Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-29 / 280. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LANA * _L-_> __:__i__i______________:______________________:___•___________________________;_______________________________:__________t___________--- - ________________________________________________ti____i__________________ 1955 NOVEMBER 29.. KEDD Ár i SO fillér XI. ÉVFOLYAM, 280, SZÁM Befejezték l eres tervüket Szombaton fejezte be éves tervét a Gyulai Textilhulladék- feldolgozó Vállalat. Az utolsó hét minden napján figyelemmel kísérték, hogy állnak a tervtel- ' jesitéssel, mennyit kell még ter­melniük, hogy az éves tervet befejezzék. Fáradságos munka- \ jukat siker koronázta. Bebizo- ' nyitották, hogy méltó tulajdo­nosai a hatszoros élüzem cím­nek. Most is úgy dolgoznak, hogy az 1956-os esztendőt él- j üzem-ünnepséggel kezdjék meg. A vállalat dolgozói ez év ele- ; jén csatlakoztak a húsz buda- pesti nagyüzem versenyfelhívá­sához. Akkor azt ígérték: de- ! eember 20-ra befejezik éves ter­vüket. Később kiderült, hogy ' erejükből többre is telik, ezértj újabb vállalást tettek: decern- j bér 1-re teljesítik éves tervü-j két. S íme, ezt a vállalást is j három nappal előbb teljesítet­ték. A siker nem teszi elbizako- dottá a dolgozókat, hiszen a jó munka mellett mindig van ja­vítanivaló is. A legfontosabb azonban a jó minőségi munka. Éppen ezért november 24-én minőségi versenyt kezdemé­nyeztek a műhelyrészek között. A síkkötők azt ígérték: kezük­ből egyetlen egy hibás, áru sem kerül ki. A varrók: takarékos- kodnak a cérnával. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Albánia felszabadulásának 11. évfordulója alkalmából IIADZSI LF.SHI elvtársnak, az Albán Népköztársaság Nemzet- gyűlése Elnöksége elnöke, MEHMET SHEHU elvtársnak, az' Albán Népköztársaság Minisztertanácsa elnöke, Képek Ukrajnából V. P. Filatov, a szo­cialista munka hőse az odesszai szemkísérleti klinikán dolgozik és sok embernek adta visz- \ sza látását. A tudós szaruhártyaátültetést j végez. Ez az 1023. bo­nyolult operációja. A krivojrögi vasérc­medencében alkalmaz­zák a nehézfejtőkala- pácsokkal történő több­lyukas függőleges fú­rást. Ez a módszer je­lentősen növelte a mun­ka termelékenységét és hozzájárult a munka­bér emelkedéséhez is. Képünkön A. Frolov, a „Vorosilov“ bánya fú­rómunkása látható, amint egyszerre három nehézkalapáccsal dolgozik. A vállalat a kiváló minőséget gyártóknak prémiumot ad. Né­hány hét alatt rohamosan javult a minőség. Amíg régebben át­lagosan hatszázalékos selejttel dolgoztak, addig ma már a kö­töttárunál nincs selejt. Takaré- . koskodnak az anyaggal. Ha va­laki hibát ejt az árun, azonnal kijavítja, nem várja meg a mű­vezető figyelmeztetését. Most azt ígérték, hogy terven felül ezer női, 150 férfi kötött kabátot,500 férfi gyapjúmellényt, \ 300 divatkuligánt, 5000 pár gyermekharisnyát és másfélezer férfizoknit gyártanak. Ezt az ígéretet is teljesítik, mert a vál­lalat kollektívája mindenkor készen áll arra, hogy küzdjön a vállalat becsületéért. BEMAR SHTYLLA elvtársm külügyminisztere, Albániának a fasiszta megszál­lás alól történt felszabadulása 11. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya ne­vében forró jókívánságainkat küldjük a hős albán népnek, az Albán Népköztársaság Nemzet- gyűlése Elnökségének és személy szerint Önöknek, kedves elvtár­sak, Az elmúlt évtized során a fel­szabadult magyar és albán nép között mély barátság, gyümölcsö­ző együttműködés és szoros szö­vetség jött létre. Együttműködé­DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. ik, az Albán Népköztársaság Tirana, j sülik, megbonthatatlan barátsá- ; gunk a béke, a demokrácia és a ; szocializmus Szovjetunió vezette táborának többi országával fontos hozzájárulás országaink felvirá­goztatásához, a szocializmus fel- ! építéséhez. Kívánjuk, hogy Albánia testvé­ri népe további nagy eredménye­ket érjen el az ország iparosítá­sában, a mezőgazdaság szocialis­ta átépítésében, a népjólét emelé­sében, a tartós béke biztosításá­ért folytatott közös küzdelmünk­ben. HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnökei A lehullott falevelet nagy csomókba gyűjtögették ösz- sze a napokban Csorvás főutcá­ján. Hová teszik? — e kérdésre a községi tanácsházán az VQlt a válasz: a szemétgödörbe. Orbán j György elvtárs, az Uj Élet Tsz elnöke szerint a falevél jó trágya BOLDOCZKI JÁNOS, a Magyar Népköztársaság külügy­minisztere. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltásának tizedik évfordulója alkalmából lenne. Tapasztalatból tudja. Mi­kor községi kocsis volt, a község földjére hordott ki belőle, s az jobb termést adott. íme, a termés­JOSZIP BROZ TITO, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság elnöke, Belgrad. növelés egyik olcsó módja, egy jó javaslat, csak élni kellene vele. — József Attila olvasómozga- lom kezdődött, melynek az a rendeltetése, hogy kiszélesítse if­júságunk soraiban, elsősorban a munkás- és parasztfiatalok kö­zött, a rendszeres olvasók táho­A Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság kikiáltásának tizedik évfordulója alkalmából fogadja I Elnök Elvtárs, a magyar nép, a ; Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság hős népeinek, kormányának és személy szerint önnek kül­dött őszinte jókívánságainkat. Meggyőződésünk, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Jugosz­láv Szövetségi Népköztársaság né­peinek őszinte barátsága és ki­bontakozó gyümölcsöző együttmű­ködése előmozdítja népeink to­vábbi felemelkedését és hozzájá­rul a béke biztosításához. Sok sikert és további nagy ered­ményeket kívánunk a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népei­nek a szocializmus építésében és a nemzetek közötti béke fenntar­tásáért folytatott küzdelmében. rét. A József Attila olvasóinoz- galom a Békéscsabai Ruhatár­ban is beinduh. DOBI ISTVÁN, HEGEDŰS ANDRÁS, Magyar NépkSrtársaság Elnöki a Magyar Népköztársaság Miniszter- Tanácsának elnöke, tanácsának elnöke, Tizenegy éve szabadult fel Albánia A felszabadulás előtt Albánia Európa egyik legelmaradottabb országa volt. A kommunista párt vezetésével, az albán nép sú­lyos véráldozattal lerázta magáról a feudális-lfurzsoá elnyomás és kizsákmányolás -évszázados bilincseit. 1944. november 29-én egész Albánia felszabadult és ez a kis nép saját kezébe vette sorsá­nak irányítását és elindult a felemelkedés útján. Földreform, álla­mosítás, országos újjáépítő munka — ezek voltak a felszabadulást követő első évek eredményei, amelyek lehetővé tették, hogy az or­szág a tervgazdálkodás útjára lépjen. Ennek eredményeként az első ötéves terv megnégyszerezte az ipari termelést, a mezőgazdasági termelés pedig. 1938-hoz viszonyítva, 30 százalékkal emelkedett. Az első ötéves terv (1951—1955) döntő szakaszt jelent az albán népgazdaság fejlődésében.Az ötéves terv legfontosabb célkitűzése: a szocializmus gazdasági alapjainak gyors lerakása, hogy 1955 végére az elmaradott mezőgazdasági ország, fejlődő mezőgazdasággal és iparral rendelkező országgá véljék. Az első ötéves terv népgazda­sági jelentőségét mutatja az a tény, hogy az ipari termelés értéke öt év alatt több mint háromszorosára, 1938-hoz képest pedig 12- szeresére emelkedik. Az első ötéves terv ugyanakkor gyorsüle.nű fejlődést biztosít a mezőgazdaságnak is, amennyiben a vetésterüle­tet öt év alatt 34,4 százalékkal növeli. Különösen növekedett az ipari növények vetésterülete. Az ipar gyorsütemű fejlődésére elég néhány példát említeni, mint a tiranai textilkombinát, az elbászáni fafeldolgozó kombi­nát, a skodrai dohányfermentáló gyár, vagy a gyors ütemben épülő cerriki olajfinomító kombinát, melynek évi kapacitása 150 000 tonna lesz. A Mat folyó völgyében pedig egyre nagyobb mértékben bon­takoznak ki az „Enver“ vízierőmű körvonalai, amely üzembehelye­zése után az ország nagy részét ellátja olcsó villamosenergiával. A fiatal albán ipar ma már több mint 550 olyan iparcikket termel, amelyet a felszabadulás előtt külföldről kellett behozni. Gyors ütemben fejlődik az ország mezőgazdasága is A demok­ratikus földreform végrehajtása után nagyarányú talajjavítási munkálatok kezdődtek meg, amelyek ezer és ezer hektár földet szabadítottak fel és adtak vissza a mezőgazdaságnak. Jelenleg az öntözött vetésterület két és félszerese az 1938. évinek Az ország különböző vidékein összesen 21 gépállomás könnyíti meg a dolgozó parasztok munkáját. A termelőszövetkezeti mozgalom ma már az egyéni gazdaságok 6,8 százalékát és a vetésterület 8 százalékát felöleli. Az állattenyésztés már 1954-ben elérte, sőt túlhaladta a háború előtti színvonalat. A népgazdaság szakadatlan fejlődése lehetővé tette az árufor­galom folyamatos növelését és számos fogyasztási cikk kiskereske­delmi árának leszállítását. Az ötéves terv éveiben egymásután há­rom nagyobb árleszállítást hajtottak végre, csupán 1954-ben 300 millió leket takarítottak meg d lakosságnak. Az Albán Népköztársaság félelmetes méretű írástudatlanságot örökölt a múlt népelnyomó rendszereitől. A régi Albániában ke­vés elemi-iskola működött, nem volt egyetlen főiskola, egyetlen jelentős kulturális, vagy művészeti intézmény sem, például nem volt egyelten színháza sem Albániának. A fiatal népi hatalom erő­teljesen neki kezdett az írástudatlanság felszámolásának, iskolák, kultúrintézmények létesítésének. Ma már hat főiskolán tanulhat­nak az albán fiatalok, a tiranai Népszínházon kívül még négy városban működik színház, és a kultúrforradalom az egész országra kiterjeszti jótékony hatását: kultúrházak, könyvtárak, múzeumok jelzik az albán nép kulturális felemelkedésének útját. Az 1956-ban meginduló második ötéves terv még ragyogóbb távlatokat nyit meg az albán nép és népgazdasága előtt. A máso­dik ötéves terv gyors ütemben továbbfejleszti a fiatal albán ipart, különös figyelmet fordítva az ipar és a mezőgazdaság fejlődése kö­zött mutatkozó aránytalanság felszámolására. Az albán nép, amely pártjának és kormányának vezetésével ragyogó sikereket ért el szabad hazájának építésében, a Szovjet­unió és a baráti népi demokráciák segítségével biztosan halad elő­re a felemelkedés útján és rendíthetetlen bizalommal tekint szo­cialista jövője elé. A legjobb brigád A Sarkadl Cukorgyárban Tóth Sándor rakodó-brigádja el­ső a rakodási versenyben; A Tóth-brigád november 7-e tisz­teletére forradalmi műszakot tartott és vállalta, hogy 300 szá­zalékra teljesíti tervét. Nem maradt adós, mert 9 százalék­kal túlteljesítette, Eddig 18,7 %-kal magasabb teljesítményt ért el, mint a Szarvas rakodó­brigád. A Tóth-brigád a múlt hónapban országosan is a ne­gyedik helyen állt a cukorgyári rakodó-brigádok versenyében. Most javult az eredménye, mert a rakodási időt sikerült egy órával csökkenteni.

Next

/
Thumbnails
Contents