Viharsarok népe, 1955. október (11. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-23 / 250. szám
1955. október 23., vasárnap 3 [/íU^muUc Kept Mi lesz az elsőséggel ? A búzavetes tapasztalatai Kötegyauüan A sarkadi járásban tavaly, .meg azelőtt is a kötegyáni dolgozó parasztok fejezték be leghamarabb a kenyérgabona vetését. Mindkét évben október 20-a után néhány napra már elcsendesedett a határ, g ha valaki mégis kiment a földjére, azt csak azért tette, hogy megnézze — kél-e már a búza. Vajon mi a helyzet most? a n apuik Huh oly szorgos az élet Kötegyánban, amilyenre csak régen volt példa. A falu házaiban úgyszólván senkit sem lehet találni. Még az öre- gebbjei, sőt a gyerekek is kint vannak a határban, hogy segítsenek a répaszedésben, kukoricatörésben, szárvágásban. S az igyekezetnek mi a látszata? — Eddig nem sok — vallja be Boldog István elvtárs, a községi tanács titkára. — A szövetkezetekben ugyan nincs különösebb hiba — fűzi tovább a szót a község vezető embere. — Mind a négyben kész a betakarítás, s a vetést is befejezik a jövő hét keddjére. Hanem az egyéniek! Azok igen elmaradtak... Cukorrépájuk jórésze szedetlen, sok kukoricájuk még töretlen. Nem is csoda, ha a vetési előirányzatot péntek estig mindössze 15 százalékra teljesítették. (A múlt évben ilyenkor már több mint 80 százalékra!) — A dolgozó parasztok ezért kevésbé okolhatók — magyarázza Bc'dog elvtárs. S meglehet, ebben Van némi igazság. Az egyik legfőbb hiba, hogy a so korgyártól későn kapták meg az engedélyt a korlátlan répaszedésre. Csütörtökig még valóságos harc dúlt esténként a tanácsháza előtt, amikor a termelési felelős kiosztotta a répaszállítási engedélyeket. A megjelentek kétharmada mindig csalódottan ment haza — az engedélyből esak kevésnek ju- j tott. Még ennél is gátlóbb körülmény a kukorica érésének eltolódása. Ha valahol, úgy ez Kötegyánban valóban indokolt. A dolgozó parasztok földjének jórésze — mintegy 900 hold — tavasszal elég sokáig víz alatt állt. A munkát ezen csak később kezdhették meg, úgyhogy az elvetett kukorica a 'egtöbb helyen csak június végén kelt ki. S ez bizony még nem ért be most sem. Több felé még tejes a kukorica. Mindezek után nem is lenne olyan megbotránkoztató, ha a kötegyáni dolgozó parasztok azt mondanák: — Na, lám? Nem rajtunk múlik, hogy késünk a búzavetéssel. De ők nem ezt teszik. Igenis beismerik: — Elsősorban tőlünk függ, hogy idejében kerül-e a földbe a ke- oyérnekvaló magja, vagy sem! | Ennek a nézetnek | k(f°^ a tanácstagok a hangadói. A nyolcholdas Szőke János, a hatholdas Kenderesi János, meg a többiKépzőmővéswt A Békés megyei Képzőművészeti Munkacsoport a III. Megyei Képzőművészeti Kiállítását felsőbb utasításra november 7-ig meghosszabbítja. A tárlat a meghosszabbított Időben — a békéscsabai Munkácsy Múzeum rendes nyitvatartási idejében — hétfő kivételével, naponta 13—17 óráig tekinthető meg. Előre bejelentett munkáscsoportok száméra — a hivatalos nyitvatartási időn kívül is — tárlat- vezetés. ek, akik kiadták a jelszót: — Fejezzük be mielőbb a betakarítást! A töréssel sincs tovább mit várnunk. Nem tehetjük kockára a búzavetést! A község legjobbjai legutóbbi tanácskozásukon határozatba vették, hogy a tanácstagok mindegyike felelős körzetében a vetésért. Természetesen azt is figyelemmel kell kísérniük, hogy csávázott magot vetnek-e és elvetík- e a holdanként előírt mennyiséget? A mezőgazdasági előadónak és a mezőőröknek a tanácstagok is segítenek a terület felmérésében, annak megállapításában, hogy bevetette-e mindenki a kiszabott területet. A tanácsok munkája perszé nem csupán az ellenőrzésre korlátozódik. Tőlük telhetőén segítik a dolgozó parasztokat. Közbenjárásuk eredménye, hogy a községbe még öt traktor érkezett. Mint midden esetben a községiek most is megfogadj ál legjobbjaik tanácsát. Ez a magyarázata annak az igyekezetnek, a- mit lát a községbe érkező. S es a csodálatosan szép látvány az1 bizonygatja: a kötegyániak számításuk szerint befejezik novembei elejére a gabonavetést. S ezzel bizonyára vágyuk is teljesül — < munkában ismét elsők lesznek t járásban! A járás büszkesége A gyulai járás bogyűjl-ési hivatalánál így emlegetik Szabadkígyóst. A magyarázata: a gaboiiabegyfijtési versenyben első lett a járás községei között. Jutalmul két széf) vándorzáazlót kaptak a község dolgozói parasztjai. Egyiket a járási tanácstól, a másikat pedig a járási begyűjtési hivataltól. A szabadkígyósiak már az átvételkor megfogadták: — A zászlókat megtartjuk magunknak! Szilárd elhatározásukról a tények beszélnek. A napraforgó begyűjtését 77, a kukorioáét pedig 65 százalékra teljesítette eddig a község. Szerződéskötési kötelezettségüknek a szakadtígyó- síak tettek eledet elsőnek a járásban. Sőt a szabadfelvásárlásra szánt kukoricájukat már át is adták. Mégpedig jóval többet a tervezettnél. Persze azért van még mit tenniük a dolgozó parasztoknak, hogy az a két vándorzászló továbbra k az ő tanácsházuikat díszítse. ÁllatbegyAjtósból az éves tervnek még csak a felét teljesítették. A. baráti Csehszlovákia ételéből BUCSI MILLIOMOSOK Csehszlovákiai látogatásom alkalmával találkoztam Sturovó- ban a bucsi IV. típusú, egységes szövet-kezet elnökével, Kétyi István elvtárssal. Megismerkedésünk után hosszan elbeszélgettünk egymással; ő a magyar termelőszövetkezetekről érdeklődött, én pedig az ő vezetése alatt álló szövetkezetről kérdezősködtem. S hogy milyen egy jól gazdálkodó csehszlovákiai szövetkezet? — az elbeszéléséből elém tárult. Bucs — apró kis falu Dél-Szlo- vákiában, a sturovói járásban. Határában, 2018 hektár szántón teljes egészében közösen, egyetlen nagy szövetkezetben gazdálkodik a falu népe, szám szerint, ötszázharmincnyolcan. Az elnök nem kis büszkeséggel beszélt a szövetkezet eddigi útjáról, különösen az elmúlt gazdasági évben elért eredményekről. Vegyük csak sorjába az eredményeket. Búzából hektáronként 21,20 mázsa termett átlagban a szövetkezetnek, árpából 22 mázsás volt a hektáronkénti áltagtermés. Érdekes és tanulságos összehasonlítani a szövetkezet hektáronkénti terméseredményeit az egyik közeli falu: Muzslán egyéni gazdáinak eredményeivel. Az összehasonlítás mérlege magasan a bucsi szövetkezet javára billen. A termésátlagokat összegezve, hatalmas különbség mutatkozik: a szövetkezet átlagai mintegy 35— 40 százalékkal magasabbak a muzsláni egyéni gazdálkodókénál; A szövetkezeti gazdálkodás fölényét az egyéni parcella-gazdálkodás fölött a számok mindennél ékesebben bizonyítják; Gazdag és korszerű a bucsi szövetkezet állattenyésztése is. A közös állatállomány 540 szarvas- marhából, 52 pár lóból, mintegy 1900 sertésből (ebből 198 anya), 000 birkából, 7000 darab baromfiból áll. Az állatok takarmányozását a szövetkezetben nagy körültekintéssel biztosítják. Készü1* ve a télre, a már nagyrészt meglévő 117 vagonnyi lucerna és egyéb termények mellett 3290 köbméter silótakarmányt is készítenek. Ez a takarmány-mennyiség bőségesen elegendő lesz az állatállomány átteleltetésére. Sőt, silóból még feleslegre is számítanak, amit majd tavasszal értékesíteni tudnak. Az elmúlt évben is például 700 köbméternyi silófeleslegüket adták el más szövetkezeteknek, s ez 140 000 korona terven felüli jövedelmet jelentett a szövetkezet tagjainak;________ Igen magas fokon áll a szövetkezetben a különböző mezőgazdasági munkák gépesítése. A szövetkezet földjén például öt korszerű lánctalpas traktor és kilenc Zetor dolgozik. A szántást, vetést, a kalászosok betakarítását teljes egészében gépekkel végzik; Az idén a 700 hektárnyi kalászosukat kombájnok vágták le, csépelték el. A növényápolási munkák jelentős részét is korszerű gépi eszközökkel végzik,- Kéri munka, úgyszólván csak a kertészetben és az állattenyésztésben van. Az utóbbival kapcsolatban azonban meg kell említeni, hogy a tehenészetben a fejest fejő^épekkel végzik el. A répás zedő-kpmbájn, a burgonya- szedő-kombájn, a kukoricasilózó- kombájn is jól ismert a szövetkezetben; A bucsi szövetkezetben nagy tért hódítottak a gazdálkodás új módszerei is, s ezt már a gépi munka fokozott alkalmazása is bizonyítja. Az elnök, Kétyi István elvtárs sok új módszert, sok jó tapasztalatot hozott magával arról a hosszabb tanulmányúiról, amelyet a Szovjetunió élenjáró kolhozaiban, szovhozaiban tett néhány évvel ezelőtt. Az ott szerzett tapasztalatok alapján alkalmazzák a szövetkezetben a többi között a kukorica négyzetes veA nagyobb jövedelem útja A nagyszénás: Dózsa TSZ-ben gondot fordítanak az állattenyésztésre, az állatok téli takarmányozására jól felkészülnek. A nemré- ' giben megtartott megyei tapasztalatcsere résztvevői a legnagyobb ; elismeréssel beszéltek erről. Különösen a sertések gondozói részesültek elismerésben, akik a takarmányelőkészítő épületben szakszerűen készítik el a takarmányadagokat: keveréssel, fül- lesztéssel s mit, hogyan kíván az állat és eleség. Télen ügyesen beállított vashordó segítségével vizet melegítenek. Rend, szervezettség, pontosság van Itt. — A közhiedelem úgy tartja, hogy a fehér hússertés csak abrakkal takarmányozható — mondta az elnök —, hát ez a vélemény nálunk megdőlt. Amióta nagyrészt! nedvdús takarmánnyal etetünk, | jobb étvágynak az állatok és ol- , esőbb a takarmányozásuk. Ezért silóztak a sertéseknek is,: nemcsak a teheneknek. Az egyik silóban 60 köbméter lucerna és borsó-keverék, a másikban 30 köbméter viaszérésű kukoricacső van összezúzva és lefojtva. A kukorica hat hold másodvetés termése. Sok mázsa abrakbakar- mányt takarítanak meg így. Erről a felhasználási módról a Szabad Népben olvastak, régebben pedig a járásban járt szovjet elvtársak ajánlották és megpróbálkoznak vele. Ilyen körülmények között a tsz-ben sok állat jut eladásra, ez évben 50 tenyész-süldőt adtak el. Mostanában 200 sonkasüldő szállítására szerződtek le. Szép a Dózsa TSZ tehénállománya is, mely bőséges tejhozamával növeli a tagság bevételét. A baromfiállomány szintén nagy. Nemrégiben 240 rántani való csirkéért 8000 forint volt a bevétel. A tagok igyekeznek mindent elkövetni, hogy az állatok ellátása egész évre zökkenőmentes legyen. Bár szűkében vannak az abraktakarmánnyal, de jól elkészített silótakarmánnyal egészítik szonyítva, a föld kevés. Ä meglévő földnek kell eltartania a tsz- tagokat, tehát kell, hogy állattenyésztéssel növeljék a jövedelmüket. Amint Ivanics István tsz- elnök elvtárs mondta, ez igen számottevő: „Tavaly a szövetkezet összes jövedelmének 70 százalékát az állattenyésztés adta; Ez évben az innen kapott jövedelem, a tavalyihoz képest, csökkent, mert a múlt évben nem hagytunk elég takarmányt. Emiatt választott malacként kellett sertéseinket értékesítenünk. Most másképp lesz. A legutóbbi közgyűlésünkön a tagság elhatározta: úgy oszt kukoricát munkaegységre, hogy az állatállománynak elegendő maradjon.“ Számos tennivaló van még a Dózsa TSZ’-ben, az ottaniak ezt maguk is jól tudják. Az ő példájuk azonban mindenkit meggyőzhet, aki kételkedik, hogy a több jövedelem útja a növény- termesztéssel együtt járó, helyes állattenyésztés. • Tóth Géza, Orosháza. Új olajmezőket fedeztek fel Kínában Északnyugat- és Délnyugat-Kínéban gazdag olajmezőket fedeztek A leggazdagabb olajréteget a Csajdam medencében találták. Itt egy éven át végeztek kutató munkát. A Csajdam medencében, Csinghai tartományban, a lelőhely több száz négyzetkilométei kiterjedésű. Az olajkútakat még idén télen felállítják. Szinkiang, Szecsuan és Kvej- hou tartományokban szintén találtak olajat. Szecsuani medencében az olajövezet tíz kilométer kiterjedésű. A jelek szerint Belső-Mongóliában is vannak gazdag olajrétegek; Jelenleg több mint 200 geológiai kutató csoport, geofizikai szakemberek ós kutatók keresik az űj petróleumforrásokat. ki. A nagyobb mérvű állattenyésztésre, s az állatok ellátásának erre a módjára sajátos helyzetük készteti őket. Ugyanis a nagyszénás! Dózsa TSZ tagságához vi~ — A Magyar Vöröskereszt gyulai szervezete és a városi tanács vérkonzerváló állomása október 30-án véradóajiketot tart. A kiváló és többszörös véradók ezen a napon kitüntetést kapnak. tését és művelését; a cukorrépa- termelésnél a korszerű öntöző és sarabológépet; a növényvédelem korszerű módszereit, köztük a repülőgépről való porzást. A jó munka, a jó gazdálkodás természetesen a szövetkezet gazdagodásában, a tagok jólétén»k állandó növekedésében mutatkozik meg elsősorban. A szövetkezet közös, oszthatatlan vagyona jócskán meghaladja a hat és félmillió korona értéket; Az 1955. három- negyedévi mérleg pedig 24 millió 260 ezer korona forgalmat mutat! Az előzetes tervek szerint egy munkaegységre a 32 korona készpénzen kívül 4 kilogramm búzát, 1 kilogramm árpát, 2 kilogramm lucernát osztanak ki. Mit jelent ez egy összegben? Ha az éves tervben a munkákra előirányzott 91400 munkaegységet vesszük alapul, akkor a szövetkezet tagjai közöt az idén, mintegy 28 millió korona készpénzt, 3650 mázsa búzát, negyedannyi árpát és 1800 mázsa lucernát osztanak fel a teljesített munkaegységek arányában. És mit jelent ez, mondjuk a szövetkezet egyik legjobban dolgozó családja, Barcsa Sándor családja számára, ahol a könyvecskébe összesen 1500 munkaegység van beírva? Jelent először is 48 ezer korona készpénzt, 60 mázsa búzát. 15 mázsa árpát, 30 mázsa takarmányt; Mindezt a háztáji gazdaság hozamán kivül! Nagyon szép jövedelem. Arra a kérdésemre, hogy hány tagnak van rádiója, kerékpárja a szövetkezetben, az elnök elvtárs elmosolyodott és így felelt: — A mi falunkban nincs há* rádió és kerékpár nélkül. Van olyan család, ahol minden felnőtt kerékpárral jár munkába. Megtudtam azt is, hogy az utóbbi időben közel 140 szövetkezeti család épített házat és a közelmúltban — a nyáron — egyszerre hatvanketten vettek teljes szobabútort a tagok közül. A szövetkezet tervei nagyok Több mint 12 millió korona beruházással teljesen új és korszerű szövetkezeti központot akarnak létesíteni. Tovább bővítik állattenyésztésüket és kertészetüket is. Most készült el egy ötven vágó nos, teljesen gépi berendezésű gabonamagtár, befejezéshez közeledik tíz, egyenként száz férőhelyes istálló, három 50 férőhelyes lóistálló... Gazdagodik, gyarapodik a bucsi IV. típusú, egységes szövetkezet. Tagjai jólétben, megelégedetten s nagy összetartozásban élnek. Az egykori zsellérek és napszámosok, adóval, törvénnyel nyo- morgatott csehszlovák kis-és középparasztok — a közös gazdálkodás útján ime milliomosokká lettek. Dér Ferenc
