Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-30 / 230. szám

1955. -«rptcmber 50., péntek

yiUai&atblc hifit

3

Sokat segít a gépállomás

Ebben az évben nemcsak a Petőfi TSZ tagjainak változott meg a véleménye a gépállomásiak munkájáról. A többi szövetkezetben is elismeréssel beszélnek róluk. Különösen az őszi betakarításban nyújtott segítségüket fogadták nagy örömmel a tsz-tagok.

— Jól jártunk, hogy nem kell kézzel húzgálnunk a répát. Csak •jó a gépállomás segítsége — mondják a békéscsabai Petőfi Termelőszövetkezet tagjai, akik pár évvel ezelőtt még úgy vélekedtek a gépállomásról, hogy az csak hátráltatja munkájukat.

A répaszedés mindig fáradságos munka volt. A gép most ettől a munkától is megszabadította az embereket. A gépállomásiak a saját készítésű két répakiemelővei

a szövetkezetek összes cukorrépájának mintegy 50 %-át tudják felszedni. A répa beszállításában pedig a vontatók segítenek sokat;

Sok gondot okozott még a szövetkezetek tagjainak a kukoricaszár vágása. A gépállomás dolgozói ebben a munkában is segítenek. Két Knotek-aratógépet, három fűkaszálót és egy szovjet kendervágót alakítottak át szárvágásra.

A napraforgó betakarítását is meggyorsítják a gépek. Két kombájn csépeli a levágott tányérokat. Az Előre TSZ-ben eddig 13 holdról takarították be ilyen mó-« don a termést. A másik gép a Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozik, ahol ugyancsak hamarosan befejezik a napraforgó cséplését..

Háromszáz mázsa kukorica értékesítésére kötöttek szerződést a csanádapácai dolgozó parasztod

Még el sem kezdték a törést Csanádapácán, s máris egyre több dolgozó paraszt köt szerződést kukorica eladására. Eddig 300 mázsára szerződtek. So- j kan a kötelező mennyiségen fe- ! lül is ajánltak fel kukoricát.

Harangozó János négy és félhol- das dolgozó paraszt négy mázsa 20 kiló helyett 13 mázsa 20 kilót ad az államnak.

| A szerződéskötésben a Haladás | TSZ tagjai haladnak az élen.

Persze ők nem kukorica, hanem

hízott sertés eladását vállaltát^ 40 sertésre kötöttek szerződést. *

Doinbegyházán is jól halad a szerződéskötés. Keresztes József 6 mázsa kukoricát már be is szállított, de amint a Termény- forgalmi Vállalat telepvezetőjének elmondta, még 4 mázsát acl el az államnak. Pál Mátyás 3 mázsa helyett 4 mázsa kukoricát visz be az átvevőtelepre, Bóka József pedig 4 mázfca 20 kilóra szerződött.

Egy nagyszerű asszony

Határidő elölt teljesítették negyedéves tervüket

Negyedévről-negyedévre jobb termelési eredményeket érnek cl a Medgyesegyházi Bőrtex KSZ- ben. Gyártmányaik és ezzel hírnevük eljut a megye minden részébe. Ebben a negyedévben is 1002 pár női goizer varrott cipőt, 650 pár férfi goizer varrott cipőt szállítottak a békéscsabai Délmagyarországi Nagykereskedelmi Vállalatnak. Ezzel \ .negyedéves tervüket e hét ele- jén teljesítették. Vállalták, hogy u hátralévő néhány nap alatt ter- - ven felül újabb 150 pár férficipőt gyártanak.

Az új negyedévet azzal kezdik meg a szövetkezetben, hogy a javítórészleg létszámát növelik, hogy az őszi idény alatt a helybeli lakosoknak a javításokat egy-két napon belül elvégezhessék. Jelenleg a efc izma fejeléseknél torlódás van, de munkások átcsoportosításával ez megoldódik. Emellett a jövő ine- gyedévre kapott megbízásnak is eleget tudnak tenni, miszerint a nagykereskedelmi \ általat részére újabb ezer pár női és 500 pár férficipőt kell készíteniük.

Most a kölcsön jegy zés alkalmával példamutatóan jegyeztek a szövetkezet tagjai. Az első két nap alatt 45 fő átlagjegyzése 464 forint volt. Szívesen adták forintjaikat, mert tudják, hogy visszatérül. Ilnnkesz András üzemvezető 1300 forintos fizetéséből 850 forintot jegyzett, Nyári József és Dancsik Gyula cipészek 1200 forintos fizetésükből 750 és 700 forintot adtak bölcsön államunknak

Szabász-szakkör kiállítás a békéscsabai Balassi Kulíúrházban

Békés megye legnagyobb kul- túrházában, a békéscsabai Balassi Bálint Kultúrházban, az őszi esős időben igen élénk az élet. A különféle rendezvények mellett báb, valamint balett-tanfolyam is működik. A lányok és asszonyok részére háromhónapos szabászatot rendeztek. Csütörtökön fejeződött be ünnepélyesen a szabász-szakkör munkája, ahol a fehérneműéi ruhaszabászatban szerzett tudásukról adtak számot a részvevő dolgozó nők, háziasszonyok, sokan pedig az új, országos hírű ruhagyár dolgozói, akik itt fejlesztették tovább szakmai képzettségüket. A tanfolyam 65 szorgalmas tagjának színes papírból ké- j szült modelljeit igen ízlésesen és ! mutatósán állították ki, amely az

érdeklődök körében nagy tetszést aratott.

Itt-olt meg-megcsillan

mar egy ezüstös ha jszál barna baljában Bükk Henrikmének, de be- J ze még frissen cseréli a csévéf, j köti meg az elszakadt szálat a szövőgépen. A Mezőberényi Szö- j vőgyár egyik legjobb szakmun- í kása, ami ellen néha még tiltakozik is: »Vannak nálam jobbak is. ott vannak a fiatalok.« Néha van kimagasló teljesítménye egy- J egy fiatalnak, de Rükkné mun- ; kája az más. Egyenletes a terme- j lése, s már 1954 júniusa óta ! tartja a sztahanovista szintet.

| A szekrényben féltve őrzi kitüntetéseit: a sztahanovista, a I könnyűipar kiváló dolgozója, a Kiváló dolgozó, a Szakma legjobb dolgozója jelvényeket. Amint hal- I lőttük, hamarosan feltűzheti mel• lére a »Szakma kiváló dol■ gozója«-jelvényt is. Szülte sok is egyszerre mindezt felsorolni. Hogyan is dolgozik a sok kitüntetés boldog tulajdonosa ?

Még 12 éves sem volt,

i amikor már ismerkedni kezdett a szövéssel. Körülbelül 25 év óta szövi a kelmét, a vásznat. Gépeit úgy ismeri, minit a tény erét. Ha egy kis hiba van, azonnal észreveszi, mert akkor már nem a megszokott hangon zakatol a hat szövőgép. Műszakkezdés előtt egy : félórával megy be az üzembe, gépeit tüzetesen átnézi, gondja van arra is, hogy legyen elegendő vetélő, ne legyen hátul kóc a gépen. Egyszóval, ne gátolja semmi a munkát. Minden

* percet kihasznál, menetközben

veszi át a gépeket is. Ezérf teljesíti tervét minden hónapban 108—110 százalékra, 99 százalékos minőséggel. így volt ez a lazja, s így van most, a szilárd normánál is. Pedig az új nor- marendezéskoT kétségek gyötörték őt is. Nem bízott két kezében, még az ügyességében sem.

— Most én sem teljesítek any- nyit, mint szoktam. Kevesebb lesz a keresetem is, pedig a pénzre szükségem van, a kislányom megkezdi az új iskolaévet.

Ügy dolgozott, mint máskor és számlálta a napokat, s a hónap végén a keresetét. A borítékben 1209 forint lapult, száz forinttal több, mint amikor laza normával dolgozóit.

— Kár volt félni — vallotta be társnőinek.

— Az a jó — toldották meg mások — most már nemcsak a mennyiség számít, hanem figyelembe veszik a minőséget is, úgy fizetnek.

Idegenkedés volt a kimella felszerelésével is. »Nem jó az, csak nehezíti munkánkat« — hangzott el számtalan megjegyzés. S amikor mégis felszerelték 6 megkezdték a munkát vele, akkor döbbentek rá a szövőnők: köny- nyebb így dolgozni, jobban lehet több gépen ellenőrizni a szál- szakadást és gyorsabb a munka. Annyira megszerették a lamellát, hojgy később saját maguk mentek el Tolnába, átadni tapasztalataikat. ' g

Nagyszerű asszony Rükkné, ezért övezi megbecsülés.

wr *0» Vdr SMQ* Wf* i*r''A**'*4* *

“ V»*» ***

„A

traktoros az első ember a faluban!... Igen, a traktoros ma a kolhoz hőse... Sok mindenre képes az ember, a technika segítségével“ — a vonatban olvastam Ovecskin „Falusi hétköznapok“ című könyvéből.

Az Orosházi-tanyáknál felszállt egy idősebb bácsi, karján egy kosár csöves kukoricát cipelt.

— Jaj, de nagyot szaladtam

— lihegte, közben zsebkendőjével törölgette homlokát. — A lányomnak viszem — mutatott a kosárra — kacsát, libát hizlal és egy kis kukorica mindig elkél a háznál. A háztájiról való.

A vonat állt egy ideig, ellenvonatot vártunk. Eközben az öreg beszél, beszél, nem fogy ki a szóból:

— Kár volt szaladni, ideértem volna lassan is.

A J em válaszoltam, megpró- ^ ’ háltam olvasni. A vonat elindult. Amikor a Monori-ta- nyákhoz közeledtünk, egyszer csak felugrik az öreg:

— Na, nézze csak... Nézze hát!

— noszogtat az öreg. — Kombájnnal csépelik a Dózsában a napraforgót. Ez aztán a munka!

Az öreg útitárs

Két-három nap alatt végeznek a 60 hold napraforgóval.

Engedtem az öreg unszolásának és én is figyelmesen néztem a Dózsa TSZ tagjait.

— Én is mindig mondom a mieinknek, hogy másként kellene dolgozni, nem kell félni az új géptől. De azok... hajthatatlanok.

— De hát hova való a bácsi?

— Ide a Rákóczi TSZ-be. Annak vagyok és a tagja már három éve. Nem bántam meg, hogy beléptem, de még mindig vannak hibák, amelyeket közösen kellene megszüntetni. Többen úgy gondolják, ha mindent kézzel csinálunk, akkor több lesz a munkaegység.

217 ót maguknál nem szeretik a gépeket? — tettem félre kis időre a könyvet.

— Nem nagyon. Azt beszélik, ha a gép dolgozik, akkor nem lesz munkaegység. Pedig dehogynem! Igaz, nem öt-hatszáz, hanem kevesebb, de az értéke nagyobb. Hiába beszél az ember, nem hallgatnak az idősebb szavára...

— Hogy jártunk tavaly is? Nem tudtuk a földünket megművelni, átadtunk 60 holdat a nagyszénási Lenin TSZ-nek. Egyszer csak látjuk ám, hogy jön a Zetor. egy nagy vetőgépet húz. A mi tagjaink keresték az embereket, de csak kettőt láttak. Egy traktorost, meg aki a vetőgépet kezelte. Kiváncsiak voltunk, hogy hogyan dolgozhatnak ezek ketten. Hát, uram- fia! Kerülnek-fordulnak, sürög- nek-forognak és két nap alatt elvetették a 60 hold búzát...

JÜ4 őst már még jobban fígye- iV1 lek

— Eljött az aratás ideje, mi aratógéppel vágtuk a búzát. Sok szem kipergett, ahogy a kéve a földre esett. Látta ezt a brigádvezetőnőnk, odajött hozzánk.

— Halló, halló! Álljanak meg! — akarta túlkiabálni a gép zaját. — Igazítani kellene valamit a gépen.

— Nem lehet azon igazítani semmit — válaszoltuk neki —,

de ti ragaszkodtok hozzá, azt mondjátok, ez a jó. Pedig aratókévekötőgép már ötven évvel ezelőtt is volt. Vén ez már, mint az országút.

— A búzakévék szanaszét hevertek a földön, jött az eső és ott ázott a kenyerünk. A Lenin TSZ-ben meg kombájnnal fogtak hozzá azon a 60 holdon, amit át adtunk nekik. Három nap alatt learattak, mindjárt el is csépeltek. Később tudtuk csak meg, hogy holdanként 17 mázsa búzát termeltek. A mieink csak nézték az ördöngős masinát. Hümmögtek is, hogy így, meg úgy, de azért a példa meggyőző volt. Mondogatták is: „Jövőre mi is kombájnnal csépelünk. “

Z7 ütyült a vonat, Orosházá- ra érkeztünk. Az én öregem megkezdte a készülődést, hiába mondogattam neki, hogy ráér még, maradjon. Nem hajlott a szóra.

— Nem lehet, az Orosházi-tanyáknál szaladtam, itt most nyugodtan akarok földet érni. Minden jót. Még találkozhatunk ...

Ovecskin elbeszéléseinek hősei így elevenednek meg a magyar AWldön. Tóth Gézéivé

HÍREK

Mit érdemelnek?

Közvetlenül a vetés előtt derült ki, hogy a csanádapácai Haladás TSZ és a tótkomlósi Alkotmány TSZ búzavetőmagja nem elég csírázóképes. Pedig a vetőmag alkalmasságáról meggyőződni egyszerű módon, próbacsí- ráztatással lehet. Csakhogy ezt el kell végezni, mégpedig idejében, amit az említett tsz-ek kihelyezett agronómusai: Kajári Balázs és Horváth Béla elfelejtettek. A járási ta- , nács mezőgazdasági osztálya azonban helyrehozta a hibát azzal, hogy jó vetőmagot szerzett. Alakulhatott volna azonban ez rosszabbul is, mert a megoldás sokszor huzamosabb idői vesz igénybe. Mit érdemelnek az ilyen feledékenyek, akik az őszi munkák elvégzésének nagy nehézségei közölt növelik a nehézségeket, akik kockáztatják jövő évi kenyerünket?

— t. g. — NYOLC—TÍZ kilométernyi járdát építenek Sarkad belterületén. Több utcában már elkészült az új járda. A járdaépítők igyekeznek, hogy az őszi esőzések előtt befejezzék ezt a munkát.

— A B1HARLGKAI tógazdaságban megkezdték az őszi halászáét. Tizenhárom tó hal termését szállítják majd Budapestre, az ország piacaira, s nagy részben exportra. A legnagyobb. 314 holdas halastó halászijára október 10-e felé kerül sor.

— ELKÉSZÜLT az új artézi kút Körösnagy harsányban. Zsadány- ban, a fancsikapusztai lakosok vágya is teljesül: Norton-ku.at kapnak, ami rövidesen elkészül.

— Egy életen át maradandó, szép emléket jelent a Német Demokratikus Köztársaságban eltöltött két hét Medvegy Pálnak, az Örménykúti Állami Gazdaság tehenészének.

— „A GYÓGYSZERÉSZET ötéves fejlődése“ című kiállítás kapcsán indított verseny eredményeképpen a Békés megyei Gyógyszertár Vállalat az első díjat nyerte. Az Egészségügyi Minisztérium egy elektromos számológéppel jutalmazta a vállalatot.

— PAGYOGA Pál nagyszénási dolgozó paraszt indította cl községében a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalmat az egyéni termelők között. Másfél holdon most 75 mázsa csöves-kukoricája termett.

— KUKORICÁT iopou r>eitók János nagyszénási lakos, ügyét a rendőrség átadta az igazságszolgáltatási szerveknek.

— A BÉKÉSCSABAI Kossuth TSZ-ben eddig 450 köbméter silótakarmányt tároltak télire.

— PÉLDAMUTATÓAN jegyeznek a gyógyszertári dolgozók is. Körösladányban 32 fő 19 850 forintot jegyzett. Kiss Ferenc end- rődi gyógyszertárvezető 1600 forintot, Faragó István gyoijial gyógyszerész 1400 forintot jegyzett,

— HUSZONHÉT tsz-tag épít a nagyszénási Dózsa TSZ-ben az állam segítségével új, kétszobás, fürdőszobás, kényelmes lakást. A házhelyek egy részén az építőanyag már a helyszínen várja az építkezés megkezdését. A jövő nyáron 27 új házból álló utcasor hirdeti a termelőszövetkezeti tagok megszépült életét.

— SZOMBATON délután négy órakor, Békéscsabán, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának kultúrtermében tartják a nyereménybetétkönyvek harmadik negyedévi sorsolását. Minden ezer betétkönyvből az áltagbetét 200 százalékának megfelelően 1 darab, 100 százalékosnak megfelelően 2 darab, 50 százalékosnak pedig 11 darab nyereményt húznak ki. Az ünnepi sorsoláson a Békés megyei Jókai Színház művészei csztrád-műsor keretébe» ’épnek fel.