Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-21 / 222. szám
ViUa.'isoA.aU héfie 1955. szeptember 21., szerda A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tárgyalása Moszkvából jelenti a TASZSZ: Szeptember 19-én délelőtt a moszkvai nagy Kreml-paloiában tovább folytak a tárgyalások a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti baráti kapcsolatok fejlesztését és megszilárdítását célzó további lépésekről. Elnökölt: Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke. Az ülés elején meghallgatták Lothar Bolznak, a Német Demokratikus Köztársaság minisz- terelnökhelyettesének és külügyminiszterének beszámolóját »A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződés® tervezetéről, amelyet a szeptember 17-i ülésen alakított vegyes szovjet—német szakértői bizottság készített elő. A szerződéstervezet megvitatása során a Német Demokratikus Köztársaság részéről felszólaltak: Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és a küldöttség tagjai: Walter Ulbricht, a miniszterelnök első helyettese, Otto Nusehke miniszterelnökhelyettes, Rerthold Rose, a Német Demok- | biztonság fenntartását és meg- ratikus Parasztpárt főtitkára, 1 szilárdítását. A szerződés előmoztikus Németország Nemzeti Frontja országos tanácsának elnöke. A Szovjetunió részéről felszólalt N. A. Bulganyin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja. N. A. Bulganyin beszédében a többi között a következőket mondotta: Nagy jelentőséget tulajdonítunk »A Szovjet Szocialista Köz- j társaságok Szövetsége és a Német Demokratikus .Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló szerződés« elénk terjesztett tervezetének. Kétségtelen, hogy ez a szerződés elősegíti majd az államaink közötti szoros együttműködés továbbfejlődését és a baráti kapcsolatok elmélyülését a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, az egyenjogúság és a belső ügyekbe való be nem avatkozás alapján. A szerződés azt az új helyzetet veszi tekintetbe, amely az 1954. évi párizsi egyezmények életbelépésével kapcsolatban alakult ki. Különösen örvendetes, hogy a szerződés a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság erőfeszítéseinek egyesítésére irányul, s elősegíteni hivatott a nemzetközi béke és az európai Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, valamint Erich Correns, a Demokradítja majd Németország, mint békeszerető és demokratikus állam egysége helyreállításának Moszkvában aláírták a jegyzőkönyvet a Szovjetunió és Finnország közötti megállapodásokról Moszkva. (TASZSZ) Moszkvá- | silov, a Szovjetunió Legfelső Tabán a nagy Kreml-palotában szép- ' nácsa Elnökségének elnöke, vala- tember 19-én, helyi idő szerint mint K. J. Paasikivi, a Finn Köz- 16 óra 30 perckor aláírták a Szov- társaság elnöke jet Szocialista Köztársaságok j A Szovjetunió Legfelső Taná- Szövetsége és a Finn Köztársaság csa Elnökségének megbízásából a közötti jegyzőkönyvet az 1948 áp- ] jegyzőkönyvet és az egyezményt rilis 6-án megkötött barátsági, j N. A. Bulganyin, a Szovjetunió együttműködési és kölcsönös se- Minisztertanácsának elnöke írta gélynyújtási szerződés érvényének alá. A Finn Köztársaság elnöké- meghosszabbitásáról, valamint a nek megbízásából Urho Kekkonen Szovjet Szocialista Köztársaságok miniszterelnök és Emil Skog had- Szövetsége és a Finn Köztársaság ■ ügyminiszter írta alá. A fenti okközt létrejött egyezményt arra; mányok aláírásánál résztvettek vonatkozólag, hogy a Szovjetunió ezenkívül a Szovjetunió részéről lemond Porkkala-Udd területe ha- L. M. Kaganovics, G. M. Malen- ditengerészeti támaszpontként j kov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szavaló felhasználásának jogáról és; burov, M. A. Szuszlov, N. Sz. kivonja a szovjet fegyveres erő- Hruscsov elvtársak és mások, két erről a területről. j Finnország részéről a fenti okmáA jegyzőkönyv és az egyezmény nyok aláírásánál jelen volt: R. aláírásánál megjelent K. J. Voro- Svento miniszter és mások. ügyét. E szerződés összhangban áll a szovjet és a német nép érdekeivel éppúgy, mint a többi európai nép érdekeivel. Megerősítjük, hogy a köztünk levő kapcsolatok a kölcsönös megbecsülésen és államaink teljes egyenlőségén alapulnak. E szerződés értelmében, mint már ehelyütt szó volt erről, a Német Demokratikus Köztársaság szabadon oldhatja meg bel- és külpolitikai kérdéseit, beleértve a Német Szövetségi Köztársasághoz való viszonyát, valamint minden más államhoz fűződő kapcsolatainak fejlesztését. Tekintettel arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban végrehajtották a Németországi Ellenőrző Tanácsnak a társadalmi élet békeszerető és demokratikus átépítésére hozott határozatait és tekintettel a Német Demokratikus Köztársaság törvényhozására, amely feleslegessé teszi az említett határozatok érvényben tartását, a szovjet kormány célszerűnek tartja kijelenteni, hogy a Németországi Ellenőrző Tanács által 1945-től 1948-ig kiadott megfelelő törvények, utasítások, parancsok és egyéb rendelkezések érvényüket vesztik a Német Demokratikus Köztársaság -területén. Engedjék meg befejezésül annak a meggyőződésemnek kifejezését, hogy mindaz, amit tárgyalásaink során elértünk, megfelel majd a német nép és a szovjet nép érdekeinek éppenúgy, mint a többi európai nép érdekeinek: n sarkad! kommunisták gyermekeinek is a DiSZ-ben a helyük Mezei József elvtárs már hosz- szabb ideje Sarkad egyik kerületének pártlitkára. Munkáját becsülettel elvégzi. Törődik a kerület dolgozóinak gondjával, bajá. is ;ck. fiatalok egyval. Ismerik öregek, iiataiok egyaránt. A fiatalok is megszerették, különösen az 1953—54. években. Mezei elvtárs akkoriban szinte naponta vendég volt a fiatalok között, eljárt hozzájuk a DISZ-be, együtt szórakozott, együtt örült, együtt tanult velük, hiszen ő volt akkor a DISZ politikai iskola vezetője. Még mindig emlékeznek a fiatalok egy-egy anyagra, amelyhez Mezei elvtárs a maga példáját is elmondta tanulságképpen. S ilyenkor szinte magukba szívták a fiatalok az idősebb ember oktatását, megismerték az egyes emberek, a párt harcát. Ebben az időben 130—140, sőt ennél több fiatal is járt a kerületi DISZszervezetbe. Azt lehet mondani, naponta gyarapodott az ifjúsági szervezet létszáma. 1954 őszén olvasókör lett a DISZ helyiségéből s a fiatalok gazdátlanok maradtak. Mezei elvtárs sem tett sokat, egy szer-kétszer még emlegette, hogy a fiatalok jelentkezzenek át a területi szervezetbe, de azontúl semmi sem történt. Szinte csodálkozással beszélnek a járási DISZ-bi- zottságon arról, hogy Mezei elvtárs gyermekei is zsebükben hordják a DISZ tagsági könyvet és még nem látták őket a területi szervezetben, hasonlóan a többi 130—140 parasztfiatalt sem, akik az V., VI. kerületben élnek. Jóllehet távolabb esik a terület a központhoz, mint az akkori kerületi DISZ és több időbe telik oda eljutni. De ha most is úgy foglalkozna Mezei elvtárs a fiatalokkal, műit annak idején, bizonyos, hogy ebből a kerületből is sok-sok fiatal felkeresné a területi DISZ-t. És ha eljárnának a vezetőki a kommunisták gyermekei, bizonyos, hogy az egyszerű emberek fiai, leányai is szívesebben járnának el az ifjúsági szövetségbe. Júniusban a KV határozatát a fiatalok társadalmi neveléséről ebben a kerületben Mezei elvtárs ismertette s az ott lévő kommunisták helyeselték, határozatot is hoztak, hogy először családjukat küldik a DISZ-be. De ez azóta feledésbe ment. A sarkadi kommunisták, vezetők az ifjúság neveléséért, a DISZ létszámának növeléséért maguk is tegyenek valamit, mert eredményt csak így várhatnak.- Cs A Brigád moziban meddig tart a nyár? Soha nem voltam „erős“ a' természetrajzban, de azt mindig tudtam, ha hullanak a falevelek és úgy ősziesen esik az eső, akkor ősz van. Az ősz megállapítása nem Kolumbus tojása, mégis valakinél, vagy valakiknél tombol a nyár. Hát igen..-. * A múltkor voltam a békés* csabai kertmoziban. A „Me- dárd“-nap régen elmúlt, mégis vigasztalanul vizesek voltak a padok. Az első negyedórában a lábam citerázott, a másik félórában már vacogott a fogam, olyannyira, hogy a mögöttem ülők nem hallották a tenger morajlását. Legutóbb ismét a kertmoziba készültem a feleségemmel..-, Indulás előtt javasoltam a páromnak, hogy olcsó jegyet vegyünk és a különbözet árán rumot, de ekkor jutott eszembe, ott plédre is szükség van, sőt egy hőpalackra, fülvédőre, stb, stb. Feleségem a józan észre hivatkozott, hogy ma már nem lesz úgy se kint előadás. Hisz a Brigád vezetőségének is van annyi... Nem volt, ha mondom! Szóval 8 után indultunk és már negyed 9-kor hatalmas tömeg tolongott az előcsarnokban (előmelegítés). Nem engedtek be senkit. Azt gondoltam, hátha szellőztetnek, de észbekaptam, hisz a kertben lesz az előadás. Fontolgatás közben a tömeg megindult s úgy belökött az ajtón, hogy azt hitttm, két hétig sem találom a helyemet. A kezemből a jegyszedőnő kiszakította a jegyet, de minek Is az, hisz mindenki odaül, ahol helyet talál. Ugyanis a kertmoziban nincs számozott hely* Azaz, dehogy nincs, csak a benti számozású jegyekeit árulj,ák (fő a takarékosság). ;..elsötétül a nézőtér, jönnek a notórius elkésők és ezzel a jelszóval: itt a jegyem, hol a helyem?! A többit már úgyis tudják. Nem tudom, az illetékesek tudják-e ezt, mert ha nem. hát megmondom. Itt ilyenkor emlegetik a vezetőség kedves rokonait, persze a szó nemes értelmében. Ezután kérik a panaszkönyvet. Erre egy néző odakiáltja: „Eltüzelték a nézőtér fűtésére 1" Jobb lenne, ha panaszkönyvre nem volna szükség, ahelyett tudomásul vennék a mozi vezetői, hogy vége a nyárnak és jobb ilyenkor már bent, a fül'edt levegőben ülni, mint a vizes pádon esetleg élszenderedni. Csanda Antal Úfra a közösben Lőkösházán az utóbbi években egymásután épültek az új házak. Egész utcasorok születtek, ezért nem keltett feltűnést Keresztesék kétablakos új háza, amelyet ez évben építettek a község szélén. Igaz, többen mondták, hogy jól megy Keresztes Imrének, mióta a csoportból kilépett. Az öreg házból még újat is épített. Akadtak olyan egyéni gazdák, akik még csoporttagokkal is vitáztak, hogy na, lám Keresztes kilépett, mégis boldogul. Néhányan még azzal is megtoldották a beszédet: nem lesz bolond Keresztes Imre, hogy még egyszer visszamenjen a szövetkezetbe. Az elmúlt hetekben Keresztes Imre visszament a Május 1 TSZ-be, ahonnan 1953-ban kilépett — érthető, hogy ez nagy feltűnést keltett. Voltak, akik azt tartották, hogy biztosan sok volt az adója, meg a beadási hátraléka és szabadulni akar tőle. Az egyik gyűlésen azonban kitudódott, hogy Keresztesék még a tavalyi hátralékot is rendezték mindenből. Azt sem lehet mondani, hogy a megélhetésük nincs meg és azért mennek a közösbe.; Hiszen a tíz hold ez évben jó termést hozott. A szerződéses dohány, uborka jól fizetett. Jó a kukoricája is. Miért vitte akkor a csoportba a 10 holdat? Keresztesék első szomszédja, aki magánosán gazdálkodik pár.holdján, nem állhatta tovább, megkérdezte: — Te, Imre, igaz, hogy visszamentéi a Május 1-be? — Igaz hát, már fel is vettek, pedig gondoltam, hogy majd megmondják, ha egyszer kiléptem, hát maradjak egyéni? De jó szívvel voltak, s megmondták, ha tényleg a szövetkezetben akarok dolgozni, szívesen maguk közé fogadnak, — Aztán miért léptél be? — tudakolta tovább. — Hiszen van házad, jól gazdálkodtál. Megélhetésed is jó a tíz hold után. — Mert könnyebb, meg jobb a közösben. Én már próbáltam.— Éppen ez az, amit nem értek. Próbáltad már a közöst: Biztos nem volt jó, mert kiléptél és most újra kezded? Nyakadba veszed a bajt, gondot, nélkülözést? Nem jól csinálod — ’csóvál- gatta a fejét. — Én meg azt mondom, csak így tudom letenni a gondot, bajt. Biztosabb a közösben a kenyér. Hidd el szomszéd, nem olyan rossz az a szövetkezet, mint mondják. Tudom, egy évig dolgoztam ott. Igaz, akkor még én is másként láttam, meg a munka is másként ment abban az időben a szövetkezetben. Ki erre, ki arra húzódott. Nékünk is —• akik dolgoztunk —, kevesebb jutott a munkakerülők miatt. Dolgoztam én egész évben akkor is, 516 munkaegységem volt. Csak hát én azt mondtam, míg így lopják a napot egyesek, nem megyek oda közéjük. Ezért léptem ki.— Újra megpróbáltam magam gazdálkodni a 10 holdon. Vettem egy lovat, adósságból. Pár hónap múlva agyoncsapta a villám. Magad is jól tudod, hogy mit jelet az ilyen embernek, ha elpusztul egy jószágja. Annyi lett az adósságom, hogy az adót, a beadást sem tudtam megfizetni. Nagyon szégyellem. Ez évben jobban kedvezett a szerencse, jó lett a termés, boldogultunk is. A régi házból újat építettünk. Igaz, sokat dolgoztunk. Eleinte úgy gondoltam, hogy valóban nem lenne érdemes belépni a szövetkezetbe. Ha veszek két lovat, a 10 hold föld eltart bennünket, és legalább a magam gazdája vagyok? Nem sürget senki, hogy keljek fel? Senki nem szól bele munkámba. Napokig, hetekig töprengtem ezen. Nem volt könnyű határozni. De aztán azt számítgattam, hiába volt jó termésem a tíz holdon, mégsem volt annyi jövedelmem, mint a szövetkezet tagjainak? Azok kaptak 3 kiló búzát, 1 kiló árpát, pénzt is 5—6 forintot munkaegységenként. De még mennyi mindent kapnak? Amint hallom, eléri az 50 forintot egy munkaegység értéke. Ha már ez évben is ott dolgoztam volna a fiammal együtt, 600 munkaegységet biztos megkerestünk volna. Ennek pedig az értéke 30 ezer forint. Mikor lesz nekem 30 ezer forint jövedelmem a 10 hold földem után? De sok gondtól is megszabadulok, hiszen, amit kapok, az már mind az enyém. Hidd el, szomszéd, magam és családom javát akarom. A fiam maholnap nősül, lányaim is nőnek, kell a pénz. A tíz holdból pedig nem tudnám őket úgy elengedni a háztól, ahogy szeretném. Ezért határoztam el, hogy visz- szalépek a közösbe. Lipcsei Mári^
