Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-19 / 246. szám

1955. október 19., színia

4

Kitüntették a legjobbakat

A Békéscsabai István-malomSulittmrieti élet

Az ÜB törődik a november 7-i versennyel

ban hét dolgozó kapta meg a »Szakma kiváló dolgozója« jelvényt- Köztük van AimUzki András malomszerelő asztalos, kajtói' Sándor villanyszerelő, l.aczó János kazánlakatos, Suluijda Márton lakatos, Csepregi .János asztalos. Mindannyian 105 százalék fölött teljesítik állandóan tervüket. Részt vesznek az újítómozgalomban, 6 tudásuk legjavát adják azért, hogy a technika segítségével megkönnyítsék a munkát. A jelvény átadásakor 4200 forint jutalmat kaptak a kitüntetettek. A malom vezetői elhatározták, hogy a dolgozóknak a fényképeit kiteszik az tizem dicsőség-táblájára is.

Fuvardíj vagy uzsora?

Nem rossz jövedelmi forrás a fuvarozás. Erről győzött meg a napokban Pusztaföldváron szerzett személyes tapasztalatom. Ugyanis a község egyéni parasztjai közti! többen kukoricát, tököt és egyebet fuvaroznak. Ezt teszi Molnár Mihály is. Nem is olyan rossz üzlet száz forintért 3 kilométerről egy kocsi kukoricát hazaszállítani. S ini több; 3 kilométerről egy nap alatt négy fuvart lehet lebonyolítani, ez mindjárt 400 forint napi keresetet jelent. Vagy egy kocsi tököt 80 forintért hazaszállítani ugyanilyen távolságról. Többen úgy vélekednek a fuvarosok közöl, hogy ez nem is olyan sok. Egyezzünk bele, hogy a fuvardíj nein is olyan sok, de Molnár Malié y is egyezzen meg abban — liogvha egész héten kukoricát fuvaroz — a 2400 forint sem éppen csekélység. Ugyanis a községi tar-ács kukoricáját ilyen »csekély« összegért akarta hazaszállítani, jóllehet éppen »szívességből.« A tárá s vezetői, hogy lovát »ne erőltesse« meg, dn- Lább a gépállomással kötöttek egyezséget. És mi történt: nemcsak sokkal kevesebb időbe, bánéin még jóval olcsóbba is került a kukorica szállítása. Ezek után jobban tennék, ha az ilyen emberek arra is gondolnának, hogy a községi tanács vezetői, vagy az egv-'két hold földdel rendelkezők nein lopják a pénzt, bogy a Molnár Mihályok uzsorás fuvar- dih’it kifizessék.

— Baikus —

A* Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat dolgozói egyre nagyobb lelkesedéssel vesznek jj részt a munkaversenyben. Mill nek köszönhető ez? Annak, j hogy a szakszervezet törődik a ü versennyel és népszerűsíti a c legjobbakat, mint például Ilor- = váth Ferenc gyalust, Dani Lali jós kályhást, Lantos Július önül tőt, Vojrzek József és -Széli nási Lajos szerelőket. Ük azok, I akik példás munkájukkal, jő [1 terv teljesítésükkel magukkal = ragadják a többieket és szinte a mozgatóerőivé válnak a mim- I kaversenynek.

1 A Vas- és Kályhaipari Vál- j |l Iáiul dolgozói méltóan akarják ' g ünnepelni november 7-ét. Eli- 1 hez járul hozzá a szakszervezet H is akkor, amikor tíznaponkéut s értékeli a versenyt; az utolsó Ü két hétben pedig naponként, lg A legjobbakat november 7-én j§ négyezer forint értékű aján- i dókkal jutalmazzák meg. A 1 verseny győztesei kályhát, i fényképezőgépet, órét stb. kapnak.

A városellátás szolgálatában

Földművesszövetkezeteink egy- : re több élelmiszert küldenek a | I budapesti standokra. A Gyomai ! Földművesszövetkezet a III. negyedév folyamán elszállított a j budapesti Isiván-piacon lévő ! standjára 13 653 kiló tejterméket, I 9937 kiló soványbaromfit, három ' és fél vagon vegyes zöldséget, j 157 mázsa káposztát stb. Az- üzemág dolgozói hetenként két- ; szer rakodtak a késő esti órákban, hogy még éjjel elküldlieesék az újpesti standra a szállítmányt, j Az áru minőségének gondos megóvására is gondollak, majdnem 100 mázsa jeget használtak fel a múlt negyedévben.

A szövetkezet nemcsak zöldárut szállított Újpestre, hanem nagy mennyiségű tartósított árut ’ is. A földművesszövetkezet pin- ! céjében hosszú sorban olt állnak az 5—10 mázsás tartósító kádak, amelyek tele vannak gondosan elkészített uborkával, papriká- j vak káposztával. Ebből is küld- ^ tok a budapestieknek 24 mázsa kovászos és ecete« uborkát, 35 mázsa savanyított káposztát, továbbá 15 mázsa csolamádét.

A Szabad Ifjúság filmpályázata

Most mutatják be filmszínházaink a ..Különös ismertetőjel“ című új magyar filmet. Ezzel kapcsolatban a Szabad Ifjúság szerkesztősége pályázatot hirdet. írják meg a pályázók:

1. Kit választanak példaképül a film hősei közül és miért?

2. Melyik jelenet tetszett legjobban a filmből, melyik volt számukra a legtanulságosabb és miért?

Pályázni lehet mindkét kérdésre vagy a két kérdés egyikére írott válasszal. A pályaművek nem haladhatják meg a kézzel Írott három, vagy a géppel írott 2 oldalnyi terjedelmet.

A pályázaton egyénileg és csoportosan lehet résztvenni. Csoportosan csak' DISZ-alapszervezet, DJSZ-csoport pályázhat. A legjobb pályaművet beküldő három DISZ-szervezetet, DISZ-csopprtot az alábbi díjakkal jutalmazzák: I. dfi fllmfelvevőgép, II. díj világvevő rádió, III. díj táskalemezjátszó.

Az egyénileg pályázó fiatalok közöt a következő Jutalmakat osztják szét: I. díj „Zorkij“ fényképezőgép, II. díj világvevő rádió,

III. díj „Dongó“ kerékpármotor,

IV. díj „Csepel“ kerékpár, V. díj | „Ljubitel“ fényképezőgép.

Ezenkívül a dicséretben része- | sülő pályázók között a film főszereplőinek száz dedikált fényképét osztják szét.

A pályaműveket a Szabad Ifjúság szerkesztősége címére (Budapest, VIII., Rökk Szilárd utca 6.) kell beküldeni, a pályázó neve, pontos lakcíme és munkahelye feltüntetésével. A borítékra ráírandó: „Filmpályázat“.

Beküldési határidő: 1955 december 31.

A pályázat eredményét a Szabad Ifjúság 1956 január 15-i száméban hozzák nyilvánosságra. A j legjobb pályaműveket a lapban | közlik.

ViUatsai&k HépeGondoljunk erre is :

MA MÁR TERMÉSZETESNEK VÉLJÜK, hogy ezreket, tízezreket költ államunk egy-egy község fejlesztésére. Szinte már feledésbe ment, hogy Horthy-Magyarországán évekig is ígértek járdát egy- egv faluban — különösen választások idején — s bizony sokszor nem lett belőle semmi. Nem is csoda, ha olyan nagy híre ment egy járdaépítésnek, hiszen ritkaságszámba ment, hogy olyasmit létesítsenek, ami a közösséget szolgálja. Ami létesült, az elsősorban a község urait szolgálta. Ki gondolt akkor mondjuk arra, # hogy a szarvasi proletárnegyed, Zöldpázsit gyermekeinek játszóteret létesítsenek? Sem az ország, sem a község urai közül senki. Most létesítenek. Alig hihető is, hogy az olyanoknak, mint az akkori községi bírónak, a kulák-timár Dauda-féléknek szíve tájuk sajdult volna a munkások gyermekeiért. Különben mutatja bűnös mulasz fásukat, hogy olyan természetesnek vélt dolgokat nekünk kellett pótolnunk, mint az utcák csatornázása, vagy a földutak javítása. Ezek is adják magyarázatát annak, hogy általában szívesen adják forintjaikat ma az adózók államunknak, hiszen saját életük könnyebbségét segítik elő. Ennek különös bizonysága az is, hogy a különböző létesítményeknél százakra és ezrekre rug a társadalmi munkának az értéke, ezzel is kifejezik a dolgozók, hogy egy akaraton vannak az állam célkitűzéseivel, melyek megvalósítását díjmentes munkával is segítik.

EZ A MA VALÓSÁGA. Mégis szólni kell arról is, hogy egyesek nem egyszer halogatják állampolgári kötelezettségük teljesítését, az adófizetést, nem gondolnak arra, hogy ezzel községüket, embertársaikat és közvetlenül saját magukat is megkárosítják. Nem gondolnak arra, ha a község adótervét nem teljesíti, kevesebbet irányozhatnak elő a község fejlesztésére. Itt nem is beszélve azokról a nagy országos létesítményekről — új gyárak építése, régiek korszerűsítése, öntözőcsatornák építése, stb. — melyek iparcikkel, gépekkel látják'll a falut és egyéb módon szolgálják a mezőgazdasági termelés növelését, a falu jólétének állandó javulását. Ha csupán a szarvasi járás öt községének 1955-ös fejlesztési adatait vizsgáljuk, beszédesen igazolják, hogy nagyon is érdemes az állampolgári kötelezettségeknek időben eleget tenni. A járás községeinek fejlesztésére az 1955-ös esztendőben egymillió forintot meghaladó összeget költenek. Békésszentandráson 12 000 forintot fordítanak utcák csatornázására, Csabacsüdön 20 000 forintos költséggel ezer négyzetméter aszfaltjárdát, örménykuton pedig 46 000 forint költséggel 15 000 négyzetméternyi betonjárdát raknak le, hogy összekössék a csabai és a mezőberényi kövesutat. Kondoroson 210 négyzetméternyi „rázatót“ (földútról feljáró a kövesútra) 19 567 forint költséggel raknak le, Szarvason földutak és árkok javítására, kerékvetők és betoncsövek lerakására 52 000 forintot költenek.

EZ CSUPÁN NÉHÁNY PÉLDA, ezenkívül fásítanak, közkuta- kat fúrnak és újítanak fel, új homokbányát tárnak fel, piacteret salakosnak, vagy téglaburkolatát újítják fel és így tovább. Mindezt miért? Azért, amiért a párt, a nép államhatalma küzd — szebb legyen az emberek élete. Erre különösen azoknak kell gondolniok, akik halogatásukkal nem egyszer gátolják talán éppen egy nagyon szükséges kút, vagy járda építését és nem egyszer éppen ők méltatlankodnak, hogy ideje lenne azt is megcsinálni. Pedig a tények beszélnek róla, hogy nem is oly természetesen létesül valami egy-eyy községben, sokezer forint szükséges, hogy állandóan fejlesszük falvainkat, városainkat. És arról is tanúskodnak a tények, hogy a felszabadult hazában érdemes időben és pontosan eleget tenni állampolgári kötelezettségeinknek. (Cserei)

Követendő példa

A Viharsarok Népe október 9-i számában „Megjegyzések a XII. Megyei Képzőművészeti Kiállításról" című cikkéhez — kissé elkésett — hozzászólásomat az időközben Hódmezővá- í sárhelyen megnyílt őszi Tárlat nagy erkölcsi ás anyagi sikeréről érkezett hírek tették időszerűvé. Békés megye képzőművészei természetesen örülnek a cikk elismerő hangjának, mégis rá kell mutatnunk a belé csúszott ellentmondásra.

A cikkíró megjegyzéseinek elaő felében azt Írja: „...egyben azonban ; nincs különbség az alkotások között: az élet jelenségeit, a természet szépségeit és az ambert ábrázolják a valóságnak megfelelően, művészien, színekben gazdagon, fantáziadúsan." Ellent mond ennek a cikk befejező részének következő megjegyzése: „...képzőművészeink témaválasztása eléggé egysikú, mondanivalójukat a régi határokon belül Igyekeznek kifejezni. Számos alkotás még a realizmus és formalizmus egymás mellett élésének bélyegét viseli magán, s csak viszonylagosan eredményes kísérlet mutatkozik meg a múltból örökölt kötöttségek levetkőzésére."

A tárgyválasztással kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni, j hogy a III. Megyei Képzőművészeti j Kiállítás ennek az évnek harmadik tárlata megyénkben. Egy mondatot ! Idézek a Viharsarok Népének az április S-án nyílott Felszabadulási Kiállításról írt cikkéből: „Olajfestményeken, temperán, akvarellen, pasztellen, fehér-fekete rajzon és metszeten, reliefen és körplasztikán mindenütt emberábrázolással találkozunk."

Hasonló volt a júniusban Gyulán rendezett grafikai kiállításunk képe is. Bár nagy része tulajdonunkban maradt ezeknek a figurális képeknek, nem szerepeltethetjük mostani kiállításunkon. Legtöbb művészünknek a festészet nem kizárólagos foglalkozása, ezért akkor születnek legjobb munkáik, amikor egy-egy hónapra alkotó munkára utalják be őkét, valamelyik művésztelepre. (Az idén is hatan részesültek megyénkből ebben a megbecsülésben.) Ilyenkor természetesen a hazai táj a legvonzóbb téma. Ezeken a tájképeken is legtöbbször ott van az ember, vagy érezhető a közelsége,

A fővárosi tárlatok anyagának nagy részén is együtt él még a formalizmus és realizmus. Ott is csak „viszonylagosan eredményes kísérlet mutatkozik meg a múltból örökölt kötöttségek levetkőzésére", csak ott ezeket a viszonylagos eredményeket sok esetben Munkácsy- és Kossuth-dljjal jutalmazzák.

Még egy idézet a Viharsarok Népe április 2-1 számából: „Hogy a tanulmányokból kompozíció-vázlatok, a vázlatokból képek, ée klsméreHÍREK

2*

Október |

19 I

Szerda

Péter

£

Napkelte: 6.08 Holdkelte: 9.56

Napnyugta: 16.50 Holdnyugta: 18.37 *

IDŐJÁRÁS

Várható időjárás ma estig: Erősen felhős idő, sok helyen eső. Helyenként esetleg zivatar. Mérsékelt, időnként megélénkülő szél. A nappali felmelegedés keleten gyengül, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: északnyugaton 4-7, máshol 7-10, legmagasabb nappali hőmérséklet a nyugati megyékben 7-10, a Tiszántúlon 16-19, máshol 12-15 fok között.

A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet Vas, Győr, Sopron, Komárom, Nógrád és Borsod-Abauj-Zemplén megyékben 10 fok alatt, máshol tfz fok felett.

— A MURONy l Október 1 TSZ tagsága úgy határozott, hogy a munkaegységenként 4 kiló tengeri-járandóság helyett csak két kilót osztanak ki. Hasonlóképpen döntöttek a kamuti Rákóczi TSZ tagjai is, 18 vagon 70 mázsa kiosztásra váró tengeriből csak 12 vagonnal osztanak szét, a többi tengerit a közös állatállomány számára a szövetkezetben hagyjak.

— A Szovjet Könnyűipari Tudományos KulatóinLézet laboratóriumaiban »lk« néven műanyagot kísérleteztek ki, amelyet tulajdonságainál fogva bőr helyett lehet használni. A műanyagot gyapotrostból állítják elő.

— A »BARTÓK BÉLA« Állami Zeneiskola hangversenytermében október 20-án, este 7 órakor az Országos Filharmónia Hangversenyközpantj-a előadást rendez. Vivaldi, Mozart. Danzi, Járdányi, Trojan és Ibert műveiből állították össze a műsort. Közreműködik a Budapesti Fúvósötös.

— Szlovák nye!vtanfoKa:u kezdődik a Balassi Kultúrotthon- ban október 26!án. Bővebb felvilágosítást a kultúrotthon vezetősége ad. A részvétel ingyenes.

tü Kompozíciókból nagylélegzetű alkotások legyenek, megbízásokra volna szükség. Sajnos, a megye egyetlen közületitől, vagy üzemétől sem kaptak művészeink megbízást." Ez a helyzet a III. Megyei Képzőművészeti Kiállítás előtt is változatlan volt. A Békés megyei Tanács és a Bcs. Városi Tanács jelentős összegű vásárlással honorálta erőfeszítésünket, de a megye üzemeitől, vagy állami gazdaságaitól sem erkölcsi, sem anyagi támogatást nem kaptunk. Közü- letek é» ütemek egyaránt a vásárlásokat gátló, bürokratikus akadályokra hivatkoznak. Miért tudja ezeket az akadályokat Miskolc legyőzni, ahol az üzemek és közületek vásárlási versengése közben nem marad eladatlan műtárgy a megyei kiállításon, vagy a hasonló nagyságú és helyzetű Hódmezővásárhelyen, ahol az üzemek és közűletek a vásárláson kívül díjak kitűzésére is találtak módot.

A Képzőművész Szövet' a 1956-ban a miskolci és hódmezővásárhelyi országos kiállításhoz hasonló tárlat Békéscsabán történő rendezésének gondolatát vetette fel. Ebből a gondolatból csak akkor lesz valóság, ha kö- zületeink és üzemeink legalább megközelítő méretű áldozatot vállalnak, mint a hódmezővásárhelyiek.

Ha nem Is mindenben egyezik véleményünk a Viharsarok Népe cikkírójával, mégis hálásak vagyunk azért, hogy a lap gyakran és elég nagy terjedelemben foglalkozik a képzőművészet problémáival. Kívánatos volna, hogy a dolgozók köréből Is megjelenjenek hozzászólások.

Sass Árpád festőművész.