Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-26 / 252. szám
IÍ55. október 26., swrd« VUuusauUc Hifit $ Az alapszabály szellemében... Több mint négy éve, hogy Me- zőberényben megalakult az X. típusú Micsurin Termelőszövetkezeti Csoport. Jelenleg harminckét tag, 200 holdon gazdálkodik. A községben igen sok szó esett arról, hogy a Micsurinban nem sok ügyet vetnek az alapszabályra, továbbra is majdnem úgy gazdálkodnak tagjai, mint amikor egyéniek voltak. E megállapításnak, a róluk keletkezett szóbeszédnek, sajnos, megvolt az alapja. Tavaly ősszel a szántást ug^an közösen végezték, de azután fel-1 parcellázták a táblákat és mindenki vetett, ahogy tudott, ahogy t éppen akart. Valahogy az a kép j alakult ki időközben a csoportról, hogy nevével eltakarja a földjüket továbbra is csaknem i egyénileg művelő parasztokat. így aztán nem csoda, hogy a tagok- j ban alig-alig erősödött valamit a közösségi érzés, szinte alig jutót- I tak előbbre az elmúlt négy esztendő alatt Azt a célt pedig, amiért szövetkeztek a dolgozó parasztok, hogy közösen dolgozva, segítsenek egymáson, csak kis mértékben érték j el. A helyi tanács az idén éppen ' ezért megvonta tőlük a beadási ! és adófizetési kedvezményt. Tenni kellett tehát valamit, hogy a tszcs „kátyúba került sze- ’ kerét“ kimozdítsák. S ehhez nagy segítséget adott a nemrégiben megjelent mintaalapszabály, amely világosan és félreérthetet- J lenül szabja meg a tszcs-ék mű- ; ködését és tennivalóit. Október 2-án összehívták a közgyűlést, s ezen a tagság elfogadta a mintaalapszabályt. Azóta már észlelhető is némi javulás a csoport , munkájában. Az alapszabály szellemében máris határozatot hoz- ' tak egyes kérdésekben. Elhatá- ! rozták, hogy az új gazdasági év- * ben egy könyvre teljesítik a beadási kötelezettséget. Ezenkívül az adót is együttesen rendezik. Az említett közgyűlésekor Közös vetés és a táblák Ktáfakítása is szóba került. Úgy határoztak, hogy a vetést az alapszabály követelményeinek megfelelően, közösen végzik. A vetéshez hét fogat áll rendelkezésükre, s ha az idő megköveteli, úgy a gépállomás segítségét is igénybe veszik. Ezt pedig jól tennék, már ' csak azért is, mert a vetéssel sietni kell, ha azt akarják, hogy idejében 'öldbe kerüljön a vetőmag. Eddig csak két hold búzát vetettek el, de még 84 hold bátra van. Tehát ahhoz, hogy mielőbb végezzenek e munkával, kérjék a gépállomás segítségét Felmerült a taggyűlésen a közös állattenyésztés kérdése is, de ügy határoztak, hogy ezt csak az 1956—57-es gazdasági évben tudják megvalósítani, mert nincsen hozzá épületük. Nagyon helyes lenne, ha találnának rá módot, hogy ezt az elhatározásukat. mielőbb megvalósítsák. A közös állattenyésztés a beadási kötelezettségük teljesítését is megköny- nyítené, ezenkívül nagyban előmozdítaná a tagság jövedelmének növelését is. Az új alapszabály sokirányú segítséget ad a Micsurin TSZCSnek. A kezdeti eredmények is mutatják, * hogy érdemes az alapszabály szellemében dolgozni, mert csak ez biztosítja a tagoknak, hogy tovább haladjanak az előre vezető úton. Ehhez azonban az szükséges, hogy minden tevékenységükben ragaszkodjanak az alapszabályhoz. És ebben igen sokat tehetnek a párttagok, mert a j csoport harminckét tagjából tízen párttagok. Tanulmányozzák ■ az j alapszabályt, magyarázzák el a; tudnivalókat a többi tagnak is. i Ügyeljenek arra, hogy ■ az alap- : szabályt mind a vezetőség, mind a tagság betartsa. Ha ezt elérik, akkor állandóan erősödik majd csoportjuk, s a tagságban is‘mind széttéphetetlenné válik a közösségi érzés. — Podina — Vetnek a békéscsabai tsx-ekben A békéscsabai Kossuth TSZ- hen eddig 390 hold búzát vetettek élj ebből 80 holdat k 'reszt- sorosán. Elvetették már száz holdon az őszi árpát is. A vetéssel egyidőben a talajelőkészítéssel is iparkodnak. Már 415 holdon elvégezték a mélyszántást, 339 holdon a mélyített szántást. Jól halad a vetés az Előre TSZ-ben is, ahol 725 holdból 469 hold őszi búzát vetettek «3, s ebből 302 holdat keresztsorosan. Kilencven hold őszi árpájuk, valamint 36 hold takarmánykeverékük szépen zöldéi a kiadós eső után. A dobozi Petőfi TSZ tagjai a közősben hagyják a kukoricát A gyomai járás vezet a búzavetésben A búza vetése a gyomai járásban halad a legjobban, ahol már a bevetésre szánt terület 42 százalékán került földbe a vetőmag. Gyengén halad a vetés a gyulai járásban, ahol mindössze tíz százalék, valamint a niezőko- váceházi járásban, ahol csupán 7,4 o/o az elvetett terület. Ha az idő megengedi, mindkét járásban fokozni kell a vetés ütemét, hogy mielőbb behozzák elmaradásukat. A dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben még sohasem volt olyan kukoricatermés, mint az idén. Májusi morzsoltban számítva, a tervezett tizenöttel szemben. húsz mázsa körüli átlaggal fizet a 46 hold vetés. A szövetkezet emberei mégis olyasformán beszélnek, hogy nem osztanak kukoricát. S hogy miért nem, erre röviden csak azt válaszolják: — Jobban járunk, ha a közösben hagyjuk. Ennek helyességét a tagok szá- mítgatásaiba beletekintők valamennyien elismerik. Mert mire is marad vissza a kiosztásra tervezett 295 mázsa kukorica? Mint ismeretes, a szövetkezet területe és taglétszáma az utóbbi hónapokban megkétszereződött. S mivel a belépő "dolgozó parasztok nem vittek be elegendő jószágot, szükségessé vélt. hogy a régi tagok gondoskodjanak az állatállomány gyarapításáról. így az elkövetkező hónapokban az anyakocák számát 36- ról 50-re növelik. Ezen túlmenően fokozottabban gondoskodnak az állatok haszjiOSÍtásáró]. A többi között — 8üídőállományukat a tervezett 70-ről 200-ra, a továbbtenyésztésre szánt növendék anyakocák számát 20-ról 30- ra szaporítják. S ami ugyancsak figyelemreméltó — az előirányzott 104 sertésen felül még 94-et hizlalnak meg tavaszig. Ezt mind összeszámolva, köny- nyen meg lehet állapítani, hogy a Petőfi tagjainak mintegy 470 ezer forinttal több bevételre van kilátásuk a kukorica hasznosításából. Ezek után érthető, hogy a szövetkezetiek a zárszámadást előkészítő közgyűlésükön miért határoztak egy akarattal a kukoricaosztás ellen. Miért levelezek a Viharsarok Népéve, Szó tát esszük : fi begyűjtött gabona nem csákiszalmája Egy héttel ezelőtt jártam a Mezőhegyesi Terményforgalmi i Vállalat raktárában, ahol néhány olyan dolgot tapasztaltam, amely sürgős intézkedést követel. A kétemeletes raktár-épület padlásain 2—3 méter magasan van tárolva a búza. Ez még nem is baj, ha időnként megforgatnák, levegőztetnék. A baj azonban az — amit a raktári munkások is elmondtak —, hogy cséplés óta egyszer j volt megforgatva. Sőt, mi több, a j végegyházi raktárból a mezőhegyesi raktárban lévő búza tetejére hordatja a megyei Terményforgalmi Vállalat a búzát. Az sem számít, hogy a padlás elbírja-e a rengeteg terményt. Ugyanis az első emelet gerendái már láthatóan meghajlottak a termény súlya alatt. . Éppen a forgatás, levegőztetés elmulasztását mutatja az is, hogy a búza teteje fénylik a molytól. Ez aligha használ a búzának. Több helyen Bélmegyer 1945. április 3-a óta önálló község-j^iífflőtt egy kis tanyavilág volt, Békéshez tartozott. Az elmúlt tíz év olyan változást hozott életünkbe, hogy csak gyönyörködhetünk benne. Ezeket látva, elgondolkodtam: bírt kellene adni e kis község életéről, az emberek szorgos munkájáról. El Is határoztam: írok a Viharsarok Népének, hogy ismerjék meg a megyében eredményeinket. Amikor megjelent első levelem és elolvastuk községünkben, megörültünk, a azóta levelezője vagyok a lapnak. Szeretem a Viharsarok Népét, mert »ok mindenben tanácsot ad munkánkhoz. Tíz év óta 52-szer írt rólunk a kp. Én hetenként tájékoztatom a szerkesztőséget községünk eseményeiről. Beküldött leveleim megjelennek és ez még nagyobb kedvet ad, hogy állandó levelezője legyek a megyei 'lapnak. 1945-ben még csak egy előfizető volt községünkben, ma pedig már harmincnál többen olvassák rendszeresen. Állandóan oh ásom a Viharsarok Népében megjelent cikkeket, melynek akpján mi is változtatunk munkánkon, s így a jó tapasztalatokat munkánkban hasznosítani tudjuk. Hiányolom, hogv nem találkozók tanácstitkárok leveleivel a lapban, csak néha. Gondolkodtam már, mi ennek az oka, hiszen (ők tudnak községükben mindenről és ha csak hetenként egyszer — mint én — tájékoztatnák a szerkesztőséget, hírt adnának községükről a megye olvasóinak, jó tapasztalat volna ez valamemnyiönk- nek. Én ezt megvalósíthatónak tartom. Nátor János VB-titkár, Bélmegyer. QígfMZ A békési MÁV-állomás pénztáránál egy csodálatos „újítást" vezettek be: a pénztár közelében elhelyezett vaskályhát a jegyváltók ruháival pucoltatják. De mi lesz, ha néha-néha tüzelnek is majd benne, mint tavaly. Mi lett volna, ha az elmúlt héten a VTSB értekezletén megjelennek az Építők, Pamutszövő, Tatarozó, Kinizsi-Húsos, Kinizsi-Kalász, Agyagipar és a városi DIS2- bizottság megbízottjai? Meg tudták volna beszélni a társadalmi szövetségek vezetőségének újraválasztását. Hogyan szórakozzanak a Békéscsabai Téglagyár Il-es telepének DISZ-fiataljai, ha a DlSZ-helyi- ség kulcsait csak a vezetőségi tagoknak adják át és csak akkor mehetnek be helyiségükbe, ha vezetőségi tag is jelen van. a tető rosai s a búzára ráfolyik a víz, — noha ezen lehetett volna segíteni még az esőzések előtt. Ilyen körülmények között van a raktárban körülbelül 80 vagon búza. Nem lehet sok jót mondani az átvett kukorica raktározásáról sem. A baj nem ott van, hogy szükségmegoldásként dróthá’ó közé rakják a kukoricát, hanem a nemtörődömségen, a felületességen. Ugyanis az illetékesek — igen helytelenül — a raktár előtti térségre rakatták prizmába a kukoricát, ahol a föld jóval alacsonyabb, mint a kövesút és a távolabb lévő terület. így az összerakott terményt a víz veszélyezteti. Arról nem is beszélve, a dróthálót tartó oszlopok kidőlnek és A röplabdázóké a szó! a tok kukorica a sárba hull Vajon ennél megfelelőbb helyet nem találtak a kukorica raktáro- 'zására? Mindezt látják a raktári munkások. Látja a veszélyt Ács János raktáros elvtárs is. Nem is állják meg szó nélkül. Naponként szóvá teszik Sulina Anna telepvezető elvtársnőnek, hogy tenni kell valamit, s á válasz ilyenkor úgy hangzik: ne törődjenek ezzel a raktári munkások, csak dolgozzanak, az a kötelességük. Vagy amikor Kovács Mihály megyei kerületi ellenőrnek azt mondták az emberek: meg kellene forgatni | a búzát s hogy a padlás már nem | bírja el azt a mennyiségű búzát, j | amit Végegyházéról hordanak át, | . így válaszolt: „A központ utasítá- í sa ez, hordani kell“. Ilyen egyol- j j dalú, nemtörődöm módon nem j lehet elintézni a begyűjtött termények sorsát. Sokkal több fe-1 lelősséggel, lelkiismeretességgel ; tartozunk valamennyien a nép va- [ gyonának megőrzéséért, még a Békés megyei Terményforgalmi! Vállalat vezetői is. Hiszen a megtermett és begyűjtött gabona Me- ! zőhegyesem sem csákiszalmája. j — Balkus — ' Az 1955. évi röplabda-bajnoki küzdelmek befejeződtek, és megállapíthatjuk: a röplabdasport megyénkben nem kielégítő. Elterjedése nem felel meg annak a követelménynek, amit elvár e sportágat kedvelő közönség, j A röplabdasport fejlődése a felszabadulás után következett be. A Szovjetunióban rendkívül elterjedt sportág nálunk is sikeresen fejlődött. Közkedveltségét, népszerűségét nagyban növelte az a tény, hogy a többi sportághoz viszonyítva, nem kíván nagy befektetést és ennél fogva elsőrendűen alkalmas a széles sportkedvelők foglalkoztatására. Ahhoz, hogy szerepét e sportág betölthesse, több támogatásra van szükség. Hiba, hogy megyei sajtónk sem megfelelően foglalkozik ezzel a sportággal. ' Megengedhető az, hogy a Bcs. Törekvés női röplabdasportolóinak országos viszonylatban elért szép eredménye nem volt méltatva? E sportolók, miután elérték sportágukban az I. osztályú minősítést, megérdemelték volna, hogy eredményeiket népszerűsítsék. Természetesen, ebben hibás a Törekvés Sportkör, de az MTSB is, mert nem sokat törődnek ezzel a sportággal. A hiba nemcsak ebben nyüvánul meg. A Bcs. Törekvés női röplabdacsapatával kapcsolatosan meg kell említeni, hogy a szakszervezet sem adja meg a szükséges támogatást sem anyagilag, sem erkölcsileg. Edzőjük nincs, a pályájuk is megoldatlan, az útiköltség kivételével, maguk a játékosok adják össze a mérkőzésekhez szükséges kiadásokat. Az oszágos versenyre a közelmúltban kilenc fiatal lány utazott el az egyesület kísérője nélkül Budapestre. Ügyüket, problémájukat senki sem Intézi. Mérkőzésüket az ÜB vezetősége közül nem látogatják, eredményeik lránt nem érdeklődnek. Vajda elvtárs, a MÁV ÜB- elnöke csak később és véletlenül ér* tesült arról, hogy a csapat kiharcolta az I. osztályú minősítést. Ehhez hasonló a helyzet megyénkben is a röplabdasportban. ^Szüksé- ges, hogy sportköri vezetőink nagyobb gondot fordítsanak e sportág fejlődésére és népszerűsítésére; Kiss Sándor, Békéscsaba: Még most is láthatni egy-két horgászt, ha kisüt a nap, vagy enyhébb az idő, felpakolva iparkodnak a Körös bő vizéhez, Békés felé. A horogra több mindent szoktak felszúrni, a r it ■a hal örömmel befal. A békéscsabai 9-es számú sütőüzem újabban megkönnyítette a horgászok munkáját, i Nem kell a kenyérdarabokat megáztatni és úgy elkészíteni, csak ketté kell vágni a kenyeret, s máris lehet kis gombócokat készíteni belőle, és feltehető a horogra. A péntekre sütött Ilyen kenyér, vasárnaponként segítség lesz a horgászoknak. A süíet- j len kenyérért hálásak a halak, de a | vásárlók aligha. * Hiába bosszankodnak Pusztaföldváron, Végegyházán, de megyénk több községében a parasztok, nem sokat jelent ez a Terményforgalmi Vállalatnak. E pár sorunk talán segít azon, hogy Végegyházán a több mint 35 vagon kukoricát ne 60 kilogrammos mérlegen vegyék át a termelőktől. * A Csaba-szálló éttermében étlapot kap a vendég, ha ebédelni, vagy vacsorázni akar. Az étlapon jó étvágy- gerjesztő ételek megnevezései díszelegnek. Legfelül a Jó csabai kolbász van odabiggyesztve. Erre a vidékiek, de a helybeliek is fenik a fogukat, de ha ebből kémek, érdekes jelenség kö- , vetkezik: a pincér felső zsebébe nyúl, előveszi ceruzáját és egy vonással át- I húzza, s ez a válasz: „Ebből nem szolgálhatok, mere nincs.” Érdekes, azért minden étlap készítésénél odaMgy- gyesztik az első sorba. * A Békéscsabai Megtermékenyítő Állomásról reggelenként az apaállatokat „sétára“ engedik ki a vásártérre. A korlát jó vakaró eszköz a bikáknak. Élnek is ezzel a lehetőséggel és egy-egy szakasz korlát az árokba borul. Ha így halad, akkor lesz év végére a VKG-osztálynak terven felül is munkát«:
