Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-07 / 210. szám

1955. fexeptembér 7., szerda

Hogyan értünk el 4200 holdon 17 mázsás búzatermést?

t/iUaisa wU Hifit

3I— -----;----; ' I augusztus

1 Gazdasagunk | végén u_

jczte be a kalászosok cséplését. Az eredmény azt bizonyítja, hogy «ikerült olyan termést elérni mindegyik kalászos növényünkből, amilyen az elmúlt 10 évben nem volt. őszi árpából 19,81, őszi búzából 17,6, tavaszi árpából 13,93, zabból 14.2 mázsás holdankénti hozamot takarítottunk be. Mindezt nem kis területen termeltük, hiszen csupán őszi búza vetésterületünk 4200 bold volt. Ezzel a terméseredményünkkel tervünket túlteljesítettük. Búzából például 190 vagonnal termeltünk többet.

Gazdaságiink ebben az évben ünnepli fennállásának 170-ik évfordulóját. Erre az évfordulóra már egy éve készülünk. Tavaly augusztusban született meg az a gondolat, hogy a jubileumi évben kimagasló terméseredményeket érjünk el. Ismerjük talajaink termőképességét, tanulmányoztuk gazdaságunk 169 éves történetében elért terméshozamodat s úgy határoztunk, hogy az 1955-ös évre célul tűzzük búzából a hóinkén! i 17 mázsás termést.

rendkívül me| lászosok őszi bokrosodását jobban elősegíti.

a vetőmag mennyiségét, a vetés módját

I iizuiaii

határoztuk meg. Megvizsgáltuk a vetőmaglakait s csak a megfelelő tisztaságú és csírázóképességű vetőmagvakat engedtük elvetni és figyelembe vettük talajaink nitrogéntartalmát is. Október 10— 25 között vetettünk. Egysoros vetést alkalmaztunk. A mi talajainknál ugyanis az a veszély, hogy a vetés túl buján fejlődik.

Meghatároztuk a szükséges mi- trágyamennyiséget és a növény- ápolással kapcsolatos feladatokat is. Ez természetesen táblánként változott, átlagban 125 kiló foszfor-műtrágyát szórtunk ki vetéskor. A vetésnél különös gondot fordítottunk a minőségre, az idősebb, tapasztaltabb dolgozókat választottuk ki erre a munkára. Pártszervezetünk külön párt megbízatásként adta számukra a minőségi vetési munkát.

~j hevonáA szakemberek

Ez az elhatározás

rész volt, hiszen 1945 óta legmagasabb termésünk 13,6 mázsás volt, s a múlt évben csupán 8 mázsás termést értünk el.

Tervünk valóraváltását azzal kezdtük, hogy a gazdaság növénytermelési szakembereivel kidolgoztuk a búzatermelés agrotechnikai tervéit, amelyben részletesen meghatároztuk a szükséges' tennivalókat. Kijelöltük azokat a táblákat, ahová búzát vetünk. Biztosítottuk, hogy búzánk 80 százaléka jó elővetemény után kerüljön a földbe. Megbeszéltük a talajelőkészítés módját is. A i rabbi évek tapasztalatai alapján úgy döntöttünk, hogy az őszi búza nagy része alá — ahol az ővetemény olyan volt — tárcsával készítjük elő a talajt. A tárcsás talajelőkészítés erőteljesebb talajéletet biztosít és a kaJ sával elkészített tervet a gazdaság pártvégrehajtóbizottsága elé terjesztet tűk, pártaktíva-ér tekezle! en

vitattuk meg. Utána az egész tervet taggyűlésen, termelési értekezleten is megvitatták a dolgozók. így a 17 mázsás búzatermés! célkitűzés nemcsak a vezetőség, hanem az összes dolgozók célkitűzése lett.

Kora tavasszal túl bujának találtunk vetéseinket, ezért több irányban megfogasoltuk. Búzáink ..tavasza ápolásaként a gyomirtást is elvégeztük, három ezér ’ holdott' pedig repülőgéppel vegyszeres gyomirtást végeztünk.

Mi azt a következtetést vontuk le az idei tapasztalatokból, hogy a magas termés elérésének döntő feltétele a jó munka. Ezért úgy határoztunk, hogy az idén is úgy készítjük elő az őszi búza alá a magágyat, hogy jövőre is 17 mázsás átlagtermést érjünk el.

Keserű János igazgató,

Mezőhegyesi Állami Gazdaság.

Ezernyi látnivaló

Egy évvel ezelőtt mindazok, akik megnézték az Országos Mezőgazdasági Kiállítást, azzal a gondolattal tértek haza — ennél szebbnek el sem képzelhető mezőgazdaságunk seregszemléje. Érthető, hogy az idei kiállítást egyre fokozódó érdeklődés előzte meg. Nemcsak azok várták lázas izgalommal szeptember 3-át, akik tavaly gyönyörködtek a kiállított gépek, állatok és termények sokaságában, hanem — a számtalan elbeszélés alapján — mások is. A múlt évben a sarkadi Lenin Termelőszövetkezetből csak né- hányan mentek fel a budapesti kiállításra. Az idén valamennyien megtekintik. Laurinyecz Pál, békéscsabai egyéni paraszt a tavalyi mezőgazdasági kiállítást mások elmondásából ismeri, s már hónapok óta készült, hogy a mostanit megtekintse. Fel utazott Budapestre, mégpedig a négyezer Békés megyei ember között, akik az első két napon gyönyörködtek az Országos Mezőgazdasági Kiállításban.

A méreteiben, szépségében és gazdagságában az összes eddigit felülmúló kiállítás mindenkit csodálatba ejt. Azokat is, akik csak most gyönyörködnek benne először. De hiszen ez érthető is.

A főbejáraton belépve, minteg, tündéid álom terül a látogató elé zászlóerdejével, művészi építményeivel, szép parkírozásával a kiállítás-város. S a nézőben egyre nagyobb a megilletődés, amikor a magyar mezőgazdasági gépgyártás remekeit — a TD-413 lánctalpas Diesel-traktort, az M-25 Universál-traktort, a pelyvafúvóval, ráfüggesztett szalmagyűjtő kocsival ellátott AC-400 arató-cséplőgépet, állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyéni parasztjaink gyönyörű állatait és kiváló terményeit szemléli.

Széttéphetetlen az ipar és a mezőgazdaság összefonódása. — Szinte minden látogatónak ez az é)-zése, ha naphosszat bolyongva a kiállítás területét elhagyja. S a kiállítás a nagyüzemi gazdálkodás fölényét is kifejezésre juttatja minden néző előtt. Az egyedüli helyes utat minden dolgozó paraszt számára, amelyen járva az a számtalan megcsodált gép segíti majd az eddigi nehéz paraszti munkát...

Mindezt végignézni feledhetetlen emléke marad falusi, városi dolgozónak egyaránt. Szerencsések azok, akik már látták.

István Pál a kiállításon

Mezőhegyesen, a felszabadulás előli több mint egy évszázadon át jóformán csak a lótenyésztéssel törődtek. Az állattenyésztés hazánkban legfontosabb ágát — a szarvasmarhatenyésztést — elhanyagolták. A felszabadulás Mán voltak, ak'k ezt a régi. rossz hagyományt kívánták folytatni és a gazdaság szarvas- marhatmyés ztését irányító István Pálnak kezdetben sok nehézséget klUtt

leküzdenic. De fáradozása sikerrel járt, •s István Pál ma már a legszebb eredményekről számolhat be.

— Százharminc bikát adunk évente az ország szarvasmarhaállományának javítására — mondja. — Erre a kiállítási a 21 bikát, 18 tehenet és 13 üszőt hoztunk fel, de örömmel mondhatom el, hogy nehéz volt a választás. A tavaly díjat nyert állatokat az idén már el sem hoztuk.

— Azok a látogatók, akik megcsodálják »Alarm«-unk szép testalkatát, lehet, hogy ráismernek a tavalyi 6-os istállóban ál ó kk, p ros bikaborjúnkra, amely egy évvel ezelőtt a kiállítás dédelgetett kedvence volt. Most ismét felhoztunk két bikaborjút és remélem, jövőre a »Plcnct 759« ér majd el nagy sikereket. -»Alarm« p -dig, miután hazavisszük, a mestersé- g s termékenyítőállomásunkra k rül.

HÍREK

— Biharugrán falunapot tartott

vasárnap a sarkadi járási DISZ- bizottsag. A járás termelőszövetkezeteinek kiválóan dolgozó fiataljait külön gépkocsikkal vitték a délután kezdődő sportrendezvényekre. Este a kultúrotthon helyiségében Pribojszki Magda, a Varsóban nagy sikerrel szerepelt békéscsabai Balassi DlSZ-együt- tes tánckarának tagja a VIT-en szerzett élményeiről számolt be a járás példamutató fiataljainak.

— Fábri Zoltán rendező megkezdte a Körhinta című új magyar film forgatását. A főbb szerepeket Sós Imre, Törőcsik Marianne, Szirtes Adám, Kiss Manyi és Barsi Béla Kossuth-díjae művész játsszák.

— ÜJT1PUSÜ kerékpár dinamó sorozatgyártását kezdték meg a napokban a Telefongyár dolgozói. Az új dinamó szemre is tetszetős, ezenkívül kis sebességnél is nagy fényt szolgáltat és túl gyors hajtásnál a feszültséget önműködően korlátozza. A kerékpárdinaraö rövidesen az üzletekbe kerül.

— Okány község szeptember 1-én száz százalékra teljesítette III. negyedévi adófizetési tervét. (Lipták Károly)

— A szabadgabona értékesítése után a Csorvási Földmű vessző vetkezet boltjában rohamosan emelkedett a forgalom. Főleg a tsz-ta- gok vásárolnak. A Szabadsás TSZ-ben például kilenc tag vásárolt zománctűzhelyet. Priskin Jánosnak, a Vörös Október egyik szorgalmas tagjának a felesége 400 forint értéket vásárolt a ruházati boltban. Sutyák Mihályné, az Uj Élet tagja két és félezer forintért vásárolt ruhaneműt.

— AZ INDIAI kormány azt tervezi, hogy valamennyi fontos Indiai buddhista központban megün- neplik jövő év májusában Buddha születésének 2500. évfordulóját.

— Illyés Gyula verseinek francia nyelvű gyűjteményes kiadása októberben jelenik meg Párizsban. A körülbelül 70 verset tartalmazó kötet a költő fejlődését matatja be 1924-től 1955-ig.

FI LMBÍRAI.AT

» W*» *1^ Wf»

I*r‘*^**^**r'V**M*t‘SI^¥*^*é

Pármai kolostor

EGY VILÁGIRODALMI viszonylatban 5 klasszikus mü színpadra, vagy filmre aló vitelénél mindig óriási a tét: csor- ítatlanul kell megeleveníteni azt, amit a nü alkotója írott szavakba öntött. Ha z nem sikerű ' r— ha a dráma, vagy ilmalkotás nem éri el a feldolgozott re- ;ény keltette hatásokat —, sok-sok mun- a kárba vész, mert millió és millió, mönféle nyelvet beszélő ember csak az- al egyenértékű alkotást fogad el, ame* j'et írásban már megismert és szívébe árt.

A Pármai kolostor vizsgálatánál is az z első, amit számon kérünk a fimtől: ábrice del Dongo csodálatosan szép, romantikus szerelmi történetét látjuk-e vi- zont a fehér vásznon és úgy látjuk-e, hogy Stendhal a Pármai certozában le- -ta? Erre kérdésre várjuk legelőször a deletet. A Neue Filmwelt kritikusa, a ip egyik tavalyi számában ezzel kapcsodban a következőket jegyezte meg: Előrelátható volt, hogy mint annyi más odaírni mű, a Pármai kolostor is anya- ot szolgáltat egyszer a film számára, hristian Jaque vágott neki annak a ne- éz feladatnak, hogy a regényt átültesse

film nyelvére és vászonra vigye. Olyan iíí keletkezett, melynek Stendhal bízójára szívesen vállalná szellemi apasá- át...” A kritikus ezzel azt kívánta ki- jezni, hogy a filmet Stendhal müvéhez féltónak Ítéli. S igaza is van - a film [m kisebbíti a regény értékét, hanem íSvell annak népszerűségét, s felkelti a

Stendhal iránti érdeklődést azok körében is, akikhez még nem jutott el a halhatatlan író.

CSAK MOST MAR az a kérdés - hogyan s miként adja vissza a film Stendhal regényét? A forgatókönyv írói és a rendező előtt két út állt: a regény zsúfolt cselekményének és a sajátságosán stendhali pszichologizálásnak képekben való megelevenítése között kellett választani. A kettő egyesítése még egy négyórás filmben sem lett volna lehetséges. A forgatókönyv írói — Pierre Very, Pierre Jary és Christian Jaque, aki egyúttal -'a rendező is — azt az utat választották, amely látszatra egyszerűbb: a regény eseményeinek hű ábrázolására vállalkoztak. S azonnal hozzá kell tenni — sikerrel! Néhány jelenet összefüggésbeli hézagától eltekintve — ha nem is mindig olyan sorrendben, mint a könyvben — Stendhal rtagy regénytörténetét látjuk viszont a filmvásznon. Nem hiányzik annak bonyo- dalmasságából, feszültségéből, szépségéből semmi: érezzük azt a fojtott légkört, melyben a cselekmény játszódik,csodáljuk azt a határtalan nagy szerelmet, amelynek beteljesüléséért történik minden és kivívják elismerésünket az események hősei, mert szenvedélyesek, önfeláldozók, bámulatosan tiszta érzésüek, olyanok, amilyeneknek Stendhal megalkotta őket.

A romantikus, izgalmas történet a XIX. század eleji Olaszországban játszódik. Fabrice, Sanseverina hercegnő — nagynénje — házában él, aki szerelmes a fiatal, csinos fiúba. Fabric« nem viszonozza

érzelmeit, könnyelmű, léha életmódot folytat. Egy kalandja alkalmával összetűzése támad. Elfogják, s a pármai börtönbe, a hirhedt Farnese toronyba zárják. Cellájának kicsiny ablaka a börtön- igazgató lakására néz. így ismeri meg Cíéliát, az igazgató leányát. Az addig futókalandokra éhes férfi szívében igazi, mély érzés lángol fel. Hasonlóan érez a lány is, pedig még egy szót sem váltottak. Ez a szerelem, s Fabrice szökése a börtönből, áll a film középpontjában. De mellette jut hely — természetesen a történet kapcsán — a korabeli zsarnokság érzékletes bemutatására is, amely akkor F.urópa-szerte általános volt. S nem hiányzik az elnyomottak felszabadulási igényének ábrázolása sem.

A FILMNEK LEGNAGYOBB érdeme az. hogy a regény alapján tökéletes kereszt- metszetét adja a XIX. század eleji Olaszország társadalmának. Felvillanó képekben utal a nép kegyetlen elnyomására, s alapos elemzéssél bemutatja az uralkodó osztály minden típusát: a hatalmi tébolyának áldozatul esett vad zsarnokot, a fejedelmet, az eszközökben nem válogató, törtető rendőrminisztert, a hivatali életből kiábrándult miniszterelnököt, a reménytelenül szerelmes hercegnőt, akit szerencsétlen magánéletének tragikus mozzanatai elvezetnek a tirannizmus megtagadásáig, a rang után lelketlenül sóvárgó börtönigazgatót, és egy minden alávaló- ságra kész börtönőrt. Akad ezek közt becsületes ember is, gazember is, — élesen körvonalazott jellemüket sokszínűén, és kifejező érzésgazdagsággal, szemléletesen ábrázolják a szereplők. Különösen kiválik közülük Sanseverina hercegnő, akit Maria Cezarés alakít és a miniszterelnök, Mosca gróf, akit Tullio Carmlnata mutat be. Játékukra a legteljesebb átélés jellemző: Maria Cezares olyan típust formál Sanseverinából, aki szerelmének viszonzásáért a reménytelen küzdelemtől sem riad vissza és még a visszautasítás után is képes szerelméért arra az áldozatra, amelynél többet egy tiszta nő nem adhat. Mosca gróf szerepében Tullio Carminata a jellem lényegének hű kifejezésére törekszik: az élettől Sanse- verinán kívül semmi egyebet nem kaphat már s ennek elszomorító tudatában ragaszkodik hozzá, mint halálraítélt az élethez.

EZEKKEL AZ ALAKOKKAL Fabrice és Clélia romantikus szerelmének története kapcsán ismerkedünk meg. Ez a szép és tiszta szerelem a feudális zsarnokságnak válik áldozatául, mert ahhoz, hogy áttörje a szabad szárnyalás útjában álló korlátokat, túlságosan gyenge, s Ferranto Palla felkelése is — amely lehetőséget adhatna beteljesüléséhez — elbukik. A leány számára nincs más, csak a változ- tathatatlanba való belenyugvás* a fiú számára pedig a hit mákonyitól való vi- gasztalódás. Veszélyes próbaköve a filmalkotásnak a történet — lényegét tekintve — tragikus befejezésének előkészítése. Az eseményszerű feldolgozás jellegéből könnyen előidéződhetne a happy end elmaradásának megokolása. A film azonban ezzel sem marad adósunk: Clélia fogadalma és a zsarnokság visszaállítása, amelytől Fabrice ártatlanul börtönbüntetést szenvedett, s amellyel már tulajdonképpen mindketten szembenállnak — sejt- tetik, hogy nem lesz alap, melyre boldogságukat építhetnék.

Renée Faure nagyszerű alakítása teszi felejthetetlenné Cléliát, az embertelen körülmények miatt boldogtalanságra kárhoztatott börtönigazgató lányát. Meghatóan érzékelteti azt a mély és igaz szerelmet, amely erőt ad a gyenge lánynak ahhoz. hogy Fabrké-ét még a rettegett Far- ' nese toronyból is kiszabad thassa. Fabrice del Dongo-t Gerard Philipe, a már hazánkban is közismert nagy filmszínész alakítja. Játékáról a Kino filmkritikusa a következőket írta: „Fabrice alakjának megformálása rendkívüli eredményt jelent a fiatal Gerard Philipe számára, aki végtelen egyszerűséggel tárja fel hősének Jellemét. Semmi gesztus, semmi arcjáték. Teljes átélés, amelyet minimális kifejező- eszközökkel tolmácsol a művész. A közönség ámulatba esik Gerard Philipe sokrétű és pompás játékától.** Ez a legtöbb, amit művésztől kaphatunk: — magas művészi élményt a clfrázatlan egyszerűség szürke köntösében.

A RENDEZÉSNEK VANNAK MÉG különösen nagy érdemei: a színekben gazdag romantikus cselekmény realista ábrázolásában a rendező világos utat talál és megfelelő, jó arányokat. Figyelmet érdemel a fényképezés Is: a felvételek komorsága a korhűség szolgálatában áll, tartózkodik az élénkségektől. A kísérő zene az érzéshullámzások és hangulat- változások hű kifejezője.

Remélhető, hogy megyénkben a film felkelti a mozilátogatók érdeklődését Stendhal iránt,sokan előkerestetik a könyvtárakban a nagy író müveit. Maga Gerard Philipe Is azt üzente a magyar közönségnek: „Stendhal halhatatlan regényét ajánlatos elolvasni, nem elég a filmet látni. mert a film a mozgalmasságra helyezte a fősúlyt a lélektani elemzéssel szemben.’*

ÖRSI TÓTH LÁSZLÓ