Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-15 / 217. szám

>955. szeptember IS., csütörtök Négyszázölveukét tonna betonéra tervei felni í/ihaA &awk népe A kútgyűrű kész. Restye János és Arató Sándor lefejti róla a for­mát. Restye, a tapasztalt csőgyár­tó még egyszer végignéz munká­jukon és elégedetten bólint. A tükrösen csillogó felület kifogás­talan. Ma már a negyedik kút- gyűrűt készítették el. Az ötödiket is megcsinálják, amikor délelőtt 9 óra után a keverőgép felmond­ja a szolgálatot. Akármit csinál­nak vele kezelői, nem engedel­meskedik, a villanymotor pedig csak búg, nem forgatja a gépet. Restyéék idegesen figyelik, mi lesz, tudnak-e tovább dolgozni, mivel szükség lenne a megkevert anyagra. A gép azonban csak áll. — Szóljatok már a villanysze­relőnek — biztatja Restye a gép­kezelőket. A villanyszerelőt nem találják, mert Farkas telepvezető elvtárs­sal elmotorozott a Fekete-Körös­höz, hogy a homoktermelést el­lenőrizzék. Éppen most ment el 6 is, amikor baj van. Ez nyugta­lanítja őket. A betonozok azon­ban nem tétlenkednek, hanem Igyekeznek magukon segíteni. Van, aki a szomszédos Gyulai Húsipari Vállalat vágóhídjára sza­lad át s onnan hív egy villany- szerelőt, hogy segítsen rajtuk, hi­szen keményen megdolgoztak, hogy a Cementipari Vállalni si­keresen teljesítse negyedéves ter­vét és pont most valjanak szé­gyent? Azért igyekeznek olyan gyorsan, hogy minél kevesebb le­gyen a kiesett idő, A vállalat e negyedévben szep­tember 10-ig 231 tonna vegyes be­tonárut, 221 tonna betoncsövet gyártott terven felül. Egy egész vonatszerelvényre lenne szükség, ha csupán a terven -felül gyár­tott cikkeket egyszerre akarnák elszállítani. Arra is nagyon büsz­kék, hogy egy tonna betonáru önköltsége 3,3 százalékkal ala­csonyabb. mint a negyedév ele­jén. j Igyekeznek, mert az ország la- ; kosai várják a különböző beton- ' árukat. Negyedéves tervüket tíz í nappal előbb akarják befejezni. Ezt ígérték annakidején és most ennek tesznek eleget nap mint nap. Szeptember első tíz napjában 47 százalékkal szárnyalták túl az előirányzatot. És hamarosan át­adják a gyulaváriaknak a két és fé1 kilométer hosszú, a gyulaiak­nak pedig a 3 és fél kilométer hosszú betonjárdát. Ez a negyed* éves terv idő előtti teljesítését is jelenti, de azt is, hogy a fal­vak és a városok lakói kevesebb sarat taposnak az ősszel, Tervezgető asszonyok Szeptembert írunk és itl-ott már mutatkoznak az ősz jelei. Sárgul a jalevél és hűvösebbek a regge­lek. Nemcsak a sárguló falevélről' következtetünk az ősz közelgésé- re.mert ez a faluban vagy városban terjengő, frissen főtt lekvár, para­dicsom illatán keresztül is meg­állapítható. Otthon az asszonyok felkötik kötényüket és a konyhá­ban sürcignek, forognak. Az üzle­tek pultjai előtt is sokan válogat­nak már a meleg ruhaneműk kö­zött. Ne érje őket váratlanul az ősz, a tél, legyen tele a kamrájuk csemegével, szekrényük meleg ru­haneművel. Esténként több he­lyen előveszik a ceruzát, papi­rost és számadást csinálnak, mit vesznek Pistikének, Erzsikének, mennyi befőttesvveget kell még megtölteni. A számadást szorgos munka körveti, mert jó, ha a ke­reset megduplázódik. Látogassunk el néhány családi otthonba, keressük fel az asszo­nyokat munkahelyeiken is és hall­gassuk meg mit tervezgetnek. j génként négy kiló búza jutott, 21 j mázsát mindjárt az államnak ad­tunk el. Ezért terveink könnyen valósulnak meg. Télen nem lesz gondunk semmire. Ennivalónk, ruhánk, tüzelőnk mind meglesz. Rádiót is szeretnék Jól kifogták, de mégis elúszott... Zsadány alatt, a Fancsikai Majommal szemben van * Begé- csi Víztároló. A benne levő víz a Gyulai \ ízügyigazgatoságe- A nyári hónapokban, ha kevés az eső, innen adják a környék rizstelepeinek a vizet, ezért tárolják. Ez lenne az egyik ha­szon, a másik is fontos lenne a népgazdaság szempontjából, hi­szen halat lehetne benne tenyészteni. Igaz, akad benne néhány, a csatornákon menekült be a víztárolóba a halászok előli-Ott biztonságban élhetnek, mert a halászat a Gyomai Halászati Termelőszövetkeaet tagjainak kizárólagos joga. ök azonban nem járnak olyan messzire halászni, hiszen 70 kilométerre van tőlük és akad elég dolguk Gyoma körny ékén] is a Körösökön és hal is akad bőven a hálójukba. így nyugodtan hájasod hatnak, növe­kedhetnek a halak a Begécsi Víztárolóban. Mintegy 300 mázsa hal úszkál ott, amit nem szívesen néz­nek a Biharugrai Halgazdaság szakemberei, ök szívesen ki- balászuák — pereae ez nem mind nemes hal, de mégiscsak hús —, amit szívesen vásárolnának meg Budapesten, vagy a megyében is. Sőt arra is vállalkoznának, mivel szomszédos ez a terület az ő gazdaságukkal, hogy nemes halakkal telepítenék be és évenként mintegy 2000 mázsa halat tudnának tenyész­teni szakszerű kezeléssel, a 800 holdas víztárolóban. Ennyivel többet tudnának tehát szállítani az ízletes halfajtákból a vá­sárlóknak, azonkívül, hogy a tárolt vizet nyugodtan használ­hatnák a ri'zstelcpek öntözésére. Elmondották ők már ezt na­gyon sok helyen, de mindig süket fülekre talált a megyei ta­nácsnál és más illetékes szerveknél is. Nem tudják megérteni a hal gazdaságban, miért gátolják javaslatukat, hiszen tőlük ny ugodtan maradhat a víz joga a Vízügyé, csak a területet használnák, ahonnan vagonszámra küldhetnek a finomhúsú ha­lakat a vásárlóknak. Dobó Jánosné, a Mezőkovácshá­zi Községi Tanács VB-elnökhelyet- tese jól látja el munkakörét, de emellett kitűnő háziasszony és két gyermek édesanyja. Egymaga ne­veli őket. Büszkén sorolja, ami­kor hivatalában felkeressük, hogy mennyi befőttet, savanyúságot tett már el és hogy a paradicso­mot is befőzte már. — A tüzelőt is beszereztem, az ólban a jó falatokat Ígérő sertés hízik. A ruhásszekrényben is el­foglalták helyüket a téli ruhák. A legszükségesebbet már beszerez­tük, de azért családommal to­vábbra tervez^^. R^ssze­retnek, amely elszórakoztatna bennünket az őszi, téff*elílllert' szép függönyt, szőnyeget... Mind­ez meg is lesz. — Hangja hatá­rozottan cseng. Akinek szívesen tapsolnak] | Biirgojjyaszedő asszony Termelőkre vetkezeti csoportok ! Egyénileg dolgozó parasztok! Kössetek cukorrépa terhelési szerződést felemel! éren A leszerződött területre 100 százalékos termény- és 50 százalékos állatbeadási kedvezmény Az 1956-os gazdasági évben a cukorrépa felemelt átvételi árai a következők: Az átadott cukorrépa készpénzben fizetve mázsánként 27,60 Ft; Az átadott cukorrépa természetben 1 kg cukor, mázsánként 18,30 Ft; Az átadott cukorrépa természetben 2 kg cukor, mázsánként 9.— Ft; Amennyiben az egyénileg dolgozó paraszt, vagy I.; n. tipusú szö­vetkezet átlagtermése kát. holdanként 100 mázsát meghaladja, az alábbi prémiumot kapják: 100—125 mázsa termésig mázsánként 6 forintot, 125—150 mázsa termésig mázsánként 12 forintot; 150 mázsán felüli termésnél mázsánként 20 forintot. Az átadott cukorrépa után, 100 mázsa fizető súlyú répa után: 65 kg préselt normál szeletet (nedves), vagy 3 kg száraz szeletet és fél kg 45 százalékos cukortartalmú szörplét (melaszt) vásárolhat a ter­melő hivatalos áron. Akiknek nincsen Igavonó jószágjuk, szerződéskötésnél kérjenek gépszántásra jogosító utalványt. Mezőhegyes! és Sarkadi Cukorgyár. Mosolygós, napbarnított arcú, középkorú asszony szedi a burgo­nyát a medgyesegyházi határban, a Moravszki TSZ földjén. Bódi Ferencné, a tsz párttitkára ez a mosolygós burgonyaszedő. A fá­radtság legkisebb jele sem mu­tatkozik rajta, fürgén dolgozik, pedig ezen a reggelen is éppúgy, mint máskor, korán talpon volt. Mire gimnazista fia felébredt és férje a jószágetetéshez látott, a hosszúnyakú üvegek is megteltek a paradicsom ízes levővel. Ezután Indult ki a határba. Mikor ter­veiről kérdezősködünk, derűsen válaszol: — Voltak terveim, de ezeket lassan már mind megvalósítottam. Eltettem a befőttet, savanyúsá­got, megvásároltam az ágyneműt, a napokban megveszem a sezlont és az új konyhabútort Is. Telik rá, hiszen csak búzaprémiu­mot tizennégy mázsát kap­tunk a férjemmel. Munkaegysé­Bajthay Gabit, a Békés megyei Jókai Színház primadonnáját — a Csárdáskirálynőben Szilviának, Danko Pistában Blaha Lujzának, a nemzet csalogányának megsze­mélyesítőjét sokan ismerik. Ifjú és idős egyaránt gyönyörködik já­tékában, kellemes csengésű hang­jában. A művésznőt otthonában találjuk, anyai kötelességét telje­síti, derűsen mosolyogva. Öt esz­tendős Ági kislányával játszado­zik. Terveiről szívesen beszél; Hallgassuk csak meg: — Ruha, cipő bevásárlásokra vonatkozó terveket is készítettem, de elsősorban is hivatásommal kapcsolatban vannak terveim. Énekes vagyok és a múlt szezon végei elé az a megtiszteltető kitün­tetés ért a színház vezetőségétől, hogy Csizmanek Mátyás „Bújócs­ka“ című színdarabjából az egyik nőd főszerepet én kaptam meg. Mondhatom, szorongó szívvel fog­tam hozzá életem első prózai sze­repének megformálásához; Igye- I kezetemet siker koronázta. Most az idei színházi évadban is prózai szerepet kaptam. Móricz Zsig- mond: „Nem élhetek muzsikaszó nélkül“ című darabjában játszom I egy fiatal vígözvegyet. A szerep nem nagy, de megformálása szá­momra azért nem lesz könnyű, mert az egyéniségemmel pontosan ellenkező figurát, egy mulatós, I könnyelmű,. kacér, léha teremtést kell alakítanom. Tervem, talán mondhatni sem kell, az, hogy pró­bálkozásom sikerüljön. Szeretnék minél több operettben is játszani... — Sorolná még terveit, de kislánya megszólal: — Anyu. adjál uzson­nát! | Lényegében ugy anaz | özv. Típanucz Imrénének, a Bé­késcsabai Ruhagyár dolgozójának nyilatkozata más, mint Bajthay Gabié, de lényegében ugyanaz, ö is azon iparkodik, hogy munkájá­val elismerést szerezzen magának és a gyárnak. A legutóbbi dekád­ban átlag 149 százalékra teljesítet­te tervét. Többet is keresett, ez­ért bátran tervezi, hogy három gyermekének ruhát és cipőt vesz. Keresetéből rendezte be nemrégen a lakását is. Téli csemege: befőtt is van a kamrában. A napokban főzi a paradicsomot. jobb lesz, ha a hozományukat szaporítják; vásárolnak egyet- mást. Abban a korban vannak, amikor a legtöbb lány a férjhezme- nésre gondol. Érthető hát elhatá­rozásuk. | Boldogok leszünk-e ? | Mezőkovácsházi dolgozó paraszt leányának, Jakab Mariidnak az a legnagyobb gondja, hogy ha meg­esküszik Vitéz Imre vőlegényével, mit is főzzön neki. Kedvenc éte­leit vajon hányszor főzze heten­ként. Mikor az új ruhaneműt né­zegeti, vagy kézimunkázik, sok­szor arra gondo', hogy vajon a terv, amit ketten terveztek, való­sággá lesz-e és csakugyan ők lesz­nek a legboldogabbak,;; Tervezgetéseikben ne zavarjuk tovább az asszonyokat; Térjünk vissza mi is otthonunkba és a ta­pasztalatok alapján készítsük el mi is őszi terveinket. Bánfalvi Ilona Mit vesznek? | A gerlai kastélyban lakó két fiatal tanítónő: Gyertyás Klári és Mészáros Anci is tervezget estén­ként. Most kapják meg a két­ezer forint letelepedési segélyüket és azt tervezik, hogy ebből a pénzből mit is vásároljanak. Ke­rékpárt, nagykabátot, ruhát? Na­pokig töprengtek azon, mit is ve­gyenek, míg végül úgy döntöttek, Megkezdődött a balett-tanítás a Balassi Bálint Kultúrházban Az ősz közeledtével a Bé­késcsabai Balassi Bálint Kul­túrházban is megelevenedik az ifjúság élete. A napokban kezdődött meg az úttörők tánc- tanfolyama s az előző évekhez ké­pest, megnövekedett azoknak a különböző üzemekben dolgozó szülőknek a száma, akik balett- oktatásra járatják gyermekeiket. A harmadik évébe lépő gyer­mek balett tánctanfolyamon a kezdeti huszonöttel szemben már több mint háromszorosára, nyolc­vanon felülre emelkedett a növen­dékek létszáma. A hat-tizennégy éves korú gyermekeket hetenként kétszer, három csoportban, klasz- szikus balettre, történelmi és tár­sastáncokra, magyar és a baráti né­pek táncaira kiváló felkészültsé­gű tánctanár tanítja. A délutáni táncórákon sajátítják el a csabai gyermekek a „Hattucska“ című ukrán, a „Janka polka“ és a „Bulyba“ nevű bjelorussz társas­táncokat is. Nagy sikere van a 8—12 éves gyermekekből nemrég megalakí­tott ,,mese-együttes“-nek is, amelynek ifjú tagjai a pedagógu­sok által színpadra dramatizált legszebb mesék előadására ké­szülnek; HÍREK Disznópörkölt — savanyúság nélkül Több éve étkezünk az Üzemélelrae- zési Vállalatnál, Az ételek minőségé­ben sok kifogást észleltünk régebben. De, amióta a vállalatot Erdélyi elv­társ vezeti, az ebéddel elégedettek vagyunk. Csupán a pörkölt, vagy a zsírosabb ételek mellé kérnénk több salátát, savanyúságot. A mai napon is jó volt az ebéd: disznópörkölt bur­gonyával — de savanyúság nélkül! Ez­ért felhívtam az Uzemélelmezési Vál­lalatot telefonon. — Miért nem adtak az ebédhez sa­vanyúságot? — érdeklődtem. — Nem kaptunk uborkát — válaszolt egy női hang. Majd Erdélyi elvtárs vette fel a kagylót és így válaszolt: — Nem tartozók magának beszámol­ni,. á*gy miért nem adtunk savanyúsá­got; T» Erre lecsapta a telefonkagylót. Ha nem is kielégítő, de határozott vá­lasz volt. (Bor József, a FŰSZERT igazgatója.) — A Tiszat á ji Magvető kiadá­sában most jelent meg Dér Endre szegedi író »Az első próba« cí­mű regénye. Viharsarki tájak, emberek jelennek meg a könyv lapjain, amely szórakoztató ol­vasmány. — A MLNKAERŐTARTALÉ- KOK HIVATALA valamennyi iparitanulá-intézetébem szeptem­ber lő-éo kezdődik a tanítás. Ebből az alkalomból Pécsi János, az MTH elnöke, reggel 9 órakor ráüóbeszédbem üdvözli az ipa­ri-tanulókat és az intézetek ne­velőtestületeit. — A MONIMPEX külkereske­delmi vállalat az őszre és télre már most gondoskodik kávéról, teáról, valamint borsról és niác fűszerfélékről. Hetven tonna tea már meg is érkezett Kínából, újabb nyolcvan tonnás szállít­mánnyal pedig a napokban futott ki a hajó Sanghaj kikötőjéből. Braziliából 70 tonna jó minőségű kávé van úton. A napokban 25 tonna bors is érkezik és a télre további mennyiségeket is kötöttek le. Rövidesen megérkezik Albá­niából 10 tonna babérlevél. Ugyancsak a napokban 50 ton­na fahéjt várnak — A MAGYAR RÁDIÓ tegnap­tól kezdve a Petöfi-adón is su­gároz üzeneteket a mezőgazda- sági kiállításról. Csütörtökön 16 árakor, pénteken 16,40-kor, szombaton 15 órakor és vasárnap 15,28-kor jelentkezik a Magyar Rádió a mezőgazdasági kiállítás­ról. — A ZENEISKOLÁKBAN me- gyeszerte ünnepélyes évnyitókkal kezdik el szeptember 15-én az oktatási évet.

Next

/
Thumbnails
Contents