Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-27 / 253. szám

I*>55. ollói** 27., (sítíftök ViUcusaiók Hifit 3 Silózási héttel a téli takarmányellátás sikeréért! Megyénk termelőszövetkeze­tei és egyéni gazdái a múlt év­iién jelentős eredményeket ér­tek el sUúzásban. A tervet me­gyei vonatkozásban 138 száza­lékon felöl teljesítették. Ennek volt köszönhető, hogy az állat­állományt kevés veszteséggel teleltették át. Számos termelő- szövetkezetben a sertéseknek készített silóval nagy mennyi­ségű abraktaharmányt is meg­takarítottak. Az idei jó lakarmánytermés kissé clbizakodottakká tette termelőszövetkezeteink vezetőit és egyénileg dolgozó paraszt­jainkat. Sőt, számos községi és járási tanácsnál is úgy véleked­nek, hogy nem olyan fontos most a silózás. Ennek tulajdo­nítható, hogy nagy a lemara­dás a silózási terv teljesítésé­ben. Az elbizakodottságra sem­mi ok nincsen. Az állati termé­kek bőségét csakis úgy lehet megvalósítani, ha biztosítják a bőséges takarmányellátást. S ezt a téli időszakban mindenek­előtt a silózás teszi lehetővé. Az ipari munkásokhoz ha­sonlóan, a megye mezőgazda- sági szakemberei tegyenek fel­ajánlást a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 38. évfor­dulójának méltó megünneplé­sére. Szervezzenek silózási he­tet az október 31-től november 5-ig tartó időszakban. Csatla­koztassanak ehhez minden ter­melőszövetkezetet és állattartó egyéni gazdát. Legyen elegen­dő takarmány, hogy több tej, vaj és hús kerüljön a dolgozók asztalára. Ezáltal a tsz-tagok és egyéni dolgozó parasztok jö­vedelme is nagyobb lesz. A silózási hét munkájából ve­gyék ki részüket a gépállomá­sok dolgozói is. Adjanak gépi erőt a termelőszövetkezeteknek és községeknek, hogy a Minisz­tertanács által megszabott si­lózási tervet december 1-ig tel­jesítsék. S mint már több eset­ben megmutatták, a fiatalok most is legyenek elsők a siló­zásban, PATAJ MIHÁLY, a Mezőgazdasági Igazgatóság állattenyésztési osztályának ve­zetője. A búzavetés meggyorsítására közös munkát szervez a gyulai termelési bizottság Még e héten befejezi őszi búza vetését a füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ Kedden este Gyulán a terme­lési bizottság és a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai ülést tar­tottak, ahol a búzavetés meggyor­sításáról tanácskoztak. A gyulai határban az egyénileg dolgozó parasztok földjén még több mint ötezer hold vár vetésre. Ezt a munkát azonban nemcsak az eső, hanem a szár letakarítása is hát­ráltatja, mert eddig alig öt ven j százalékban tisztították meg a I földet a szártól. Ezért a jelenlé­vők elhatározták: minden gazdát felkeresnek s megmagyarázzák nekik, hogy ne hordják mindjárt haza a szárt, mert ez több napot venne igénybe, hanem rakják le a född végére, hogy a lófogatok és traktorok azonnal megkezdhessék a szántást. A termelési bizottság és állan­dó bizottság tagjai, valamint a pártszervezet népnevelői között felosztották a területet, hogy . . .. 1 a jövő évi Lvtr_-eta vetem | bü9éges bu_ za,mines megalapozása. Jövőre sem akarnak kevesebbet betaka­rítani, sőt, növelni szeretnék a termésátlagot a füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ tagjai, ösztön­zi őket az idei bőséges jövedelem­osztás, a tsz országos jó hírneve, no meg az FM legutóbbi értéke­lése szerinti országos elsőség, a tsz-ek versenyében. Nem akar­nak szégyent, az utolsó értékelés­nél is meg akarják tartani első helyezésüket. De a vetésnek több gátló kö- ülménye is van. Az idén három- négy héttel később lehet a ka­pásokat — a kukoricát — betaka­rítani, akadályozza a munkát a szeszélyes, esős időjárás is. A fü­zesgyarmati Vörös Csillag TSZ kommunistái figyelembe vették mindezt. Ennek tudatában szer­vezi a munkát a tsz pártszerve­zete és igazgatósága. hol­das | \ több imni öievier mammutgazdaságban már szépen bokresodik az őszi árpa, zöldell a takarmánykeverék, a repce és az BUDAPEST uián vidéken is megkezdik az önkiszolgáló rend­szerű boltok építését. Az elsőt Debrecenben, a Kossuth Lajos utcában rendezik be. Ez ugyan­olyan lesz, mint az első élelmi­szer-önkiszolgáló üzlet a főváros­ban. A debreceni boltot a tervek szerint még ebben az évben meg­nyitják. Ezután pedig folyama­tosan a nagyobb vidéki városok­ban nyitnak önkiszolgáló boltot. [ eddig elvetett 800 hold őszi búza egy része. Eddig 1450 holdon vé- | gezték el a mélyszántást. Hátra van még 600 hold őszi búza veté­se. Ezt azonban csak a 240 hold kukorica betakarítása után tud­ják elvégezni. Erre mozgósított a hétfőn este megtartott szövetke­zeti közgyűlés. A több mint fél- ezernyi tsz-tagság örömmel vette tudomásul és támogatta Barkó- czi elvtársnak, a tsz elnökének be­számolóját. Megszervezték, hogy a tagságon kívül a családtagokat, . az asszonyokat, a felsőbb osztá­lyos tanulókat is bevonják a ku­koricatörésbe. Példásan veszik ki ; részüket a munkából a vezetők — Barkóczi elvtárs, D. Tóth párttit­kár elvtórs, a gépállomás igazga­tójának és a többieknek — fele­ségei. Az állattenyésztésnél és az irodán is csak a legszükségesebb munkaerőt hagyják meg, a töb­biek segítenek a kukorica beta­karításában. Az öt növényter­mesztő brigád 55 pár fogata szintén a betakarításban fog segédkezni. Mintegy 650—700 dolgozót sike­rült bevonni erre a munkára. Nem marad el a gépi segítség sem. A Füzesgyarmati Gépállo­más megfelelő számú traktorral, vontatóval és tehergépkocsival segíti a tsz-t. zetők, az egyszerű tagok, nők, férfiak egyaránt. Lelkesen támo­gatták a kommunisták, a vezetők felhívását, úgy vélekedtek, hogy családtagjaikkal együtt becsüle­tesen helytállnak és ha az idő megengedi, két-három nap alatt letakarítják a 28—30 mázsát ígé­rő kukoricatáblákat. Nem akar­ják elveszíteni elsőségüket. Ezért még e héten jelenteni akarják: a füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ befejezte az 1400 kát. hold őszi búza vetését. — Máthé — egyetlen gazda se maradjon ki az alföldi tanyavilágban, akit fel ne keresnének. Gondosan ügyelnek arra, hogy a példamutatóan, jól dolgozó gazdák agitáljanak. Olya­nok például, mint Moócz János tízholdas gazda, a termelési bi­zottság elnöke, aki már befejezte a vetést Ezenkívül elhatározták: aki befejezi a vetést, fogatával együtt segítségére siet a fogattal nem rendelkező gazdáknak s így közös munkával biztosítják, hogy november elején a gyulai határ­ban földbe kerüljön minden i ag. A tanács már megkezdte a ve­tések ellenőrzését. Eddig három gazdát találtak, akik a bejelen­tettnél kevesebb területen vetet­tek. Ezeknek kétnapos határidőt szabtak a hiányosság pótlására, de felhívták a város gazdáinak figyelmét, hogy ezután szigorúb­ban lépnek fel a mulasztókkal szemben. Milyen könyveket lehet venni a mezőgazdasági könyvvásáron ? I A Betakarítást I | a szárat a föld szélére hordják le ideiglenesen és azonnal megkez­dik a vetöszántást a traktoristák, hogy a megfelelő magágy elké- . szítése után a vetést is elvégez­hessék. A Vörös Csillag TSZ-ben nagy­szerűen összekovácsolódtak a ve­Üniiepi műszakot kezdeményeztek a fiatalok a Ruhagyárban A Békéscsabai Ruhagyár ÜISZ- és MÖHOSZ-tagjai elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom tiszteletére ün­nepi műszakot (ártanák 24-étől. Az üzem valamennyi dolgozójá­nak felhívták a figyelmét, hogy csatlakozzanak az ünnepi mű­szakhoz, mert ezzel is jelentős mértékben elősegíthetik az éves: terv sikeres teljesítését. A verseny feltételeiben szere­pel a mennyiségi fejlődés úgy a gépi, mint a kézi dolgozóknál. A minőségi követelménynek 1Ü0 százalékban való teljesítése. A versenyben legjobban kitűnt kei­két gépi és kézi dolgozót jutal­mazzák. Emellett figyelembe ve­szik, hogy az illető a verseny idő­szaka alatt hány DÍSZ-tagntszer­vezett be. Ismeretes, hogy október 29. és [ november 13. között a Földmű-1 vielésügyi Minisztérium és az Ál­lami Gazdaságok Minisztériuma, i a Népművelési Minisztérium a Könyvterjesztő Vállalattal közö­sen mezőgazdasági könyv-vásárt rendez. A könyv-vásár nagyban elősegítheti a fejlett mezőgaz­dasági módszerek elterjesztését. Így a dolgozó parasztság közé | is eljutnak a tudósok, szakem­berek tanácsai. A könyv-vásár keretében például megjelenik: Beeső r Géza: Szarvasmarhate­ny észtét című könyve, amely rö­viden összefoglalja a szarvasmar­ha tenyésztéssel kapcsolatos tudni­valókat. Brúder János: Hagvtnu- termesztés című könyve részle­tesen ismerteti a nagyüzemi dug- kagyma hűkezelési tapasztalatait. Az utolsó fejezetekben a hagy­ma kártevőiről, betegségeiről, va­lamint kereskedelmi szabványai­ról is ír. Din éi yi: Gépállomás dolgozói­nak c. zsebkönyvében részlete­sen leír minden szervezési és műszaki tudnivalót, amit a gép­állomások dolgozóinak mindenna­pos munkájuk során tudniok kell. Ebbe kiskönyvben műszaki és agro'ecknikai szempontból fontos ismereteket is találunk. A zseb- j könyv részletesen ismerteti « szó- j dalisla munka versenyre és újítá­sokra vonatkozó legújabb útba­igazításokat is. ivreybig Lajos professzor sok- évtizedes tapasztalatait sűríti be­le Trágyázás című könyvébe. A növények életszükségleteit, a hu­musz és talajszerkezet problé­máit, a szerves és szervetlen trá­gva kezelését, felhasználását is­merteti. Megadja a trágyázás ag­rotechnikájának és irányelvének alapjait. A mezőgazdászok és szakmai­lag képzettebb dolgozó parasztok mtridéiftópi munkájához szüksé­ges adatokat tartalmazza a Ma­gyar mezőgazdaság zsebnaptára«. Szakszerű segítséget nyújt a me­zőgazdasági élet legkülönbözőbb munkáihoz. A növénytermesztési rész felsorolja az idevonatkozó legfontosabb tudnivalókat. Azösz- szes fontos szántóföldi növények termesztéséhez szükséges adat is sorra kerül. C jszerű a termésbecs­lési és kárelhárítási rész. A nö­vényi kártevőket rajzos ábrák se­gítségével teszi a könyv felis­merhetővé és, tárgyalja a védeke­zési eljárásokat is. A gépesítési rész a mezőgazdaságban haszná­latos gépek adatait foglalja ösz- sze. Az álla'.tenyésztésnél a leg­fontosabb tenyésztési, tanúst és takarmánvozási ismereteket közli. Katonák a Felsönyomási Állami Gazdaságban A rossz időjárás megkésleltet- te az őszi betakarítási mun­kákat a Felsőnyomási Állami Gazdaságban is. Az idő egyre in­kább csak őszbe fordul, s bizony már az őszi szántással, vetéssel is Igyekezni kellene. De előbb be kell takarítani a földekről az őszi­eket, ehhez pedig — éppen a ké­sés miatt — gyors munkára, sok munkáskézre van szükség!... Ami­kor a gazdaság vezetői erre a kö­vetkeztetésre jutottak, egyben azt is világosan látták: csak a ma­guk erejéből nem tudják elvégez­ni jól is, időben is a munkát. Ek­kor a pártszervezet javaslatára a gazdaság vezetősége a közeli ala­kulat parancsnokságához fordult, s a katonák segítségét kérte a betakarítási munkákhoz. Kéré­sük szíves meghallgatásra talált az alakulatnál, s a megfelelő idő­pontra Nagy Papp László tiszt pa­rancsnoksága alatt 54 harcos je­lentkezett munkára készen a gaz­daság I-es üzemegységében. Azóta már sokan kérdezték " az üzemegység agronómu- sától, Simon Sándor elvtárstól: „Nos, hogyan dolgoznak a kato­nák?“ Simon elvtárs válasza a kérdésre mindig ugyanaz: — Nagyon jól dolgoznak. Be­csületesen, nagy szorgalommal. Meglátszik rajtuk, hogy a nép­hadsereg nevelte őket. Nézzük csak meg: mi van az elismerés mögött? Azaz: mit és hogyan dolgoznak a katonák a gazdaságban? Feleljen a kérdé­sekre maga az üzemegység agro- nómusa. — Vegyük csak sorjába — vá­laszol és papírlapokat tereget maga elé az asztalra. — Először is 50 hold kendertermését kötöz­ték kévékbe és kúpolták össze... Felszedtek négy hold cukorrépát... Százötven hold kukoricatermé­sét hordták be és rakták górék- ba... Ezek mellett folyamatosan biztosítják az állatállomány lu­cerna-ellátását, vagyis kaszálnak... Ebben a pillanatban a takar­mányrépát szedik. — Ezeket végezték el eddig és ha pénzértékben akarnánk kifejezni az elvégzett munkát, akkor bizony sok tízezer forintról lenne szó. S a munka során a helytállás­nak, a „katonavirtus“-nak, a lel­kiismeretes szorgalomnak. meg­annyi szép példája is született. A katonák egyetlen nagy munkacsapatban dolgoznak — versenyben a gazdaság egyik munkacsapatával. A versenyt nem szervezték — maga a munka, a minden emberben meglévő vetél­kedő szellem bontakoztatta ki. Kezdődött azzal, hogy a katonák együtt vonultak ki és pontosan, időben fogtak munkához — a „civil“ munkacsapatban pedig bi­zony előfordult, hogy késtek né- hányan. De csak az első napok­ban, harmadnap már — a kato­nák példáján —, ők is pontosan munkába álltak. Azután a telje­sítményekben... A katona mun­kacsapat 110—130 százalékos át­lagteljesítményt ért el; a másik csapatban az első napokban a 90—95 százalékos teljesítmény sem volt ritka. De meddig? Csak ad­dig, amíg a katonák nagy telje­sítményei láttán fel nem buzdul- tak, s jobban megfogták a munka végét. Azóta fej-fej mellett ha­ladnak a versenyben — de azért az. értékelések mindig azt mu­tatják: a katonák — köztük el­sősorban Varga Imre tiszthelyet­tes, Takács Imre őrvezető. Csere­pes Ferenc honvéd elvtársak —r egy „fél fejjel“ mindig előbbre járnak... Szép példáját adták a „katona- virtus“-nak a szállításnál dolgozó harcosok is. A felszedett cukorré­pa elszállítására csak egy vontató állt rendelkezésre — s ez bizony kevésnek bizonyult — Pedig nem lehet, hogy a földön maradjon a termés, — ve­tette fel ebédszünet alkalmával Hajdinák Tibor tiszthelyettes. — valamit tennünk kellene. Q tettek is... A vontató vezető- ö jével, Tripi György elvtárs­sal — aki egyébként egy eszten­deje, hogy leszerelt a néphadse­regből — megbeszélték: meg- nyújtják a munkaidőt, korábban kezdenek és tovább dolgoznak a megszabott nyolc óránál. Az el­határozást tettek követték és másnap már hajnali négy órakor kigördült a vontató az udvarból, s meg sem állt a szállítással este kilenc óráig... És még egy példáját a helyt­állásnak: a napokban 15 harcost a II. üzemegységbe vezényeltek, ahol egy sürgősebb munkát kel­lett elvégezni. Az I, üzemegység­ben maradt harcosok ekkor meg­fogadták: az elvezényeltek'helyett is dolgoznak. Ez a fogadalom is valóraválik azóta mindennap: amit azelőtt ötvennégyen végeztek el, most azt 39-en végzik. Lel­kesen, nagy szorgalommal. A Felsőnyomási Állami Gazda­ság I-es üzemegységében dolgozó katona-munkacsapat tagjai való­ban méltók a dicséretre.

Next

/
Thumbnails
Contents