Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-20 / 247. szám

1955. október 20., csütörtök l ViUattcMlc Hifit Párté lot y Veletek maradok, elvtársák ! ül a padokon a békési fürdő előcsarnokában. Va­lamennyien jól ismerik egymást, legtöbbjük együtt tanult itt tavaly a politikai iskola II. évfolyamán. Az idén pedig új témákkal, a marxizmus-leniniz- mus alapjai tanfolyam színes, gazdag anyagával is­merkednek meg. Meg akarják alaposan ismerni a párt tudományát. Tanulnak, hogy tovább fejlődjenek, s a tudo­mányt elsajátítva, minél több munkást, dolgozó parasztot, értelmi­ségit, az emberek százait vértezhessék fel a társadalomtudomány alapvető ismereteivel, akik azután munkahelyükön, családjuk köré­ben továbbterjesztik majd a munkásosztály, a párt igaz szavát. Se­gítenek majd, hogy minél többen lássák tisztábban a világot, ismer­jék fel az összefüggéseket a maguk élete, munkája és a haza jövője között. az I. számú alapszervezet titkára, amíg az ünnepi megnyitóját mondta, jólesően szemlélte a megje­lenteket. Elismeréssel nyilatkozott arról, hogy adott szavát mindenki betartotta, s eljöttek vala­mennyien. Sőt, többen. Durkó Jánosné elvtársnő a politikai iskolára van beosztva, de valahogy ide ke­veredett, most mi legyen vele? — kérdezte a titkár elvtárs a meg­jelenteket. — Ha már idejött, maradjon — ez volt valamennyi elvtárs vé­leménye. — Maradok is — jelentette ki Durkó elvtársnő. — Két évig a politikai iskolát jártam. Szabó elvtárs az előbb a továbbtanulásra hívta fel a figyelmet, hát én is így teszek. — Végezetül még hoz­zátette: — Meghallgatom az előadást és a végén döntök: maradok, vagy újra a politikai iskolát kezdem. A propagandistának, Hídvégi elvtársnak mélyen a gondolatába vésődtek Durkó elvtársnő szavai. Úgy tanítani, hogy itt maradjon. Az első előadás szinte próbakő tehát. Úgy tanítani, hogy örömmel jöjjenek, s tanuljanak valamennyien. E tudatban kezdte meg a tár­sadalmi formák fejlődéséről az előadást. Egyszerű szavaival szinte vzsszavezette a hallgatókat a világtörténelembe, hogy lássák, ho­gyan vált emberré az ember, hogyan, miként termeltek, éltek az emberek. Durkó elvtársnő, s a többiek arcán feszült érdeklődés látszott. Kíváncsian lesték a propagandista szavait, amelyeknek sikerült fel­szítani a képzelőerőt. Nem szószerinti felolvasás volt ez az előadás, hanem az elmélet szemléltetett magyarázata, a fejlődés törvényei­nek alapos ismertetése. így sokkal könnyebben megértheti minden hallgató a legnehezebb fogalmakat is. Hátha még jegyzetet is készí­tenek, mert a legfontosabb dolgokat nemcsak emlékezetükben, ha­nem papíron is megörökíthetik. Sok elvtársat sarkalt ez a gondolat, s az .előadás közben előkerültek a füzetek, ceruzák. Figyeltek és jegyezgettek... tizenhat kommunistának bővül majd a politikai is­merete, tizenhatan ismerkednek meg a marxiz- mus-leninizmus alapvető tanításaival. Sorsuk jó kezekben van. Hídvégi elvtárs szorgalma, elvi és gyakorlati tudása, szíve és akarata biztos alap er­re. Lelkiismeretes felkészülésének elismerése pe­dig hadd legyen Durkó elvtársnő válasza: „Veletek maradok, elv­társak!“ — Deák -= Ezen a tan­folyamon Szabó elvtárs Tizenhat kommu­nista Az első foglalkozás A békéscsabai Petőfi DISZ-is- kola propagandistái hétfőn kis­sé izgalommal álltak egy-egy ki­sebb-nagyobb csoport fiatal elé és jelentették be: Megkezdjük ünnepélyes volt az első foglalkozás munkánkat, az első foglalko­zást. Megkezdődött a beszélgetés, is­merkedés a város üzemeiben, hi­vatalaiban, termelőszövetkezetei­ben. A legtöbb helyen Hétfőn délután a Ruhagyár egyik termében összegyűlt a Petőfi- iskola I. és II. évfolyamának csaknem valamennyi hallgatója. Az első foglalkozásra .néhány fia­tal ünnepi díszbe öltöztette a Pe- tőfi-iskolások új otthonát. A két tanfolyam hallgatói közösen tar­tották meg az ünnepélyes meg­nyitót. Az első foglalkozáson megjelent a párttitkár elvtárs is. Rövid beszédében arra kérte a fiatalokat, hogy Petőfi szelle­mében tanuljanak, s vegyenek példát hazaszeretetéről. Már a megnyitón a két tanfo­lyam hallgatói versenyre hívták egymást. A verseny fő pontja: hol lesz kevesebb hiányzó, milyen lesz a fegyelem. Az első foglalkozás végén a baráti beszélgetés, ismerkedés Után újabb kedves meglepetés történt. A DISZ-saervezet Ren­dezésében a Feledhetetlen 1919 c. filmet vetítették. Hasonlóan szép és ünnepélyes ígéretet tettek a fiatalok, volt a megnyitó a megyei tanács­nál is. A 37 hallgató közül 33 jelent meg. Az első foglalkozás után kollektíván nézték meg a Különös ismertetőjel című ma­gyar filmet. A Vasöntöde Petőfi-iskola megnyitóján részt vett a válla­latvezető és az üzemi párttitkár. Az első foglalkozáson a DISZ II. kongresszusáról beszéltek a fia­talok. Több helyen, mint a Pamut­szövőben, Kötöttárugyárban Pe- tőfi-verseket olvastak fel vagy szavaltak el a fiatalok. A Kötött­árugyár Rulich Gyula DISZ- szervezete felhívással fordult a többi Petőfi-iskolához, hogy csat­lakozzanak a Gyere velem-moz- galomhoz. így biztosítják azt, hogv a Petőíi-iskolások rendsze­resen megjelennek a foglalko­záson. A Békési Nyomdában a meg­nyitón Megjelent a Propagandista októberi száma Az új szám több fontos cikket közöl, amelyek a propagandisták Jobb felkészü­lését s nagyobb tájékozottságát segítik elő. A lap első helyen, szerkesztőségi cikkben köszönti az új pártoktatási év propagandistáit. Káldor Gyula: Az államapparátus ál­landó tökéletesítése szocialista épitőmun- kánk elengedhetetlen feltétele című cikké­ben az államapparátus egyszerűsítéséért vívott harc eredményeit és hiányosságait elemzi. A propagandista munkájához c. rovat­ban Bárányt Gyula cikke: A magyaror­szági fasizmus és néhány jellemvonása címmel jelentős segítséget nyújt propa­gandistáinknak a magyar fasizmus jelle­gének megértéséhez. E rovatban közli a folyóirat Balázs Béla: A klerikális reak­ció mint az ellenforradalmi rendszer tá­masza című írását, amelyben a szerző dokumentumok sorozatával bizonyltja, ho­gyan, milyen eszközökkel szolgálta a kle­rikális reakció a Horthy-rendszer népel­nyomó uralmát. Kádár Iván cikkében a munkásosztály viszonylagos és abszolút elnyomorodását vizsgálja az ellenforra­dalmi Magyarországon. A népgazdaság időszerű kérdései e, ro­vatban Csizmadia Ernő Írását közli a fo­lyóirat: A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek fölénye a gabonatermelésben az egyéni gazdaságokkal szemben. Az 1955. évi ipari tervek maradéktalan teljesíté­séért címmel Huszár István és Tóth László elemzik a tervteljesítésben elért eddigi eredményeket s rámutatnak azok­ra a feladatokra, amelyek az utolsó ne­gyedévben az Ipar előtt állanak. A nemzetközi kérdések c. rovatban A német kérdés a genfi külügyminiszteri értekezlet előtt címmel a lap rövid össze- loglalót közöl a német-szovjet tárgyalá­sokról. A propagandamunka tapasztalataiból e. rovatban közli a folyóirat Réti László: Pártunk történetének tanítása az iskolán- kfvüli pártoktatásban o. cikkét. Csatári Dániel Írása azokat a lehetősé­geket vizsgálja, amelyeket az ifjúság ne­velésére a Petőfi-iskola történelmi tan­anyagai nyújtanak. H rovatban Jelenik meg R. G. Írása: Megjegyzések egy me­gyei előkészítőről címmel. — A Magyar—Szovjet Társa­ság ebben az esztendőben a ba­rátság hónapján kívül novem­ber 27-tŐl december 4-ig meg­rendezi a »Szovjet-Ukrajna hé­té«-t. Megyénkben tegnap alakult meg a »Szovjet-Ukrajna hete« Ünnepi bizottsága. hogy társadalmi munkával egyfor­ma jegyzetfüzeteket készítenek, amelynek táblájáról meg lehet ismerni, hogy Petőfi-iskolásoké. Helytelen, hogy a Téglagyár­ban nem készültek fel az első előadásra. Nem tartották meg az ünnepélyes megnyitót. Az előadó — Magyar népviseletek törté­nete címmel ízléses tájékoztató füzetet jelentetett meg a Nép­rajzi Múzeum. A múzeum népvi­seleti kiállításainak anyagát is­mertető, fényképekkel gazdagon illusztrált kiadványt Fél Edit mű­vészettörténész írta. elfoglaltságára hivatkozva nen jelent meg. Sajben elvtárs D1SZ- titkár is 5—10 percig ismerteibe a Petőfi-iskola jelentőségét, ki­osztotta a tankönyveket, s ezzel véget ért a megnyitó. Az ilyen felkészülés nem biztosítja, hogy kedvvel járjanak a fiatalok egész ] évben a Petőfi-iskolara. — Tizenkét nő és 4 férfi dol­gozik a Gyomai Földművesszö­vetkezet felvásárlási telepén. A III. negyedévben 147 százalékra teljesítették felvásárlási tervüket. Most ismét olyan igyekezettel dolgoznak, hogy a IV. negyedévi tervet is sikeresen túlteljesítsék. Az utóbbi esztendőkben azt ta­pasztaltuk, hogy az általános is­kolát végzett gyermekek szülei, idegenkedve és némi fenntartás­sal tekintettek az általános gim­náziumokra. Ha a különféle tech­nikumok valamelyikébe nem si­került elhelyezni a gyermeket, nehezen engedték gimnáziumba. Az a téves elképzelés alakult ki és terjedt el, hogy a középiskolai oktatásnak semmi értelme nincs, hiába végzi el a gyermek a gim­náziumot, ha nem kerül egye­temre, tudásának hasznosítására nincs lehetősége. Hamis és torz ót a nézet Köztudomású, hogy pártunk­nak és az államnak az a célja, hogy az emberek általános mű­veltsége minél magasabb szintre emelkedjék, mert ez elengedhe­tetlen feltétele annak, hogy a fej­lett technikával bánni tudó nép felépítse hazánkban a szocializ­must. Az iparban, mezőgazdaság­ban és a hivatali közéletben egy­aránt, mindinkább megkövetelik, a hely specialitásától függően, a ■szak-, vagy az általános művelt­séget; Ezt nem kaphatják meg máshonnan az emberek, csak a középiskolától. Az MTH iskolák csak szakembereket képeznek, az általános gimnázium jóval töb­bet ad ennél: amellett, hogy Érdemes általános gimnáziumban taníttatni a gyermeket egyetemen való továbbtanulásra képesítést ad, lehetőséget nyújt ahhoz is, hogy a végzett növen­dék könnyebben sajátítsa el az ipari szakismereteket, és a ter­melőmunka bármelyik ágában középkáderré váljék. S a meg­felelő szakmai gyakorlat után levelezés útján elvégezheti az egyetemet is. Az MTH iskola vi­szont erre nem képesít. Azok a szülők, akik gyermekük helyett, gyermekük sorsáról döntenek, s gimnáziumba való beiratás he­lyett ipari tanulóknak adják többre képes fiukat, vagy lányu­ha a gyerek abbahagyja tanul­mányait, nyilván a termelőmun­kában helyezkedik el. Ugyanak­kor nem ártana, ha fizikailag és szellemileg fejlődne még .;: De nézzük, mi is az, amitől tar­tanak a szülők, s indokolt-e bi­zalmatlankodásuk? Azt ne em­lítsük, hogy az általános gimná­zium egyetlen olyan intézmény, amelyről minden egyetemre és főiskolára menni lehet, arról szóljunk inkább, hogy a békés­csabai fiugimnázium minden munkás és paraszt származású végzett növendéke, akik akarták, sokkal inkább képessé teszik ar­ra, hogy lépést tarthasson a technika fejlődéséveli másodikosok olyan üzemekbe, amelyek a mezőgazdasággal van­nak összefüggésben, a harma­dikos és negyedikes növendékek pedig kizárólagosan ipari jellegű üzemeket keresnek fel rendsze­resen. Megismerik a munkafolya­matokat, bepillantást nyernek a különféle termelési eljárásokba, Az általános gimnázium nem­csak száraz tudományokat tölt a tanulókba. A politechnikai ok- s ha érettségi után ezen a terüle- tatás lehetővé teszi, hogy a ter- ten helyezkednek el, nem ködös melés alapelemeit is elsajátítsák idegenséggel találkoznak, a növendékek; S ezen túl a leg- Nem merül ki ennyiben a gya- több gimnázium szövetkezetekkel korlati életre való nevelés. Kü- és üzemekkel tart fenn kapcsi- lönféle gyakorlati órák beveze- latot, hogy a tanulók megismer- tése is azt a célt szolgálja, hogy kát, elvágják előttük a fejlődés felsőbb iskolákba nyertek felvé­hessék az ott folyó életet. A bé­késcsabai fiugimnázium elsősei például havonta ellátogatnak egy-egy termelőszövetkezetbe, a könnyebben megtalálják helyü­ket a gyakorlati életben azok a tanulók, akik nem mennek egye­temre. útját. Van azonban ennél még szo­morúbb eset is. Megtörténik, hogy a szülő nem engedi gyermekét telt. A többiek elhelyezkedtek, s néhányan az egyetem levelező tagozatain folytatnak tanulmá­nyokat. A szülők azt mondják, Szakkörök működnek minden iskolában — ezek is gyakorlatiasságra, nem azok is, akik nem tanulnak ügyességre nevelnek. S ezeken tovább. Az elmondottakból az kó­semmiféle iskolába továbbta- ha nem tanul tovább a gyerek, nulni, akkor sem, ha a gyermek- nem lesz belőle semmi. Ez nem nek kedve lenne hozzá. És ez igaz. Az érettségizett fiatal szak­sajnos leggyakrabban a munkás mát tanulhat, és paraszt szülők esetében fordul Hat h6 alatt elő. A sok példa közül csak egy k ká lediet belőle jellemzőt említünk: erre a tan- SzaKmunKas lenei neioie évre a békéscsaba-erzsébethelyi Abban az esetben is, ha a válasz­általános iskola egyik hatvantagú tott szakma iránt nem tanúsít kívül minden tantárgyat az élet­tel való összefüggésében taníta­nak a tanárok. összefoglalva tehát: az általá­nos gimnáziumok kettős felada­vetkezik, hogy nincs senkinek oka arra, hogy gyermekét kétsé­geket érezve adja gimnáziumba: Ha a gyermek nem bizonyul al­kalmasnak egyetemi vagy főis­tot látnak el. Felsőbb iskolákon kólái tanulmányok folytatására, való tanulásra készítik fel a ta- akkor sem hiábavaló a négyéves nulókat, és ellátják azokkal az tanulás. Érettségijét sok helyen alapismeretekkel, amelyek a tér- hasznosíthatja, fontosabb szere- osztályából négyet taníttatnak elegendő fogékonyságot, legké- melőmunkában való zökkenő- pet tölthet be a társadalomban, tovább a szülők. Ha hozzászá- sőbb másfél év alatt válhat szak- mítjuk, hogy ez Békéscsaba munkássá. S ez a szakképzettség munkásnegyede, egészen lesújtó- nem egyenlő azzal, amit az MTH nak ítélhetjük meg ezt a tényt.; i iskola ad, — több annál! A gim- S van ennek egy másik oldala is: náziumban szerzett alapismeretei mentes érvényesüléshez szüksé- mint általános iskolai végzettség- gesek. így nemcsak azok ismer- gél, mert a gimnáziumban szer- kednek meg idejében az élettel, zett különféle gyakorlati ismere- akikből orvosok, mérnökök, ta- tek alkalmasabbá teszik rá. nárok, agronómusok lesznek, ha- — örsi Tóth —

Next

/
Thumbnails
Contents