Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-03 / 259. szám
4 l/iUa\&a\ók VUfit 1953. november 3., eslitürtöJí A párcsoport a pártalapszerve- zet legkisebb láncszeme. Egyesíti az egy termelési területen — egy brigádban, műszakban, műhelyben, gépcsoporton — dolgozó párttagokat és tagjelölteket. A pártcsoport feladata, hogy helyesen; műszakot és elősegítik a terme- ossza el a kommunistákat, ügyel- lési feladatok túlteljesítését. Az SZKP tatpgs^talataiból Egy pártcsoport életéből írta: N. ROGOV jen arra, hogy példamutatóan dolgozzanak, politikailag és szakmailag képezzék magukat, agitációs- politikai munkát végezzenek a pártonkívüliek körében. A pártcsoport egész munkáját annak a feladatnak kell alárendelni, hogy mozgósítsa a terv teljesítésére a maga termelési területén dolgozó munkásokat, műszaki dolgozókat és tisztviselőket. így végzik munkájukat a Moszkva környéki nyikolszki téglagyár pártcsoportjai is. Ebben a gyárban körülbelül ezer munkás, mérnök, műszaki dolgozó és tisztviselő van. A termelőmunkában dolgozó kommunisták párcsoportjai megbízható támaszai az üzemi pártszervezetnek Az 1-es számú részleg pártcsoportjának a bizalmija Nyina Zsu- kova művezető. Ez a részleg éppúgy, mint a többi, egységes termelési ciklust alkot; Itt formálják, szárítják és égetik a téglát. A részleg munkájától függ az egész gyár tevékenysége, mivel az itt előállított tégla az egész gyár termelési tervének több mint egyötöd részét képezi. A pártcsoporthoz kilenc kommunista tartozik. Valamennyi kommunista példamutatóan dolgozik. A lakatosok, téglaégetők és préselők kétszeres, háromszoros normát teljesítenek, a művezetők pedig hozzáértően irányítják a Valamennyien tevékenyen részt vesznek a pártéletben, egyesek a Komszomol-csoportokban végeznek propagandamunkát, mások, mint népnevelők, szakszervezeti bizalmiak, vagy mint a faliújság szerkesztői végzik pártmunkáju- kat. A pártcsoportértekezleteket a szükséghez mérten hívják össze. Ezek az értekezletek rendszerint nem hosszúak, jegyzőkönyvek nélkül zajlanak le, csupán szűkszavú bejegyzéseket vezetnek be a pártcsoport naplójába: mikor és milyen kérdéseket vitattak meg, milyen határozatot hoztak, kit és mivel bíztak meg, kinek és mikor kell ellenőriznie a végrehajtását. Az egyes részleg pártcsoportja hehatóan foglalkozik a- termeléssel és nagy befolyást gyakorol rá. Egyszer a gyár felemelt termelési feladatot kapott; Hogy ezt teljesíteni tudják, minden sajtológépen erőteljesen fokozni kellett a munkát és míg azelőtt átlagosan 35 000 darab téglát állítottak elő, 39—40 000 darabra kellett növelni műszakonként a termelést. Ezt hosszú Ideig nem tudták elérni; Árról kezdtek beszélni, hogy a feladat nem reális. Zsukova párt- csoportjának kommunistái összegyűltek, hogy megbeszéljék: hogyan fokozzák a termelékenységet. Gusina, a harmadik műszak vezetője, javasolta, hogy az őműÉjjel is vetnek téb, A füzesgyarmati traktorosok pár héttel ezelőtt úgy határozik hogy november 7-re a gépállomás minden traktorosa teljesíti őszi tervét. A Gyaraki, meg a Csirik-brigád tagjai megfogadták, hogy november 7-ig 110 százalékra teljesítik őszi tervüket. A vállalás nem marad papíron. November 1-én estig a gépállomás őszi tervét már 105 százalékra teljesítette. A gépállomás traktoristái 3080 holdat készítettek elő vetésre. Kétezer-négyszázegy holdon pedig már a vetést is elvégezték. Háromezer-nyolcszázhetvenöt holdat pedig a tavasziak alá szántottak fel. Gyaraki Ferenc brigádja azonkívül, hogy éves tervét 157 százalékra teljesítette, őszi tervét már 160 százalékra teljesítette. Csirik Imre brigádja pedig 140 százalékot ért el őszi tervének teljesítésében. A traktoristák ezen a héten béke-hetet tartanak és minden percet kihasználnak a vetés mielőbbi elvégzésére. Határozatot hoztak, hogy november 7-ig a gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetekben befejezik a vetést. Hogy ezt teljesíteni is tudják, éjszaka is vetnek. szakja hozzáfog ennek a feladatnak a megoldásához. Kérte, hogy adjanak mellé egy tapasztalt lakatost és segítsenek megmagyarázni a részleg valamennyi munkásának az előttük álló feladat jelentőségét. A pártcsoport népnevelői egyénileg foglalkoztak a részleg minden munkásával, beszéltek a sajtotokkal, szárítókkal és téglaége- tőkkel. A termelési értekezleten a munkások egyhangúlag elhatározták, hogy a legrövidebb időn belül nem kevesebb, mint 40 000 téglát fognak gyártani. Hamarosan végigszárnyalt a hír az egész gyárban: Gusina műszakja 39 600 darab téglát készített, három nap múlva pedig a jól látható helyeken kifüggesztett „Villám”-ok hírül adták, hogy ugyancsak az ő műszakja nyolc óra alatt 40 300 darab téglát gyártott. A pártcsoport javaslatára a szakemberek gondosan tanulmányozták Gusina műszakjának tapasztalatait és következtetéseiket pártesoport-értekezleten vitatták meg. A sikert azzal érték el, hogy egy sor nem nagy, de fontos intézkedést tettek: a keretekre a korábbi 8—9 darab tégla helyett 10—11 darabot helyeztek, a tapasztalt lakatos úgy állította be a sajtológépet, hogy az automatagép zavartalanul működött; munkába állítottak egy harmadik, tartalék, hagyományosan „vastartaléknak” számító csillét és a tégla most már nem halmozódott fel a gép mellett, hanem azonnal a szárítórészlegre irányították; Gusina műszakjának példáját hamarosan a részleg másik két műszakja is követte, azután pedig az egész gyár. A munkaversenyben az 1-es számú részleg került az első helyre. Itt nemcsak a termelékenység emelkedett, hanem erősen javult a tégla minősége is. Júniusban az összes termék 76,8 százaléka elsőosztályú volt. A pártcsoport elérte, hogy a részleg vezetősége a lehető legrövidebb időn belül bevezette a termelési értekezleteken és a szakszervezeti taggyűléseken elhangzott újítási ja- vaslatokatj A gyár pártvezetősége arra törekszik, hogy Zsukova pártcsoportjának tapasztalatait valamennyi alapszervezet közkincsévé tegye. Zsukova már két ízben is ismertette a taggyűlés előtt, hogyan végzik pártcsoportjának kommunistái politikai munkájukat a munkások körében, milyen úton sikerült elérniük azt, hogy több és jobb minőségű téglát gyártanak; A taggyűléseken rendszerint beszélnek egyik-másik pártcsoport kommunistáinak termelési sikereiről, ismertetik az üzemi pártvezetőség havi tervét, megbeszélik a pártcsoportok munka- tervét, meghallgatják néhány pártcspport beszámolóját, megjelölik és megvitatják azokat a teendőket, amelyek megvalósításával ez vagy az a pártcsoport megjavíthatja a maga részlegén a munkát; Mindez segít a pártcsoportoknak abban, hogy szüntelenül javítsák politikai és szervezőmunkájukat, hogy helyesen valósítsák meg a vezetőség munkájának pártellenőrzését és sikeresen teljesítsék az állami tervet; 110 vagon árut készít az idén az egymillió forinf beruházással korszerűsített Pósteleki Konzervgyár Békés megyében, a Pósteleki Konzervgyár ezelőtt csak félkész árut készített, amit a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár dolgozott fel végérvényesen.- Az idén földművesszövetkezeti kezelésbe adták át a Pósteleki Konzervgyárat, amit egymillió forintos beruházással, új gépekkel, bővizű kúttal és egyéb felszereléssel korszerűsítettek. Az idén már teljes készárut csinál a gyár, A földműves- szövetkezetek a termelőktől felvásárolták a gyümölcsöt, zöldséget, a szabadcukrot és a tavalyi 56 vagon félkész áru helyett, az idén 110 vagon készáru kerül forgalomba Póstelekről. Többek között 40 vagon gyümölcsízt, sok főzeléket, sűrített paradicsomot, savanyúságot készítettek, amiből először a Békés megyei fogyasztókat látják el. Az új ötéves tervben tovább fejlesztik a Pósteleki Konzervgyárat. 1956-ban már legalább 250 vagon készárut készítenek itt; A pártélet hírei Segítik a DISZ-tagtoborznst A gyulai járási pártbizottság tagjai, munkatársai a járás községeiben népnevelő értekezleten a legfontosabb feladatok mellett a DISZ-tagtoborzással is foglalkoznak. Több helyen, mint például Dobozon, már a népnevelő-értekezleten 77-en kapták meg azoknak a fiataloknak a névsorát, akik eddig nem voltak tagjai a DISZ-szervezetnek. DISZ belépési nyilatkozatot is kaptak a népnevelők. A négyheti kampánymunka után újból népnevelő-értekezleten értékeli az eredményeket a járási pártbizottság. A községi pártbizottságok menet közben is ellenőrzik a népnevelők munkáját. Követendő példa A Kaszaperi Gépállomás és a községi pártalapszervezet munkájában egyre inkább állandósul a tag- és tagjelöltfelvétel. A párt erősítésével való törődés egyik kifejezője, hogy a községi alapszervezetben négy tagjelöltet és két tagot, a gépállomás pártszervezetében pedig két tagot és két tagjelöltet vettek fel a múlt hónapokban. A Lenin TSZ pártszerveze* követhetné e két alapszervezel jó példáját, mert ez évben semmit sem tett a párt taglétszámának növeléséért. A közösségi érzés szép példája Kati Júlia, a mezőkovácsházi gimnázium IV. osztályának tanulója a minap azzal a kéréssel fordult igazgatójához: engedje el 2—3 napra kukoricát törni. Bálint Ferenc, a gimnázium igazgatója nem adott erre engedélyt. Júlia osztálytársai meghallották, milyen bajban vannak Katiék, és tizennyolcán segítségükre sietie’ s a 15 kilométerre lévő 2 kai. hold kukoricájukat egy délután letörték. Tassy Lajos Magyarbánhegyes. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a nők \ Nagy Októberi Szocialista “ Forradalom 38. évfordulójának méltó megünneplésére készül a szovjet néppel együtt az egész haladó emberiség, s hazánk minden dolgozója. Az Októberi Forradalom győzelmének napja azért lett a nemzetközi munkásosztály és az egész haladó emberiség legbensőbb és legdrágább ünnepévé, mert kivívta az emberek egyenlőségét, szabadságát. A forradalom győzelme fordulatot jelentett az orosz nép éleiében. Megnyitotta az utat a nép anyagi és kulturális jólétének gyorsütemű felemelkedése előtt. Ez a forradalom nem csupán orosz jelenség volt. Októberrel új korszak nyílott a világ elnyomott országainak küzdelmében, megkezdődött a proletariátus vezette gyarmati forradalmak kora. Harmincnyolc évvel ezelőtt a dicsőséges Októberi Forradalom váltotta meg a nőket is a kétszeres rabság alól. Lenin szavára a ■szabadságért küzdő férfiak között ott voltak a nők Is, akik hősies elszántsággal harcoltak a forradalom győzelméért. Ezeket a névtelen hősöket nem említi meg egyenkint a krónika. Nem ismerjük azok nevét, akik ápolónőként terjesztették a katonák között a „Pravdát“, részt vettek a „Pravda“ szerkesztő bizottsága munkájában, vagy bátorító, biztató szóval beszélgettek a katonákkal. De tudjuk, hogy ott voltak, ahol a fájdalmat kellett enyhíteni, vagy a harcra kellett lelkesíteni. Elszántság és küzdeni akarás jellemezte ezeket az asszonyokat, akik nem riadtak vissza a halálos veszélytől sem, hanem amikor szükség volt rá, fegyverrel harcoltak — részt vettek a Téli Palota elfoglalásában is. Mi adott ennyi erőt, harcosságot ezeknek az asszonyoknak? A tiszta, szabad, emberhez méltó élet vágya, a testüket, lelkűket szorító rabbilincs végleges széttépése, a megaláztatás, a kiszolgáltatottság megszüntetése. Hiszen akkor a nő nem tanulhatott, nem művelhette magát. Gyermekkorától kezdve arra volt kárhoztatva, hogy rabszolga legyen, akinek a legnehezebb munkát kellett elvégeznie. 20—25 éves korában már vége volt ifjúságának, s elkezdődött örömtelen öregsége. Nem lehet szóval kifejezni azt a különbséget, amely a forradalom előtti orosz és a mai szovjet nők élete között van. A változás hihetetlen történelmi ugrás. A nők 38 év alatt századokat léptek át. Különösen Ázsiában, ahol a nők a középkori barbárságból egyenesen a villamosság, a tudomány és a szabadság korszakába ugrottak. Iskolák, technikumok, főiskolák ezrei létesültek, amelyekben üz- bég, turkmén, azerbajdzsán nőket képeznek ki mérnökökké, orvosokká, agronómusokká, tanítónőkké, tudósokká, művészekké. Millió. méter számra ruhakelméket szőnek, ezerhektáros gazdaságokat művelnek meg asszonyok vezetése alatt. A kórházakban tízezreket gyógyítanak meg orvosnők. Azerbajdzsáni és üzbekisztáni nők pilótaegyenruhában röpködnek a föld felett, amelyen anyáik még elfátyolozva raboskodtak, s nem volt joguk felpillantani sem az égre. „Ember, — milyen büszkén hangzik ez a szó!“ — mondja Gorkij, a világ egyik legnagyobb humanistája. A nő az emberiség történelme folyamán a Szovjetunióban érezte magát először embernek, egyéniségnek, alkotónak. Először kapott lehetőséget arra, hogy feltárja szellemi erejének, tehetségének minden gazdagságát. T enin mondotta: A polgári de- ^ mokrácia szavakban egyenlőséget és szabadságot ígér, a valóságban azonban azt takarja el, hogy a nő nem szabad és nem egyenjogú. Művelődés, kultúra, civilizáció, szabadság — mindezek pompás szavak a világ valamennyi kapitalista, burzsoá köztársaságában. A nők egyenlőtlenségét rögzítő durva törvények a házassági jogról, a válásról, a házasságon kívül született gyermekeknek a „törvényesekkel“ való egyenlőtlen helyzetéről, s a férfiak előjogairól, — mindez a nők megalázásáról és megbántásáról tesz tanú- bizonyságot. Az elmúlt 38 esztendő hatalmas lángtengerré változtatta azt a szikrát, amely 1917. november 7- én Petrográdban kigyulladt. A Szovjetunió képviseli azóta a dolgozó emberiség békeakaratát. Következetes békepolitikája a kommunizmus győzelmes építésén alapszik. Ebben a megváltozott világban elfoglalja méltó helyét a nő is, aki a férfiakkal együtt alkot és védi építőmunkája eredményeit. A férfi egyenrangú társaként irányítja az országot, tudományos kutatásokat végez, betegeket gyógyít, tervez, vagy műveli a földeket. Mindenütt megbecsülik tudását. Üzen az úton járja a boldo- gulás útját a mi népünk is. Felszabadítónk, a Szovjetunió leverte a magyar nép bilincseit, s azóta gyökeresen megváltozott a magyar nők élete is. A magyar nép és sorai között a magyar asz- szonyok, magabiztosan haladnak az ünneplők sorában. Október és történelmi következményei népünk életében is új korszakot nyitottak. Ennek a korszaknak köszönhetjük nemzeti önbizalmunk és méltóságunk helyreállítását. Októbernek köszönhetjük azt a pártot, amely népünket a szabadság útjára vezette. Hazánk új helyzete a világban, — amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Szovjetunió fasizmus felett aratott győzelme, hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása alapozott meg —, az az új viszony, a- mely szocializmust építő népünket a Szovjetunió vezette szabad népek nagy családjához fűzi, a legkedvezőbb feltételeket teremti meg kitűzött céljaink megvalósításához. Egész dolgozó népünk, megyénk minden becsületes munkása a legmesszebbmenőkig érdekelt abban, hogy népi demokráciánk tovább erősödjön, s a múlt soha többé vissza ne térjen.
