Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-10 / 213. szám
1955. «September 10., sióinkat VíkaisawU Hepe ü' Egyszerre csaknem hatvanan... Már több éve hogy meg-jjai 12 mázsás átlagot takarítottak j ezért úgy határozott, hogy rendalakult Kétegyházán az I. típusú ! be búzából. kívüli közgyűlést hív össze, s ott Kossuth Termelőszövetkezeti Cső- [ — Hárommal többet, mint a ki- ( döntenek majd a nyilatkozatot port, de eddig nem sokat erősö- \ vülállók? Nem, ez lehetetlen : aláírók felvételéről, dött, még a taglétszám is alig mondogattak. ^ | Erre csütörtökön este növekedett. Pedig egyre mondo- De bizony lehetséges — került sor. Mintegy százan — gatták a közösségi élet szilárd erről még • a makacsabbjai is | szövetkezetiek s a felvételüket meggyőződésű emberei a kívül- meggyőződtek. Sőt, vizsgálódá- : kérő egyéniek — sereglettek ösz- állóknak: isaikban arról is, hogy egyes táb- sze sötétedés után a kultúrház— nvertek közénk' Meelátiá- lákon — mint például a Simonka ban A kivilágított ablakok az tok, nektek is meg nekünk is éterén - még a 27 mázsát is, érdekelteken“ kívül másokat is jobb lesz. Közös erővel többre meghaladta a búza holdanként! odacsalogattak. Olyan kívülállómegyünk I termésátlaga. } kát, akik mindeddig úgy voltak- Előbb mutassátok meg ma- “ Most már elhiszem, hogy vele - őket nem érdekli a szögatok, hogy jobb a csoportban - valóban jobb a szövetkezetben vetkezet. S lám, mégis érdekli, érveltek amazok. | lsmerte be az ugyancsak jó gaz- \ Mikor beljebb került, Szabó Ida hírében álló Isztin Péter. S Nagy szó volt ez az idén is, a ( amikor augusztus végén felke. Sí! tag szamara. Ugyanis ahányan resték; azt mondta a szövetkezeti- voltak, földjük annyi darabban. eknek- Na, de igyekeztek a szövetkeze- J _ L ek, s a gépállomás segítség,. Me a belépési nyilatkozatot, hadd szövetkezetiek úgy látszik észre- ve1 - a gepek, a szakemberek írjam alá. | vették, hogy min töpreng, mert an csana i igény eve e eve i Isztin Péter példáját követte a I kezébe nyomtak egy nyilatkozatot, eredményt érték el. , 10 holdas Brindás György, s több j mondván: A cseplés után az egyéni gaz- j más egyéni paraszt. Számuk a dák eleinte el sem akarták hin- I hét elején már meghaladta az ni, hogy a Kossuth TSZCS tag-1 ötvenet. A szövetkezet tagsága | Sándor is egyre nyújtogatta a I nyakát — hogyan lehetne -egy be- j lépési nyilatkozatot kézbe venni, s azt aláírva Simonka György, a beszédből. Adjátok szövetkezet elnöke elé juttatni. A A tavalyinál nagyobb ütemben folyik a talajerő-utánpótlás a megyében Békés megyében a tavalyinál is nagyobb lendülettel folyik a földek talajerejének pótlása. A múlt évben sikerült a termőterületek mintegy ötödét megtrá- gvázni, amely jelentőse« elősegítette az idei jó- termést. Most az összes fellelhető istállólrá- gyát szét akarják szórni a földeken, külön brigádok kutatják az eddig ismeretlen trágyatelepeket, megvizsgálják az udvarokat és a talált trágyát kihordják a földekre. 1 A' “talaj termékenyebbé tételében ^sfigít a honvédség is, a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére ajánlotta fel istállótrágya készletét. A megye gépállomásai most valamennyi nélkülözhető vontatójukkal a trágya kihordásában segédkeznek, eddig 12 000 holdra valót hordtak ki a termelőszövetkezetek földjeire. A tavalyival szemben most gondosan ügyelnek a helyes munkára is, a mezőbe- rényi Előre és Petőfi 'és a gyulavári termelőszövetkezetek egy nap annyi trágyát szórnak szét, amelyet másnap már bele is szánthatnak a talajba. Nagy lendülettel indult meg a trágyázás a* egyénileg dolgozó parasztok földjein is. Újkígyóson pl. három gépállomás vontatói hordják az egyéni gazdák trágyáját és Kunágotán is minden segítséget megkapnak az egyéni dolgozó parasztok földjeik termékenyebbé tételéhez. — Ha úgy gondolod... — De mennyire... — Ezt nem a szája mondta, hanem az izgalomtól hevülő arca árulta el. Még ketten cselekedtek hozzá hasonlóan, úgyhogy a közgyűlés az eredeti 56 helyett 59 egyéni paraszt felvételét tárgyalta. Kifogás nem volt, így valamennyit felvették. Hamarjában tennivalója is akadt a megnövekedett tagságnak — a földrendezés. — A 128 darabon nehéz lesz a nagyüzemi gazdálkodás — tette szóvá a szövetkezet elnöke, s javasolta: — Kérjük meg a földművelésügyi miniszter elvtársat, hogy engedélyezze a tagosítást. Javaslatát a tagság egyhangúan elfogadta. Bizonyára a kérés is teljesítve lesz, s a Kossuth TSZCS tagjai eredményesebben haladnak majd a jobb jövő felé vezető úton. — Baráth — Képek az Orszcágos Mezőgazdasági Kiállííásrói Országunk mezőgazdaságának kicsinyített mását, szövetkezeti gazdaságaink erejét, tagjainak szépülő életét, dolgozó parasztjaink szorgalmas munkáját láthatjuk, tanulmányozhatjuk a kiállításon. Megyénk, hozzávetőleges számítás szerint, a növénytermesztési díjaknak több mint 17. százalékát, az állattenyésztési dijaknak közel húsz százalékát hozza el. Nem lekicsiny- lendő eredmény ez a 18 megye között. Megyénk dolgozóinak lelkes munkája van emögött, büszke lehet rá, akinek része van benne, legyen az szövetkezeti tag, állami gazdasági dolgozó, vagy egyéni paraszt. Naponta sok ezer hazai és sok száz külföldi látogató bővíti szakismereteit, cseréli ki termelési, tenyésztési tapasztalatait az Országos Kiállításon. A német gyáripar számos korszerű, különleges munkát elvégző gépe két állított ki. Egyik ilyen az univerzál traktorra szerelt hydraulikával működő gödörásó. Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Penyigey Dénes miniszterhelyettes kíséretében a kiállított gépeket nézi. Sokat fejlődött az utóbbi években a közlekedési eszközöket gyártó iparunk. A Csepel tehergépkocsik világszerte ismertek. Ebben az évben azonban már több száz darabot kapnak abból a termelőszövetkezetek, amelyek a beadási kötelezettségeken felül minél több gabonát, húst adnak az ország ellá tására ... Szerdán renael kerékpárra kaptunk Vubik Mihály brigáclvczetővel, hogy bekarikázzuk egy kissé a sarkadi Lenin TSZ roppant birtokát. Útközben forgattam a fejein, hogy lássam, mi mindent csinálnak a földeken. Kubik elvtárs talán nálam is jobban vizsgálódott. Könnyen megállapíthat lám, azt figyelte, hogy pontosan fordul-e az egyik traktoros a vetőgéppel, a másik az ekével, s hogy egyenletesen szórják-e széjjel a fogatosok a trágyát, a mész- port. 'Időközben le-le ugrik a kerékpárról. Odaszól a takarmánykeveréket vetőknek: Figyeljétek elvtársak, hogy elvesse a gép a 100 kilót holdanként. — A szántást végző traktoristának meg: Ne szántsd el a dűlőt elvtárs, hallod-e, mert nem akarunk felborulni rajta kocsival sem mi, sem az egyéniek. Ott is megállunk egy pillanatra, ahol valóságos porfelhőt áraszt vagy tíz szekér. Kubik elvtárs magyarázza: Kétszáz vagon mész- port szórunk széjjel a földeken. Mészszegény ez a tábla, helyenként két vagon kell holdjára. — Mennénk tovább éppen, de szemközt jön egy javakorabeli egyéni gazda, s leszáll a tökkel rakott szekérről: Megállj egy percre, Mihály. Mondjad csak, lesz-e tagosítás nálatok az idén? Tudni akarom mihez tartsam magam, mert szántani akarok, aztán vetni az őszi árpát. — Szánthat nyugodtan, mi is szántunk, sőt trágyázunk is. S I Egy nap alatt öt tagot szervezett be Argyelán Magda, a sarkadi Lenin TSZ DISZ-titkára ^ ha rendezzük a földet — mert úgy néz ki, hogy rendezzük, hiszen sok a belépő hozzánk is, meg a többi tsz-be is — akkor szántás helyébe szántást, vagy szántási díjat kap. Feltéve, ha nem lép be. Gondolja meg, ahogy korábban is mondottam, nyitva a kapu s jól jár, ha közénk áll. i lovait nagy A gazda meglegyinti | elgondolkozva. Mi is beletapo- sunk a pedálba s a térés hagymaföldön fékezünk le. Hagymaszedő lányok vidám dala lebeg a kukoricások felett. A hagymaszedők serénykedését nagy hagymacsomók jelzik. — Jól fizet ez is — szól Kubik elvtárs. — Tizenkilenc holdat vetettünk belőle. 100—120 mázsát ad holdja. Jó summát hoz, 240 forintot mázsánként. — Halljátok kislányok, egy darabot se hagyjatok széjjel belőle — ez a csicsergő, nótás- kedvfi fiataloknak szól. — Ez a szedetlen porció kié? — kérdezi szokott rövidséggel és lágysággal, mintha az ő vére volna mind a sok lány é6 fiú, aki ott szorgoskodik. — A Dobiéké — mondják kórusban. — Hát amott ld szedi zsákba? — Argyelán Magda. — ö a DISZ-titkár — egészíti ki Kubik elvtárs felém fordulva. — Vasárnap viszolygott az agitá- ciótól. Azt mondta: hogyan menjen ő ismeretlen emberekhez. Aztán elment és öt új tagot szervezett be. — Ilyen rendezett gazdaságba, ilyen jövedelemhez nem is csoda — szökkent ki belőlem az eddig látottak feletti elismerés. — Nem ide lépett mind — mondja, miközben két elmaradt h.'^rymát dob a csomóba. — Magda majd megmondja, hogy hova iratkoztak. csak leI Mondja ie az gyen ald hallgassa. Ott kezdi, hogy édes* anyja már régen tagja a Lenin TSZ-nek. ö sokáig a kendergyárban dolgozott, ott is DISZ-titkár volt. Az újságokból sokat olvasott, aztán az elvtársaktól is sokat hallott a mezőgazdaság és a termelőszövetkezet fejlesztéséről. De legtöbbet talán édesanyjától. Addig-addig magyarázta, hogy segíteni kell a szövetkezetét, míg május derekán otthagyta a kendergyárat!, s belépett. Eleinte nem jól érezte magát, mert csak öt DISZ-tag volt a tsz-ben. Ráadásul belépése Után egy hónapra titkárnak választották. De aztán segítették a DISZ-t az idős elvtársak is, még szerepet is vállaltak egy kiválasztott vígjátékban. Most már 30-nál is több a diszisták száma. Nemsokára 25 résztvevővel indul meg a Petőfi-kör. A fiúk most kaptak új röplabda- felizerelést, a lányok is kapnak majd. öt porció hagyma árát a tsz az üzemi DlSZ-szervezetnek adja (kb. 3000 forint). — Szóval, őröm itt dolgozni — zárja le a szóáradatot. — S az új tajK>k, miket mondott nekik, hogy beléptek? — Azt, amit eddig elmondtam, meg azt, hogy az én munkaegységeim száma november 1-ig fölözi >a 200-at. Az édesanyámé pedig megközelíti. Megélünk belőle rendesen, bár heten vagyunk s csak ketten dolgozunk. Édesapám nem él, a testvéreim meg kicsinyek még. — Aztán kik léptek be?- »e ».r- we. típusba mennek. Végül ők is a Lenin TSZ-be iratkoztak mind a ketten. Molnár Sándor az Üj Barázda TSZCS-be, Nagy Erzsébet pedig a Dózsa TSZ-be lépett, miután beszélgettünk velük. Majd elfelejtettem, hogy együtt agitáltam Bondár Gábor elvtárssal. — Szóval öt új tag lett a húzó- dozásból. — Ezekhez szívesen mentem, mert ismerősök voltak. Azóta is beszélgettem már Szilágyi Juliskával., meg egy ismerős fiúval. Gondolkoznak rajta és igencsak beiratkoznak. A fiú nehezebben, de majd meggyőzöm... — Csak nem...? — Dehogy — fordítja el a fejét kissé elpirulva a gyanúsítás miatt —, csak azért, mert úgy láttam, hogy mostanában több lány és asszony lépett be. Szűk ség van itt minél több férfiemberre is... — De méji mennyire | Először is Balogh Ilona. Nem egykönnyen ment, mert az édesanyja hallani sem akart róla. Azt mondotta, hogy ők már voltak szövetkezetben és majd meghaltak 'éhen. Ehhez hasonlókat vetett ellen. De én sem hagy tam magam, s miután mindent elmondtam, amit Judtam, az anyja nem birt Hússal. Azt mondta, ő keresni akar és úgy élni, szórakozni, mint mi. Széplaki Káro- lyék is azt mondották eleinte, hogy szó sem lehet belépésükről. Aztán azt mondották, hogy I. — hagyom helyben, s keresni kezdem Kubik elvtársat, de az már amott van, öllel kimér egy holdat a nagy táblából s ellenőrzi, hogy elszórta-e a gép az egy mázsa takarmánykeverékmagot. Nagy itt a pontosság. — A földeken terül a trágya, a mész- por, a dübörgő traktor után mély barázdákat fordít a kettős eke. Jó az előkészület, nem csalódnak az új belépők; Balogh Ilona, Széplaki Károly és a többiek, — jövőre jó termésre, jó jövedelemre számíthatnak. Kukk ^