Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

{/ikaiszifiU Vttpe 1955. szeptember 25., ms^fiuji Pártépítés A békéscsabai II. kerületi pártszervezet vezéfőifé r is vonatkozik a felsőbb pártszervek határozata ~ K örösújfalu Megyénk pártszervezeteiben az utóbbi napokban a népnevelők szinte estéről-estére, tanácskozás­ra ültek össze. Ahol ezt így tet­ték, ott mondhatni, végrehajtot­ták a felsőbb pártszervek hatá­rozatát, s alaposan felkészültek a pártmunkákra, a legfontosabb őszi tennivalókra. Egyes helye- ken azonban szemethimytak a párthatározatnak. A könnyebb megoldást választva: csökkent­sük az értekezletek számét« jel­szóval elhanyagolták a párt nép­nevelőinek alapos tájékoztatását, nem tartották meg a háromnapos népnevelő-tanfolyamot. így tett a békéscsabai II. ke­rületi pártszervezet vezetősége is. Hajuk is vonatkozik a felsőbb pártszervek határozata, s még­sem hajtották végre. Egyáltalán nem tartottak népnevelő-értekez­letet. Ügy gondolták, elég lesz, ha a népnevelők kioktatását el­intézik a párttaggyűlésen. Senki 6em vonja kétségbe, hogy a leg­jobb alapot a párttaggyűlés be­számolója, s az elhangzott viták adták meg a népnevelőknek. Sőt Partöktaiás hírei A muronyi Alkotmány TSZ-ben már másodszor is elbeszélgettek a hallgatókkal. A legutóbbi tag­gyűlésen felolvasták az 1955—56. évben bevont pártoktatás hall­gatóinak névsorát, amit a tag­gyűlés jóváhagyott. Sarkadt.eresztúron Földi Béla propagandista szabadidejében la­kásukon is felkeresi a hozzá be­osztott hallgatókat. Beszélget a hallgatókkal és azok családtagjai­val. Több pártonkívülit meggyő­zött arról, hogy milyen nagy je­lentősége van a tanulásnak, a po­litikai oktatásnak. Úgy foglalko­zik velük, hogy később felvegyék őket tagjelölteknek. Hiba azonban az, hogy itt a pártszervezet vezetői keveset tö­rődnek a pártoktatásba bevont hallgatókkal. A beszélgetéseket esupán a propagandistákra bízzák. A pártszervezet titkára még azt sem tudja, hogy a községhez tar­tozó Kisnyéken beszélgettek-e már egyszer is a hallgatókkal. Azt sem tudja, hogy hányat osztottak be egyes tanfolyamokra. Hiba, hogy a bucsai r­vezetek eddig nem re,, „a-s a politikai iskolák hallgatóinak a tananyagát, ami majd késleteti az oktatási év megkezdését. A járási pártbizottságok, köz­ségi pártbizottságok nagyobb gonddal készítsék elő és válogas­sák ki a DISZ propagandistákat. Sok helyen az a tapasztalat, hogy nem idejében készítik fel ezeket az elvtársakat, s így az oktatás, illetve a Petőfi-ískolák megkez­dése előtt a propagandisták sem tudnak megfelelően készülni s a hozzájuk beosztott hallgatókat sem tudják idejében megismerni. Időjárás * Várható időjárás ma estig: Vál­tozó felhőzet, néhány helyen zá­poreső, zivatar. Helyenkint reggeli köd. Mérsékelt északkeleti szél, hűvös éjszaka, enyhe nappal. Leg­alacsonyabb hőmérséklet éjjel 6—9, legmagasabb nappali hőmér­séklet 19—22 fok között. ez az alapja, hogy a népnevelők egvséges álláspontot képviselje­nek a párt határozatainak ma­gyarázásában, azok végrehajtásá­ban. A taggyűlés mégsem adja meg azt a lehetőséget, hogy a legfontosabb, a kerület helyzetét érintő dolgokról, a párthatáro­zatokból adódó feladatokról rész- letekbemenően is tanácskozzanak. Ezeknek az apró és sokrétű felada­tok megvitatása — a helyes po­litikai irányvonal figyelembevé­telével — a népnevelő-értekezle­tek, tanácskozások feladata. A kerületi pártszervezetekben a népnevelőtanfolyamok párttag­gyűléssel való helyettesítése bizo­nyos fokig arra vall, hogy mel­lőzik a pártonkívüli népnevelő­ket. S ha ez mégsem így van, va jón hogvan szereznek tudomást a pártonkívüli népnevelők az időszerű feladatokról? Hogyan ér­tesülnek a legfontosabb pártha­tározatokról, ha a népnevelő-ér­tekezletek elmaradnak? Bizony, sehogy! A II. kerületi pártszer­vezet vezetőinek látniok kell, hogy ez a módszer helytelen. A párttagok, népnevelők jó része tudott arról, hogy tanfolyamok lesznek, arról is tudtak, meddig kell megtartani ezeket, várták is, mikor hívják őket. S minden elmaradt. Ez a módszer pedig károsan hat és előbb-utóbb meg­gyengül a vezetőkbe vetett bi­zalmuk. Várják a segítséget, ala­pos útbaigazítást, s jnégis a ve­zetőség — a kényelmeskedők han­gulatának engedve — megszegi a párthatározatokat, nem hajtja végre azt, amit ígéretként tett a népnevelőknek, a párttagoknak. — Deák — Boldog nyertesek Hétfőn reggel so­kan vásárol iák meg a Szabad Népet és akár merre ment az ember, vonaton, or­vosi váróteremben és utcán, mindenütt új­ságot böngésző em­bereket lehetett lát­ni. Mert ez egyszer legtöbb ember ezt művelte. Nem mond­hatni, hogy a vezér­cikk olvasásába mé- lyedt, még csak nem is a sportrovat ér­dekelte elsősorban, hanem a Negyedik Békekölcsön harma­dik sorsolásának nye­reménylistája. Hátha nyertem,.. Hátha... A szerencse sok embert látogatott meg. Székely János kétegyházi lakost is: százforintos kötvé­nyét 10 ezer forint­tal húzták ki. Kiss. József, orosházi ta­nítót is kellemes meglepetés érte, mi­kor felfedezte, hogy 10 ezer forintot nyert százforintos kötvénnyel. Szeliczai György eleki rendőr­őrsparancsnok is öt­ezer forint boldog tulajdonosa lett. Volt öröm Oros­házán Kormányo- séknál is, mikor Kor- mányosné, a 2. sz. Téglagyár dolgozója megtudta a nagy új­ságot. ötezer forin­tot nyert. Mezőhe­gyesen Borbély Pál, MAV-dolgozó örven­deztette meg család­ját azzal a hírrel, hogy ötezer forint tulajdonosa lett. Még számos dol­gozó kapta vissza az államnak kölcsön­adott forintjait, dup­lán, sőt volt, aki többszörösen is. Ezer forintot is sokan nyertek százforintos kötvényükkel. Békés­csabán Vozár Pál ács, a Malomipari Egyesülés dolgozója és Horváth György- né, a Fodrász KSZ dolgozója és még so­kan mások. A nyer­tesek, alighogy kéz­hez vették a pénzt, máris megkezdték a tervezgetést, mire is költsék, mit vásárol­janak belőle. A Sebes* Körtis melleit | | Korösújtaiu lakossága fekszik, a gátról jól belátható az egész település. Néhány hó­napja került Békés megyéhez, Hajdu-Biharból. önálló községi életet 1955. július 3. óta él, ami­óta a tanács végrehajtó bizottsága megalakult és megkezdte műkö­dését. Az Irázból és a kódrész­ből kialakult község határa 4200 kát. hold szántóból és 200 kai. hold erdőből áll. Földje közép- kötött, mely általában jó ter­mést hoz. Ebben az esztendő­ben is 14 mázsán felül volt a községi búzatermés-átlag. A felszabadulás előtt Iráz — így hívták ezelőtt — és a szom­szédos községek is mind, egé­szen Nagvváradig, meg még azon túl is, a nagyváradi káptalanhoz tartozott. Ennek a kb. 300 000 kát. holdas papi birtoknak a ve­zetői nem sokat törődtek az Iráz, Kisiráz, Begécs-pusztát magában- foglaló, mintegy 3000 holdas gaz­daságban élő emberekkel. A mos­tani településen élő hatvan csa­lád néhány egészségtelen cseléd­lakásban volt összezsúfolva, kö­zös szobában, közös konyhában. Iskolát csak a két világháború között, a húszas években létesí­tettek, azt is csak tessék-lássék, főleg a vallásos nevelés céljából. Eza csupa zsellérek-lakta Hi Eesz, ha jön a névnap... ? Olvastam a szeptember 18-i lapban ,,Nászút a Tiivek költsé­gén“ című cikket. Igaz és találó, mert egy hasonló esetről én is tu­dok. Ez Békéscsabán történt, márciusban, amikor Koppányi Gyula református lelkésznek a 25 éves beiktatási évfordulója volt(?). A jámbor hívek egy buzgó, állandóan templomba járó nő vezetésével — aki már feltűnést keltett demokráciaellenes magatartásával — gyűjtést rendeztek. Egész hónapon át esőben, fagyban, hóban járt házról-házra és közel hat ezer forintot gyűjtött össze. Volt aztán miből vásárolni. Drága selyemből palástot, 500 Ft-os anyagból ruhát, motorruhát és még sok minden mást. Az ünnepély után — mert az is volt —, még nagylelkűen kézpénzzel telt borítékot is kaptak a nagytiszteletes és a kistiszteletes urék a hívektől. Csak attól tartok, hogy jön a karácsony, majd később a nagytiszteletes úr nevenapja és akkor újra gyűjtenek, hogy méltóan ruházhassák pásztorukat a jámbor hívek. A gyűjtő Fejes Jánosné, akinek férje levélkézbesítő, s a múlt­ban a Horthy-rendszer hűséges kiszolgálója, hírhedt újoncpofozó, a szegény katonák réme és leventeoktató volt. Az ilyen emberek pe­dig nem építői, hanem rombolói szép életünknek, N. J. Békéscsaba, Erzsébethely. demokratikus rendszerünk már tizenegy éve fennáll.) Szakállát te­hát szégyenében fél év után levá­gatta. Csupán a hosszú harcsa ba­jusza maradt meg... Szeretnénk megnyugtatni a „tiszteletes urat“, ami a fogadásból megmaradt még, azt is levágathatja, mert amint látja, népi demokráciánk állandó­an fejlődik, erősödik és meg fogja haladni Koppányi úr életkorát is. község a felszabadulás után in­dult meg a fejlődés útján. A káptalan volt zsellérei között szétosztották a földet. Hat- nyolc— tíz holdat, kinek hány csa­ládja volt. fiatszáz négyszögöles házhelyet kapott 356 család, me­lyen már 150 családi ház épült és jelenleg építkeznek a körös- újfalusiak. A régi uradalmi épü­letekből csak az iskolát, a mag­tárt, az apaállatistállót, a »kas­télyt« (a jelenlegi tanácsházát), a földművesszövetkezet mostani épületét és a kultúrteremnek használt épületet hagyták meg. A többit lebontották, mint a gyű­lölt múlt fájó emlékeit és kis családi házakat építettek azok anyagaiból. így néhány év múl­va szépen beépült, rendezett köz­ség lesz Körösújfalu.------------------------------: helyett A régi 60 család | mogt A levélhez csak annyit: Biztos azért ruházzák, hogy ne lehessen megismerni a báránybőrbe bújt farkast, hogy igy könnyebben el­bújtathassák a hasonszőrűek. Még a felszabadulás napjaiban fogadta . meg Koppányi tiszteletes úr, : hogy amíg ez a rendszer lesz, ad­dig szakállt növeszt. Növesztett is. \lgy akarta meggyászolni Horthy uralmát. (Peche volt, mert a népi 300 család lakik a községben, a I többi a tanyavilágban. Az össz- lélekszám 2200 fő. -A község la­kosságának többsége még egyéni­leg dolgozó paraszt. De itt is megindultak a termelőszövetke­zet felé a parasztok, mostanában újabb nyolc család kérte felvéte­lét a tsz-be. A Rákóczi Termelőszövetkezet 1949-ben alakult, 14 családdal, 17 taggal. Elnöke Simon Imre elvtárs volt, egészen ez év jú­liusáig, amíg tanácselnökké nem választották. A Rákóczi a hat év alatt megerősödött. Ebben az évben mar 426 kát. holdon gaz­dálkodott a 60 család, 86 tag­gal. A tsz jelenlegi elnöke Far Sándor elvtárs. A tsz búzatermé­se csaknem egy mázsával volt a községi átlag fölött, őszi árpából pedig 21,30 mázsa volt az át­laguk. Osztottak is szépen búza- előleget: munkaegységenként 6,5 kg-ot, árpából pedig 1,60 kg-ot. Van olyan tag, mint K. Nagy Sándor, aki 50 mázsa búzát vitt haza és ebben az évben két lá­nyát »kistafirozta«. Szaporodott a tsz állatállománya is: 20 ló, 56 szarvasmarha, ebből 20 fejőste­hén, 52 koca, 160 fejősbirka és sok süldő, baromfi mutatja a szövetkezet erősödését. szorgalmas és törvénytisztelő. Be­adásban, adófizetésben nincs hát­ralékos. Szabadiéi vásárlási! ga­bonából egy vagon helyett 27 va­gonnal adtak ál az államnak a körösúj falusiak. A szépséghiba csupán az, hogy báli- a Békés me­gyei begyűjtő szervek végzik a begyűjtést, mégis Hajdú—Bihar eredményeihez számít, mert be­gyűjtési nyilvántartásban még nem került át Békés megyéhez. Nagy előrelépést mutat a köz­ség helyzete a köznevelésben is. Hat fiatal tanító tanítja a 160 gyereket az I. osztály léi. a \ III. osztályig (1947-ben még csak egy tanító volt). Nemcsak tanerőket kapott a község az utóbbi évek­ben, hanem az iskola kb. 20 050 forint értékű fizikai, kémiai, bio­lógiai szemléltető és kísérleti esz­közöket is. A három tanteremben délelőtt, délután folyik a tanítás. Van kultúrhnza is köz­ségnek, amit filmvetítésre, kul- túrelőadásra és főleg táncmulat­ságokra használnak. A legégetőbb kérdés: egy filmvetítőgép kellene. Ugyanis, amióta Békés megyéhez tartoznak, nem volt mozielőadás a községben. Azelőtt egy agregá- toros vándormozi járt ki a község­be, átlagban havonta kétszer. Jo­gos a körösújfalusiak ilyen irányú igénye, amit — úgy véljük — Bé­kés megyében is ki lehet elégíteni. A kultúráiét gyenge a községben. Télire vannak már elgondolásaik a pedagógusoknak. Ezek megvaló­sulása függ attól is, milyen segít­séget adnak a járási és a megyei népművelési szervek. Hogy van kultúrigény, azt néhány számadat is bizonyítja: 36 telepes rádió van a községben, 40 Szabad Nép, 75 Szabad Föld, 30 Nők Lapja, 45 Pajtás és sok más újság, képes­lap jár Körösújfaluba. Van fut­ballcsapata is, a Vörös Meteor, mely a járási őszi kupában leg­utóbb a vésztői futballcsapatot 3:2-re legyőzte. A pártélet jónak mondható, a két alapszervezet például ötven népnevelőt tud mozgósítani. Van DISZ-szervezet is, mely köré az ifjúság tömörül és a kulturális megmozdulások kezdeményezője. Az MNDSZ helyi csoportja gyen­gén dolgozik, pedig volna mit kez­deményeznie, például napközi ott­hon létesítését, hogy a dolgozó asszonyok gyermekeiket tudnak hol hagyni, míg a földeken dol­goznak. Van békebizottság is, melynek tagjai a községben elbe­szélgetnek a nemzetközi helyzet­ről és a békeharc tennivalóiról. | Már szó volt arról. | h°g^ község szorgalmas lakossága min­denből idejében eleget tesz állam iránti kötelezettségeinek. Mint mindenütt, itt is vannak kimagas­lók, példamutatók a munkában, beadásban, pl. a Rákóczi TSZ-ben Hegedűs István, akinek ezideig 400 munkaegysége van, vagy Du­nai András 354 munkaegységgel. Az egyéniek közül egész évi be­adását rendezte ifj. Papp Lajos, ifj. Török József és még többen. Befejezésül még csak annyit, hogy miért is került Békés me­gyéhez ez az új község? Jó vasúti összeköttetése van Vésztő, Szeg­halom és Békéscsaba felé, nem kell napokat utazással tölteni ügyes-bajos dolgaik intézésekor. Ezért kérte a lakosság a község Békés megyéhez csatolását, mint Simon Imre tanácselnök mondja, hogy „ne a megye sarkában le­gyünk, ahol belep bennünket a fe­ledés pora, hanem a megye szé­lén, ahol ér bennünket a frissítő szél, mely a megye belsejéből árad felénk.“ S. I.

Next

/
Thumbnails
Contents