Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-27 / 227. szám
1955. SZEPTEMBER 27., KEDD Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM r----------------------------------------^ Egy éjszjkai ellenőrzés tapasztalatai Ma: Sportoldal V ________________) Világ proletárjai egyesüljetek! AZ M D P B É KÉSMEGYEI PÁRTBIZO TTS ÁGÁ N A K L A P 3 A n haza javára - a magad hasznára Magyarország dolgozó népéhez! Drága hazánk ismét tettekre szólít bennünket; a Hatodik Békekölcsön jegyzésére, hogy országunk a béke még erősebb bástyája legyen, hogy népünk még biztosabban, a közös összefogás erejének tudatában haladjon a szebb és boldogabb szocialista jövő felé. Am igazi hazaszeretetet, a béke védelmét a tettek jellemzik: s nekünk még virágzóbbá, gazdagabbá, erősebbé kell tenni hazánkat. Ehhez azonban szilárd gazdasági alapok, anyagi eszközök is kellenek. Szocialista iparunk, mező- gazdaságunk rohamos erősödését és fejlődését akkor tudjuk legjobban biztosítani, ha dolgozó népünk lelkesen tesz eleget hazafias kötelességének: erejéhez mérten kölcsönadja forintjait a nép államának. A mi államkölcsöneink — így a Hatodik Békekölcsön is — olyan kölcsönök, melyeket a nép államán keresztül mindenki sajátmagának ad. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a sok-sok megvalósult alkotás, melyeket az első ötéves terv ideje alatt is, munkánk mellett, az államkölcsö- nök segítségével létrehoztunk. A felsőnyomási és kardoskuti új utcasorok, az orosházi gimnázium, az épülő békéscsabai kenyérgyár — a lakóházak és üzemek, az iskolák és kultúrotthonok, a virágzó tsz-ek és gépállomások nagy száma bizonyítja, hogy a kölcsönöket jó helyre adjuk. A terv nagyszerű alkotásai kamatos kamattal térítik vissza forintjainkat. De az államnak kölcsönadott forintokat pénzben is, az utolsó fillérig visszakapják a kölcsönjegyzők. Az államkölcsö- nök eddigi húzásain százezrek kapták vissza a jegyzett összeget névértékben, de tízszeresen, százszorosán is sokan a nép államától. Hisz itt áll előttünk személyes ismerőseink példája, akik közül vetve vagy közvetlenül mindannyiunk kétkezi munkája, az államnak kölcsönadott forintok. Ezért indulhatott virágzásnak életünk. A terv adta ezt nekünk és a terveknek mi magunk vagyunk a végrehajtói. Az eddigi államkölcsönök — az ellenség támadásait és a jobboldali elhajlás kártevéseit is kiállva — az ipar, főleg a nehézipar fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista alapjainak megteremtését szolgálták. Ezt szolgálja a Hatodik Békekölcsön is, de különös gondot fordítunk az iparban a műszaki és technikai fejlesztésre, a gyártmányok modernizálására és minőségük javítására, az eddigieknél jelentősebb összegeket fordítunk a mezőgazdaságra, a termelőszövetkezétek fejlesztésére, az egyénileg dolgozó parasztok segítésére, a mezőgazdaság termelőerőinek növelésére. A készpénzjegyzések 50 százaléka a falvakban, 25 százaléka pedig a városokban marad, amely összegeket a jegyzések helyén használhatják fel tanácsaink a lakosság érdekeinek megfelelően. A Hatodik Békekölcsön jelentős népünk életében: egyik alapja második ötéves tervünknek, amelynek megvalósításából minden igaz hazafi — jó munkája mellett — kölcsönadott forintjaival is kiveszi a részét. Most, a felhívás napján, induljanak munkára népnevelőink. Keressenek fel minden embert a városokban és falvakban, az üzemekben és földeken: van miről beszélniök. Bárhová mennek, magukkal vihetik az első ötéves terv nagyszerű tényeit. Fáradhatatlanul agitáljanak ezekkel a tényekkel, s mondják meg azt is, hogy aki most kölcsönt jegyez, az a második ötéves terv még feljebb ívelő céljainak megvalósítását seA Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa új államkölcsönt bocsát ki: a Hatodik Békekölcsönt. A Minisztertanács felhívja az ország dolgozó népét, a szorgalmas és odaadó munkát végző munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket és alkalmazottakat, hazánk minden állampolgárát, hogy az új kölcsön jegyzésével is járuljanak hozzá a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához, bé- I kés építőmunkánk sikeréhez, A Hatodik | Békekölcsönt a | Magyar Nép- | köztársaság kormánya 1200 I millió forint összegben bo- csátja ki és a | jegyzés a mai nappal kezdődik. Országunk az első ötéves terv időszaka alatti hatalmas fejlődésen ment keresztül, népünk jobb módú, műveltebb lett. Sikereinknek szilárd alapja munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, valamint a néphez hű értelmiség lelkes alkotó munkája, dolgozó népünk megbonthatatlan egysége. Az első ötéves terv eredményeihez nagymértékben járultak hozzá dolgozó népünk megtakarításai is, amelyeket államkölcsön formájában lelkesen bocsátott államunk rendelkezésére. Első ötéves tervünk nagy alkotásaiban öltöttek testet a kölcsön forintjai. A Sztálin Vasmű, az Inotai November 7. Erőmű, a Tiszalöki Duzzasztómű, Kazincbarcika, a gépállomások széles hálózata, bölcsődék, iskolák, kultúrotthonok százai és számos más létesítmény hirdeti és bizonyítja, hogy jól gyümölcsöztettük a dolgozók kölcsönadott forintjait. Azokra az alkotásokra, amelyeket a magyar nép teremtő ereje hívott létre, mindannyian méltán büszkék lehetünk. Népköztársaságunk államkölcsönei jó befektetésnek bizonyultak. A hat esztendővel ezelőtt kibocsátott Ötéves Tervkölcsönt teljes egészében visszafizettük. Magyarország történetében ez volt az első államkölcsön, amelynek eredményeit a dolgozó nép élvezte és amelyet nyereménnyel vagy kamattal nö- • velve, az utolsó fillérig visszakaptak a kölcsön jegyzői. A Hatodik Békekölcsönt olyan időpontban bocsátjuk ki, amikor ismét nagy feladat áll népünk előtt: a második ötéves terv megvalósítása, a szocializmus építése hazánkban. A második ötéves terv új távlatokat nyit majd ipari és mezőgazdasági termelésünk fejlődésében, tovább növeli népünk szociális és kulturális ellátottságát. Eddigi eredményeink és további célkitűzéseink szorosan összefüggnek a békéért folyó nagy harccal. A béke megóvása és megszilárdítása további erőfeszítéseket, lankadatlan harcot, odaadó munkát követel Magyarország egész dolgozó népétől. A Hatodik Békekölcsönre jegyzett összeg a munkásosztály hatalmának további erősítését, a nehézipar, a mezőgazdaság fejlesztését, népünk jólétének növelését, további felemelkedésünket, n békét szolgálja. Népünk forró hazaszeretete, növekvő politikai öntudata biztosíték arra, hogy valamennyi hazáját, népét és családját szerető, becsületes magyar dolgozó részt vesz a kölcsön jegyzésében. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a magatok hasznára, jegyezzetek békekölcsönt! Budapest, 1955. szeptember 27. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA. A Hatodik Békekölcsön kibocsátási feltételei Sárkány Mihály örménykuti dolgozót paraszt 50 000 forintot, Szecs- kó József orosházi vonatkísérő 25 000 forintot, Dr. Giczei Lajos békéscsabai orvos 25 000 forintot, Gschwindt Zsuzsa fiatal mezö- berényi szövőnő 25 000 forintot nyert. Nézzünk szét az országban, a megyében. A földeken traktorok százai, ezrei dübörögnek. Szántják a nekünk oly drága földet, s e föld busásan fizet védelmezőinek, fáradhatatlan munkásainak. A nehéz fizikai munka legtöbbjét ma már a magyar ipar gyártotta gépek végzik el az ember helyett, a földeken és ctz üzemekben egyaránt. A kereskedelem sohasem látott árubőséggel kínálja a dolgozókat, s ma már tudunk is ebből vásárolni. Nincs olyan hely az országban, ahol ne született volna valami új, valami nagyszerű. Nincs olyan hely, ahol most is ne építenének valamit; gyárat, bölcsődét vagy lakóházat. S nincs olyan létesítmény az országban, amelyben ne lenne benne közgiti elő. Lesznek talán vonakodók, lesznek az ellenség által megtévesztettek és olyan emberek, akikről Rákosi elvtárs egyszer azt mondotta, hogy a gyorsvonat pár- nős kocsiján szeretnének gyorsan, zökkenőmentesen a szocializmusba jutni, anélkül, hogy tennének valamit. Magyarázzák meg ezeknek az embereknek, hogy helyte- i len ez a törekvésük, mert a jóléthez a mi munkánkkal, a mi kölcsönadott forintjainkkal is hozzá kell járulnunk. Az agitáció legyen konkrét, érvelő, mutasson rá az egyes dolgozók megváltozott életére, de legyen támadó is, leplezze le azonnal az ellenséges elemek zavartkeltő kísérleteit. Szép és gazdag a mi életünk, és még szebb és gazdagabb lesz ez az élet, ha még többet teszünk érte. Erre az életre, a második ötéves terv nagyszerű távlataira adjuk most szavazatunkat, mikor aláírjuk a békekölcsön-jegyzési ívet, amely szeretett hazánk javát, dolgozó népünk, a magunk hasznát szolgálja. 1. A Hatodik Békekölcsön 1955 október elsején, 1956 március hé elsejétől 1976 március elsejéig terjedő időre kerül kibocsátásra. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön százmillió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. tgy-egy osztály kötvényeinek »sorozatc-száma 60.001- lől 80.000-ig, egy sorozaton beiül a kötvények »száma« egytől- ötvenig (01—50) terjed. 4. A kölcsön száz forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. forgalomba kerülnek összevont kötvények kétszáz és ötszáz forintos névértékben, amelyek két, illetve öt darab száz forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvények az azon feltüntetett számoknak megfelelő két, illetőleg öt nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos iéikötvény és az idő-, közi elszámolások céljaira , szolgáló negyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. Az évenként kisorsolásra kerülő nyeremények összege megfelel a köiosönösszeg húsz évre szóló, évi négyszázalékos kamata egy évre eső átlagának. A nyweményekből húsz százalék nyereményillieték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: százezer forintos főnyeremény, ötvenezer, huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kétszáz forintos nyeremények, amelyek a száz forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a köt\iény névértékét is. A Száz Ft névértékű kötvényre eső nyeremény, beleértve a névértéket is 50 000 forint 25 000 forint 10 000 forint 5000 forint 1000 forint 500 forint 200 forint ■ Nyeremények Összesen: 875 0 A nyeremények forintösszege: 2 108 000 Ezenkívül minden sorsoláson kisorsolásra kerül egy darab 100 ezer forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1961. évtől 1976. évig terjedő tizenöt év alatt a pénzügyminiszter által megállapított időpontban névérlck- ben kerülnek kisorsolásra. kötvények harmincöt százaléka nyereménnyel kerül kisorsolásra. 6. A kölcsön húszévi időtartama alatt évenkint két, összesen 40 nyereménysorsolás lesz, a pénzügyminiszter által megállapított időpontokban. 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával minden százmillió forint névértékű osztályra a következő nyereményeiét kell kiváltásra kerülő kötvényeket 1979. március elsejéig lehet beváltani. A határidő után még be nem váltott kötvényeik érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt kifizetni már nem lehet. sorsolni: egy sorsolás kisorsolásra kerülő nyeremények alkalmával db mennyisége az összes sorsolások alkalmával — darab szama 1 40 1 40 2 80 6 240 50 2000 650 26 000 8040 321 600 350 000 84 320 000 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben vissza-
