Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-11 / 239. szám
VLUoisauUc ftcpe m5. «Utter 11-, kedd A tárgyalások politikájára szavazott a KÜLFÖLDI HÍREK francia nemzetgyűlés a marokkói kérdésben Berlin Párizs. (MTI) Nagy meglepetést ] kezesképpen a nemzetgyűlés jó- a okozott az egész francia közvéle- váhagyja az Ab^s-Bains-ben ko Wes^han<Jel dmű nyugatné_ menyben a nemzetgyules szava-1 tott megallapodast. NEMZETKÖZI SZEMLE A kör négyszögesítése, avagy a Saar-vidék „európuixálása“ . . met” lapok” munkatársainak""egy w 4 kor négyszöge«lése“ J A luxemburgi megbeszélés útin zásának eredmenye. A íiancia, Az Humanité kiemeli, hogy a csoportja a külföldi kultúrkapcso- — így jellemezte a londoni Times a tárgyalófelek közös nyilatkonemzetgyűlés vasárnap hajnali öt' 1 - - ÍHMÍ - - - - ................. óra kor 477 szavazattal, 140 ellenében, a Szocialista Párt által beadott napirendi javaslatot fogadta eL A javaslat ellen szavazó 140 képviselő a kormánytöbbség jobboldali szárnyából került ki. Az elfogadott napirendi javaslat a következő: szavazás kimenetele a sok-sok i latok intézetének meghívására október 6-i számának vezércikké- zatot adtak ki, amelyben állást millió francia akciójának első ered- Bukarestbe látogatott és a közeli ben azokat a nehézségeket, ame- foglalnak a Saar-statutum melménye. Az a tény, hogy a nemzet- napokban beutazza a Román Nép- ; l>ek a Saar-kérdés „európai" ala- j,.ít ^ hangsúlyozzák az erre voköztársaságot. pon történő megoldásának útjáLONDON | ban állnak. A tekintélyes angol Az Angliában tartózkodó szov- j lap szemleírójának és a nyugati jet könnyűipari küldöttség tagjai, I kommentátorok seregének Aden- A, N. Kosziginnak, a Szovjetunió j auer bonni kancellár és Fairre gyűlés a szocialista napirendi javaslatot fogadta el, egyáltalán nem jelent a kormány iránt megnyilvánuló bizalmat. A vita során a kommunisták ezt többször is hangsúlyozták s a szocialisták hairatkozó francra nyugatnémet egyezmény fontosságát. Edgár Minisztertanácsa elnökhelyettesé- I francia miniszterelnök október Faure tehát látszólag elérte célját. A párizsi megfigyelők azonban rámutatnak, hogy a ltrxetn„Az egyedim politika^ ^ amely i 607wppen~" cselekedtekV^Ezzel | ottóto^&Tés ' 5-7luxemburgi^" találkozója' adott bur«i '«gyalások nem váltották be azokat a 'reményeket, amelyeket a francia 'kormány fűzött francia rniniszter- ugvartis nem sikerült külügyminisztereik 1 elérnie olyan közös francia —nyuképes biztosítani a békét Marok kőbán és lehetővé tenni Francia- ország és Marokkó között olyan szemben bebizonyosodott, hogy j 8-án több manchesteri textilipari j alkalmat, hogy ismételten tolluk- hatalmas többség foglal állást a ; és vegyipari vállalatban tettek Iá- i ra tűzzék a hosszú évek óta va- , itt marokkói nép hivatott megbízót- togatást. I júdó Saar-kérdés egész probléma- hozzájuk. A isuast es io.csonos peso a o , ^ajvaj folytatandó tárgyalások a. N. Koszigin október 9-én Li- tikáját. Ezen a találkozón a két elnöknek mely megfelel a két ország erde- meüett A kaland politikájával ' verpoolba, majd Blackpoolba uta- kormányfő keinek« a következő azonnali le- 1 invcteli a marokkói kor- szemben a nemzetgyűlés más po- zott, a küldöttség tagjai pedig a részvételével megbeszélést folyta- gatnémet nyilatkozat közzé Irt emSzótanlcs étrehoz^sa ' olyan vá,8SZtott J lancashírei és a yorkshirei ipari tott a saarvidéki helyzetről. ! fét, air,ely feltétel nélkül helve manyzotanacs íetrenozasa. oiyan , ^_____^____ w__ ] vállalatokat tekintették meg. I . . . ........I e__ K AIRO mányzótanács marokkói kormány megalakítása, ] Ez a politika a tárgyalások po- amely a marokkói közvélemény ; litikája, amely megfelel a dolgo- képviselőiből áll és alkalmas ar- zók és az ország érdekeinek — ra. hogy Marokkó korszerűsítését; emeli ki a Humanité. — Ez a poA Kairóban tartózkodó szovjet A francia és a nyugatnémet ál- sehe volna a Saar-vidék úgyue- 1 lamiérfiak tanácskozására a kü\ szöbönálló, október 23-i, saarvidéművészek október 8-án és demokratizálását előrevigye és [ litika egyébként nemcsak Marok- operaházban megtartottak első árnyékot. Tudvalévő ugyanis, hogy szavazzon erre a Franciaországgal való állandó I kóra vonatkozik, hanem Algériára , hangversenyüket. A hangverse..y ; Saar.vjdék 9(K) eJr ' 8íavaMon , . . : i <-r«r vs noov c 1 Lzzxyt o vo f rvt f +nnh C7'J- i J kapcsolatokról tárgyaljon. Követ- 1 is. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének jugoszláviai tartózkodása igen nagy sikert aratott, több számot megismétellek. LONDON A Reuter hírügynökség közlése szerint szombaton Kairóban megkezdődött az Arab Liga állami miniszterelnökeinek A TASZSZ különtudósítója je- ] A baráti beszélgetés után a kül- ailams miniszterelnökeinek es leni i: döttség yacht-kirándulást tett az külügyminisztereinek értekezlete. A Szovjetunió Legfelső Tana- Ochrid-tavon. majd pedig Lazaro- Az értekezlet első plenáris ülévezett »európai stalutumat« es , . . — fő:eg — amely felhívta volci Kairói i o | ki népszavazás kilátásai vetettek na a Saar-vidék lakosságát, hogy a küszöbönálló népszavazás alkalmával. kosságának ezen a napon kell j döntenie arról, hogy elfogadja-e, A luxemburgi találkozó vagy elutasítja az úgynevezett a francia vezető körök szempoitt- Saar-statutumot. Ez a szabályzat jából tehát a szokásos »nézet- a Saar-vidék „európaizálásának“ azonosság« ködös fogalmazásé fügefa-levele alatt a francia-saar- megerősítésén kívül semmit s m vidéki gazdasági unió további fenntartását írja elő. A paktum csának küldöttsége, A. P. Volkov Poljebe indult, ahol megismerke- sőre vasárnap került sor s azon j Pontosan e^y évvel ezelőtt, az ak- vezetésével, október 8-án délután ] dett a legnagyobb Macedón sző- 1 az izraeli és az északafrikai kér- j Titov, Veles, Prilep és Bitolj érin- , vetkezettel. A lazaropoljei lakosok dést vitatták meg. kori francia miniszterelnök, Men- des France és Adenauer között lee red mén v ezett. De vajon miért ragaszkodott a francia kormány oly erőteljesen e találkozó létrehozásához? Talán tésével Szkopljeből Ochridba utazott. szívélyesen fogadták vendégeket. a szovjet I PÁRIZS Tuniszból jelentik, hogy a franj zajlott hosszas és kemény alkudó- ] olyan rosszul all az »európaizá- i zások eredményeképpen jött létre, j lás« szénája a saarvidéki lakosság Bitolj ban a szovjet küldöttség j A küldöttség a szövetkezet megmegtekintette a bőrgyárat, Mace- j tekintése után Szkopljeba uta- dónia egyik nagyipari vállalatát, ; zott. A gyár megtekintése után Zlate ........... B elinnovszkl nemzeti hős, a bitolji cia—tuniszi megegyezés aláírása Emlékezetes, hogy a há- ... 'óta megszüntették az ostromába- j borús párizsi szerződések tető alá " eS)on eu veemenycsze körében? Nos, a nyugati megíi- egy öntelű véleménye sze- nagyon rosszul! A New kerületi bizottság el nőké - vacsorát Bdott a küldöttség tiszteletére és » Legfelső Tanács küldöttei előtt Ismertette a bitolji kerület fejlődését. Prosuny in, a Legfelső Tanács küldötte, a sztavropoli határterület végrehajtó bizottságának elnöke beszámolt a sztavropoli határterület népgazdaságának Oc. .1 .U»a an okióber 9-én délelőtt a Legfelső Tanács küldöttei beszélgetést folytattak Edvard Kar- delj-jel, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettesével. Időjárás Várható időjárás ma estig: Felhős, enyhe idő, több helyen kisebb eső, mérsékelt keleti, délkeleti szél. Legalacsonyabb hőpotot és a tuniszi különböző de- ^hozásánál a saarvidéki kérdés kü- r]Tlt . ___________________________ mokratikus szervezetek — közöt- lönleges szerepet játszott. Sokáig j ^ 01 b Herald 1 ribune saarvidéki . .. tűk a Tuniszi Kommunista Párt úgy látszott, hogy a. Saar-kérdés ! különtudősítójának óvatos bccs- egnyilt az Angol Munkáspárt _ nagyarányú akciót folytatnak rendezetlensége fogja megbuktat- ] lése szerint is a lakosság 55- 60 konferenciája valamennyi politikai fogoly sza- ni az egész nyugati unió szerve- j százaléka szavaz majd az »euróHirügynökségi és rádiójelenté- ; had'onbocsátásáért. Mint közük, ! zetét. Végül is a rendkívül erős paizálás« ellen. Más megfigye-, sek szerint Margateban ma vasarr>aP Í40 foglyot szabadonbo- angol-amerikai nyomás hatására lók pedig még nagvobb arányú Margateban ma , : csatottak. megkezdte tanácskozásait az An- ! PEKING goi Munkáspárt évi konferenciája. ' P;etro Nennt> az olasz Szocia. A konferencia első napjának na- lista Párt főtitkára, a Béke-Világsikerült látszatmegegyezésre jut- j kudarcot jósolnak. Ezek a kiláI lások súlyos aggodalommal töltik A Saar-vidék hatalmas vasérc- ] el a francia uralkodó köröket, pirendjén a párt általános politi- j tanács alelnöke, hétfőn délelőtt i05 szénkincsei’ igen íeientös 'Pari ] mivel kicsúszni látják kezükből Icájának kérdései szerepelnek. A j repülőgépen hazaindult Peking- j P°te^ciálía és nem utolsó sorban j azt a váltságdíjat, amit a nyu- külpolitikai kérdések vitájára I bői. Az olasz vendégeket Kuo Mo- I a "emet munkáskezek százezrei | gatnémet imperializmus katonai szerdán kerül sor. A konferencia : zso, a Kínai Békebizottság elnö- ebbfn f alk“^n a kezizalog sze-| ég polilikai pozícióinak megerőke és más személyiségek búcsúz-lrepét jatszották' A kezizalogot ^ e héten pénteken fejezi be munkáját. tatták a repülőtéren. Adenauer kancellár adta a fran- si^hez való hozzájárulásukért , csereben kaptak, cia nagytőkének, hogy elnyerje a j r francia nemzetgyűlés hozzájárulá- ] A Saar-egyezmény bukását a nyugatnémet űjrafelfegyver- gának lehetősége valósággal zéshez. Ez a paktum arculcsapása megrémíti a nyugati ivezető körövolt mind a német, mind a fran- két. Ezek a körök nem egészen unióban háborús bűncselekmények miatt elítélt és nemrégiben , kegyelemben részesült volt német mérséklet ejjel: 9-12, legmaga- ] hadlloglyok elsö csoportjai megsabb nappali homerseklet nyuga- j érkeztek a Német Demokratikus ton 15—1° ! ' -t'-n 19—22 fok | Köztársaságban lévő Oderaközött. Frankfurtba. További csoportok Hazaérkezett a kegyelemben részesített német háborús bűnösek első csoportja a Szovjetunióitól Berlin. (MTI) A Német Demok- ! útban vannak. A megérkezetteket ratikus Köztársaság belügyminísz- a szabadon bocsátásukkal kapcso- cia nép alapvető nemzeti érdekei-' uzrnm Héttel a t; tériuma közölte, hogy a Szovjet- iatos formaságok gyors elintézése ■ nek súlvos megsértése a Dotsdami i ■ , ■ -i ifi-,. „tán halprféutaTan,,! ^ .me»sértesf_a Potsdami, n.szicr. ertckczlcl előtt, most kuHarminc darab DISZ-tagbélyeg toSbbdiáfktalanUl lakóhe,yükre ;szerződésnek, amely félreérthetet- ; lönösen érzékenyek a nvugati továbbítják. lenül előírja Németország demok- 1 Bonni jelentős szerint Nyugat-: ratikus alapokon történő újra- Nemetországba is megérkezett « egyesítését, beleértve a Saar-vidé- szovjet szervek által kegyelemben 1 ket is részesített és szabadonbocsátott E szégyenletes alku ingatag alapján valósult meg a párizsi szerződések ratifikálásához vezeelitéltek első csoportja. Kis sárga boríték hevert az orosházi járási DlSZ-bizottság asztalán és rajta e cím volt olvasható: ,Békéssámson-cserepespusztai DISZ-szervezet“. A cím mellett még megjegyzésképpen ennyi: „Harminc darab egyforintos bélyeg." Igen, DISZ tagbélyeg volt ebben. A cserepespusztai fiataloké. De sajnos, hiába várják, nem juthat el hozzájuk. Nincs arra posta? Vagy nem jár arra a járási párt-, vagy DISZ-bizottság egy-egy munkatársa? Talán sár van, nem lehet megközelíteni e pusztában élő fiatalokat? Ez sem, az sem! Békéssámsonig már ki is jutottak a bélyegek, de egy bizonyos oknál fogva visszakerültek a járási DISZ-bizottságra. Az ok: nincs DISZ-titkáruk a cserepespusztai fiataloknak, nincs, aki átvegye a bélyegeket, — ezzel az indokkal küldte vissza a kis borítékot a békéssámsoni községi pártbizottság a járási DISZ- bizottságnak. S most, mielőtt e kis boríték megtenne egy újabb sikertelen utat, gondolkozzunk el egy percre. Mi lenne a legfontosabb? Az, hogy igazoljuk magunkat: tettünk kísérletet, de lássa be mindenki, ha nincs DISZ-titkár, ha nincs vezetőség, nem lehet mit kezdeni a bélyegekkel, — vagy a legsürgősebben gondoskodni arról, hogy legyen vezető, aki átvegye. Ha lenne vezetőség, meg is oldódna ez a gordiusi csomó, de vajon csak azért lenne rá szükség, hogy átvegye a bélyegeket és ne lenne ilyen „nyűg" az illetékes párt- és DISZ-bizottság nyakán? Koránt sem. A D1SZ- tagdíjfizetés a DISZ-hez való tartozás egyik fontos kifejezője. S az a fiatal vallja magát igazán DISZ-tagnak, aki eleget tesz e kötelezettségnek. A cserepespusztai fiatalok, akarva sem tudnak tő franeia—nyugatnémet együttműködés. A Mendes France és Adenauer között egy esztendeje létrejött kiegyezés azonban csak eleget tenni, nem beszélve arról, ' kendőztC) ideiglenesen áthidalta amt a legfontosabb nincs veze-\ r€íulkívül éks |rancia_n „ at_ tő, aki nevelje, aki összetartsa1 - 3 6 őket. Ez az, ami elsősorban tetteket követel az illetékesektől. A cserepespusztai fiatalokról az a hír járta azelőtt az orosházi járásban, hagy övék a legjobb DISZ-szervezet. Jó színjátszó csoportjuk volt, és elszórakoztatták az idős és fiatal tanyai embereket. A munkában sem az utolsók között emlegették őket. A fiatalos hév, a lendület és akarat most is megvan a cserepesi fiatalokban. Lesznek még ők is híresek az orosházi i p”“’ , 2r.” ,, . Faure mostani luxemburgi talal járásban, csak segítsék őket a ° községi pártbizottság tagjai és a DISZ járási bizottság munkatársai jó vezető kiválasztásában, a szervezeti élet megindításában. D. német gazdasági és hatalmi ellentéteket, de semmit sem oldott meg azokból. A francia is a nyugatnémet nagytőkések a Saar- vidékért folytatott versenyfutása továbbra is nyugateurópai »egység«, szorosabban véve pedig a francia—nyugatnémet együttműködés Achilles-sarka maradt. . Hogy ez mennyire így Van, arra éppen Adenauer és kozója vet éles fényt. Ezt a megbeszélést francia részről követelték, hogy rábírják Adenauert a Saar-vidék »európai statútuma« melletti ismételt kiállásra. »egységnek« legalábbis látszólagos fenntartására. Az európai statútum elvetése a saarvidéki népszavazáson »rettenetes ba'o! al okozna« — írja a Times említett cikkében. »Igen feszült helyzet jönne létre — magyarázza a londoni lap —, mert újból felszínre kerülnének azok a prob'é- mák, amelyek alapvetően befolyásolják a két ország közötti kapcsolatokat...« Ezért a Times azt javasolja, hogy ne várják karbatett kezekkel az események alakulását, hanem a nvugídeuró- pai unió tagállamai már most tegyenek erőfeszítéseket avégből, hogy »miképpen lehetne megoldani a kör négyszögesítésének nehéz problémáját.« Nos, mint tudjuk, ez még eddig senkinek sem Isikerült. S azok a politikusok sem számíthatnak jobb eredményre, akik a Saar- kérdést az »európaizálás« hite- létvesztett jelszava mögött a francia és a nyugatnémet nagytőke érdekeinek összeegyeztetésével, a francia és a német nép rovására próbálják »megoldani.«
