Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-05 / 234. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! M&e AZ M D P B É K É SMEGYEI PÁRTBiZOTT SÁGÁNAK LA P ) A 1955. OKTÓBER 5., SZERDA Ára 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM r Az első hely elérésére mozgósít a Kétegyházi Gépállomás pártszervezete Ma: Megyei totó V*. Tudósítás a mezöhegyesi ünnepség második napjáról Héttőn, a jubileumi ünnepség második napján nagyszabású nö­vénytermelési, állattenyésztési és gépesítési ankétot rendeztek a Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban. Reggel nyolc órára a lovardá­ban jöttek össze a vendégek és a gazdaság kiváló dolgozói, hogy meghallgassák Kreybig Lajos két­szeres Kossuth-díjas akadémikus előadását a talajművelésről és a trágyázásról. Az e feletti lelkes vita jófor­mán még be sem fejeződött, ami­kor — úgy 10 óra tájban — az MTH szakiskolában és a mozihe­lyiségben két újabb szakelőadás kezdődött. A hallgatóság ezért két részre oszlott. A gépesítés emberei az MTH szakiskolába mentek, hogy Kiinger Pál egyete­mi tanár tolmácsolásában tájéko­zódást szerezzenek a mezőgazda- sági gépesítés további kilátásai­ról, mások pedig — Pogácsás György elvtárssal, az állami gaz­daságok miniszterével az élen — a mozihelyiségbe vonultak át, s ott kísérték figyelemmel az egészségében rokkant, de hallat­lan szellemi energiával bíró Csu­kás Zoltán Kossuth-díjas akadé­mikus előadását az állattenyész­tés fejlesztésének időszerű kérdé­seiből. A : udomá.iyos értekezést szá­mos hozzászólás követte. Csukás Zoltán Kossuth-díjas akadémikus fejtegetéseit az állattenyésztési tu­domány jelenlévő kiváló képvise­lői: Baintner Kálmán, Horn Ar­túr, Márkus János és más egye­temi tanárok is helyeselték fel­szólalásaikban. Gyakorlati hasz­nosságukról pedig az ünnepelt gazdaság kiváló állattenyésztői adtak számot. Ezt tükrözte István Pál, a gazdaság munkaérdemren- des törzsállattenyésztőjének, vala­mint az ugyancsak munkaérdem- rendes Szabó György tehenész munkacsapatvezetőnek hozzászó­lása. A közös ebédet követően — az ünnepség mintegy mozzanataként — az üzemegységeket tekintették meg a 170 éves gazdaság vendé­gei.___________ __ A Szikra TSZ tag jai as elsők A nyolc békéscsabai termelő­szövetkezet még a tavaszon pá­rosversenyre kelt egymással. A versenyt a városi tanács tízna- ponkéiit értékeli. Legutóbb a Szikra TSZ tagjai kerültek az első helyre. Befejezték az árpa vetését, a cukorrépa szedését, és 150 holdon elvégezték a mély­szántást. Jelenleg a búzát ve­tik. A versenyben a Május 1 TSZ tagjai lettek a másodikok. Ók már a kukorica törését is megkezdték, de a cukorrépa sze­désével és a mélyszántással el­maradtak. De úgy igyekeznek a szövetkezet tagjai, bogy a követ­kező értékelésnél ők kerüljenek a« első helyre. A gépállomás dolgozók versenye Vizet kap az aszályos Tiszatáj A megyei gépállomási osztály legutóbbi jelentése szerint is­mét a Füzesgyarmati Gépállo­más traktorvezetői kerültek az első helyre. Meg is érdemlik, hogy az őszi munkákban a leg­jobbak között emlegessék nevü­ket, hiszen az éjszakai és a va­sárnapi munkától sem húzódoz­nak. A jó gépkihasználással, szorgalmas munkával elérték, hogy az őszi árpa és az őszi ta­karmánykeverék vetése után már 980 holdon a búzát is elvetették. Ezenkívül 2400 holdon a vetés alá elkészítették a talajt, 2600 holdat pedig a tavaszi magvak alá készítettek el. De a megye más gépállomá­sán is igyekeznek a dolgozók. Ed­dig 12 traktorvezető teljesítette őszi, 59 pedig az éves tervét. A megyei gépállomási osztály október 3-i értékelése alapján a következőkben számolunk be a gépállomási dolgozók őszi verse­nyéről. Legjobb traktorvezetők: Kiss Ernő (Füzesgyarmat) 85.5, Petner József (Gyulavári) 78, Székely János (Battonya) 76,9 műszaknormát teljesített. Legjobb brigádok: Gyaraki Ferenc brigádja (Fü­zesgyarmat) 76, Csirik Imre bri­gádja (Füzesgyarmat) 74,5, Dar­vas János brigádja (Gyulavári) pedig 57 műszaknormát teljesí­tett. Legjobb gépállomások: A Füzesgvarmati Gépállomás 57,9, a battonyai 51,4, a gyula­vári 42,5 százalékra teljesítette őszi tervét. Sílózásban legjobb eredményt elérő traktorvezetők: Bencze Lajos (Mezőgyán) 600, Kovács Lajos (Mezőkováosháza) 513, Kereki Sándor (Mezőgyán) 420 köbmétert sílózott be. Én is jól jártam, meg az állam is! . A magyarbánhegyesiek jól is­merik Németh Pált; becsületes, szorgalmas embernek tartják. Két hold bérelt földön dolgoz­gat. Bár már a 68. évét tapos­sa, serényen rrpűveli földjét. A faluban igen sokan beszélnek most róla, De van is miért! Né­meth bácsi megértette a Minisz­tertanács rendeletét. — 92 7 kg kukoricát adott el az állam­nak. Ezzel járult hozzá, hogy bőségesen jusson hús és zsír az ipari dolgozók asztalára. Megkértük Németh bácsit, mondja el, hogyan vélekedik a kukoricaértékesítési szerződés­ről. — Egy hold kukoricám volt. Termet rajta vagy 30 mázsa. Ta­valy is adtam el néhány má­zsát a törés után, de akkor csak 110 forintot fizettek mázsájáért. Aztán hallom, hogy a nyáron igen borsos ára volt a kukoricá­nak, egyesek még 500 forintot sem szégyelltek elkérni egy má­zsáért. Én nem akarom, hogy az én kukoricámmal spekulálja­nak, azért is adtam el az állam­nak mindjárt a törés után. Be­csületes árat fizettek érte, meg vagyok elégedve vele. Meg az­tán, nem kell várni, míg szaba­don lehet értékesíteni, nem kell árulgatni, vevőt keresni. Szere­tem a becsületes utat és amint hallottam, hogy az országnak szüksége van kukoricára, hát jó szívvel adtam. Még maradt any- nyi, hogy az elég lesz a jószág­nak. A pénz is elkel a háznál, mert hát csak venni kell ezt is, azt is. Bizony, jól jött az a 2025 forint, amit már meg is kap­tam, így aztán nem fáj a fejem, hogy miből teremtsem elő a szántásra, a vetésre valót. Egy szó, mint száz, nem bántam meg. Én is jól jártam, meg az állam is! Ha lenne még néhány mázsa felesleges kukoricám, azt is eladnám. — p — Megünnepelték a néphadsereg napját a gyulai járás tartalékos tisztjei Október 1-én a késő délutáni órákban mintegy 150 tartalékos tiszt gyűlt össze — családtagjaik­kal együtt — a gyulai járási kul­túrotthon nagytermében. A nép­hadsereg napja alkalmával az idén első ízben rendezett ünnep­séget a járási honvéd kiegészítő parancsnokság, a MÖHOSZ és a DISZ járási bizottsága. Az ünnepségen többek között megjelent Sipos Károly elvtárs, a gyulai járási pártbizottság el­ső titkára, Miidós Lajos elvtárs, a MÖHOSZ megyei elnöke, Lerch József százados elvtárs, a megyei honvéd kiegészítő parancsnokság politikai helyettese. Az ünnepi beszédet Ábrahám István százados elvtárs, a gyulai járási honvéd kiegészítő parancs­noka tartotta. Méltatta az 1848 szeptember 293 pákozdt-sukorol osata jelentőségét, az első hon- j védsereg győzelmét. A tartalékos tisztek feladata — mondotta —•» I hogy métó utódai legyenek a 48- as honvéd-seregnek. Szerepüket úgy tudják betölteni, ha bekapcso­lódnak a MÖHOSZ-szervezetek munkájába, segítik a fiatal be- vonulókat a haza védelmére fel­készíteni. Elmondotta, hogy eddig 120 tartalékos tisztből álló tago­zat dolgozik a gyulai járás szer­vezeteiben. Az ünnepséget a Gyulai Haris- nyagyár kultúregyüttese zene-, tánc-, szavalat és szólóének szá­maival tette nívósabbá. Nagy kár, hogy a műsorszámok bemondó­ja glccses vicceit sütögette el az egyes műsorszámok között. Az ünnepséget a gyulai Komló­szálló termeiben rendezett bensőséges vacsora, tánc és ba­ráti beszélgetés követte. Még job­ban elmélyült a hivatásos és tar­talékos tisztek és családtagjaik kapcsolata, fegyverbarátsága, —'in — A Tiszántúl északi része hazánk egyik legaszályosabb vi­déke. Ennek a tájnak megváltoztatásához járul hozzá a tisza- löki vizilépcső, és a hozzá tartozó több mint 750 kilométer hosszú csatornarendszer. A duzzasztómű felépült és ebben az évben már 35 000 hold földet tudnak seg ítségével öntözni. Ha az öntöző- rendszer — a Keleti Főcsatorna köré csoportosulva — véglege­sen kialakul, akkora duzzasztóműből másodpercenként 60 000 li­ter víz jut a csatornákba. Óriási jelentőségű ez, hiszen régeb­ben ezen a tiszatáji területen nem termett semmi, a legelő is kiégett. Most pedig már folvik az öntözéses gazdálkodás és ha­lastavat létesítettek több mint 6000 holdon. A duzzasztómű működésével lehetővé vált a Tisza felső szakaszán és a Bodrogon a hajózás. A Tiszalöki Duzzasztómű, a Keleti Főcsatorna és a sok-sok mellékcsatoma építése is azért vált lehetővé, mert ha­zánk a dolgozó nép országa és szorgalmas munkájával olyan létesítményeket alkot, amelyek boldogulását, fejlődését, szebb éle­tét szolgálják. A Tiszalöki Duzzasztómű Munkában a lépegető exkavátor a Keleti Főcsatorna építésénél. A Keleti Főcsatornából öntözték a Hajdúnánási AG 3000 holdas rizstelepét» (Magyar Fotő, Hollenzer Béla felvételei)»

Next

/
Thumbnails
Contents