Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-09 / 212. szám

1955. szeptember 9., péntek MihauatőU Hifit Elsősorban a isz-tagokon múlik / A dombegyházi határban 4548 holdnyi területen már az új gaz­dálkodási forma, a nagyüzemi gazdálkodás hódított teret. A 4548 holdból 1282 hold az állami gaz­dasághoz, a fennmaradó terület három tsz és három termelőszö­vetkezeti csoport között oszlik meg. Végeredményben a község határához tartozó földterület 58.1 százalékán eresztett gyökeret a közös gazdálkodás. Az utóbbi hetekben, de napok­ban is harcba indultak a község kommunistái, tsz-tagjai, hogy meggyőzzék a kívüállókat a szövetkezeti élet előnyéről, meg­magyarázzák, milyen lehetősége­ket kínál a közös minden becsü­letes* szorgalmas ember számára. Sokan hallgatnak a meggyőző, a kétségeket eloszlató szavakra és határozzák el, hogy az új utat vá­lasztják. I Két héttel ezelőtt megalakult a , Viharsarok I-es típusú termelő- i I szövetkezeti csoport, amelyben 12 család, 50 kát. holdon kezdi meg ! a közös munkát. A csoport elnö­ke Kerék Ágoston 9 holdas kö­zépparaszt, a községi tanács vég­rehajtó bizottságának elnökhe- : lyettese, aki tevékeny szervezője volt a tszcs megalakításának. Ugyancsak ebbe a csoportba lé- 1 pett be a községi tanács VB-tit- j kára, Kiss István is. A két példa szemléltetően bizonyítja, hogy a községi tanács dolgozói nemcsak beszélnek, de cselekedetükkel pél­dát is mutatnak. Több középpa­raszt is érdeklődéssel figyeli a csoportot, mint például Sztan- váczki Antal, Isztin Béla, akik mindketten az 1953-ban feloszlott i Uj Élet tagjai voltaki Szeptember 3-án megalakult a Vörös Hajnal TSZ a Valkó-telepen, amelynek már ed- [ — köztük több vezetőségi tag — dig húsz tagja van, köztük olyan arra a helytelen álláspontra he­megbecsült gazdálkodók, mintVe- lyezkedett, hogy „elegen vagyunk szeli József és Szabó József 5—5 már, minek vegyünk fel új tago- holdas parasztok. j kát“. A községi pártbizottság rá­mutatott arra, hogy ez helytelen Az új tsz, illetve termeloszö-1 magatartás> nem szabad bezárni vetkezeti csoport r Vett a meg- az ajtbt az bj belépők előtt, mert lévők is szinte ne a gyarapod- | a befelé fordulás árt a szövetke- nak új belépőkkel. A legutóbb /et további fejlödésének. A szö- az Előre I-es típusú tszcs-be ki- j vetkezetben már nem nézik rossz mc tagot vettek fel, akik 38 hol- szemmel az üj belépőket. A múlt iát vittek a közösbe. Az Előre | hét szombatjan a tsz-tagok köz­tag,a, a munkában rs példát mu- : gyűlésén nyolc üj tagot vettek tatnak a többi szövetkezetnek. Jól haladnak a répaszedéssel, trágyá­zással és a mélyszántással. fel a szövetkezetbe. Az említett példák igazolják, Uj tagokkal gyarapodott a Pe- ho^ Dombegyházán sem állt meg tőfi Termelőszövetkezet is. A tsz- j a fejlődés, nincs olyan nap, hogy ben egy ideig a tagok egy része í ne lépne be valaki a tsz-be. A népnevelők naponta felkeresik az egyénieket, hogy megkönnyítsék az elhatáro- ! zásukat. Ez ugyan nemcsak ab­ból áll, hogy megmagyarázzák a kívülállóknak, hogy mit várhat- ■ nak a szövetkezettől, hanem ab­ból is, hogy több 1 'en néze­tet eloszlatnak, sok .ésre vála­szolnak. Leleményességet, rugal­masságot kíván ez a feladat a ípnevelőktől. Például az agitá­ció során több ellenvetéssel ta­lálkoztak, amit az ellenséges ele- ek terjesztettek az egyénileg dolgozó parasztok között. Több egyénileg dolgozó paraszt, ami- ; kor a népnevelők elbeszélgettek vele és arra kérték, hogy lépjen be ß csoportba, azzal válaszolt, ! hogy „nem akarok én cseléd len- ni“, vagy pedig „mindennap nem ‘ akarok dolgozni“. Persze, a nép­nevelők — akiknek többsége ma­ga is tsz-tag — fején találta a szöget, amikor a következőképpen válaszolt az ellenvetésre. — Mondja csak, szomszéd, volt- e ilyen keresete és módja a múlt­ban a cselédnek, akihez most min­ket hasonlít. Talán azért vagyunk- e cselédek, mert saját földünket műveljük, nem úgy, mint a múlt­ban, amikor a földbirtokosoknak robotoltunk látástól-vakulásig. Ott tényleg cselédek voltunk, mert nem volt beleszólásunk semmibe, nem úgy, mint a szövetkezetben, ahol saját magunk intézzük saját sorsunkat. Régebben valóban csak a munka volt a miénk, meg a sovány kereset, amit tíz kör­münkkel összekapartunk. És azt mondja, hogy nem akar minden­nap dolgozni. Most tán nem dol­gozik-e mindennap, ha meg akar élni? Csak azt elfelejtette már, hogy még vasárnap is aratott, ha azt akarta, hogy ne peregjen el a búzája. Tsz-tagok az első sorokban A tsz-ek közül a Petőfiből vesznek legtöbben részt az agi- tációban, mintegy huszonötén rendszeresen végeznek népnevelő­munkát, amivel a párt bízta meg őket. A Békeharcos TSZ tagjai közül többen szabad idejükben ellátogatnak az egyéniekhez, har­colnak a tsz továbbfejlesztéséért és azért, hogy meggyőző szavuk nyomán minél többen rálépjenek az új útra. Igen jó kezdeménye­zésnek bizonyultak Dombegyhá­zán a kisgyűlések, amelyeken a népnevelők beszélgetnek az egyé­niekkel, ismertetik a szövetkeze­tek eredményeit és elmondják, hogyan változott meg életük a tsz-ben. Az érdeklődőknek el­mondják, hogy szorgalmas mun­kával egy-egy tsz-tag keresete jóval felülmúlja a kívülállók jö­vedelmét. Nem egy kisgyűlés végződött azzal, hogy a jelen­lévő egyéniekből többen foglal­kozni kezdtek a dologgal, míg végül is aláírták a belépési nyi­latkozatot. Most, amikor Dombegyházán a szövetkezeti község büszke cí­méért folyik a harc, minden tsz- tagnak részt kell vállalnia a nép- nevelésből, hiszen elsősorban ők tehetnek legtöbbet az egyéniek megnyeréséért, az ő szavukra ad­nak legtöbbet. Sok még a tenni­való. A sikert és az eredménye­ket nem adják ingyen, azokért kemény munkával, az ügy iránti odaadással kell munkálkodni. Ha minden kommunista, minden tsz- tag szívvel-lélekkel lát munká­hoz, akkor bízhatnak abban, hogy a szövetkezeti község nemcsak terv marad, hanem valóság lesz és ez elsősorban a tsz-tagokon múlik! Podina Péter Virágszirmok szén helyett Időszakos a növényolaj-gyártás, a nyári hónapokban szünetel a termelés. Ilyenkor a karbantartást végzik. Orosházán is készülnek az új idényre, hiszen hamarosan szü­retelik az alapanyagot, a napra­forgót. Tizennégy újítást vezet­tek be, hagy az üzemeléskor gyorsabban, jobb olajat készít­hessenek. Az új technika alkalmazása ns.gy változásokat hoz — mondja beszélgetés közben Balogh Ernő műszaki vezető. Mennyi minden van ebben a néhány fukar szó­ban! Ha végig járod az üzemet, nyomban láthatod, hogy egyálta­lán nem tartják lehetetlennek a technika továbbfejlesztését. Egy új automatamérleget kap­tak a Hódmezővásárhelyi Mér­leggyárból, ezzel az összes beér­kezett magot megmérhetik és csak azután kerül a magtisztítóba. Ez év nyarán, a karbantartás idején Balogh Ernő, Wéber Ist­ván, Takács Ferenc rájöttek ar­ra, hogy nem használják ki meg­felelően a gépeket, s emiatt let­tek másodikok a vállalat hat te­lepe közül. A minőség sem tvolt kielégítő, mert nem volt magszá­rítójuk. Az Élelmiszeripari Gép­javító Vállalt csak 1956 júniusára készíti el a megrendelt magszárí­tót, — Mi lenne, ha mi készítenénk egy magszárítőt? — jutott eszük­be és megbeszélték, hogyan csi­nálhatnak egy régi pörkölőbői új szárítóberendezést. Meg is csinál­ták, s a néhány nappal ezelőtti, kétnapos üzemi főpróbán sikere­sen vizsgázott. A hat méter magas inagszáritó beállításával — előze­tes számítások alapján — 60 ezer forinttal csökken az . önköltség, ezenkívül kevesebb magból több olajat nyernek. A múlt évben na­ponta száznyolcvan kilogramm olajat nyertek a tervezett meny- nyiségen felül — Békésen ennek kétszeresét —, most ők is méltó versenytársai akarnak lenni a társtelepnek. Az üzemi főpróba a jó karban­tartásról tanúskodott, csupán az egyik haj aló gép „rázott“ nagyobb fordulatszám esetén. Szétszerel­ték és hétfőn Horváth Gusztáv, Fejős József lakatosok, Mikó La­jos elvtárssal már javították. Az új technológiának megfelelő sorrendben helyezték el a gépe­ket, mivel időközben a beadott újításokat is figyelembe vették. Volt belőle bőven. Bevezették Szé­kács Pál statisztikus elvtárs újí­tását is. Javasolta, hogy az eddig szemétbe dobott virágszirmokat használják tüzelésre. Három má­zsa tüzelőanyagot takaríthatnak meg. Ez nem tűnik nagynak, de sokra megy üzemeléskor. Az elő- tüzelő-berendezés alkalmazását is ő javasolta, amivel újabb 2—3 mázsa tüzelőanyag-megtakarítást érnek el naponta. A bevezetett tizennégy újitás évi megtakarítása előzetes számí­tások alapján, több mint százezer forint. És ami a legfontosabb, nyugodtan kezdhetik meg a ter­melést, amikor az első naprafor­gómag szállítmányok megérkez­nek az üzembe *■- N — K fémek nagy versenytársa — a műanyag Tudósítás az NDK budapesti kiállításáról Mondanivalójában rendkívül érdekes, tartalmában újszerű ki­állítás nyílt meg az Építők Rózsa Ferenc Kultúrtermében, amely a műanyaggyártás, felhasználás, és a gyártás során előállított több száz féle tárgyakat mutat be. A kiállítás első része a mű­anyagféleségeket ismerteti. Fa­litáblán mutatják be az NDK- ban gyártott műanyagcsoporto­kat, származékokat. A kiállított tárgyak azt doku­mentálják, hogy a műanyagokban a kémia nem pótanyagokat, ha- Dem teljes értékű új anyagokat teremtett olyan tulajdonságokkal, amelyek sokszor felül is múlják régebbi nyersanyagaink tulajdon­ságait. így például a szövőgépek csapágyperselyét, amelyet addig bronzból, vagy kcményacélból készítették, most poliamid nevű anyagból készítik. Háromszáz­órás próbajáratás után a bronz persely felülete sérült volt, a poliamid persely változatlan fe­lületű maradt. A mozdonyoknál használt műanyag perselyek élet­tartama tízszer akkora, mint a bronzé. Bemutatásra került, hogy mi­lyen műanyagokból milyen tár­gyakat gyártanak a faiparban, gépgyártásban, közlekedési esz­közön, a mechanikában, a fi­nommechanikában és elektrotech­nikában. Ismertetik továbbá, ho­gyan nő egyre jobban a műanya­gok jelentősége, nagy ellenálló- képességük, könnyű voltuk és ne­hezen éghetőségük következtében a hajóépítésben és a halászatban. Több száz fajta használati eszköz, műszer mutatja azt is, hogy ho­gyan találta meg a műanyagok­ban a gyógyászat a maga anya­gait, amelyek alkalmasak arra, hogy szenvedő embereken segít­senek. A kiállítást naponta nagy tömegek tekintik meg. (Szikora András.) MNDSZ-asszonyok írják Jónás Jánosné köröstarcsai ep­reskerti lakos 10 mázsa búzabe­adási kötelezettségének a cséplő­géptől tett eleget. Szabadfelvá- sárlású búzát 1730 kg-ot adott át államunknak. Baromfi- és to­jásbeadását még júliusban teljesí- tetffe. Hízottsertés-beadását októ­ber 30 helyett előbb teljesíti. Kincses Mihályné okányi egyé­nileg dolgozó parasztasszony 17 mázsa szabadfelvásárlású búzát adott át az államnak. Az érte ka­pott pénzből az adót fizette be először, a megmaradt összegből bevezetette a villanyt, férjének, fiának ruhát, csizmát vett. Hízó­ból egész évre teljesítette beadási kötelezettségét, tojásból és barom­fiból már novemberig beadta a köteléző mennyiséget. B. Nagy Jánosné okányi lakos, tszcs-tag. Tizenkét hold földje van. 1732 kg szabadfelvásárlású gabo­nát vitt be az átvevőhelyre. A pénzből évi adóját befizette. A fennmaradt pénzből házatáját ho­zatja rendbe. A fogyasztók véleményét is figyelembe veszik A közszükségleti cikkeket élö-^1 állító Szarvasi Háziipari Szövet­kezet mind többet vesz részt ki­állításokon, figyelemmel kíséri a mindennapi kereskedelemben a vásárlók véleményét. Gyakorlat­tá vált a fogyasztókkal való köz­vetlen érintkezés, mert egy eláru­sító helyet építenek Budapesten, a tató KTSZ igen jó minőségben festi meg a hozzájuk küldött áru­kat. így a jó minőségű cikkféle­ségeinket szívesen vásárolják. Nem lehet tehát csodálkozni, ha valaki félórákig töpreng sátraik előtt és nem tudja mit válasszon magának, családjának. A kardi­gán is tetszik, a kuligán is, no meg Nagy-Vásárcsarnokban, ahol mar a népművészeti hímzéssel díszí­megkezdték az árusítást, egyelő­re fazekas árukból. tett bébi-játszók, s egyebek. Öt- vénén foglalkoznak hímzéssel. Vincze Ferencné tervezi a mintá­kat, Oszterland Béláné pedig irá­nyítja a szabást. Nagyon helyesen, arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a mun­kás jobban dolgozik, ha megtud­ja; miként vélekednek munkájá­ról a vevők, A szarvasi piacon is árusítanak. Ennek a részlegnek, százezer forintot is meger a rak- j _ _ . . ’ _ tárkészlete. Bőven válogathatnak tehát a helyi lakosok a piacon. Háromszáz és egy öt évvel ezelőtt húszán kezdték I már háromszázan vannak. Bocsá­nat, háromszázegyen' és lényege­sen nagyobb forgalmat bonyolíta­nak le, mint a hasonló létszámú szövetkezetek, mert jobb a mun­kafegyelem, s jobb árut gyárta­nak. Szabó Lórántné ötlete alap­ján egy gyapjú csipkeruhát is ké- . , szitettek az egyik budapesti kiál­Ennél könnyebbet is er ez- , jftásra, ami ezer munkaóra alatt hettek volna mosolyodik el —, kdszbjj ei a szakértők vélemé­— Mit gyártanak a szövetkezet­ben? — érdeklődtünk a szövetke­zet elnökétől, Szabó Lórántnétól. Fazekas árut, pulóvert, rubát fazekas cikkből 115 félét, kézi és gépi kötésű kardigánt, férfipuló­vereket, gyermek-mackókat. A harmadik negyedév első két hó­napjában többek között készítet­tünk 2000 hímzett bébikötényt, 1000 hímzett flanell-ruhát, 600 bébi-játszót. Ebben a hónapban sok egyéb más áru mellett további 1000 iskola-kötényt készítünk, amihez az anyagot is mi készítjük. nye alapján, a brüsszeli és a ve­lencei csipkével egyenrangú. A szövetkezetben nagyon • sok hasznos dolgot készítenek, de nem tudják, miért kellett egy rendelet­tel eltiltani, hogy a nagy- és kis­kereskedelmi vállalatok ne vásá­rolhassanak tőlük. Valóban nem tudni, mi lehetett az oka, hogy ilyen „kegyvesztettek“ lettek, ami­kor a vevők egymásután érdek­Nem feledkezhetünk meg arról j lödnek cikkeik iránt és amibő] sem, hogy a Tótkomlós! Szolgál- > egyre többet készítenek: — LÉGIFORGALMI tárgyalá­sok indultak Budapesten a Né­met Demokratikus Köztársaság és | Magyarország között. A tárgyalá­sok lefolytatására Budapestre ér­kezett Arthur Pieck, a Deutsche Lufthansa vezérigazgatója és | Siegfried Bock, az NDK külügy­minisztériumának osztályvezetője, — MA DÉLUTÁN négy órakor nyitják meg Budapesten, a XI. kerületi Uttörőházban az ifjú ter­mészetkutatók második országos kiállítását; Vasárnap délelőtt S órakor pedig a DISZ Központi Ve­zetőségének «-zékházában az ifjú természetkutatók és kiváló ka­lászgyűjtők negyedik országos ta­lálkozója lesz megrendezve:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents