Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-20 / 247. szám

Világ proletárja! egyesüljetek! Vtfam/p&Nife c-----------^ í me így fizet a cukorrépa Ma: Rejtvényrovat S.___________________________J | i A I MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér XI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM Lesz-e takarmány télen? Az ez évi időjárás talán sem­minek sem kedvezett annyira, mint a takarmánytermelésnek. Abraktakarmányon kívül bősé­ges nedvdús- és szálastakarmány termett. S nemcsak a tavaszi, hanem az aratás utáni vetésből is. A gyakori esőzés növesztette a legelők füvét, úgyhogy még a szikeseken is talált harapnivalót a jószág. Szóval — volt mit enniök az állatoknak. Sőt jelenleg is van, hiszen még zöldéi a határ. De néhány hét múlva beköszönt a tél, s a mindent letaroló fagy istállóba szorítja a jószágot Já­szolból kell etetni, s vajon lesz-e miből? E kérdést sokan nevetségesnek tartják, mondván: — Hát hogyne lenne, mikor az idén annyi min­den termett. — Persze a bőséges termés nem minden. Ezek az em­berek gondoljanak csak vissza a múlt télre. Tavaly is termett minden bőségesen, mégis nehéz­séget okozott több helyen az át- teleltetés. A hunyai Szabadság Termelőszövetkezetben például nem tudták időre _ meghízlalni a szerződtetett negyven sertést, mert nem volt mit adni nekik. Lehetett volna ugyan, ha nem osztják szét (munkaegységenként hét és fél kilót) a kukoricát. Az indokolatlanul nagy osztás veszélye mast is fenyeget. A mu- ronyi Október 1. Termelőszövet­kezet tagjai már az árpával meg­kezdték; 1952 mázsa termésükből 1208 mázsát mértek szét egymás között. A mezőberényi Haladás Termelőszövetkezetben az elcsé­pelt 79 mázsa zabból csak a vető­magot hagyták meg. a többi a háztáji gazdaságokba került. A nagyszénási Lenin Termelőszö­vetkezet tagjai annyira mentek az árpa osztásában, hogy többek­nek másodszor is kivitték a já­randóságot. Nem is maradt több 130 mázsánál a közös raktárban a csaknem 1200 mázsából. S jó néhány helyen hasonló a helvzet most a kukoricával is Nyilvánvaló, hogy nem vezet­het jóra a szövetkezetieknek ez a magatartása. Persze ők ezt egyszerűen így magyarázzák: — A mienk az és azt cselekszünk vele, amit akarunk. — Hát elég rosszul akarják. Hiszen a közös jószág sem a másé. hanem az övéké. Nekik kell azt etetniök, mégpedig úgy, hogy minél több hasznuk legyen belőle. De a ta­karmány szélmérésével ezt ugyancsak lehetetlenné teszik. S a kimért busás árpa- és kukorica­osztaléknak egyébként is mi lesz a sorsa? — a legtöbb esetben a spekuláció csatornájába ömlik; A tapasztalatokon okulva szá­mos termelőszövetkezetben már egészen másként gondolkoznak a tagok. Dacára annak, hogy több termett, mint amennyit vártak, az előirányzottnál jóval kevesebb állati eleséget mérnek szét. A végegyházi Uj Élet Termelőszö­vetkezetben például alig osztot­tak árpát, a kukoricát meg mind a közös jószágnak hagyják. A bé­késcsabai Vörös Október Ter­melőszövetkezet gazdái a terve­zett három kilogrammról egy ki­logrammra csökkentették a mun­kaegységenkénti kukoricarésze­sedést. Ezekben a szövetkezetekben természetesen nem egyszerűen csak a meglévő állatok áttelelte- tésére gondolnak, hanem arra is. hogy állattartásukat minél hasz­nosabbá tegyék. A nagyszénás! Dózsa Termelőszövetkezetben — ahol ugyancsak hasonlóan csele­kedtek — az éves tervben elő­irányzotton felül kétszáz sonka- süldő hizlalására kötöttek szer­ződést Ha nem is az abraktakarmá­nyához hasonlóan, de a szálas­takarmány sem mentes a ve­szélytől. Mégpedig, ha azt gon­datlanul kezelik, A legjobb lu­cernaszénából is idő előtt trágya lesz, ha rosszul kazalozzák be. Sajnos arra is lehetne példát említeni, hogy már nyáron tönk­rement a nagy munkával beta­karított széna. Mennyivel inkább nagyobb törődéssel kell ezért most rendbetenni a szálastakar- mányféleséget, amikor az őszvégi nagy esőzések rongálásának van kitéve“' Manapság az állatok téli takar­mányozásának általános módja a siló etetés. Mint az egyik legfon­tosabb nedvdús takarmány, meg­felelő összeállításban nagyban elősegíti a tehenek tejhozamának növelését. Számos termelőszövet­kezetben figyelembevéve e hasz­nosságát, tavasztól kezdve idáig bőséges mennyiségű silót tárol­tak. így a sarkadi Dózsa Terme­lőszövetkezetben hatszáz köbmé­terrel teljesítették túl az évi elő­irányzatot. S a munka ezzel sem állt meg; a cukorgyártól kapott répaszelettel növelik a sllótakar- mány mennyiségét. Sajnos, általánosságban a siló­zás sem az a legkielégítőbb. Ter­melőszövetkezeteink a tervet me­gyei vonatkozásban nem sokkal több mint 35 százalékra teljesí­tették október 10-ig. Természete­sen, ha nem is sok, de van még idő, hogy szövetkezeteink tagjai kellően készüljenek fel állataik sikeres átteleltetésére. Tegyenek meg mindent, hogy a fagy bekö­szöntél ezzel a nyugodt gondolat­tal várják — lesz mit etetni a jó­szággal! Új iskolai térképek jelennek meg A Kartográfiai Vállalat az isko­lai földrajzoktatás szemléltetésére több új térképet adott ki, s a kö­zeljövőben megjelentet többet is. Rövidesen megjelenik a középis­kolai tanulók számára készült földrajzi atlasz, amely 52 oldalon mutatja be a föld felszínét, ha­zánkat, a tőkés világ európai és tengerentúli államait, a gyarmat- birodalmakat, valamint a térképé­szeti, földrajzi és csillagászati alapfogalmakat. Átdolgozott, második kiadásban jelent meg két falitérkép Magyar- országról. Az egyik hazánk dom­borzatát és vizeit ábrázolja, a má­sik a Magyar Népköztársaság me­gyéit, bányászatát, iparát, közleke­dését. Uj falitérkép készült „A | föld felszíne“ címmel. Megjelent Afrika földrajzi falitérképe. November 7-re készülnek a kosárüzem díszístáK A Békési Kosárüzem 11. számú telepének UlSZ-fiataljai még szeptember elején, a tag­gyűlésen jelajánlást teltek november 7 tiszteletére. A fiatalok közül majdnem mindenki, már most teljesítette felajánlását. Például Polgár Perelne 110 százalékos tervteljesítést ajánlott fel. ma már 156 százalékot ér el. Nánási János 140 százalékot dáliáit, s ma már 159 százalékot teljesít. Illés Mária 120 százalékot vállalt és 131 százalékot teljesít. Szabó Ilona, az üzem DISZ-tUkára, aki tanulómunkás, felajánlotta, hogy november 7-re eléri a 100 százalékot. Betartotta szavát, ma már 104 százalékra teljesíti tervét. Békéscsaba vezet a silózásban . Ezeröiszáz mázsa hús terven felül A Békéscsabai Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat munkásai lelkes igyekezetükkel 107.6 szá­zalékra teljesítették harmadik ne­gyedévi tervüket. S hogy még zavartalanabb legyen a hentesáru­ellátás, a telepek dolgozói újabb ígéretet tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordu­lójának tiszteletére. A többi kö­zött megfogadták, hogy 4v vé­géig 1800 mázsa húat adnak ter­ven felül a népgazdaságnak. Baromfiak újszerű takarmányozása A Bábolnai Állami Gazdaság­ban kísérletképpen az abraktakar­mány agy része helyett takar­mányburgonyát etettek a baromfi­akkal. A kísérletbe állított egyik csoport naponta nyole deka bur­gonyát és öt deka abrakot, a má­sik öt deka burgonyát és nyolc deka abrakot kapott. Mindegyik csoport mellett szerepelt ugyan­olyan létszámú, fajtájú, nagyságú és korú ellenőrző csoport, amely, a szokásos módon kapta naponta a 18 deka abrakot. Az egy év óta tartó kísérletek azt mutatták, hogy a próba annál a csoportnál vált be, amelyik öt deka burgonyát és nyolc deka abrakot kapott. Ki­számították, hogy ha a baromfia­kat csak abraktakarmánnyal ete­tik, akkor egy állat takarmány­szükségletének termeléséhez 57 négyszögöl, míg ha burgonyát is etetnek, akkor csak 39,3 négyszög­ölre van szükség. Kombájnaratáshog „Uu’bú*a Az állami gazdaságokban ebben az évben többhelyütt — összesen mintegy ezer holdon — termesz­tenek kísérletileg újfajta »Új­búzákat, amelyeket Udvaros Ká­roly nemesített ki. Az idei kí­sérletek tanúsága szerint az új búzafajták sokhelyen elérték a legjobb magyar búzafajba, a bán­kúti 1201. terméshozamát, és mi­nőségben sem maradtak sokkal mögötte. Az új búzafajták .legnagyobb előnye a nagy szalmaszilárdság, ami rendkívül alkalmassá teszi gépi, főleg kombáinaratásra. Jóllehet még nem kielégítően, de fokozódott megyénkben a si­lózás üteme. Különösen a ter­melőszövetkezeteknél észlelhető nagyobb törődés, Hogy minél töb­bet silózzanak. Számos szövetke­zet — mint például a sarkadi Dózsa TSZ — már többszáz köb­méterrel teljesítette túl évi elő­irányzatát. Szomorú, hogy az egyéni termelők egyik-másik já­rásban csak igen keveset silózbak. A gyulai járásban például sem­mit sem. A járási tanács mező- gazdasági osztályának jelentése legalább is erről ad számot. Termelőszövetkezetünkről igen sokat beszélgetnek most a kívül­állók. Azt mondogatják egymás­nak, hogy most nem a gazról, hanem a terményről ismerni meg a tsz földjét. És ez így van! Kukoricánkat négyzetesen ve­tettük, háromszor megkapáltuk, és nem is panaszkodunk a ter­mésre. Holdanként 32 mázsás át­lagtermés ígérkezik. Még soha­sem termett annyi kukorica a tsz- hen, mint az idén. öt katasztrális hold dohányunk 55 mázsát fi­zetett. A jó termésből bőven jut pré­miumra is. Eddig már kiosztot­tunk 65 mázsa búzát, 12 mázsa rozsot, 20,50 mázsa őszi árpát, 12,50 mázsa tavaszi árpát, va­A mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztályának ok­tóber 13-i jelentése alapján a tsz-ek 35,1, az egyéniek 24, együttesen pedig 30,6 százalékra teljesítették a tervet. A városok közül: Békéscsaba 59, Orosháza 16,6, Gyula 14,2 százalékra teljesítette sí lózás i ter­vét. A járások közül: a gyulai 56,8, a sarkadi 47,7, a szeghalmi 39,2, a mezőkovácsházi 35,6, az oros­házi 25,3, a békési 18,5, a szarva­si 17,6, a gyomai 15,4 százalék­ra teljesítette előirányzatát. lamint 20,24 mázsa napraforgót. Az állattenyésztésben is jó eredményeket értünk el, és a te­henészetben a múlt hónapban n ár 8.2 literre emelkedett a fejési átlag. Iparkodunk a vetéssel is, hogy mielőbb földbe kerüljön a vető­mag. Eddig 42 kát. hold búzát és 15 kát. hold őszi árpát ve­tettünk el. Százharminc holdon elvégeztük a mélyszántást, s már csak 20 hold vár mélyszántásra. Bár a törés miatt lassabban haladunk a búzavetéssel, úgy dol­gozunk, hogy időben elvessünk, s ezzel teremtsük m*»g a jövő évi gazdag betakarítás alapját. Magyarfalvi Péter Gábortelep, Petőfi TSZ. lakat, hogy a leha­lászás idejét sem tud­ták kivárni. A ki­fogott halakat persze ki-ki saját magának vitte haza. így a tsz a hú«z mázsa körüli halból mindössze 3 és fél mázsát tudott értékesíteni. Az azért kapott pénz még aa ivadékok árát sem fedezte. S ami a legérdeke­sebb a dologban — a »próba« -lia'ászásban részt! evő tagok meg» ütközve kérd'k e»v- mástól: — Vajon hová ú»z- h.at'ak el a bal k? Hová „úsztak" el a halak? n Mikor a dévavá- nyai Gábor Áron Termelőszövetkezet tagjainak említették, hogy rizstelepük jö­vedelmét haltenyész­téssel is növelhetnék, nem valami nagy örömmel kaptak a lehetőségen. úgy­szólván immel-ám- mal népesítették be tavasszal 225 kiló, háromdekás ponty- ivadékkal az ötven- holdas telepet. De nemsokára megválto­zott a véleményük... Nézd csak! Még lesz belőle valami — mondogatták pár hét múlva egymásnak, amikor látták, hogy a halak napról-napra egyre szebben fejlőd­nek. Most nemrégiben már arról beszéltek: — Legkevesebb 26 ezer forintot kapunk a halakért... Ugyan, ki hitte volna?... Na­hát, sohasem tudjuk, hogy mit csinálunk jói!... Hát bizony nem! De mi most a szö­vetkezetieknek csak a legutóbbi tevékeny­ségére gondolunk. Ugyanis azt beszé­lik: a Gábor Áron­ban a tagok annyira megkedvelték a ha­Érdemes volt négyzetesen vélni a kukoricát

Next

/
Thumbnails
Contents