Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-16 / 244. szám
6 \Jikawviok héfvt 1955. október 16., vasárnap VOLT, NINCS... Mezőmegyer község dolgozói — az önkéntes tűzoltók javaslatára — elhatározták, hogy egy korszerű tűzoltó szertárt és tűzoltó otthont építenek társadalmi munkával. A határozatot tett követte. A tanács segítségével minden elfekvő anyagot összeszedtek az építkezéshez. A tanács tervrajzot készíttetett és jóváhagyás végett elküldte a járási község- és városgazdálkodási csoporthoz. A helyszíni vizsgálat után a tervet 1955. július 9-én tovább küldték Békéscsabára, az állami közegészségügyi felügyelőséghez felülbí- rálatra. Azóta már többször sürgettük, sőt szeptemberben személyesen mentünk el a közegészségügyi felügyelőségre és kértük a terv jóváhagyását és kiadását. Dr. Szekeres elvtárs, hivatalvezető igazolta, hogy 1955. július 14-én jóváhagyva, elpostázták az aktát, de nem Békésre, hanem a békéscsabai város- és községgazdálkodási osztályra. Követtük útját. Bau- kó főmérnöktől érdeklődtünk. Emlékezet rá, hogy több mint egy hónapja érkezett egy tervrajz, de elküldték Békésre. Kértük, mikor lett postázva és milyen szám alatt, ö erre nem tudott választ adni. Hosszabb várakozás után, megérkezett az adminisztrátor, aki tudott a tervrajzról, de mivel nem hozzájuk tartozott, iktatás nélkül tovább küldték. Mi ezek után kételkedtünk, hogy továbbították a tervrajzot. Erre Baukó főmérnök így válaszolt: „Lehet, hogy elveszett a postán és azért nem érkezett meg Békésre.“ A tervrajz eltűnt s így nem tudunk hozzáfogni az építkezéshez. A tűzoltók, a fiatalok hiába ajánlották fel munkájukat, mert a hivatalosan elküldött tervrajzunk eltűnt. Lelkiismeretesebb munkát várunk felsőbb szerveinktől, de követeljük, a tervrajzot is juttassák vissza, hogy mielőbb megkezdhessük az építkezést. Szabó István VB-elnök, Mezőmegyeri A SZAKÁCSOK Sokan figyelemmel és érdeklődéssel kísérik a Békéscsabai Üzemélelmezési Vállalat központi konyhájának munkáját. Nekünk sikerült szerdán a helyszínen megnézni, hogyan, miként készül a dolgozók ebédje. Még sötét van, amikor szérián reggel az első emberek beN — Mi lesz a érdeklődünk kíváncsian az üzem telepvezetőjétől, Erdélyi József elvtárstól. — Karfiolleves, lacipecsenye, tört burgonya és párolt káposzta — hangzik a válasz. Rövidesen a szakácsok mellett állunk, akik ügyesen és gyorsan forgolódnak a konyhában, hogy a jól előkészített nyersanyagokból ízletes ebédet főzzenek. Szép sorjában rakják a hatalmas üstökbe és csak úgy zubog a vízben a három mázsa burgonya, három mázsa káposzta és a több mint másfél mázsa karfiol. Nem maradhat ki semmi a közel húsz tudósa a szakát lépnek az üzem kapuján, hogy a napi főzéshez szükséges nyersanyagot előkészítsék. Az előkészítőben hárman is szorgoskodnak Bondár Lászlóné brigádjában, hogy egy háziasszony egész éléstárát kitevő burgonyát, karfiolt, káposztát tisztítsanak meg az ebédhez. nai ebéd ? — féle nyersanyagból, fűszerféléből, mert Horváth Andrásné főszakács mindenre ügyel, öreg kora ellenére is fürgén mozog ez az alacsony, sovány asszony a hatalmas edények mellett. Nem látszik meg róla, hogy már 45 éve foglalkozik szakácskodással. Munkája közben akad egy kis idő néha-néha arra is, hogy elmondja; a Balaton melletti üdülőkben és még jó néhány helyen nem egyszer bebizonyította már Bzakácáművészetét. Itt Csabán is nem egyszer nyalták már meg az emberek szájuk szélét főzte után. — Valóságos smesterségnek A legszívesebben magam is megebédelnék már most, olyan jó illata van a mai ebédnek, de még korai. Fél 11 van. — Aranka néni, tálalhatunk? — érdeklődik Csonka Mihályné. Válasz helyett a főszakács még egyszer végigkóstolja a gőzölgő ételeket, aztán megkezdődik a tálalás. A nagy szállítókannák csak úgy nyelik a frissein főtt levest, amit Gyáraid Lászlóné mér. Csonkáné a ,burgonyát és a párolt káposztát adagolja. Nem tudom megállni, hogy bele ne nézzek még egy-két szállítókannába. — A legtisztábban a Villamosművektől küldik vissza az edényeket, de a Kenyérgyártól visz- szaérkező kannákból <a*ieg lehet állapítani az előző napi étrendet. Nagyon hanyagul mossák el — magyarázzák a konyha dolgozói. Nekik kell vele bajlódni, ha nem akarják, hogy ilyen piszkos edényben kapják meg az ízletesen elkészített ebédet. — mondják a többiek. A kóstoló kanál szinte hozzá nőtt már, mert állandóan kezében van, ellenőrzi, elég ízletes-e az ebéd. A konyha Aranka néKi örsi Csabacsiidön a törvényességet? Mi sem könnyebb, mint erre válaszolni — senki; A községben szép számmal akadnak, akik elhanyagolták a beadást; — Ugyan ki is bántana bennünket? — nyugtatják meg magukat. — A begyűjtésiek csak akkor visznek, ha találnak 'valamit. A tanács pedig... számításba sem jöhet — vélekednek. Mégpedig nem is Ok nélkül. Nemrégiben történt egy eset, ami azt bizonyítja, hogy ebben a községben mindenki azt teszi, amit akar. Ez az eset pedig a következő: Csonka Mihály egy szarvasi emberrel törette le a kukoricáját. Munkadíjként 20 mázsa kukoricát vitt neki haza. Ráadásul anélkül, hogy arra engedélyt kért volna, ahogyan a rendelet előírja. De ebből a „résztörésből“ különben is ki lóg a ló lába. A csa- bacsüdiek ugyanis azt beszélik: Csonka Mihály csaknem hat mázsa gabonával maradt adósa az államnak. Attól tartott, hogy elviszik, ezért úgy vélte, jobb mielőbb megszabadulni a „feleslegtől”. Mi másért is tette'volna, hiszen négy munkabíró van a családban. Jó lenne, ha Csabacsüdön is törődne valaki a törvényességgel, az állam, a közösség érdekeivel. Mégpedig legjobb lenne, ha az arra legilletékesebb — a tanács. nije ő, akinek mindenről tudni kell. — Vigyázni kell nagyon, mert ha valamit szeretnek az emberek, arra úgyis azt mondják, hogy jó. De ha nem, akkor könnyen találnak rá kifogást. Már pedig a kettő között van különbség — magyarázza, miért ellenőrzi ilyen | gyakran az ételek ízét. Tizenegy óra a pontos idő, amikor elindul a kocsi, hogy az ízletes ételt kivigye az üzemekbe, és közel ezer lember jól lakjon főztjükből. A konyha dolgozói azzal kívánják a tőlük étkezők megelégedését elnyerni, hogy állandóan érdeklődnek kívánságaik felől és azokat igyekeznek megvalósítani. — Nagy Vifamto&Nv* FILBTELII Rovom A XXVIII, bélyegnap alkalmával rendezett országos bélyegkiállítás Budapesten, október 8- án, ünnepélyes külsőségek között megnyílt. A kiállítás sok szép és tanulságos látnivalói igen pagy közönségsikert értek el. A bélyegnap alkalmával a posta bélyegnapi emléksorozatot bocsátott ki, amely Bartók Bélát, a nagy magyar zeneszerzőt ábrázolja. A szépen sikerült bélyeg iránt nagy az érdeklődés. Az alkalmi postahivatal a bélyegeket a kiállítás bezárásáig, október 23- ig árusítja. & iatuáUl ftOfiUkdd Ceti A rántott hal és a halpaprikás ínycsiklandozó illatának kevés ember tud ellentállni. Akár otthon, akár a békéscsabai Halászcsárdában, amelyet a hal menű-fogyasztók naponta látogatnak. Sokan alig várják most is, hogy terített asztalhoz üljenek és a pincér, vagy otthon a feleség feltálalja az ízletesen elkészített harcsát, pontyot. Mégis álljunk csak meg addig a tálalással^ fogyasztással, amíg meg nem ismerjük, hol is terem megyénkben a hal és miképpen. Megyénkben több termelőszövetkezetben is tenyésztenek halat. A legtöbbet mégis a bihar- ugrai 1428 kát. holdas halgazdaságban tényé z- tenek. Naponta 150—200 mázsa halat is kifognak. A kéjien is gazdag zsákmányt látunk. Sziki Mihály brigádja érti a halfogást. Ugye, ebből lehet halpaprikást főzni ? Évente sok száz mázsa halat fognak ki a biharugrai tavakból, és a hal mégsem fogy el. Nem a »terülj -terülj asztalkám« különös varázslata ez. Itt tenyésztenek is, nemcsak halásznak. Hódos Marikát, a halgazdaság egyik legjobb halászát akárki megkérdezi, szívesen elmondja a tenyésztés »titkát«. Májusban, 22 fokos meleg vízben kezdődik az ívás, a legszebb, formás anyahalaktól, amelyeket ősszel szoktak kiválogatni. A kis ivadékhal tavasztól őszig eléri a tíz d ekát. Ez tovább fejlődik, és csak---------—------------------------------——- a következő években hal ásszák, addig el tik árpával és más egyéb eleséggel. A halászat mindij; a kijelölt tavon történik. Százméteres húzóhálóval. A kifogott halakat vontatóval szállítják a válogató helyre, ahol osztályozzák. A gazdaság központjában a halakat víztartályokban helyezik el és a vasúthoz szállítják, ahol szintén tartályokban utazik. A halszállítmányt Békéscsabára, Gyulára, Orosházára, Budapestre, Debrecenbe és Szegedre irányítják. Külföldre is küldenek belőle, többek között Csehszlovákiába. Október 12-én 2 vagon tükröspontyot szállítottak a Német Demokratikus Köztársaságba. A Biharugrai Halgazdaságot országszerte ismerik, tavaly másodszor nyerte el »a legjobb haltenyészt Országos Mezőgazdasági Kiállít nyert első díjat. Miután megismertük, hol t nyésztik, lehet tálalni a halpap fogyasztásához a biharugrai hal (Csapó László felvételei.) ő gazdaság« címet, a szeptemberi ásón pedig harcsatenyészetével erem a jó hal és miképpen te- rikást, a rántott halat, aminek ászok is jó étvágyat kívánnak. (Bvi)
