Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-15 / 243. szám

1955. október 15., combat yiUai&awk népi Átadják rendeltetésének a korszerűsített utat Közel 12 kilométeres új szaka­szon készült el Szarvas határában | a kecskémét —békéscsabai 40- es számú főközlekedési útvonal korszerűsítése. A korszerűsített útszakaszt vasárnap adják át a forgalomnak. Az ünnepélyes át­adást Bebrits Lajos közlekedési és postaügyi miniszter elvtárs tartja. Az ünnepély után Szarva­son, az étteremben vendégül lát­ják a meghívott vendégeket és ez alkalommal tüntetik ki az útépí­tésben jó munkát végzett dolgo­zókat. Drága mulatozás — hatévi börtön Miből lesz n vajaskenyér? A Mezőberényi Vajüzem ar­ról híres az országban, hogy jó minőségű vajat készít. Jó mód­szerek alapozták meg ezt a hír­nevet. A technológiai előírások az üzem bibliája, pontosan be­tartják a szabályokat minden műveletnél. Alig két hete, hogy alkalmaz­zák a kazein-túró készítésénél a kétszeri fölözést. Régebben egy gép végezte ezt a munkát j és bizony megtörtént, hogy aj kazein-túró zsírosabb volt a megengedettnél és nem volt al­kalmas exportra. Most már két géppel kétszer fölözik le a tejet, i Jobb a minőség, emelkedett a termelés is, mert amíg egy gé­pen háromezer liter tejet tud­tak lefölözni naponta, úgy most hatezer liter tejet is lefölöznek, j E számok azt mutatják, hogy ezzel a módszerrel jobban ki le­het használni a gépek teljesítő- kévességét. Finomabb, zamatosabb vajat eszik a fogyasztó, s ehhez hoz­zájárult az a hétköznapinak lát­szó dolog, hogy az üzemben nincs munkaerővándorlás, több olyan dolgozó van, aki négy, hat éve ebben a szakmában tevé­kenykedik. Valamennyien jól t értik a munka fortélyait és tud- [ jak, milyen káros, ha a műsza­ki szabályokat nem tartják be. Sajátjuknak tekintik az üzemet és ezért sikerült a harmadik negyedéves tervet 112 százalék­ra teliesíteni. Az 1954 végén megjelent be­gyűjtési miniszteri rendelet lehe­tőséget adott arra, hogy a ter­melők vágómarha- és sertésbeadá­si kötelezettségüket pénzben tel­jesítsék. A befizetett pénzen az­után az Állatforgalmi Vállalat a szabadpiacon felvásárolta részük­re az állatot és beadta. Ezt a lehe­tőséget használta ki Lantos Tibor 29 éves tótkomlósi lakos, begyűj­tési megbízott, aki Nagykopáncson a termelőktől állatvásárlási cél­ra nagyobb összegeket vett fel, bár erre semmi jogcíme nem volt. A pénzből közel 15 000 forintot el­szórakozott, elsikkasztott. A ter­melők megnyugtatására, a pénz felvételekor a teljesítést nyomban bevezette a termelő beadási köny­Sz Új Idő 22. számáról „A háborús tömbök kulisszái mö­gött" cimű vezércikk megvilágítja a NATO-nak és általában a háborús tömbök politikájának ezideig árnyék­ban maradt vonatkozásait. vébe, sőt a nyilvántartó-lapon is keresztül vezette, hogy a község­ben az ellenőrzés hátralékos ter­melőt ne mutasson ki. Lantos munkahelyén több ki­fogás merült fel munkájával, ma­gatartásával szemben — nem egy­szer részegen ment dolgozni —, úgyhogy felsőbb szervei fel akar­tak neki mondani. Lantos meg­érezte a bajt és ő mondott fel. Amikor a termelők megtudták, hogy Lantos elmegy, jelentették, hogy — bár régen befizették az állatok vételére a pénzt — vé­teli-jegyet még mindig nem kap­tak. A vizsgálat azután fényt de­rített a sikkasztásra. Az orosházi járásbíróság Lantos Tibort hatévi börtönbüntetésre ítélte. A dolgozó parasztok bizalmával és a hivatali beosztásával súlyo­san visszaélő begyűjtési megbí­zott esete is bizonyítja, hogy azok, akik nagylábon élnek, dorbézol- nak, mulatnak, nem tisztességes úton jutnak a költséges szórako­zásaikhoz szükséges pénzhez. A társadalomnak kötelessége felfi­gyelni az ilyen jelenségekre és idejében közbelépni, a helyes út­ra visszatéríteni a megtévedt em­bereket, hogy ne okozzanak kárt a közösségnek, fájdalmat és sú­Figyelő, a lap kommentátora az ENSZ közgyűlés X. ülésszakának vi­tájával kapcsolatban a nemzetközi együttműködés perspektíváit elemzi. Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára nagy cikket irt az e heti számba, a, , . . , ,, ,. , Szakszervezeti Világszövetség tíz esz- veszteseget csaladjuk­téridejéről. Rendkívül érdekes D. Mel- j mint ahogy Lantos Tibor tet- nyikovnak a Német Demokratikus te, aki teljesen vagyontalan, nős Köztársaság történelmi szerepéről, po- és másféléves kisgyermeke van. litikai és gazdasági fejlődéséről szóló átfogó tanulmánya, J. Bertyelsz, a _ \f«z(Vván és Méhkerék köz- Szovjetunió Tudományos Akadémiá-! , jának levelező tagja a szovjet—iráni j eddig 90 százalékig telje­kapcsolatok kérdésére vonatkQzó vé- ! sítették kukoricabeadasi tervű- leményét fejti ki a lap hasábjain. L. két. Szegyin pamíletje Raymond Áronnak, __ HCSZÁGyAS bölcsödét épí- a párizsi Figaro hírmagyarázójának, i o * i nn» aao t • í a két rendszer békés, egymás mellett tcnek lkadon, 228 000 forintos éléséről szóló képmutató fejtegetései-1 k seggel. A bölcsödében elő­re ad csattanós választ. A nemzetközi S2yór is a kender- és cukorgyár­élet rovat jegyzetei az ENj>Z európai ban dolgozó anyák gyermekeit helyezik el. gazdasági bizottsága külkereskedelem­fejlesztési albizottságának ülésszaká­val, a polgármesterek firenzei kong­resszusával, a New York Times egyik legutóbbi baklövéseivel és az ameri­kai faji terror legújabb égbekiáltó aljasságával foglalkoznak. Aszaf Messzerer, a OSZSZSZK népművé­sze a kínai táncművészetről számol be személyes élményei alapján. Az e A szerkesztőség notesze A Csorvási Földművesszövet­kezet 2-es számú büféjében Ko­vács Pál italboltkezelő új neve­lési módszert vezetett be. Bő­választékú raktára van, mégis a söntésben csak két féle áru­féleséget tart. Véleménye sze­rint előbb a drágább italokat kell eladni. Lapzártakor jelen­tik; további kísérletezés meg­szűnt. A Gyulai Földművesszövetke- zeti-bázis azzal savanyította meg a doboziak életét, hogy a 3-as és az 5-ös számú boltoknak nem szállította ki a megrendelt ecetet. Orosházán Varga Sándorné vegyeskereskedő kiütötte a sú­lyokból az ólmot. Kiütéssel le hét győzni a boxmérkőzésen, de üzletben nem, mert így ke­vesebb árut mér és ezzel meg­károsítja a vevőket. Hír szerint távgyalogló ver­senyt indítottak a póstelekiek, mert a földművesszövetkezet 7-es számú boltjában nem lehet élesztőt és ecetet kapni. A ve­vők a legközelebbi üzletig 6—7 kilométert gyalogolnak. A ver­seny még tart. Eredménykihir­detés azon a napon lesz, ami­kor a gyulai bázis megküldi a megrendelt árukat. Gádoroson a víz drága dolog lehet, mert az 1-es számú ital­boltban tapasztaltuk, hogy tar­tósított szennyvízben mossák a poharakat. Pórul járt mezei tolvajok Vannak még ma is szép szám- évek óta a község szégyenfoltjai mai, akik a becsületes emberek — letartóztatta a rendőrség, munkájának gyümölcséből akar- J A szépen összejött társaság he- nak könnyen élni, vagy éppen tek óta lopta éjjelenként a határ' heti „Közgazdasági jegyzet" a new- dorbézolni. Több mint két hete, | ban a kukoricát és kocsival hord­— a tXezóhegyesi Cukorgyár szíii;á szói ma este a Sarkadi Cu- korg árban vendégszerepelnek. Dihovicsnij háromfelvonásos ze­nés vígjátékét, a »Nászutazást« mulatják be. A kultúrcsoportot halva'- érán látták vendégül. I ■*■■■■«■■■«■■■■■■■■■■■a Hét- nyolcszáz évvel ezelőtt környékünket apró falvak né­pesítették be. Ezeket a tatár és a török pusztította el. Nyomukat csak az oklevelek, s szerte a ha­tárban szántáskor a föld felszí­nére vetődő leletek őrzik. A ma­gyar középkort a zivataros szá­zadok olyan nyomtalanul eltün­tették, hogy a sokkal régebbi római korról többet tudunk, mint a pár száz év előtti magyar élet­ről. Ezt elősegítette az is, hogy a felszabadulás előtt régészeink alig foglalkoztak az Árpád-kor és a középkor kutatásával. Ám a felszabadulás ezen a téren is fordulatot hozott. Régészeink ma már feladatuknak tekintik a magyar középkor kutatását is Már nő az a régész generáció, amely életcélul tűzte ki e mos­tohán kezelt kor megismerését. Középkori életünk pontosabb megismeréséért a Magyar Tudo­mányos Akadémia Kardoskúton, Fekete József, Puszta 320 számú tanyáján ásatást végeztet. Az ásatást Méri István, a Budapesti yorki tőzsde eseményeit elemzi, a hogy a község határában mezei „Könyvismertetés" rovat Erich Maria tolvajok garázdálkodtak, mázsa- Remarque „Az élet és a halál ideje" cimű új könyvét ismerteti, a „Kérdé­sek és válaszok" rovat pedig részlete­sen megvilágítja a jelenlegi argentínai helyzetet és a Peron-rendszer buká­sának okait. A nemzetközi események szokásos krónikája zárja az e heti számot. számra lopták éjjel a kukoricát. Községünkben a rendőrség felfi­gyelt a dolgozó parasztok szavai­ra. Néhánynapos nyomozás után tettenérték a mezei tolvajokat: Perza Józsefet, Bartucz Mihályt és Járdek Lajost — akik már ták Iványi József és Matuska Im- réné orgazdák lakására. Eddig négy mázsa kukorica eltulajdoní­tását vallották be. Az eladott ku­korica árát a kocsmában elmu­latták. A tolvajok rövidesen ki­érdemelt helyükre kerülnek. Szelezsán György községi párttitkár, Kunágota. HÍREK Október 15 Szombat Terézia Napkelte: 6.03 Napnyugta: 16.57 * IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Kisebb felhőátvonulások; legfeljebb egy-két helyen kisebb esővel, vagy ködszitá- lással. Több helyen köd. Mérsékelt szél. Hűvös éjszaka, enyhe nappal. Legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: ke­leten 3—6, nyugaton 6—9, legmagasabb nappali hőmérséklet 16—19, helyenkint 19 fok felett; — SZARÁS-varrás tanfolyam indul rövidesen, Duna Pálné ve­zetésével, a Békéscsabai Ráláss: Kul túrotthonban. 'Novemberben tangóharmonika-tanfolyam is lesz — A VASÁRNAPI századik magyar—osztrák labdarúgómér­kőzés alkalmából nagy tisztaságii alumíniumból vert emlékérmet hoznak forgalomba. Az érem egyik oldalán labdarúgót ábrá­zoló dombormű, a másik olda­lon pedig Vajdahunyad vára lát­ható. Az érem felirata: »Ausztria —Magyarország 100. labdarúgó- mérkőzés, Rudapest, 1955.« Az emlékérmet ötforintos áron a Népstadionban és az IBL’SZ-p* vilonokban árusítják. — REGRUTABÄLAT rendez­nek október 19-én a bélmegyeri DISZ-fiatalok. — MA rendezik Mezőberény- ben az országos állatvásárt. Hol­nap pedig a kirakodóvásárt. Dé- vaványán ugyancsak vasárnap lesz az állat- és kirakodóvásár. — Ingyenes tüdőröntgen-vizs­gálat lesz október 18-tól novem­ber 12-ig Rékésen, a volt Ipar- testületben. — Szövetkezeti és nemzetiségi nap lesz Eleken, október 23-án. — Tarhoson 1500 facsemetét ültettek el társadalmi munkával az ősszel és tavasszal. A község­beliek azt tervezik, hogy az idén még 2500 jegenye, nyárfa lés gömbakác facsemetét ültetnek el. ydtyiád-kóAi {aíu MfAtná(U áfotidúdliÚ Történeti Múzeum régésze végzi Kovalovszky Júlia, a békéscsa­bai múzeum régésze és Olasz Ernő, az orosházi múzeum ré­gész aktívája segítségével. A komoly eredményekkel kecseg­tető ásatást a napokban megte­kintettem, » róla az alábbiakban számolok be. A kutatókat egy hatalmas gö­dörben, lázas munka közepette találtam. A kutatás színhelyén Bök hepe-hupát, elszíneződést, rétegek összevisszaságát, s külön­féle csontokat láttam. Ember le­gyen a talpán, aki itt kiigazodik — gondoltam magamban áz fjlső pillanatban. Azonban az ásatást vezető kartárs magyarázó szavai után sorjában rendeződtek a kü­lönböző rétegek és gidrek-göd- rök és értelmet nyert az elém táruló kép. A kutatás eddigi ál­lapota szerint egy Árpád-korban elpusztult ház gödrének oldalába vájt kemencék sorára bukkant a régész ásója. A XII. század ele­jén az akkori falu egyik háza el­pusztult. A félig földbeásott ház oldalai idők folyamán beomlot­tak s egy nagyobb tányérszerű mélyedés mutatta csak, hogy ott lakóház állott. A falu lakói, ki­használva a kínálkozó lehetősé­get, a gödör oldalába egymásután kemencéket vájták. Amint az egyik elpusztult, készítették a másikat. Úgyhogy most 6—7 ke­mence nyomait lehet pontosan tanulmányozni. Kutatóink hogyan bukkantak rá az értékes leletre? Az ásatás színhelyét a környék Hatablaki-kápolna néven ismeri. Néhány évtizeddel ezelőtt egy kis emelkedésen régészeink meg is találták a környék nevét adó templom nyomait. Kutatóinkat a jelzett hely nagykiterjedésű te­rületén rendkívül sok felszíni lelet fogadta. A földön heverő cserépdarabokból, tégladarabok­ból, állati csontokból, őrlőkőda­rabokból megállapítható volt, hogy a föld egy óriási kiterje­désű Árpád-kori falu nyomait rejti. A régészek a felszínen mutatkozó nyomok, emelkedések helyén kutatóárkokat ástak. Ahol elszíneződést mutatott a föld, ott kitágították az árkot. A bontást a folt határain kezdték. A boly­gatott föld kitermelését az elszí- neződött folt határain belül rendkívül gondosan végezték. A sokirányú rétegeket pontosan megfigyelték és az előkerült le­leteket eltették. Közben megfele­lő helyen egy vékony falat hagy­tak. Ez az u. n. tanúfal tanúsko­dik azután a kitermelt föld ré­tegeiről. A munka egyik szaka­szán vastag hamurétegből tö­méntelen leletanyag: állati csont, edénydarab, szerszám stb. ke­rült elő. A hamuréteg eltakarí­aBBBBEElBKBt sa után egymásután bukkantak elő a földbevájt kemencék nyo­mai. Ekkor már az ásót a bon­tókés és a kissöprű váltotta fel. A feltárt kemencék azonosak Mé­ri István által Tiszalökön kiásott és szakfolyóiratban ismertetett Árpád-kori kemencékkel, csak nagyobb méretűek. A kemencék­nek egy lefele lejtő, gödörszerű előterük van, amely végénél nyí­lik a lapos, földbevájt, ki ta­pasztott kemence szája. Másutt a kemencék átlagosan 80x120 em méretűek, az itt találtak ennél jóval nagyobbak. A kemencék­ben kenyérféléket sütöttek. A füst a kemence száján távozott el. A leletből pontosan megálla­pítható a kemencék építésének módja, s az ásatás rávilágít a korabeli gazdasági és társadalmi viszonyokra is. A kutatás javában folyik. Amikor a boly gatott föl­det teljesen kitakarítják, a ke­mencéket lefényképezik és le­rajzolják. Végül a tanulságokat levonják. Nagy Gyula, Orosháza.

Next

/
Thumbnails
Contents