Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

1955. október 6., csütörtök VUuusaiaU Héfit 3 Jlint idősebb testvér a fiatalabbat. ^ Az állattartásról áttérünk az állattenyésztésre Néhány héttel ezelőtt alakult meg Bökésen az Uj Élet TSZCS- ből az Uj Barázda TSZ. Tizen­kilenc alapító tagjához időközben még kilencen csatlakoztak, s így már huszonnyolcán kezdik meg mintegy 250 holdnyi területen a közös gazdálkodást. Minden kezdet nehéz — mondja a közmondás, s ez alól az Uj Ba­rázda sem kivétel. Egyetlen tag­nak sincsen lova, gazdasági fel­szerelése és ezért segítségért kel­lett folyamodniok. S a segítség nem késett. A községi tanács fél­tő gonddal ügyel arra, hogy meg­könnyítse a tsz tagjainak az első lépéseket. A járási tanács mező­gazdasági osztályának közbenjá­rására a kamuti Rákóczi TSZ-től két lovat, kocsit és lószerszámot kaplak, amit majd, ha kicsit meg­erősödnek, akkor fizetnek ki a tsz tagjai. Rövidesen megkapják a kölcsönvetőmagot is, 135 má­zsa búzát és így nem lesz gond a vetés sem. A segítségnyújtás szép példáját adta a Szabadság TSZ. öt mázsa őszi árpa vetőmagot j ajánlott fel az új tsz-nek. — Jó termésünk volt az idén, j szívesen segítünk, öt évvel ez- [ előtt, amikor megalakítottuk a 1 tsz-t, nekünk is jól jött volna a ; támogatás. Ezért segítünk hát szí­vesen, mert tudjuk, hogy jó ügyet | szolgálunk vele — mondták a | Szabadság TSZ tagjai. Példájukat valószínűleg a járás több tsz-e 1« követni fogja, hogy mint idősebb testvér, segítsék a fiatalabbat. Lakatos elvtárs, a községi ta­nács agronómusa az őszi búza. az őszi árpa és a takarmánykeve­rék tábláinak kijelölésében se­gédkezik. A búza alá mór kije- ‘ lölték a 120 holdas táblát, ahol a betakarítás után megkezdhetik a vetést. Balogh József, a Békési I Gépállomás kihelyezett mezőgaz­dásza, az Előre és az Uj Barázda ; TSZ agronómusa, idejének jó ré­szét azonban az új tsz-ben tölti, mert itt akad bőven tennivalója. Nem is sajnálja a fáradságot, szí­vesen segíti a tsz vezetőségét az őszi munkák megszervezésében. Sztankó Mihály elvtárs, az Elő­re TSZ elnöke, a községi tanács VB-tagja sűrűn felkeresi az Uj Barázda vezetőségét. A VB részé­ről patronálja a tsz-t és tapaszta­latait, tanácsait bőkezűen osztja meg a vezetőséggel. Nem sajnálják a segítséget Bé­késen az új termelőszövetkezet­től. A tagság mindennap érzi a tanács szerető gondoskodását. Jó is a kapcsolat a tanács és a tsz vezetősége között. Bármilyen ügyes-bajos dolgukkal bizalom­mal fordulnak a tanácshoz, mert tudják,- segítenek rajtuk, telje­sítik kérésüket, orvosolják pana­szaikat. S a tagság hangyaszorga­lommal takarítja le a földeket, hogy mielőbb átadják a területet a traktorosoknak. Eddig már 50 holdat felszántottak az ősziek alá. s így nemsokára megkezdhetik a vetést, a jövő évi gazdag termés előkészítését. Nem vész tehát kárba a gon­doskodás, jó munkával, tettekkel válaszolnak a segítségre qZ Uj Barázda tagjai. — P Nagy gondot fordítunk az állal tenyésztésre, ezért tagsá­gunk elhatározta, hogy az ál­lattartásról áttér az állatte­nyésztésre, mert csak így tud­juk a nagyobb jövedelmet biz­tosítani. Juhállományunk — 650 darab — törzstenyészet. Most a kosállományt is törzs­könyveztetjük, hogy a meny- nyiség mellett a minőség is javuljon. A tehenészetben is bevezetjük a törzskönyvezést. A kiöiegedett és kevés tejet adó teheneket kiselejtezzük és helyettük jól tejelő, fiatal egvedoket szerzünk he. Barom­fiállomány unknál a kiváló egyedeket lábgyűrűvel látjuk el és bevezet jük a csapófészkes tojatási rendszert. Ezzel elér- j jük azt, hogy csak a kiváló j tulajdonságokkal rendelkező és a sok tojást tojó baromfi, illetve ennek tojásai maradnak meg továbbszaporításra. B«(tornán már korán reggel szekérzörgés veri fel a- csendet, a dolgozó parasztok a földekre Igyekeznek, s lassan-lassan el­néptelenednek az utcák és be­népesül a hutár. Szorgos kezek törik a kukoricát, vagy fogják az eke szarvát. A kukoricaföldek szélén arany ló-sárgán csillognak a letört csövek, imitt-amott pe­dig katonás sorban kúpok so­rakoznak. Az állam becsületes üzletet kínál A dolgozó parasztok magabiz­tosan dolgoznak, lecsillapodtak már a kedélyek, amelyeket egy­néhány minden lében kanál rém- hírterjesztő igyekezett felzaklat­ni. Próbálkozásuk azonban ku­darcba fulladt. Ugyanis azt akar­ták elhitetni a parasztokkal: nek nyomán több ruha, gép és Hogy is áll a kukorica-ügy ? cikk kerül * falvakbi'­Az ipari dolgozók nem egy íz­raszt is elmondta a kisgyűlésen: j korináért, hiszen tavaly sem ka­it meg van elégedve azzal az ár- polt többet mázsájáért 100 110 rak amit az állam fizet a ku- j forintnál. Marad bőven a padláson, a góréban Az egyéniek csaknem 4000 hold ] kukoricát vetettek. A terméski­látások jók, holdanként meglesz í a 22 mázsa átlag. E területről tehát mintegy 880 vagon kuko­ricát takarítanak be. Ebből kb. 10—11 százalékra kell értékesí- I tési szerződési kötni, marad te- [ hát jócskán kukoricá juk az egyé­nieknek. Bőven marad még a góréban, a padláson, amivel sza­badon rendelkeznek, amiből hiz­lalhatnak, jószágot tarthatnak. Emlékezzenek csak a múltra, amikor sokan már akkor hitelt »most aztán hiába vetettek ku- j vettek fel a kereskedőktől, ku­koricát, azt úgyis be kell mind adni.« Persze a községben is fel­figyeltek az ilven helytelen né­zetekre. A tanácstagok — mint­egy inirmincan-ncgyv énen —kis- gyűléscken magyarázták meg, hogy mi az igazság. S az okos szavakra a dolgozó parasztok megértették: az állam jó áron vásárol kukoricát és szó sincs ar­pecélétól, amikor még lábon állt a termés. Vajon nagClelkűekvol­tak-e ezek a kupeoek? A paraszt ben bebizonyították már, hogy szívükön viselik a falu gondját, amikor megfeszített munkával készítik a traktorokat, »melyek­kel igen szívesen szántalják föld­jüket a gazdálkodók. A gépállo­más az idén csaknem 1500 hold pedig miből pénzelt, ha nagyon | szorította az adósság? — nyáron \ a búzából, ősszel |>edig leginkább i mélyszántást végzett az egyé- kilkoricából. A szükség kénysze- j meknek. Sok paraszt bosszanko- rítette őket. Ma az állam be- j dott még néhány évvel ezelőtt, csületes adás-vételt ajánl a dől- I hogy az ő földjére nem jut el a gőzé parasztoknak, hogy a közös ! traktor, mert akkor kevés volt gondot, a hús- és zsírproblémát belijük, az igényeket még nem kiküszöbölje. Mert hál közös ez tudlak teljesen kielégíteni. Ana­a gond, az ipari, .dolgozóké, is, meg a parasztoké is. A paraszt is méltatlankodik, ha az üzlet­ben valamit venni akar és azt a választ kapja,- hogy nincs. I gyanígy bosszankodik a bá­nyász, a kohász. pókban négy univerzál traktort ka[M)tt a gépállomás, a nép álla­ma gondoskodik a parasztokról. Nekik sem szabad megtagadni a segítséget, amit tőlük várnak az ipari dolgozók, hiszen egy célért vagy pedig a dolgoznak a munkások és pa- gyári munkás is, amikor húst. vagy zsírt szeretne vásárolni, de rasztok is egyaránt; a boldogabb, . . gondtalanabb jövő megteremté­oket is »nincsen«-nel fogad jak. Közös érdek — közös haszon Podina — Időjárás \ álható időjárás ma estig: Fel- bős idő, helyenkint köd, több A községben sokan megértet- 1 lírhatjuk a község lakossága elé. ték, hogy saját érdekük a kuko- öt mázsa kukoricái helyett hetet ricaértékesítési szerződéskötés, kinált eladásra az államnak. Ezt bizony ítják a számszerű ada- Megérti ezt ő is, meg sokan má­tok is, amelyekből kiderül, hogy sok. hogy ez hazafias köleles- | helyen, elsősorban nyugaton és ról. hogy most minden kukori- szerda estig mintegy kilenc v a- | ségük, hiszen a parasztság érdé- <-szakon es°j mérsékelt déli, dél­eát be kell szolgáltatniok. gon kukoricára szerződtek. Ka-[ ke is. hogv bőségesen legyen hús rl) ugati- később a Dunántúlon Mermező József dolgozó pa-J rasz Józsefet is példaképül ál-I és zsír az üzletekben, mert en- átmenetileg nyugati, északnyuga i | szél. Enyhe éjszaka. A nappali felmelegedés nyugaton és észa­kon gyengül, máshol alig válto­zik. Legalacsony abb hőmérséklet éjjel: 7—10, legmagasabb nap­pali hőmérséklet: nyugaton és északion 13—16, máshol 16—19 fok között. lehetett kimenni érte. Addig kinn só perceiben is nem a halálra, ha- ment végig az utcán. A falu szé­jeküdt a határban. Anyád vitte be nem terád gondolt. léről már a temetőbe látott. Zöl­szegényt negyednap, egy kisko- Bálint a torkához kapott. Reme- delő sövény, keresztfák, virág cs.in. Ö is temette el, mert a te- gö kézzel engedte ki az ingnya- mindenütt. Remegő lábakkal ment ■metőtőt nem messze még állt a kát; szinte letépte. Vgy érezte, végig az ösvényen, amíg megta­harc. hogy megfullad idebenn. Botor- lálta anyja sírját. — Anyádat meg úgy hozták ide kálva érte el az ajtót. özv. Nagy Bálintné betegen — emelte fel könnyes sze- JL/taga sem tudta, hogy került a Élt 45 évet. meit a nagyanyja. — A lábán volt virágoskertbe, de egyszer Égő szemekkel nézte a fejfát, egy seb, amitől vérmérgezést ka- csak ott állt a virágágyak, a nyíló a sírt, amelyen tarkán pompáztak pott. őszirózsák, krizantémok között, az őszi virágok. Ahogy szemeit megtörőlte, foly- Itt aztán egy kicsit megnyugodott. \ lenyugvó nap sugarai szik- tatia: Sok növény már virágdísz nél- rázva ölelték át fájdalom­A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Békés — A bánat már amúgyis tönk- kiil állt, most hullatta leveleit. Ez tói megtört alakját. Kezéből föld- \ megyei Munkacsoportja rendezé- retette. Apád is, te is... ügy hoz- újra az elmúlást juttatta eszébe, rehullott a csokor, szemeit elöntőt- seben október 9-én, vasárnap, dél­fák haza kocsival. Injekció nem — Miért? Miért kell ennek így te a könny: amióta hazajött, elő- előtt 11 órakor a békéscsabai lennie? — tört fel leikéből a kér- szőr. Széles barázdákat mosott vé­dés. gíg arcán és mint gyöngyszemek, Gyönge érintést érzett a vállán, cseppenlek a szétterülő Őszirózsa- Nagyanyja állt mögötte: csokor szirmaira. — Szedjek egy csokrot, fiam? Megrogyó térdekkel borult a — Szedjen nagyanyám! Holnap fejfára és szorosan, emberfeletti vott —vett erőt feltörő könnyein.— pedig átmegyek édesapám sirjá- erővel ölelte magához. Megfogta a kezem és odahúzott hoz — tette hozzá később. — Anyám! Édesanyám! Visz­egész közel az arcához: „Édes szü- Nagyanyja nagy csokor virággal szajöttem! — rázta meg testét a lém! En meghalok ... érzem... De tért vissza. görcsös férfizokogás, vigyázzanak a fiamra! Mert visz- — Eredj fiam — tette Bálint Fenn a magasban vadlibák húz- szajön, érzem, hogy visszajön..." karjára a csokrot és zsebkendőjét tak el felette. Bánatos hangjuk — Ezzel zárta le örökre a sze- szemére szorítva elfordult. lassan, távolodva veszett el az őszi' gú kiállítás megnyitását nagy ér­mét — zokogott fel újra. — Utol- Bálint ólomnehéz léptekkel égben. (Vége.) ' tíeklődés előzi meg. nőtt, ami megmenthette volna. Nagyapád bejárta érte a környé­ket, de nem kapott. Az orvos itt állt az ágya mellett, amikor meg­halt. Nem tudott segíteni. ~ — Utolsó perceiben engem hí­Munkácsy Mihály Múzeumban nyílik meg a III. Megyei Képző- művészeti Kiállítás. A munkacso­port hat tagját az ország külön­böző részein működő művésztele­pekre, alkotó munkára utalta be a Képzőművészeti Alap, ahonnan értékes, szép alkotásokkal tértek haza. A megye többi művésze Bé­kés megye tájairól készült, vagy figurális munkákkal szerepel. A gazdag és változatos anya­Szerdán megkezdtük halas­tavunk részleges halászatát. Harmincholdas rizstelepünkön is tenyésztünk halakat, s így több mint 100 000 forint jö­vedelmet biztosít a haltenyész­tés termelőszövetkezetünk tag­ságának. . Jó munkánkra az egyéniek is felfigyeltek), s az elmúlt hé­ten 14 új tagot vettünk fel. Nagy Péter agronómus Buesa, Petőfi TSZ. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága jelenti Október 1-ig a megyében 5894 hold őszi búzát, valamint 10 491 hold őszi árpát vetettek el a tsz- ek és az egyénileg dolgozó pa­rasztok. A termelőszövetkezetek­ben őszi búzából 4906, őszi árpá­ból pedig 7791 holdon került a földbe a vetőmag. Legjobban halad a vetés a gyo­mai és a szeghalmi járásban, ahol a talaj szerkezete megkívánja, hogy előbb fejezzék be a vetést A szeghalmi járásban elsejéig 1903 hold búzát, 1057 hold árpát, a gyomai járásban pedig 1707 hold búzát és 2022 hold árpát vetettek el. Tengeri betegség jazzra Messzire hallatszott a riká­csoló klarinét hangja a nagy­dobéval együtt. Közelebb érve. a zongorát is megismertem. Ismerem a különböző hang-zc- reket. de szombaton úgy hal­lottam, mintha délamerikai jazz-zenekar játszott volna a Ki -kajában. Azt hittem, a Ven- dég’átóipari Vállalat hozatta bemutató előadásra. Kíváncsi voltam és bementem. Megle­pődtem, mert a Kishajó zene­kara működött olyan »tetsze­tősen«. Élőhely már nem volt. hi-zen a törzsvendégek és azok. akik utolsó állomásnak tartják a Kishajót — ta'án mindnyájan ott voltak. Persze, ez nem faiba. .4 kiszolgá'ó-pult előtt, a háromlábú széken ott ül! eg» - két félig spicces vendég, és várta a jőzanitó feketét. A- boitszok telve voltak, a közé­pen lévő tánctér is zsúfolásig megtelt. A hangulat »kifogás­talan« volt. A zenekar nem fu­karkodott, a vendégek sem vol­tak követelődzők. A zenészek, úgy iá szik már tudják, mi kell a törzsvendégeknek. A szép há­romnegyedes valcerek. négv né­gy édes tangódalok helyett egy­mást v áltatták a különböző gieeses jazz-melódiák. Persze ilyenkor már nem számít, ha a nyolcad, tizenhatod, és sok­szor a harmincketted hanjí- jegyek 7» zlóeskáikkai nem szaladnak ki a billentyűk alól,, ha grkszerré válik egy-egv ak­kord; a nagydob és a két kis­dob eltakar minden zörejt. Sokan otthoniasan érezték magukat. Többen mintha szál­lodában lettek volna, úgy aludtak, nem izgatta őket a »kitűnő« jazz. Az igazi hajó az utasokat el­ringatja, de van, amikor ten­geri betegséget is előidéz. A Csaba »hajója« is — jjedig; szilárd alapokon áll — elrin­gatott egy-két utast. Egyike t- másikat meg utolérte a ten­geri betegség, a jazz kíséreté­vel. — J —

Next

/
Thumbnails
Contents