Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-21 / 248. szám

1955. «Mbtf 21., péntek. Vikai&autU ftéfte 3 Szarvason a község minden sza­bója egy üzemben dolgozik, a Ruházati KTSZ-ben. Jól dolgoz­nak. Anyaomegtakarítás Pontosan ki tudják mutatni például, hogy kétszáz ruhára mennyi gombot, cérnát, szövetet használtak fel. Ha például egy dolgozó öt ruha helyett csak né­gyet készített el, akkor is el tud­ják számoltatni a megmaradt anyaggal. Nem vész kárba egy centiméter anyag sem, mert min­denki érdekelve van abban, hogy minél nagyobb anyagmegtakarí­tást érjen el. A legjobb eredményt elérők prémiumot kapnak. Mos­tanáig Varga Ferenc rajzoló-sza­bász járt az élen. Jó szakképzett­ségű, a legjobbak közé tartozik a szövetkezetben. Pontosan lefekte­ti a mintadarabokat és felhasz­nál minden centiméternyi anya­got. Ez a küzdelem legjobban akkor mutatkozott meg a szövetkezet­ben, amikor a gyermekruhák ké­szítésénél három-négy százalék anyagmegtakarítást értek el, hol­ott régebben éppen a gyermek­ruhákat mindig anyagveszteség­gel készítették. A mozgalom min­den dolgozó, szívügye lett. Ne­gyedévenként 15—20 000 forintos megtakarítást értek el ebben az évben. Miért nem javul a minőség? eset is. Sötét bársony ruhákat ké­szítettek, amelyen nem látszott a számozógep lenyomata. Mit tet­tek? Minden gondolkodás nélkül ragasztószalaggal ragasztották a ruhára a számokat. Mire észre­vették, hogy ez a módszer nem jó, akkor már késő volt. Ugyanis a ragasztószalag a bársonyanyag­ról leszakította a szálakat, ami rontotta a minőséget. van bőven. Szeptemberben nyolc­van áruféleséget készítettek az üzletnek. Egyre inkább kielégít:' a lakosság szükségletét. Nemcsak rendelésre készítenek ruhákat, hanem javítanak is. Még zsákokat is foltoznak. Tervteljesítés Amit nyertek a vámon, azt elve­szítették a réven. Jó az anyagmeg­takarítás, de a minőséggel baj van. A szövetkezet valamennyi tagja érti a szakmáját. A rossz minőség főleg gondatlanságból fakad. Ezt bizonyítja a legutóbbi A dolgozókról való gondoskodás A Ruházati KTSZ-nek saját üzlete van egy éve. Mi sem bi­zonyítja jobban a vásárlók érdek­lődését a szövetkezet munkája iránt, mint az, hogy a múlt év­ben havonta 120—130 ezer, r őst 250—280 ezer forint értékű árut vásárolnak náluk. Választék is Hetvenkét tagja van a szövet­kezetnek, férfiak és nők. Szükség lenne öltözőre, mosdóra, ötven­ezer forintot kaptak az építésre, de nem találnak vállalkozót az építkezéshez. Az idő rohamosan telik, év végén majd arra döbben­nek, hogy se pénz, se posztó, mert, ha nenT építik fel, a pénzt vissza kell fizetni. Ezért a hátra­lévő két hónapban minden lehe­tőséget meg kell találni, hogy fel­épüljön az öltöző és a mosdó, mert ez is egyik módja annak, hogy megfelelően gondoskodjanak a dolgozókról. — T.-né — HÍREK Október 1 21 ( Péntek g Orsolya Ü Szó rá tesszük: Miért csak félig épült meg az üzem Düledező, nádfedeles ház áll a sarkon, félig le van már bontva a teteje. Az udvaron mindenfelé ki­égetett csempe, tűzifa, agyag lát­ható. Kissé gondozatlan az ud­var, mert nincs hely. A ház üres szo­báiban vannak a kész hordozható kályhák, a folyosón is rengeteg csempe. Ez a raktár! A szabad ég alatt! Egy ugrás s éjjel bárki át­emelhet az Orosházi Vas- és Kály- SZlti. haipari Vállalat üzeméből egy kályhára valót. Az udvar másik része magántulajdon, kerítés nincs! Egy nyitott szín alatt tá­rolják a drága tűzifát és az alap­anyagot. Lehet Így felelősséget vállalni a kész áruért és a tarta­lékért? Egyszer majd arra ébred­nek, hogy a roggyant ház össze­dől és a több százezer forintos áru kárbavész! Miért nem gondolnak erre az illetékesek? Pedig ott áll az új üzemrész a Szarvasi úton. Sokba került az ál­lamnak, míg felépült (kb. 400 ezer forint), de nem lehet használni, mert nincs még kemence és ké­mény. Ki látott már kemence és kémény nélkül csemDét égetni? Gondos könyveléssel készül a zárszámadásra Huszonnégyezer tégla ^ a sarkadí Dózsa TSZ Íjíílehe- j' A több mint 1000 holdon gaz- ! A könyvelő gyors műnk, dálkodó sarkadí Dózsa Termelő- | tővé tette, hogy az elsők között szövetkezetét gondos, szorgalmas j oszthatták ki az előleget. A tsz munkájával 1951 óta segíti Al- vezetőségének véleménye szerint földi Ferencné könyvelő, akinek; a könyvelő a jobbkezük. Alföldi- az asztalát a megyei tanács ván- : né nagyon megszerette a szövet- dorzászlaja és 3 év óta a járási | kezetet és fáradtságot nem ismer- tanács, a „járás legjobb tsz-köny­velője“ című vándorzászlaja di­ve, dolgozik a fellendítéséért. A levelezést és egyéb írásos munkát i önállóan megcsinálja, az elnök­nek csak ellenőriznie, aláírnia kell. így az idejének jó részét fon­tosabb munkákra fordíthatja. Ezekben a hetekben nagy gond­dal készül a zárszámadásra a sar- kadi Dózsa TSZ könyvelője. A kiosztásra kerülő pénz több for­rásból ered. Az előlegosztás után még termény jut a munkaegysé­gekre, aminek a kiszámolása nagy figyelmet igényel. Ä Dózsa TSZ A Békéscsabai Téglagyár Il-es sz. telepének dolgozóit szerdán a hideg esős idő sem riasztotta visz- sza a munkától. Lelkesen dolgoz­tak valamennyien. Csütörtökön reggel érkezett be a jelentés a téglagyár pártbizottságára, Mi- lecz elvtárs, a pártbizottság tit­kára örömmel olvasta: szerdán, a Il-es sz. telep dolgozói érték el a legjobb eredményt, 24 ezer darab téglával teljesítették túl a napi tervet. A sokféle növénytermeléssel és jelentős állattenyésztéssel foglal­kozó termelőszövetkezetben nem kis gond a pontos könyvelés, a munkaegységek vezetése. A Dó­zsában azonban hosszú idő óta naprakész a könyvelés. A bank­tól és a különböző vállalatoktól soha nem érkezik . reklamáció, mert az elszámolás mindig jó. Al­földiné nemcsak jól, de gyorsan j tagjai azonban tudják, hogy ná- is dolgozik. Az idén búzából 4,4 j luk, az élmúlt évekhez hason- q-val termeltek többet holdanként j loan, most is lelkiismeretes, pon- a tervezettnél, aminek egy ré- j tos számvetés várja a gazdag zár- szét prémiumként osztották szét. | számadó közgyűlést. Mezőg. dásági könyvvásár lesz 29—november 13. között ,.*n tről nem is tudtom A kulák mindig spekuL botál, hogy államunk köziga!_„ __ _ _____.__„___ g át, a dolgozók életszínvonalának dolgozó parasztságunk úgyszólván fdasági igazgatóságok és az állami gaz­felszabadulás után gyökeres for­dulat következett be mezőgazdasági j könyvkiadásunk terén Is. Míg azelőtt és a TTIT az ország tíz különböző helyén nagyszabású könyvankétot szervez. Ezeken ismert kiváló szak­emberek tartanak előadásokat, főleg agronómusok és tsz-elnökök részére. Emellett a TTIT, a megyei mezőgaz­j semmit sem olvasott s ha kívánt is olvasni, legfeljebb kalendáriumokhoz, növekedését hátráltassa. Ollár Pé­ter pusztaottlakai kulák a hátra- j tékát nem rendezte. Amikor fel- j vásári ponyvához juthatott, addig ma keresték a begyűjtési hivatal és ■ már nemcssk nagy íal"si olvasótábor a tanács dolgozói, érdeklődtek ku- ! a:akult kl> de a dolgozó parasztság koricája után - mivel ezzel is 32af ‘tekintetében is mind na- . , ,, ! gyobb igényekkel lép fel s ezt mező­tartozott államunknak —, ez volt i . . . . „ ,, . . . ’ ! gazdasági könyvkiadásunk igyekszik a valasz: „Van két mazsa uj ku-jls rainél jobban kielégíteni, koricám, amit nem vettek át a daságok termelési igazgatóságai helyi ankétokat is szerveznek helyi elő­adókkal. beadás teljesítésekor.“ A begyűj­tési megbízottnak gyanús volt, hogy csak ennyi kukoricája van Ollárnak. De abba sem volt bele­nyugodva, hogy a kukorica-kúpok még mindig a földön hevernek. Ollár, Pató Pál módjára cseleke­dik. A megbízott nem volt rest, megnézte a földön lévő kukorica- szárkúpokat és több mint tíz má­zsa kukoricát talált alattuk. Ami­kor megemlítette, mit keres a ku­korica a kúpok alatt, ez volt a válasz: „Én erről nem is tud­tam.“ Ollár Péter évről évre hátralé­kos, és mindig ki akar bújni a beadás teljesítése alól. Amikor a tanácsházára bejár siránkozni, í “ezos“Qasa81 “T6« propaganda- , . I janak es terjesztésének elősegítésére olyan rongyos ruhákat szed ma- ' Allaml Könyvterjesztő Valla)at, , gara, hogy a felszabadulás előtt a! Földművelésügyi Minisztérium, az Ál­koldusok sem jártak olyanban. , , ,T , lami Gazdasagok Minisztériuma és a ogy a szegényes^ gúnya csak jel- Népművelési Minisztérium közösen mez a kulák játékaihoz, azt tud- ; október 29-e és november 13-a között ja a faluban mindenki. Félreve- mezőgazdaságl könyvvá8árt wnúeZt zetesert íeljelentették és hamaro- ; Ezen a két héten külön könyvárusi- san megtanulhatja: a munkásosz-, tások lesznek a falvakban, termeiősző­j vetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon és mezőgazdasági1 technikumokban; a földművesszövet-1 kezetek pedig mintegy 300 helyen ren- ! deznek utcai árusítást. A könyvvásár idején a Mezőgazdasági Könyvkiadó Igen örvendetes tény, hogy az ag- ronómusokon kívül mind nagyobb számban vásárolnak mezőgazdasági szakkönyveket a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasz­tok Is s egyre népszerűbbekké vál­nak a mezőgazdasági szakfolyóiratok. Hibák főleg a könyvterjesztésben mutatkoznak. A falusi könyvterjesz­tés általában gyenge s ezen belül is különösen elmaradt a mezőgazdasági szakkönyvek terjesztése. A legköze­lebbi időben egyik legfontosabb fel­adat e hiányosság pótlása. Az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál külön szakmai osztályt szerveznek; kibőví­tik a bizományosok hálózatát, új bol­tokat nyitnak és növelik a guruló könyvesboltok számát. Ezenkívül a mezőgazdasági könyvek propaganda­tályt nem lehet becsapni. Pályázatok A Népművészeti Intézet, a Szakszervezetek Országos Taná­csa, valamint a Magyar Képző­művészek és Iparművészek Szö­vetsége 1955. december 15-e és 1956. január 15-e között kiállítást rendez Budapesten az Ernst Mú­zeumban, képzőművészeti és díszí­tőművészeti körök alkotásaiból. A művészeti körök pályázat formájá­ban vehetnek részt a kiállításon. Aj műveket december 1—3 között kell beküldeni az Emst Múzeum­ba. A legjobb műveket jutalmaz­zák. A kiállítással kapcsolatban minden felvilágosítást a Népmű­vészeti Intézet képzőművészeti osztálya ad. Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdetett a fővárosban felállítan­dó dísz-kutak tervezésére. A pá­lyázatra 170 pályamunka érkezett be. A zsüribizottság az első díja­kat Wagner Nándornak és Megy- gyesi Ferencnek ítélte, a második díjat nem adta ki, a harmadik díj nyertesei: Lesenyei Márta, Illés Gyula és Laborcz Ferenc. Terjeszd a Viharsarok Népét! Jelentkezz évente rákszűrésre! Életedet mented! MÖHOSZ-élet Jól sikerült taggyűlést tartottak a Ruhagyár MÖHOSZ alapszervezeféher A Békéscsabai Ruhagyárban lelkes készülődés előzte meg Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség tagjainak szerda dél­utáni tanácskozását. A délelőtti műszakban dolgozó szövetségi tagok — akik a gyűlés részve­vőinek többségét alkották — ez­úttal nehezen várták a munka idő befejeztét. S nem sokkal két óra után csak úgy tódultak az iskolaterembe, az összejövetel színhelyére. A beszámolót Kunstár János elvtárs, a gyár MÖHOSZ alap szervezetének elnöke tartotta. A szövetség munkája szempontja bál fontos nemzetközi esemé nyék után az alapszervezet ed digi tevékenységét, s további tennivalóit ismertette. — Munkánk nem volt mentes a hibáktól — mondotta. — S ennek legfőbb oka, hogy a ne­velési és kiképzési felelősök nem állták meg helyüket. A következő kiképzési év ter­vezetéről beszélve, a szövetség tagjai örömmel hallgatták, hogy alapszervezetükben középfokú lövészkört hoznak létre. A hozzászólások során — Csá­ki József elvtárs javaslatára — a gyűlés részvevői kérték, hogy a szövetség rendezésében kirán­dulással egybekötött harci túrán vehessenek részt. Majd a többi között ígéretet tettek, hogy — mint e tekintetben már tapasz­talattal rendelkezők — patro­nálni fogják a békéscsabai Má­jus 1 Termelőszövetkezetben rö­videsen megalakuló MÖHOSZ- alapszervezetet. Említésre méltó még, hogy ezen az összejövetelen osztották ki a jutalmakat az alapszerve­zetben kiválóan tevékenykedők között. Csáki József elvtárs „Ki­váló munkáért" jelvényt kapott. Többeknek — közöttük a négy MÖHOSZ-brigád egy-egy tagjá­nak — könyvet adtak, több dol­gozót pedig dicséretben részesí­tettek. Napkelte: 6.11 Napnyugta: 16.46 * IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Felhő- átvonulások, reggeli ködök. Néhány helyen kisebb eső, vagy ködszitálás. Mérsékelt, időnként élénkebb dél. szél. Az éjszakai lehűlés nyugaton gyengül, keleten még erős marad. A nappali felmelegedés alig változik. Leg­alacsonyabb hőmérséklet éjjel: nyu­gaton 3—6, keleten 0—-plusz 3, helyen­ként talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet 14—17 fok kö­zött. A fűtés alapjául szolgáló várhatf középhőmérséklet tíz fok alatt. — Gyümölcsfaiskolát létesít : községi tanács hat kát: holdo: Kondoroson. A faiskolát drótke rítéssel veszik körül. — NAPONTA nagy forgahn.; bonyolít le a Békéscsabai Bizo­mányi Áruház. Az áruház dol­gozói a múlt negyedévi tervük”! is 140 százalékra teljesítették. üz létük az őszi vá-áron október 29 —30-áa is nyitva lesz. ■p- Tánczene-est lesz október ■24-én, a békéscsabai Jókai Szín­házban, az Országos Műsoriroda rendezésében. Fellép a Magva: Revü Tánczenekar, Ákos Stefi és a Harsányi Együttes. Hegedűs Já­nos konferál. Műsorukon szerepel többek között Hacsaturján: Kard­tánc, Chaplin: Rivaldafény és az 1955. év legszebb magyar sláge­rei. — KORSZERŰSÍTETTÉK a inezőgvá'ii és a kétegyházi film­színházakat. Harmincötezer forint költséggel rendbehozták az elha­nyagolt ecsegfalvi filmszínházat is a községbeliek kérésére. — Három kerékpárváz keresi gazdáját a laiált tárgyak osztá­lyán. Megfelelő igazolás mellett átvehetők a BM békéscsabai vá­rosi rendőrkapitányságon, (Ka­zinczy u. 1. sz.) — az egészségügy t minisz­ter e hónapban megtartott szege­di gyógyszerész-nagygyűlésen Dr. Ragettli Jánost, a Békés megyei Gyógyszertár Vállalat főgyógy­szerészét »Kiváló gyógyszerész«- jelvénnyel és oklevéllel tüntette ki, és az ezzel járó háromezer forinttal jutalmazta. A nyári hónapokban a hét­végi IBUSZ-vonatokkal Békéscsa­ba és környékéről mintegy 2300 kiránduló látogalta meg az ország nevezetes helyeit. Egerben ezer- nyolcan jártak. — Gyermekjátszóteret létesítenek a volt baromfipiae he­lyén, Kondoroson. — A szarvasi MSZT-szervezet kultúrcsoportja 22-én, este fél 8 órai kezdettel a járási kultúr- otthonban műsoros estet rendez. A műsoros esten előadásra kerül Novikov: »Nasztaszja szanatóriu­ma« c. jelenete, Anton Csehov: »Nyári tragédia« egyfelvonásos színműve. Ezenkívül a »Szarvasi piac« című, zenés, szlovák népi­játék. A műsort még magyar és orosz dalok egészítik ki. Örménykóton ma este 8 órai kezdettel Goldoni: »A foga- dósné« c.háromfelvonásos vígjáté­kát mutatja be a Békés megyei Jókai Színház.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents