Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

{/ikoA-SQ+ok Héf*e 1935. október 6., csütörtök Békésszentandráson a községi pártbizottság & az aLapszervezetek vezetői állandó (feladatuknak tekintik a párt szám­szerű erősítését, a tag- és tagjelölt - felvételt. A községi pártbizottság VB-ülésen, a tag- és lagjelöltfel- vételi kérelmek elbírálásakor, ér­tékeli az alapszervezetek tagje­löltfelvételi munkáját is. De nemcsak értékeli, hanem segíti is a pártbizoltsági tagok és ak­tívák által. Az alapszervezetek havonta vezetőségi ülésen és párt csoportbizalmi értekezleteken mérik fel, hogv időközönként milyen eredményeket értek el a párt számszerű erősítésében, s milyen hibákat kell leküzdeni. A pártcsoportok a vezetőség­től pártmegbízatásként kapják meg azoknak a pártonkívüli dol­gozóknak a névsorát, akik mél­tók arra, hogy a párt soraiba ke­rüljenek, s a pártcsoportok igye­keznek őket előkészíteni tagjelölt- felvételre. A pártmegbízatás vég­rehajtásáról az alapszervezet rendszeresen, a községi pártbi­zottság pedig időközönként be­számoltat egy-egy pártcsoporlbi- zalmit. A tag- és tagjelöítfelvé- tellcl való állandó foglalkozás nyomán a községi pártbizottság kezdi elérni azt, hogy a tagje- löltfelvétel nemcsak egyes alap- szervezeti vezetők, hanem egyre inkább a község minden kommu­nistájának ügyévé válik. Bizo­nyítja ezt az is, hogy ebben az évben 24 tagjelöltet és közvetle­nül öt tagot vettek fel. Ez a múlt év hasonló időszakában fel­vettek számának kétszerese. A felvett tagjelöltek öt­ven százaléka termelőszövet­kezeti tag. Az elmúlt két év alatt a tsz-pártszervezetek évente mindössze egy-két új párttaggal erősödtek. De volt olyan tsz-párt- szervezet is, amely egyetlen tag­jelöltet sem vett fel egész éven át. Az eddigi hat—nyolc párt­taggal szemben a tsz-alapszerve- zetek taglétszáma meghaladja a tízet. A pártalapszervezetek nagy gondot fordítanak a felvett tag­jelöltek nevelésére is. Taggyűlé­sen a vezetőség mqgbíz egy-egy párttagot azzal, hogy az újonnan felvett tagjelölttel együtt végez­zen agitációs munkát. Ennek eredménye, hogy szinte vala­mennyi tagjelölt rendszeresen részt vesz a pártmunkában. Sinka elvtárs és Szabó elvtárs tagje­löltek alapító tagjai egy új ter­melőszövetkezetnek. A békésszentandrási párianap szervezetek taglétszámuk növelé­sén túl elérték azt is, hogy erő-, södött a pártszervezetek vezető szerepe, javult a szervezeti élet. Az Űj Barázda TSZ alapszerve­zetének létszáma is kétszeresére növekedett, s az egyre javuló pártélet nyomán szűnőfélben van­nak az évek óta fennálló belső ellentétek, eredményesebben vég­zik a gazdasági feladatokat. Az elért eredmények még csak kezdetiek. Ah­hoz, hogy ezt tartósítsák és to­vábbfejlesszék. szélesíteniük kell p pártonkívüliek közötti nevelő­munkát. Gondot kell fordítani a termelőszövetkezetekben az újonnan belépett tagokra, a fia­talok és az asszonyok tagjelöltté nevelésére is. Ha a községi pártbizottság és az alapszervezetek nem válnak elbizakodottá, ha továbbra is ha­sonló lelkesedéssel és szeretettel foglalkoznak a pártonkívüliek nevelésével, a tag- és tagjelölt- felvétellel, könnyebben megtud­ják oldani a rájuk háruló felada­tokat, köztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Antal András a Szarvasi Járási Pártbizott­ság párt- és tömegszerv. o. v. l&wsriwk ms <s Bárloktafeb ÚJ cendwflfét Békésssentandráson minden kommunista ügyévé válik a tag- és tagjelöltfelvétel ^„marxizmus-leninizmus alapjai“ fanfolyam rWSp- A „marxizmus-leninizmus alap- j való átmenet időszakának tor­jai“ tanfolyam új oktatási for-1 vényszerűségeivel foglalkozik é# ma a pártoktatás rendszerében. megiSItM.rt<;ti a hallgatókkal Létrehozása régi problémát old marxista poiitikai gazdaságtan meg teljesebbe, fokozatosabbá, „éhá kérdégét megalapozót tabba teszi a partok- * . * . , . . tatás rendszerét. j \ »marxizmus—lenmizmua A tanfolyam jelentősége első- “lapjaid tanfolyam hallgatói ösz- sorban abban van, hogy párttag-1 szefüggő, népszerűén megírt, a Ságunk, elsősorban aktivistáink i marxizmus—leninizmus klasszi- szémára világnézeti nevelést ; kusaiuak tanításait magyarázó nyújt. Felvértezi őket a marxiz- j tananyagból fognak tanulni. A mus-leninizmus alapvető elvi ta- J tananyag az elméleti kérdéseket nításaival, megvilágítja előttük J nem elvontan, hanem az SZKP pártunk politikájának elméleti tapasztalataival, valamint hazánk alapjait, melyek birtokában sok-1 történetével és a magyar mun. kai szilárdabban, tudatosabban Uásmo lom ie]mésével össze- tudnak harcolni e politika meg- £.. , i ..., valósításáért. A tanfolyam jelen- fugS«sbcn. ^ek tükrében ma­tőségét az is növeli, bogy temati- ! g> arazza­kájában olyan kérdések is szere- A tanfolyam módszere: a hall- pelnek, amelyek oktatását évekig gatók az első foglalkozáson elő­Késziüljenek a kultúrcsoportok öszi-téli nagy seregszemlére! EM LÉKSZÜNK MÉG a tavaszi ] tik — ezért különösképpen szűk- | három-négy (főleg békéscsabai) ifjúsági Kulturális seregszemlére. ! ségesnek látszik a régi színját-j csoportot patronáltak, munkát Hónapokkal utána is azt mond- 1 szó csoportok megerősítése és azonban — néhány kivételtől elte­hatjuk, hogy érdemes volt meg- j újabb csoportok szervezése. Másik rendezni: az amatőr művészkedés­. ' 1 ffOfi 1 ' , ben ugrásszerű fejlődést eredmé­nyezett, s hatása is olyan jelen­tős volt, hogy tapasztalni lehetett a csoportok tagjai és az előadá­sok közönsége létszámának figye­lemre méltó emelkedését Az el­ért eredmény nagyrészt annak kö­szönhető, hogy a seregszemlének verseny jellege volt: a színjátszó­kat, táncosokat, énekeseket, zené­szeket nemcsak a közönség tet­szésének megnyerése, hanem a csoportok közötti elsőbbség meg­szerzése is ösztönözte, lelkesítet­te. Nyilvánvaló tehát, hogy a kul­turális munkának abban az idő­ben motorja volt a verseny. A nyári Időszak rövid és nem mindenhol egyenlő arányú stag­nálása után, már egészen kevés helytől eltekintve, újra mozgoló­dás tapasztalható kulturális éle­tünkben megyeszerte. Ezután már csak az szükséges, hogy ez a moz­golódás valahonnan lökést kap­jon. S ez nem is fog sokáig kés­ni: rövidesen kezdetét veszi az öszi-téli nagy seregszemle! HASONLÓ LESZ EZ IS a ta­vaszi seregszemléhez: annak fel­mérését segíti elő, hogy üzemi, szövetkezeti, állami gazdasági, gépállomási, községi, városi, járá­si, ifjúsági és más egyéb kultúr- csoportjaink milyen színvonalon mozognak jelenleg és hogyan fej­lődnek. A seregszemlének most is verseny jellege lesz, mint a ta­vaszinak volt. A részvétel semmi­féle különösebb feltételt nem tá­maszt a csoportokkal szemben. A kezdésig még van idő bőven. De a felkészülést már most el kell kezdeni, mert a hirtelen mun­ka a múltkori versenyen sem ter­mett dús gyümölcsöket. Elsődle­ges feladat a csoportok tagjainak összeverbuválása és szaporítása legyen. Népszerűségnek megyénk­ben leginkább a színjátszás ör­vend, s a kulturosok legközvet­lenebb úton a művészetet a nép feladatnak a hanyatló félben lé­vő énekkari kultúránk feltámasz­tását kell tekinteni. Nem nehéz, mert széphangú ember elég sok van, csak törődni kell velük. Egyébként is a visszafejlődésnek nemtörődömség volt az egyik leg­lényegesebb oka, s a gyógyítást éppen ennél kellene kezdeni. Né­pünk mérhetetlen gazdagságú népdalkincsének összegyűjtése már megtörtént, sőt annak feldol­gozása is. Most már művészi fo­kon vissza lehetne adni azt al­kotójának, a népnek, de ehhez jó énekkarok szükségesek. A SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTOK már most gondoljanak arra, hogy milyen darabbal akarnak részt vonni a versenyen. A helyezések­nél az is mérvadó, hogy a darab­választás mennyire helyes, avagy helytelen. Nyilvánvaló, hogy egy szirupos operett nem lehet egy jól bemutatott, mai témájú darab­nak a versenytársa. Arra vigyáz­ni kell minden csoportnak, hogy a sulykot messzire ne vessék, — addig nyújtózkodjanak csak, ameddig a takarójuk ér. Előfor­dult a tavaszon is, hogy egyné- melyik csoport olyan darab bemu­tatására vállalkozott, amelyhez kevésnek bizonyult a képessége és a versenyen lemaradt. Főként az operettek bemutatásai végződ­tek nem éppen szerencsésen. Ügyelni kell a szereposztásra is. Egyetlen szereplő is elronthat egy előadást! Ismeretes az, hogy min­denki főszerepet szeretne játsza­ni, de a csoport rendezője ne ha­kiflfvp — a honorárium felvételén kívül alig végeztek. Azoknak, akik a színháztól most is patronálnak üzemi vagy más csoportokat, csak annyit mondunk: sokat várunk a seregszemlétől, többet, mint a ta­vaszitól, s becsületesen dolgozza­nak. Van néhány csoport, amely ki­válóan szerepelt a tavaszi ver­senyen, azóta azonban nem halla­tott magáról. Az illetékes népmű­velési szervek keressék meg a ba­jok okait és segítsék a csoportot, hogy olyan eredményt érhessen el most is, mint a tavasszal. Van olyan csoport is, mint a Békés­csabai Téglagyár lelkes, tehetsé­ges színjátszó csoportja, amely irányító nélkül maradt. Almási József patronálta ezt a csoportot, s az együttes meglehetősen magas színvonalra jutott a nagyszerű Pettyes-előadással. Most attól le­het tartani, hogy Almási József távozása után visszaesik a cso­port. A legrövidebb időn belül új rendezőről kell gondoskodni, mert nagyon fájdalmas lenne, ha gyen­gébben szerepelnének a téglagyá­ri színjátszók, mint legutóbb. A SEREGSZEMLE SIKERÉ­NEK elengedhetetlen feltétele a rendszeres ellenőrzés, a rendsze­res szakmai segítségadás. A nép­művelési osztálynak kezdettől fogva mindent látnia, tudnia kell. az irányitásnak egységesnek, a se­gítésnek folyamatosnak kell len­nie. Jó lesz, ha sokszor feleleve­nítik a régebbi versenyek emlé­keit, az eredményeket, a hibákat és a rövidesen elkezdődő nagy tódjon meg kérlelésekre, azoknak j munkák során kamatozóan hasz- adja a fontosabb szerepeket, akik ! nálják fel azokat, alkalmasak annak eljátszására. S í Megyénk népe kulturális szín- ha egy szereplő nem váltja be a vonalának emelését szolgálja vég­hozzá fűzött reményeket, a ren­dezőnek legyen bátorsága ahhoz, hogy ugyanazt a feladatot másra bízza. NAGY FELADAT VÁR a cso­portok patrónusaira is. Különö- ; sen a színészekre. Még emlék- legkülönbözőbb rétegeihez a meg- [ szünk azokra az időkre, amikor jelenítés segítségével közvetíthe-! a színház művészei és rendezői eredményben ez a nagyszabású, őszi-téli seregszemle, de csak ak­kor lesz teljes értéke, ha a ve­zető szervek minden igyekezetük­kel és tudásuk teljes latbavetésé- vel, a csoportok pedig szívvel-lé- lekkel, akarással, lelkesedéssel látnak munkához. örsi = elhanyagoltuk. Milyen kérdéseket fognak ta­nulmányozni a tanfolyam hallga­tói? A tanfolyam első évfolyamá­nak tematikájában három téma szerepel. Az első téma a szocializ­must megelőző termelési módok történetével, a társadalmi osztá­lyokkal, az osztályharccal foglal­kozik. Feldolgozása révén a hall­gatók előtt kirajzolódnak az em­beriség sokezeréves történetének fő vonalai, mozgató erői. Megis­merik a társadalmi haladás, ter­melőerők, termelési viszonyok, az osztályok, a kizsákmányolás fo­galmát stb. Végig kísérik az em­ber társadalmi fejlődését az ál­latvilágból kiemelkedő ősközössé­gi hordától a rabszolgatartó tár­sadalmakban már dúló osztály­harcokon, a feudalizmus bonyo­lult osztályviszonyain keresztül, a tőkés társadalomig, annak utol­só szakaszáig, az imperializmu­sig. Mindezek alapján világossá válik előttük, hogy a szocializmus győzelme a munkásosztály-vezet- te dolgozók szívós harcának ered­ményeként szükségszerű. A második téma a marxista államelmélet főbb kér­déseit világítja meg, az állam keletkezését, lényegét és funkcióit. Szétoszlatja azokat a burzsoázia által tudatosan létre­hozott ködös, misztikus elképze­léseket, melyekbe az állam ere­detét, feladatait burkolták. Meg­mutatja, hogy a burzsoázia és lakájaik által minden tudatos cse­lekvésre képtelennek tartott dol­gozó tömegek a párt vezetésével hogyan zúzzák szét a burzsoá állam béklyóit, hogyan teremtik meg a dolgozókat szolgáló, dol­gozók vezette államot. Nem kevésbé fontos és érdekes kérdésekkel foglalkozik a mun­kás-paraszt szövetségről szóló harmadik téma sem. A törté­nelem tapasztalataival bebizo­nyítja, hogy a két osztály érde­kei közösek, hogy csak baráti összefogásuk révén, a munkás­osztály vezetésével szabadulhat fel a parasztság. Megmutatja a parasztság helyzetét a kapitaliz­musban, a munkás-paraszt szö­vetség alakulását a fordulat évé­ig, feladatainkat a munkás-pa­raszt szövetség további erősítésé­ben. Mindezek olyan kérdések, melyek ismerete nélkülözhetetlen a kommunisták mindennapi mun- káj ában. A tanfolyam második évfolya­ma, mely csak az 1956—57-es oktatási év sorén indul meg, a kapitalizmusból a szocializmusba adást hallgatnak végig, ennek alapján egyénileg feldolgozzák a tananyag megfelelő részét, majd egy vagy két hét rnúlvia, a követ­kező foglalkozáson megvitatják. Ezután végighallgatják az anyag következő részéről szóló előadást. A tanfolyam tematikájának, módszerének rövid áttekintése világosan megmutatja, hogy anyagát mindazok az elvtársak elsajátíthatják, akik minimális politikai előképzettséggel rendel­keznek, akik legalább két évo eredményesen tanulnak a pártok­tatásban. Nincs tehát semmi of a nem egy helyen tapasztalható húzodozásra, a tanfolyam anya­gától való félelemre. Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakor­latot, hogy egyes elvtársakat már hosszú évek óta állandó politikai iskolára osztanak he. Aki már több éve tanul a pártoktatásban és még nem jutott túl a politikai iskolán, bátran be kell osztani a »marxizmus—leninizmus alap­jai« tanfolyamra, mert anyagát kellő szorgalommal elsajá ílhatja. Ugyanakkor óvakodni kell a másik véglettől is. Nem egy he­lyen olyan elvtársakat osztottak be a »marxizmus-leninizmus alapjai« tanfolyamra. akiknek nincs megfelelő előképzettségük,* akik még egyáltalán nem, vagy csak egv éve tanulnak a pártok­tatásban. Nem szabad lebecsülni e tanfolyam anyagát, nem szabad elfelejteni, hogy ez elméleti tan­folyam. Legalább kétéves tanu­lás szükséges ahhoz, hogy olyan tanulási gyakorlatot és politikai alapképzettséget szerezzenek az elvtársak, melyet a »marxizmus—• leninizmus alapjai« tanfolyam megkíván. Ha ezt nem veszik fi­gyelembe a pártszervezetek, az első foglalkozáson fog kiderülni, hogy igen sok hallgató nehéznek találja az anyagot, elmegy a feled­ve a pártoktatástól, vagy átmegy a politikai iskolára. Ez azt ered­ményezheti, hogy mind a »marx­izmus—leninizmus alapjai« tan­folyam, mind a politikai iskolák szervezett rendje felbomlik. A »m arxizmus — lenin­izmus alapjai« tanfo­lyam anyagának elsajá­títása nem könnyű, de szép és vonzó feladat. A tanfolyam hozzásegíti pártunkat ahhoz, hogy egyre több öntuda­tos kommunista, a társadalmi fej­lődés törvényeinek ismeretében a párt ügyének legyőzhetetlenségé­be vetett megingathatatlan tu­dattal harcoljon a szocializmus győzelmének felemelő céljáért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents