Viharsarok népe, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-27 / 279. szám

1935. NOVEMBER 27., VASÁRNAP Am SO fillér XT. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM r-----------------7--------------------------— T onáeakozott az ipari nagyaklna Az nkrán nép művészete L________-j Vilá g proletárjai egyesüljetek! növeljük állattenyésztésünk hozamát! írta : Pataj Mihály, a Mezőgazdasági Igazgatóság állattenyésztési osztályának vezetője Pártunk márciusi, majd az ezt követő júniusi határozata meg­szabta az állattenyésztés, ezen be­lül a szarvasmarhaállomány to­vábbi fejlesztésének feladatait. A Központi Vezetőség határozatai kimondják, hogy véget kell vet­ni a növénytermelés és az állat- tenyésztés közötti aránytalanság­nak, növelni kell a takarmány termelését, figyelembe véve az ál­latállományt, s végül, de nem utolsó sorban, meg kell teremteni a feltételeket a termékhozam gyors növeléséhez. A felszabadulás óta sokat fejlő­dött állatállományunk, megyénk­ben az aszályos esztendők ellené­re is túlszárnyalja már a háború előttit. A mennyiségi fejlődéssel azonban nem tartott lépést a mi­nőségi fejlődés. Állatállományunk hozama még túlontúl alacsony, mi miatt nem tudjuk elegendő Áírral, hússal, tejjel és tejter­mékkel ellátni a dolgozókat. ! tejtermelés csökkenését akadá­lyozhatjuk meg, hanem ellenke­zőleg — növelhetjük. S ez min­den állattenyésztési szakember- I nek — állatorvosnak, mezőgaz- ■ dásznak, állatgondozónak — leg­fontosabb feladata, de egyben kötelessége is. Állatainkat télen is úgy kell takarmányozni, hogy minden szükséges tápanyagot megkapjanak, ami termelőképes- ' ségük legnagyobb mértékű kifej­lesztéséhez elengedhetetlenül fon­tos. Persze, törekedjünk arra, í hogy a legolcsóbb takarmányt is \ értékesítsük. Ezért az állattenyész- | tés szakembereinek jól kell is­merni az állatok termelőképessé­ge szerinti tápanyagszükségletet és ennek figyelembe vételével a rendelkezésre álló takarmányt úgy kell beosztani, hogy egész éven át elegendő legyen. Ezenkí­vül ügyelni kell arra is, hogy az állatok a takarmányból semmit se pazaroljanak el. Az alacsony hozamok alakulá- ' sában több ok is közrejátszott. Egyik ok az, hogy az elmúlt évek­ben nem teremtettük meg az ál­lattenyésztés fejlesztéséhez elen­gedhetetlenül szükséges, szilárd takam-uinybázist. A másik ilyen ok, hogy rendkívül alacsony szín­vonalon mozgott az elmúlt évek­ben a tenyésztői munka. E téren csak az idén volt némi változás, javult a minőségi állattenyésztés alapja, a törzskönyvezési munka. És ez rendkívül sokat jelent, mert csak megbízható törzskönyv­ből ismerhetjük meg a legna­gyobb hozamú állatok tulajdonsá­gait, csait ezek ismeretében töre­edhetünk a nagyhozamú állatok továbbszaporítására. A minőségi állattenyésztés meg­javítását elősegíti a kormánynak az a rendelete is, amelynek értel­mében hatósági áron kap abrak­takarmányt az az állattartó, aki törzskönyvezett tehenet tart és a tejnek legalább 60 százalékát a tejbegyűjtő vállalatnak adja át. A különféle tenyésztési szerződések kiterjesztése, szintén a minőségi állomány megteremtését segítik elő. Amint a fenti példák is bi­zonyítják, kormányunk hathatós segítséget nyújt a minőség meg­javításához. A határozatok vég­rehajtása az állattenyésztési szak­embereken — állatorvosokon, me­zőgazdászokon — múlik elsősor­ban. Az ő feladatuk, hogy megva­lósítsák -a határozatok célkitűzé­seit. A termékhozam növelésében születtek már jó eredmények. Tóth Sámuel körzeti törzskönyve­zési felügyelő rendszeresen ismer­teti körzetében, hogyan lehet nö­velni a tejtermelést, tanácsait szí­vesen fogadják az állattenyésztési dolgozók. Az eredmény nem is maradt el: néhány hónap alatt körzetében két literrel emelkedett a tejhozam. És még sorolhatnánk több szakember jó példáját. . Az állattenyésztés jövedelmező­ségét, illetve hozamát a téli hó­napokban is növelhetjük. Helyes takarmányozással és tartással, va­lamint az alapvető állattenyész­tési és állategészségügyi rend­szabályok betartásával nemcsak a A takarmányozáson kívül az eddiginél nagyobb gondot kell | fordítani az élenjáró módszerek bevezetésére. Alkalmazzák min­denütt bátran a napi háromszori fejést és etetést, a borjak Itatá­sos nevelését, a szálas-, siló- és vizenyős takarmányok jobb fel- í használását. A megyében ma már több olyan állami gazdaság és termelőszövetkezet van, amelyek­nek vezetői, állattenyésztési szak- emberei és dolgozói felismerték az élenjáró módszerekben rejlő le- I hetőségeket, s éppen ezért bátran és sikerrel alkalmazzák azokat. A sarkadi Dózsa Tsz fejési átlaga 11,8, istállóátlaga pedig 10,5 li­ter. Az új módszerek alkalmazá­sával több tsz-ben emelkedett a hozam. Arra, hogy milyen ha- j szonnal jár az élenjáró módszerek alkalmazása, jó példa a kétsop- I ronyi Dózsa Tsz. A napi három­szori fejéssel, tőgymasszázzsal utócsepegtetéssel 31 százalékkal emelkedett a tejtermelés. Az idén a tejtermelésből eredő bevételből havonta 10 forintot oszthattak egy-egy munkaegységre. E példá­ból is láthatjuk, hogy az új mód­szerek alkalmazása állattenyész­tésünk fejlesztésének, a hozam növelésének óriási tartaléka. Ezt pedig nem hagyhatjuk veszendő- '■ be menni. Az ellenség kísérletet j tesz arra, hogy gátolja, hazug szó­lamaival akadályozza a jó mód­szerek bevezetését, s azt magyaráz- 1 zák, hogy a többszöri fejőstől ugyan nem lesz több tej. Meg kell dönteni az ilyen hamis nézete- I két, elejét kell venni az ilyen ha­zugságok terjedésének. Ezt pedig az. állattenyésztésben dolgozók szakmai oktatásával kell elérni. Ott, ahol törődnek ezzel, jól szer­vezték meg a szakoktatás, ott a dolgozók tudják, hogy a többszöri fejés, a tőgymasszázs növeli a tej­képződést, Éppen ezért az új mód szerek elterjesztése és alkalmazá­sa érdekében egyik legfontosabb teendő: a mezőgazdasági szak­oktatás megjavítása. Állattenyésztési szakembereink törekedjenek arr,, hogy minde­nütt növekedjék a hozam, időben gondoskodjanak az állatállomány zavartalan átteleltetésérői és a silózási terv teljesítéséről. iMezökovácsháziGépállomás minden traktorosa! teljesítse őszi tervét! A jövő évi nagyobb termést az idén kell megalapozni. Nem mindegy az, hogy a tavasziak alá ősszel, vagy tavasszal ké­szítik elő a földet. Gazdagabb termés csak akkor várható, ha az őszi munkákat időben elvég­zik, ha mindegyik traktoros teljesíti tervét. A gépállomás november 20- ig 68 százalékra teljesítette őszi tervét. Legjobb eredményt a Kossuth-brigád ért cl, amely 78 százaléknál tart, utána a DISZ-brigád következik 72 szá­zalékkal. Több traktoros hősie­sen dolgozik, hogy saját ered­ményével is növelje a gépál­lomás őszi tervteljesítését. Sa- riczki László, a magyaTbánhe- gyesi Dózsa Tsz-ben őszi ter­vét 158 százalékra teljesítette, Mészáros Imro a mezőkovács- házt Üj Életben 117 százalék­ra. És még vannak sokan, akik már a 100 százalékot ostromol­ják, s becsületesen küzdenek a gépállomás jó hírnevéért. Nincs is baj ezekkel a traktorosok­kal, csak dicsérni lehet őket szorgalmukért. Nem mindegyik traktoros tö­rődik azonban ilyen lelkiisme­retességgel a terv teljesítésé­vel. A gépállomáson tíz olyan traktoros is akad, akik mind­össze 29—39 százalékot értek jpl az ősszel. Papp Károly őszi ter­vét 29 százalékra, éves tervéi pedig 21 százalékra teljesítette. Vagy Talpai János DISZ-fiatal 31 százalékra áll őszi tervével. Az ilyen gyenge teljesítmény aztán az egész gépállomás ered­ményét lerontja. Ezen a hely­zeten változtatni kell, hiszen a többi traktorosnak sem mind­egy, hogy egyesek hogyan ipar­kodnak a közös ügyéit, meny­nyit tesznek a terv teljesíté­séért. Elsősorban a brigádve­zetők feladata, hogy a gyen­gébb eredményt elért trakto­rosokat jobb munkára buzdít­sák. De feladata ez a párt- és DISZ-szervezelnek, valamint a MEDOSZ-szervezetnek is. Ne hagyják magukrg az ilyen traktorosokat. Segítsenek ne­kik a nehézségek legyűrésé­ben, a munka iránt tanúsított hanyagság megszüntetésében. A jobb munkához megvan­nak a feltételek. A traktoro­soknak kiosztották a meleg ru­hákat, naponta gondoskodnak főtt ételről is. Áz eső után végre jobb idő köszöntött be. Elmek pedig minden percéi ki kell használni a szántásra. A munka jó megszervezésével, váltott műszakkal icell most már a terv teljesítéséért küz­deni. S ebben elsősorban a le­maradók tegyenek legtöbbet. Buzdítsa őket az élenjárók jó példája, szorgalma, ne hanya­golják ők sem munkájukat. Ezt megkívánja tőlük a gép­állomás érdeke, s mindegyik példamutató traktoros. (Podina) A zárszámadások hírei öiven forint munkaegységenként Idén a megye élenjáró szövetkezetei közé került a csor- vási Üj Élet Termelőszövetkezet. Ezt mindenekelőtt a kiváló ter­méseredmények tették lehetővé. A holdankénti 14,91 mázsa bú­za, a 25 mázsa árpa, a 40 mázsa kukorica és egyebek. Busás jö­vedelmükből a szövetkezet emberei több mint félmillió forinttal növelték a közös vagyon alapját. De jutott szépen a munkaegy­ségekre is, mindent pénzre átszámítva — mintegy 50 forint. Növelték a szövetkezeti alapot Az orosházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai szor­galmas munkájukkal a növénytermelésben, az állattenyésztésben és az építkezésben egyaránt túlteljesítették tervelőirányzatukat. Ez tette lehetővé, hogy a mostani zárszámadáson a tervezett 35,20 forinttal szemben 37,10 forintra növeljék az egy munkaegység értékét. Persze a további gazdálkodásuk eredményességére is gon­doltak. A szövetkezeti alapot 35, a termelésit pedig 40 százalék­kal növelték az előző évihez viszonyítva. Most leit ismertté Mindeddig keveset hallatott magáról a békési Alkotmány t ermelőszöv etkezet. Die a mostani zárszámadás egyből ismertté tet­te nemcsak a községben, liánom az egész járásban. Azon túlme­nően, hogy a közös vagyon növelésére mintegy negyedmillió fo­rintot fordítottak a tagok,* szétosztásra is hagylak igen szépen ter­ményt és minden mást. Csak a fontosabbakat említve — búzá­ból például 4,54, árpából 1,27, kukoricából 1,31, szénából 2, cu­korból 0,22 kilogrammot, pénzből meg 9,68 forintot adtak egy munkaegységre. Koreai est / , Mezőhegyesek Jól sikerült koreai estet ren­dezett pénteken este Mezőhe­gyesen a helyi békebizottság. A koreai és magyar zászlókkal díszített mozihelyiségbsn több száz mezőhegyest dolgozó előtt nyitotta meg az estet Nagy Pál, az állami gazdaság főmérnöke, a békebizottsáq titkára. A kö­zönség ezután nagy figyelem­mel hallgatta az előadó Kim Gon Van követségi titkár elő­adását hazájáról. Az együttér­zés, a testvéri szeretet fénye csillant meg a traktorosok, te­henészek, cukorgyári dolgozók és élénktekintetű diákok szemé­ben, amikor Kim Gon Van a koreai nép hősi harcáról be­szélt, mellyel hazáját, földjét védelmezte a támadók ellen. Most az ország újjáépítésének nagy munkáját végzi a koreai nép, és abban segítenek neki barátai, közöttük a magyarok is. A nagy tapssal fogadott előadás után, a hallgatók kérdéseire vá­laszolva, a koreai nép szá­munkra ismeretien életéből mondott igen érdekes, tanulsá­gos és kedves epizódokat Kim Gon Van. A koreai nagykövet­ség nevében koreai hangleme­zeket ajándékozott a mezőh.e- gyesi békebizottságnak, amit a mezőhegyesiek emlékplakett zl viszonoztak. Megérdemelt jntaíora A gyulavári Uj Élet Tsz-fen az idei év jóval jövedelmez! :-b a tavalyinál. Mindenből többet termeltek. Cukorrépatermeszté­si tervüket 121 százalékra tel­jesítették. Több jól dolgozó tag részesült premizálásban. Kiss András, a növénytermesztési brigád tagja cukorrépa után 3178 forint készpénzt kapott premizálásképpen. Kukoricát 7,37 mázsát, búzát 4,25 mázsát kapott. Hamza Sándor 1888 fo­rintot, 5,90 mázsa kukoricát, 3,88 mázsa búzát. A kívülállók elismeréssel beszélnek a tsz eredményeiről, fejlődéséről; Építkezéseiket is sokan megte­kintik; Az idén 20 férőhelyes sertésfiaztatót, 5 vagon kukori­ca befogaSóképességű górét épí­tettek és most egy 90 férőhelyes sertéshizlalda építkezésén dol­goznak; Eredményeik láttán, az ősszel 16 dolgozó paraszt lépett a tsz-be, Négyen a napokban töltötték ki belépési nyilatko­zatukat; Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a szarvasmarhatenyészlők országos tanácskozása alkalmából az állattenyésztés területén el­ért kiváló eredményének elisme­réséül Szabó Györgynek, a Mező- hegyesi Törzsállattenyésztő Álla­mi Gazdaság fejőgtilvásának, a »Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét« adományozta.

Next

/
Thumbnails
Contents