Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-05 / 234. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! M&e AZ M D P B É K É SMEGYEI PÁRTBiZOTT SÁGÁNAK LA P ) A 1955. OKTÓBER 5., SZERDA Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM r Az első hely elérésére mozgósít a Kétegyházi Gépállomás pártszervezete Ma: Megyei totó V*. Tudósítás a mezöhegyesi ünnepség második napjáról Héttőn, a jubileumi ünnepség második napján nagyszabású növénytermelési, állattenyésztési és gépesítési ankétot rendeztek a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban. Reggel nyolc órára a lovardában jöttek össze a vendégek és a gazdaság kiváló dolgozói, hogy meghallgassák Kreybig Lajos kétszeres Kossuth-díjas akadémikus előadását a talajművelésről és a trágyázásról. Az e feletti lelkes vita jóformán még be sem fejeződött, amikor — úgy 10 óra tájban — az MTH szakiskolában és a mozihelyiségben két újabb szakelőadás kezdődött. A hallgatóság ezért két részre oszlott. A gépesítés emberei az MTH szakiskolába mentek, hogy Kiinger Pál egyetemi tanár tolmácsolásában tájékozódást szerezzenek a mezőgazda- sági gépesítés további kilátásairól, mások pedig — Pogácsás György elvtárssal, az állami gazdaságok miniszterével az élen — a mozihelyiségbe vonultak át, s ott kísérték figyelemmel az egészségében rokkant, de hallatlan szellemi energiával bíró Csukás Zoltán Kossuth-díjas akadémikus előadását az állattenyésztés fejlesztésének időszerű kérdéseiből. A : udomá.iyos értekezést számos hozzászólás követte. Csukás Zoltán Kossuth-díjas akadémikus fejtegetéseit az állattenyésztési tudomány jelenlévő kiváló képviselői: Baintner Kálmán, Horn Artúr, Márkus János és más egyetemi tanárok is helyeselték felszólalásaikban. Gyakorlati hasznosságukról pedig az ünnepelt gazdaság kiváló állattenyésztői adtak számot. Ezt tükrözte István Pál, a gazdaság munkaérdemren- des törzsállattenyésztőjének, valamint az ugyancsak munkaérdem- rendes Szabó György tehenész munkacsapatvezetőnek hozzászólása. A közös ebédet követően — az ünnepség mintegy mozzanataként — az üzemegységeket tekintették meg a 170 éves gazdaság vendégei.___________ __ A Szikra TSZ tag jai as elsők A nyolc békéscsabai termelőszövetkezet még a tavaszon párosversenyre kelt egymással. A versenyt a városi tanács tízna- ponkéiit értékeli. Legutóbb a Szikra TSZ tagjai kerültek az első helyre. Befejezték az árpa vetését, a cukorrépa szedését, és 150 holdon elvégezték a mélyszántást. Jelenleg a búzát vetik. A versenyben a Május 1 TSZ tagjai lettek a másodikok. Ók már a kukorica törését is megkezdték, de a cukorrépa szedésével és a mélyszántással elmaradtak. De úgy igyekeznek a szövetkezet tagjai, bogy a következő értékelésnél ők kerüljenek a« első helyre. A gépállomás dolgozók versenye Vizet kap az aszályos Tiszatáj A megyei gépállomási osztály legutóbbi jelentése szerint ismét a Füzesgyarmati Gépállomás traktorvezetői kerültek az első helyre. Meg is érdemlik, hogy az őszi munkákban a legjobbak között emlegessék nevüket, hiszen az éjszakai és a vasárnapi munkától sem húzódoznak. A jó gépkihasználással, szorgalmas munkával elérték, hogy az őszi árpa és az őszi takarmánykeverék vetése után már 980 holdon a búzát is elvetették. Ezenkívül 2400 holdon a vetés alá elkészítették a talajt, 2600 holdat pedig a tavaszi magvak alá készítettek el. De a megye más gépállomásán is igyekeznek a dolgozók. Eddig 12 traktorvezető teljesítette őszi, 59 pedig az éves tervét. A megyei gépállomási osztály október 3-i értékelése alapján a következőkben számolunk be a gépállomási dolgozók őszi versenyéről. Legjobb traktorvezetők: Kiss Ernő (Füzesgyarmat) 85.5, Petner József (Gyulavári) 78, Székely János (Battonya) 76,9 műszaknormát teljesített. Legjobb brigádok: Gyaraki Ferenc brigádja (Füzesgyarmat) 76, Csirik Imre brigádja (Füzesgyarmat) 74,5, Darvas János brigádja (Gyulavári) pedig 57 műszaknormát teljesített. Legjobb gépállomások: A Füzesgvarmati Gépállomás 57,9, a battonyai 51,4, a gyulavári 42,5 százalékra teljesítette őszi tervét. Sílózásban legjobb eredményt elérő traktorvezetők: Bencze Lajos (Mezőgyán) 600, Kovács Lajos (Mezőkováosháza) 513, Kereki Sándor (Mezőgyán) 420 köbmétert sílózott be. Én is jól jártam, meg az állam is! . A magyarbánhegyesiek jól ismerik Németh Pált; becsületes, szorgalmas embernek tartják. Két hold bérelt földön dolgozgat. Bár már a 68. évét tapossa, serényen rrpűveli földjét. A faluban igen sokan beszélnek most róla, De van is miért! Németh bácsi megértette a Minisztertanács rendeletét. — 92 7 kg kukoricát adott el az államnak. Ezzel járult hozzá, hogy bőségesen jusson hús és zsír az ipari dolgozók asztalára. Megkértük Németh bácsit, mondja el, hogyan vélekedik a kukoricaértékesítési szerződésről. — Egy hold kukoricám volt. Termet rajta vagy 30 mázsa. Tavaly is adtam el néhány mázsát a törés után, de akkor csak 110 forintot fizettek mázsájáért. Aztán hallom, hogy a nyáron igen borsos ára volt a kukoricának, egyesek még 500 forintot sem szégyelltek elkérni egy mázsáért. Én nem akarom, hogy az én kukoricámmal spekuláljanak, azért is adtam el az államnak mindjárt a törés után. Becsületes árat fizettek érte, meg vagyok elégedve vele. Meg aztán, nem kell várni, míg szabadon lehet értékesíteni, nem kell árulgatni, vevőt keresni. Szeretem a becsületes utat és amint hallottam, hogy az országnak szüksége van kukoricára, hát jó szívvel adtam. Még maradt any- nyi, hogy az elég lesz a jószágnak. A pénz is elkel a háznál, mert hát csak venni kell ezt is, azt is. Bizony, jól jött az a 2025 forint, amit már meg is kaptam, így aztán nem fáj a fejem, hogy miből teremtsem elő a szántásra, a vetésre valót. Egy szó, mint száz, nem bántam meg. Én is jól jártam, meg az állam is! Ha lenne még néhány mázsa felesleges kukoricám, azt is eladnám. — p — Megünnepelték a néphadsereg napját a gyulai járás tartalékos tisztjei Október 1-én a késő délutáni órákban mintegy 150 tartalékos tiszt gyűlt össze — családtagjaikkal együtt — a gyulai járási kultúrotthon nagytermében. A néphadsereg napja alkalmával az idén első ízben rendezett ünnepséget a járási honvéd kiegészítő parancsnokság, a MÖHOSZ és a DISZ járási bizottsága. Az ünnepségen többek között megjelent Sipos Károly elvtárs, a gyulai járási pártbizottság első titkára, Miidós Lajos elvtárs, a MÖHOSZ megyei elnöke, Lerch József százados elvtárs, a megyei honvéd kiegészítő parancsnokság politikai helyettese. Az ünnepi beszédet Ábrahám István százados elvtárs, a gyulai járási honvéd kiegészítő parancsnoka tartotta. Méltatta az 1848 szeptember 293 pákozdt-sukorol osata jelentőségét, az első hon- j védsereg győzelmét. A tartalékos tisztek feladata — mondotta —•» I hogy métó utódai legyenek a 48- as honvéd-seregnek. Szerepüket úgy tudják betölteni, ha bekapcsolódnak a MÖHOSZ-szervezetek munkájába, segítik a fiatal be- vonulókat a haza védelmére felkészíteni. Elmondotta, hogy eddig 120 tartalékos tisztből álló tagozat dolgozik a gyulai járás szervezeteiben. Az ünnepséget a Gyulai Haris- nyagyár kultúregyüttese zene-, tánc-, szavalat és szólóének számaival tette nívósabbá. Nagy kár, hogy a műsorszámok bemondója glccses vicceit sütögette el az egyes műsorszámok között. Az ünnepséget a gyulai Komlószálló termeiben rendezett bensőséges vacsora, tánc és baráti beszélgetés követte. Még jobban elmélyült a hivatásos és tartalékos tisztek és családtagjaik kapcsolata, fegyverbarátsága, —'in — A Tiszántúl északi része hazánk egyik legaszályosabb vidéke. Ennek a tájnak megváltoztatásához járul hozzá a tisza- löki vizilépcső, és a hozzá tartozó több mint 750 kilométer hosszú csatornarendszer. A duzzasztómű felépült és ebben az évben már 35 000 hold földet tudnak seg ítségével öntözni. Ha az öntöző- rendszer — a Keleti Főcsatorna köré csoportosulva — véglegesen kialakul, akkora duzzasztóműből másodpercenként 60 000 liter víz jut a csatornákba. Óriási jelentőségű ez, hiszen régebben ezen a tiszatáji területen nem termett semmi, a legelő is kiégett. Most pedig már folvik az öntözéses gazdálkodás és halastavat létesítettek több mint 6000 holdon. A duzzasztómű működésével lehetővé vált a Tisza felső szakaszán és a Bodrogon a hajózás. A Tiszalöki Duzzasztómű, a Keleti Főcsatorna és a sok-sok mellékcsatoma építése is azért vált lehetővé, mert hazánk a dolgozó nép országa és szorgalmas munkájával olyan létesítményeket alkot, amelyek boldogulását, fejlődését, szebb életét szolgálják. A Tiszalöki Duzzasztómű Munkában a lépegető exkavátor a Keleti Főcsatorna építésénél. A Keleti Főcsatornából öntözték a Hajdúnánási AG 3000 holdas rizstelepét» (Magyar Fotő, Hollenzer Béla felvételei)»
