgazdasági szerszámmal bőségesen rendelkezik. Bükk György, ugyancsak elek! kulák, 2 hold 1300 négyszögöl bú­za elvetését tagadta meg. Hason­lóképpen megmakacsolta magát Nikula Demeter kétegyházi kulák is, aki az előírt 8 hold búzave­tésből nemcsak, hogy nem vetett el egy szemet sem, hanem több­szöri felszólításra is kijelentette: nem vet búzát. Ezt tette Ni­kula falubelije, Hadazó Vazul is, aki 3 hold és 300 négyszögöl búza vetését szabotálta. Az ügyészség vádat emelt elle­nük, és a napokban a bíróság kimondja majd az utolsó szót úgy, hogy kulák társaiknak is elmenjen a kedvük a búzavetés szabotálásától, a nép államának félrevezetésétől. — Balkus — Békéscsaba város dolgozó pa­rasztsága mind nagyobb és na­gyobb érdeklődést mutat a jó jö­vedelmet biztosító szerződéses ser­téshízlalás iránt. Ez a magyará­zata annak, hogy november ele­jéig az Állatforgalmi Vállalat he­lyi kirendeltségének emberei csaknem 3500 sertést szerződtet­tek le. Jó részüket a város terme­lőszövetkezeteiben. A szövetkeze­tek közül különösen a Kossuth TSZ tagjai kedvelték meg ezt a jó pénzszerzési lehetőséget; 110 hízó leszállítását vállalták. De a többiek se nagyon maradtak le a Kossuth TSZ mögött: hogy csak a legjobbakat említsük — a Pe­tőfi TSZ-ben 70, az Előre TSZ- ben 60, a Május 1 TSZ-ben pe­dig 50 sertés hizlalására kötöttek szerződést. Amire nem gondoltak a szövetkezeti demokrácia megsértői Tavasszal csupa jót lehetett hal­lani a békéssámsoni Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet tagjairól. Jólétük, munkájuk sikerének hí­re hétről-hétre szétfutott a me­gyében. S bizony többfelé felfi­gyeltek a hízóeladásból eredő 100 000 forinton jóval felüli, meg a szabadtej-eladás után kapott csaknem 50 000 forint bevételük­re. A négyzetes kukoricavetéssel országos másodikok lettek. A szö­vetkezet agronómusa, Boros Já­nos elvtárs ezért elismerő okle­velet, meg pénzjutalmat kapott. Persze legtöbbet maguk a szövet­kezetiek nyertek a dologgal. A terméseredmény 30 mázsás átla­gosan. Hanem szégyenkezni valójuk is akad a közösségieknek, s éppen a kukorica miatt. A 84 holdból mintegy 34 hold még töretlen. Nem értek rá talán a cukorrépa­szedés miatt? Hiszen ahhoz még hozzá sem fogtak. Még 30 holdon földbe van a répa. Más az oka annak, hogy nem halad a kukori­catörés — a 81 tag közül csak 50 —00 jelenik meg naDonként a munkában. Olyanok is elmaradoz­nak, akik azelőtt mindig az elsők között voltak. Magyarázatul azt panaszolják} — Mindegy, ha megyünk, ha nem megyünk, úgy sem lesz pén­zünk, mert elherdálják. Igaz lehet ez? Ahogy a tsz köny­velője pár nappal ezelőtt kiszá­molta — 36,40 forint az egy mun­kaegységre jutó osztalék értéke. S ebben még nincs benne a kuko­ricából, meg a cukorrépából ere­dő jövedelem. Azért van némi igazság a tagok panaszában. A vezetőség olykor­olykor nem úgy bánik a közös vagyonnal, ahogyan kellene. Ha nem is a saját hasznukra fordí­tották, de Kulima József elnök és Csongrádi Pál párttitkár elvtár­sak jó néhányezer forintot a tag­ság tudta és beleegyezése nélkül költöttek el. S amiről ugyancsak később értesültek a szövetkezet gazdái — az elnök és társai autó­gumikat adtak el fuvarosoknak. A szövetkezeti demokráciát megsértő vezetők bizonyára nem is gondoltak cselekedetük szomo­rú következményére; hogy a tag­ságnak éppen a legnagyobb dolog­időben veszik el a munkakedvét. Vagy számítottak rá, csak hide­gen hagyta őket?.,. De mitől is , tartottak volna? A pártbizottság I és a járási tanács hetek óta csak I vizsgálja ténykedésüket, ahelyett, j hogy végre gyökeres változást I eszközölnének. Gépállomást dolgozók versenye November 7-e tiszteletére gépállomásainkon hatalmas mérete­ket öltött a verseny, amelynek nyomán a traktorosok százai tet­tek felajánlást. Hétszázhetvenkét traktoros, 88 brigádvezető, 26 gépállomás, 90 mezőgazdász és 82 egyéb gépállomási dolgozó kelt versenyre egymással, hogy a munkásmozgalom nagy ünnepét új munkasikerekkel köszöntsék. A Füzesgyarmati Gépállomás már túlteljesítette őszi idény tervét, a brigádok versenyében szintén a füzesgyarmatiak tartják az első helyet, őszi idénytervét egy gép­állomás, öt brigád, 119 traktorvezető teljesítette, éves tervét pe­dig egy gépállomás, 19 brigád, 183 traktorvezető. A Mezőgazdasági Igazgatóság gépállomási osztályának novem­ber 4-i értékelése szerint: A legjobb traktorvezetők: Székely János (Battonya) 159,81, Kiss Ernő (Füzesgyarmat) 146,43, Pettner József (Gyulavári) 140,3 műszaknormát teljesített az őszi idényben. V A legjobb brigádok: Gyaraki Ferenc (Füzesgyarmat) brigádja őszi tervét 160, Csirik Imre (Füzesgyarmat) brigádja 149, Csordás János (Füzesgyarmat) brigádja 115 százalékra teljesítette. A legjobb gépállomások: A Füzesgyarmati Gépállomás 104,9, a Battonyai Gépállomás 87,8, a Gyulavári Gépállomás 79,6 százalékra teljesítette őszi ter­vét. Ünnepség Békéscsabán Békéscsaba város dolgozói ko- szorúzási ünnepségen emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradolom győzelméről. A no­vember 7-i koszorúzási ünnepség programja: Fél tíztől tíz óráig gyülekezés a városi tanács előtt, közben a postás zenekar térzenét ad. Tíz órakor indulás a felszaba­dulási emlékműhöz. Az emlékműnél a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a városi pártbizottság részéről rö­vid ünnepi beszédet mond Palyik György elvtárs, a pártbizottság másodtitkára. Az ünnepi beszéd után a me­gyei, városi üzemek és kerületek képviselői helyezik el koszorúi­kat. Ezt követően, a hősök teme­tőjében a hősi halált halt szovjet katonák sírjait koszorúzzák meg; Az ünnepség az Internacionálé elhangzásával ér véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents