Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

1955. október 6., csütörtök

VUuusaiaU Héfit

3

Jlint idősebb testvér a fiatalabbat. ^

Az állattartásról áttérünk az állattenyésztésre

Néhány héttel ezelőtt alakult meg Bökésen az Uj Élet TSZCS- ből az Uj Barázda TSZ. Tizenkilenc alapító tagjához időközben még kilencen csatlakoztak, s így már huszonnyolcán kezdik meg mintegy 250 holdnyi területen a közös gazdálkodást.

Minden kezdet nehéz — mondja a közmondás, s ez alól az Uj Barázda sem kivétel. Egyetlen tagnak sincsen lova, gazdasági felszerelése és ezért segítségért kellett folyamodniok. S a segítség nem késett. A községi tanács féltő gonddal ügyel arra, hogy megkönnyítse a tsz tagjainak az első lépéseket. A járási tanács mezőgazdasági osztályának közbenjárására a kamuti Rákóczi TSZ-től két lovat, kocsit és lószerszámot kaplak, amit majd, ha kicsit megerősödnek, akkor fizetnek ki a tsz tagjai. Rövidesen megkapják a kölcsönvetőmagot is, 135 mázsa búzát és így nem lesz gond a vetés sem. A segítségnyújtás szép példáját adta a Szabadság TSZ.

öt mázsa őszi árpa vetőmagot j ajánlott fel az új tsz-nek.

— Jó termésünk volt az idén, j szívesen segítünk, öt évvel ez- [ előtt, amikor megalakítottuk a 1 tsz-t, nekünk is jól jött volna a ; támogatás. Ezért segítünk hát szívesen, mert tudjuk, hogy jó ügyet | szolgálunk vele — mondták a | Szabadság TSZ tagjai. Példájukat valószínűleg a járás több tsz-e 1« követni fogja, hogy mint idősebb testvér, segítsék a fiatalabbat.

Lakatos elvtárs, a községi tanács agronómusa az őszi búza. az őszi árpa és a takarmánykeverék tábláinak kijelölésében segédkezik. A búza alá mór kije- ‘ lölték a 120 holdas táblát, ahol a betakarítás után megkezdhetik a vetést. Balogh József, a Békési I Gépállomás kihelyezett mezőgazdásza, az Előre és az Uj Barázda ; TSZ agronómusa, idejének jó részét azonban az új tsz-ben tölti, mert itt akad bőven tennivalója. Nem is sajnálja a fáradságot, szívesen segíti a tsz vezetőségét az őszi munkák megszervezésében.

Sztankó Mihály elvtárs, az Előre TSZ elnöke, a községi tanács VB-tagja sűrűn felkeresi az Uj Barázda vezetőségét. A VB részéről patronálja a tsz-t és tapasztalatait, tanácsait bőkezűen osztja meg a vezetőséggel.

Nem sajnálják a segítséget Békésen az új termelőszövetkezettől. A tagság mindennap érzi a tanács szerető gondoskodását. Jó is a kapcsolat a tanács és a tsz vezetősége között. Bármilyen ügyes-bajos dolgukkal bizalommal fordulnak a tanácshoz, mert tudják,- segítenek rajtuk, teljesítik kérésüket, orvosolják panaszaikat. S a tagság hangyaszorgalommal takarítja le a földeket, hogy mielőbb átadják a területet a traktorosoknak. Eddig már 50 holdat felszántottak az ősziek alá. s így nemsokára megkezdhetik a vetést, a jövő évi gazdag termés előkészítését.

Nem vész tehát kárba a gondoskodás, jó munkával, tettekkel válaszolnak a segítségre qZ Uj Barázda tagjai. — P

Nagy gondot fordítunk az állal tenyésztésre, ezért tagságunk elhatározta, hogy az állattartásról áttér az állattenyésztésre, mert csak így tudjuk a nagyobb jövedelmet biztosítani. Juhállományunk — 650 darab — törzstenyészet. Most a kosállományt is törzskönyveztetjük, hogy a meny- nyiség mellett a minőség is javuljon. A tehenészetben is bevezetjük a törzskönyvezést. A kiöiegedett és kevés tejet adó teheneket kiselejtezzük és helyettük jól tejelő, fiatal egvedoket szerzünk he. Baromfiállomány unknál a kiváló egyedeket lábgyűrűvel látjuk el és bevezet jük a csapófészkes tojatási rendszert. Ezzel elér- j jük azt, hogy csak a kiváló j tulajdonságokkal rendelkező és a sok tojást tojó baromfi, illetve ennek tojásai maradnak meg továbbszaporításra.

B«(tornán már korán reggel szekérzörgés veri fel a- csendet, a dolgozó parasztok a földekre Igyekeznek, s lassan-lassan elnéptelenednek az utcák és benépesül a hutár. Szorgos kezek törik a kukoricát, vagy fogják az eke szarvát. A kukoricaföldek szélén arany ló-sárgán csillognak a letört csövek, imitt-amott pedig katonás sorban kúpok sorakoznak.

Az állam becsületes üzletet kínál

A dolgozó parasztok magabiztosan dolgoznak, lecsillapodtak

már a kedélyek, amelyeket egynéhány minden lében kanál rém- hírterjesztő igyekezett felzaklatni. Próbálkozásuk azonban kudarcba fulladt. Ugyanis azt akarták elhitetni a parasztokkal:

nek nyomán több ruha, gép és

Hogy is áll a kukorica-ügy ? cikk kerül * falvakbi'Az ipari dolgozók nem egy ízraszt is elmondta a kisgyűlésen: j korináért, hiszen tavaly sem kait meg van elégedve azzal az ár- polt többet mázsájáért 100 110

rak amit az állam fizet a ku- j forintnál.

Marad bőven a padláson, a góréban

Az egyéniek csaknem 4000 hold ] kukoricát vetettek. A terméskilátások jók, holdanként meglesz í a 22 mázsa átlag. E területről tehát mintegy 880 vagon kukoricát takarítanak be. Ebből kb. 10—11 százalékra kell értékesí- I tési szerződési kötni, marad te- [ hát jócskán kukoricá juk az egyénieknek. Bőven marad még a góréban, a padláson, amivel szabadon rendelkeznek, amiből hizlalhatnak, jószágot tarthatnak.

Emlékezzenek csak a múltra, amikor sokan már akkor hitelt »most aztán hiába vetettek ku- j vettek fel a kereskedőktől, kukoricát, azt úgyis be kell mind adni.« Persze a községben is felfigyeltek az ilven helytelen nézetekre. A tanácstagok — mintegy inirmincan-ncgyv énen —kis- gyűléscken magyarázták meg, hogy mi az igazság. S az okos szavakra a dolgozó parasztok megértették: az állam jó áron vásárol kukoricát és szó sincs arpecélétól, amikor még lábon állt a termés. Vajon nagClelkűekvoltak-e ezek a kupeoek? A paraszt

ben bebizonyították már, hogy szívükön viselik a falu gondját, amikor megfeszített munkával készítik a traktorokat, »melyekkel igen szívesen szántalják földjüket a gazdálkodók. A gépállomás az idén csaknem 1500 hold

pedig miből pénzelt, ha nagyon | szorította az adósság? — nyáron \ a búzából, ősszel |>edig leginkább i mélyszántást végzett az egyé- kilkoricából. A szükség kénysze- j meknek. Sok paraszt bosszanko- rítette őket. Ma az állam be- j dott még néhány évvel ezelőtt, csületes adás-vételt ajánl a dől- I hogy az ő földjére nem jut el a gőzé parasztoknak, hogy a közös ! traktor, mert akkor kevés volt gondot, a hús- és zsírproblémát belijük, az igényeket még nem kiküszöbölje. Mert hál közös ez tudlak teljesen kielégíteni. Anaa gond, az ipari, .dolgozóké, is, meg a parasztoké is. A paraszt is méltatlankodik, ha az üzletben valamit venni akar és azt a választ kapja,- hogy nincs. I gyanígy bosszankodik a bányász, a kohász.

pókban négy univerzál traktort ka[M)tt a gépállomás, a nép állama gondoskodik a parasztokról. Nekik sem szabad megtagadni a segítséget, amit tőlük várnak az ipari dolgozók, hiszen egy célért

vagy pedig a dolgoznak a munkások és pa- gyári munkás is, amikor húst.

vagy zsírt szeretne vásárolni, de

rasztok is egyaránt; a boldogabb,

. . gondtalanabb jövő megteremtéoket is »nincsen«-nel fogad jak.

Közös érdek — közös haszon

Podina —

Időjárás

\ álható időjárás ma estig: Fel- bős idő, helyenkint köd, több

A községben sokan megértet- 1 lírhatjuk a község lakossága elé. ték, hogy saját érdekük a kuko- öt mázsa kukoricái helyett hetet ricaértékesítési szerződéskötés, kinált eladásra az államnak.

Ezt bizony ítják a számszerű ada- Megérti ezt ő is, meg sokan mátok is, amelyekből kiderül, hogy sok. hogy ez hazafias köleles- | helyen, elsősorban nyugaton és

ról. hogy most minden kukori- szerda estig mintegy kilenc v a- | ségük, hiszen a parasztság érdé- <-szakon es°j mérsékelt déli, déleát be kell szolgáltatniok. gon kukoricára szerződtek. Ka-[ ke is. hogv bőségesen legyen hús rl) ugati- később a Dunántúlon

Mermező József dolgozó pa-J rasz Józsefet is példaképül ál-I és zsír az üzletekben, mert en- átmenetileg nyugati, északnyuga i

| szél. Enyhe éjszaka. A nappali felmelegedés nyugaton és északon gyengül, máshol alig változik. Legalacsony abb hőmérséklet éjjel: 7—10, legmagasabb nappali hőmérséklet: nyugaton és északion 13—16, máshol 16—19 fok között.

lehetett kimenni érte. Addig kinn só perceiben is nem a halálra, ha- ment végig az utcán. A falu széjeküdt a határban. Anyád vitte be nem terád gondolt. léről már a temetőbe látott. Zölszegényt negyednap, egy kisko- Bálint a torkához kapott. Reme- delő sövény, keresztfák, virág cs.in. Ö is temette el, mert a te- gö kézzel engedte ki az ingnya- mindenütt. Remegő lábakkal ment

■metőtőt nem messze még állt a kát; szinte letépte. Vgy érezte, végig az ösvényen, amíg megtaharc. hogy megfullad idebenn. Botor- lálta anyja sírját.

— Anyádat meg úgy hozták ide kálva érte el az ajtót. özv. Nagy Bálintné

betegen — emelte fel könnyes sze- JL/taga sem tudta, hogy került a Élt 45 évet.

meit a nagyanyja. — A lábán volt virágoskertbe, de egyszer Égő szemekkel nézte a fejfát,

egy seb, amitől vérmérgezést ka- csak ott állt a virágágyak, a nyíló a sírt, amelyen tarkán pompáztak pott. őszirózsák, krizantémok között, az őszi virágok.

Ahogy szemeit megtörőlte, foly- Itt aztán egy kicsit megnyugodott. \ lenyugvó nap sugarai szik- tatia: Sok növény már virágdísz nél- rázva ölelték át fájdalomA Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Békés

— A bánat már amúgyis tönk- kiil állt, most hullatta leveleit. Ez tói megtört alakját. Kezéből föld- \ megyei Munkacsoportja rendezé- retette. Apád is, te is... ügy hoz- újra az elmúlást juttatta eszébe, rehullott a csokor, szemeit elöntőt- seben október 9-én, vasárnap, délfák haza kocsival. Injekció nem — Miért? Miért kell ennek így te a könny: amióta hazajött, elő- előtt 11 órakor a békéscsabai

lennie? — tört fel leikéből a kér- szőr. Széles barázdákat mosott védés. gíg arcán és mint gyöngyszemek,

Gyönge érintést érzett a vállán, cseppenlek a szétterülő Őszirózsa- Nagyanyja állt mögötte: csokor szirmaira.

— Szedjek egy csokrot, fiam? Megrogyó térdekkel borult a

— Szedjen nagyanyám! Holnap fejfára és szorosan, emberfeletti vott —vett erőt feltörő könnyein.— pedig átmegyek édesapám sirjá- erővel ölelte magához.

Megfogta a kezem és odahúzott hoz — tette hozzá később. — Anyám! Édesanyám! Viszegész közel az arcához: „Édes szü- Nagyanyja nagy csokor virággal szajöttem! — rázta meg testét a lém! En meghalok ... érzem... De tért vissza. görcsös férfizokogás,

vigyázzanak a fiamra! Mert visz- — Eredj fiam — tette Bálint Fenn a magasban vadlibák húz- szajön, érzem, hogy visszajön..." karjára a csokrot és zsebkendőjét tak el felette. Bánatos hangjuk

— Ezzel zárta le örökre a sze- szemére szorítva elfordult. lassan, távolodva veszett el az őszi' gú kiállítás megnyitását nagy érmét — zokogott fel újra. — Utol- Bálint ólomnehéz léptekkel égben. (Vége.) ' tíeklődés előzi meg.

nőtt, ami megmenthette volna. Nagyapád bejárta érte a környéket, de nem kapott. Az orvos itt állt az ágya mellett, amikor meghalt. Nem tudott segíteni. ~

— Utolsó perceiben engem híMunkácsy Mihály Múzeumban nyílik meg a III. Megyei Képző- művészeti Kiállítás. A munkacsoport hat tagját az ország különböző részein működő művésztelepekre, alkotó munkára utalta be a Képzőművészeti Alap, ahonnan értékes, szép alkotásokkal tértek haza. A megye többi művésze Békés megye tájairól készült, vagy figurális munkákkal szerepel.

A gazdag és változatos anyaSzerdán megkezdtük halastavunk részleges halászatát. Harmincholdas rizstelepünkön is tenyésztünk halakat, s így több mint 100 000 forint jövedelmet biztosít a haltenyésztés termelőszövetkezetünk tagságának.

. Jó munkánkra az egyéniek is felfigyeltek), s az elmúlt héten 14 új tagot vettünk fel.

Nagy Péter agronómus Buesa, Petőfi TSZ.

A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága jelenti

Október 1-ig a megyében 5894 hold őszi búzát, valamint 10 491 hold őszi árpát vetettek el a tsz- ek és az egyénileg dolgozó parasztok. A termelőszövetkezetekben őszi búzából 4906, őszi árpából pedig 7791 holdon került a földbe a vetőmag.

Legjobban halad a vetés a gyomai és a szeghalmi járásban, ahol a talaj szerkezete megkívánja, hogy előbb fejezzék be a vetést A szeghalmi járásban elsejéig 1903 hold búzát, 1057 hold árpát, a gyomai járásban pedig 1707 hold búzát és 2022 hold árpát vetettek el.

Tengeri betegség jazzra

Messzire hallatszott a rikácsoló klarinét hangja a nagydobéval együtt. Közelebb érve. a zongorát is megismertem. Ismerem a különböző hang-zc- reket. de szombaton úgy hallottam, mintha délamerikai jazz-zenekar játszott volna a Ki -kajában. Azt hittem, a Ven- dég’átóipari Vállalat hozatta bemutató előadásra. Kíváncsi voltam és bementem. Meglepődtem, mert a Kishajó zenekara működött olyan »tetszetősen«. Élőhely már nem volt. hi-zen a törzsvendégek és azok. akik utolsó állomásnak tartják a Kishajót — ta'án mindnyájan ott voltak. Persze, ez nem faiba.

.4 kiszolgá'ó-pult előtt, a háromlábú széken ott ül! eg» - két félig spicces vendég, és várta a jőzanitó feketét. A- boitszok telve voltak, a középen lévő tánctér is zsúfolásig megtelt. A hangulat »kifogástalan« volt. A zenekar nem fukarkodott, a vendégek sem voltak követelődzők. A zenészek, úgy iá szik már tudják, mi kell a törzsvendégeknek. A szép háromnegyedes valcerek. négv négy édes tangódalok helyett egymást v áltatták a különböző gieeses jazz-melódiák. Persze ilyenkor már nem számít, ha a nyolcad, tizenhatod, és sokszor a harmincketted hanjí- jegyek 7» zlóeskáikkai nem szaladnak ki a billentyűk alól,, ha grkszerré válik egy-egv akkord; a nagydob és a két kisdob eltakar minden zörejt.

Sokan otthoniasan érezték magukat. Többen mintha szállodában lettek volna, úgy aludtak, nem izgatta őket a »kitűnő« jazz.

Az igazi hajó az utasokat elringatja, de van, amikor tengeri betegséget is előidéz. A Csaba »hajója« is — jjedig; szilárd alapokon áll — elringatott egy-két utast. Egyike t- másikat meg utolérte a tengeri betegség, a jazz kíséretével. — J —