Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-24 / 225. szám

1955. szeptember 24., szombat

UiUauanUt Mpi

Gépállomási dolgozók versenye

Ezekben a hetekben sok múlik gépállomásaink dolgozóin. Az & munkájuktól függ, mikor lesz felszántva, mikor kerül földbe a mag. A traktorvezetők többsége érzi is ezt a felelősséget és munkájukkal igyekeznek bebizonyítani, hogy teljesítik azt, amit a párt, a dolgozó nép vár tőlük. Ezt mutatja az is, hogy már három brigád, 43 traktoros teljesítette éves tervét. Az őszi tervét is befejezte két traktorvezető. A gépállomási traktorosok versenyéről a Mezőgazdasági Igazgatóság gépállomási osztályának szeptember 22-i jelentése alapján az alábbiakban számolunk be:

A legjobb traktorvezetők:

Az őszi idényben legjobb Kiss Ernő, a Füzesgyarmati Gépállomás traktorosa, aki talajmunkában 54,55 műszaknormát teljesített. Váltótársa Csurzás Gyula. A verseny'ben második Pett- ner József, a Gyulavári Gépállomás traktorosa, 49 műszaknormát teljesített. Harmadik Csillag Ferenc (Kétegyháza), 49 műszak norma teljesítéssel.

Legjobb brigádok:

Az őszi idényterv teljesítésében legjobb eredményt Gya- raki Ferenc (Füzesgyarmat) b rigádja érte el. A brigád 45,01 műszaknormát teljesített. Második Csirik Imre brigádja (Füzesgyarmat) 40,4 műszaknormával. A versenyben harmadik Darvas! János (Gyulavári) brigádja, 36 műszaknorma teljesítéssel.

Leg jobb gépá lomások:

A legjobb a Füzesgyarmati Gépállomás, 34,5 százalékra tel- . jesítette őszi tervét. 32.6 százalékos teljesítéssel második a Bat- tonyai Gépállomás. A Gyulavári Gépállomás 27,8 százalékkal harmadik lett.

A silóiéiban legjobb eredményt elérő traktorvezetők:

Bencze Lajos, a Mezőgyáni Gépállomás traktorosa 420 köbmétert sílózett be. Kunstár János (Nagyszénás) 372, Kovács László (Mezőkováesháza) pedig 340 köbmétert sílózott eddig.

Időjárás

Várható időjárás ma estig: Változó felhőzet, legfeljebb a Dunántúl nyugati részén kisebb eső. Mérsékelt délkeleti, déli szél. A hőmérséklet alig változik. Leg- i alacsonyabb hőmérséklet éjjel 7 —10, legmagasabb nappali hőmérséklet 19—22 fok között. ♦:>♦♦♦♦♦«►♦ »♦♦♦♦♦♦*«♦♦♦♦©*

A% én kislányomat is * meggyógyították |

Szomorú látvány a beteg { kisgyermek. Majd m ghßtsüd ♦ a szülő szíve, h\látjöf hogy f gyermeke szenved. A vona- | tok Gyulára a gycrmekkói•- | házba reggelenként hozzák a | kis vézna, szomorú gijerme- $ keket és aggódó szülőket. Én | is aggodalommal villan gy ér- $ mek met a kórházba, de ag- ♦ yodel in un csakhamar elosz- | lőtt, amikor tálkám, hogy az Ó orvosnők milyen szeretettel ■;

Legyen tisztaság és r

Az állomásépületekben, főleg nagyobb városokban, vagy nagyobb községekben, ahol erre helyiség van, lenni kellene egy gyermekváróteremnek, ahol nincs zaj, nincs pipafüst, ílffics huzat. Nos, á'gyulai vasútállomáson is bizonyára ezt a célt szolgálja a kisebbik helyiség, de ... A múlt hét péntek délutánján ez például tele •> olt cigarettázó férfiakkal, iskolás- gyermekek is voltak és pici pó- lyásbabák, beteg asszonyok. A kicsi babák sírtak, mások túlkiabálva a sírást, beszélgettek. Volt. aki uzsonnázott, mások pedig abban találtak örömet, hogy ki-be sétálgattak, az ajtókat nyitva hagyva maguk mögött. A helyiség kövezetét ételhulladék, papiros és mindenKét család számvetése

Az idén gazdag termést takarít az be Vésztőn is, aki megadta földjének ami jár. Az időjárás is segített a gazdáknak, s most elégedetten számítgatnak, tervezgetnek — ki ezt, ki’azt akar venni. Z, Szabó Sandorék — akik 1949 óta a Vörös Csillag TSZ-ben dolgoznak — úgy határoztak, tehenet vásárolnak. Igaz, több ezer forintba kerül, de szükség van a háznál a tejre. Persze, ez nem minden. A Sanyi gyereknek, meg az embernek nagykabát, s az egész családnak cipő, csizma kell. Az asszony szövetruhát is szeretne. Nem terveznek sokat, csak azt, amire jut. A zárszámadás még hátra van, de már összeszámolták, hogy mennyi lesz az egész évi keresetük.

Z. Sxabóék

Eddig búzából 15 mázsát, árpából 5,44 mázsát kaptak. Kukoricából mintegy 7 mázsát várnak. Ezenkívül cukrot, szállastakarmányt és más „apróságot“ visznek még haza. Ezenkívül, az előlegekkel együtt, 22 forintot kapnak egy- egy munkaegységre. Az összes részesedést pénzre átszámítva 17— 18 ezer forintot tesz ki az évi jövedelem. Nem számítva a háztájit. No, de ez is hoz valamit a konyhára. Az egy holdról 35—40 j mázsa kukoricát várnak. Ezenkí- I vül 15 zsák burgonya termett, s j az ólban ott szuszog a hízó. S ha i a kettőt összeadják, kiderül, hogy 1 a Szabó család idei bevétele meg- I haladja a 27 ezer forintot. Ebből azután jut erre is, meg arra is, mert a kiadás csupán 99 forint házadó és három kilogramm tojásbeadás a háztáji terület után.

egész éven át becsülettel dolgoztak. Az asszony nem tagja a szövetkezetnek, de ha sürget a munka, mindig kint lehet látni. A fiú, ifjú Z. Szabó Sándor még csak az idén dolgozik önállóan. A kovácsműhelyben inaskodik. Nem is lehet azt mondani, hogy Szabóék teljesítettek legtöbb munkaegységet. Mint a legtöbb család, a növénytermesztésben dolgoznak, s eddig összesen 286 munkaegységet szereztek. De úgy tervezik, hogy novemberig meglesz a 340.

end a várótermekben!

féle szemét tarkította. A falak feketéllettek a legyektől, melyek jócskán ellepték á gyerekeket is. Hogy el ne felejtsük: a hulladékgyűjtő-kosarak ugyanakkor üresen, szégyenkezve álltak a sarokban. Hiába a kifüggesztett figyelmeztetés: „Ügyeljünk a tisztaságra!“

Az állomás vezetősége nem bűnös az utazók gondatlanságáért, csupán a tisztaságért. Seperjék fel a várótermet napjában többször és ne engedjék, hogy a gyermekek és anyák várótermében más is tartózkodjon. Ez nemcsak a gyulai állomás várótermeiben uralkodó állapotokra vonatkozik. Úgyszólván minden állomáson van mit tenni a tisztaságért, rendért..:

— B. i. —

Veres Sándor

egyénileg gazdálkodik Vésztőn. Mindenki jó gazdának ismeri. Ö Is számítgatta már, mennyi lesz az évi keresete. Tizennégy hold földön dolgozik feleségével. Ez nem mind az övéké, három holdat az államtól vettek ki haszonbérbe, hat holdat pedig felesbe munkálnak.

Búzából 25 mázsát csépelt Veres Sándor, de mikor mindent elrendezett, a beadást, a géprészt, a tartozásokat, 6,92 mázsa kenyér- gabonája maradt. Másból is jó termést takarított be, s a jövedelmet három hízó, három süldő meg Bzámos aprójószág gyarapítja. Mindebből azonban kiadás is van. A 430 kilogramm búzán kívül 90 kilogramm zabot, 80 kilogramm sertést, 54 kilogramm vágómarhát és 7 kilogramm tojást kell beadnia. Az adó — a ház, a föld, meg a ló után — meghaladja a 2700 forintot. A haszonbér, a szántás, gazdasági felszerelések felújítása megint csak csökkenti a jövedelmet. S mikor a Veres család valamennyi kiadását összeszámolja, kiderül, hogy egész évi szorgalmas munkájuk eredménye nem haladja meg a 16 ezer forintot.

Ilyen számvetést Vésztőn az utóbbi hetekben több egyéni gazda tett. Az eredmény mindig azt bizonyította, hogy a tsz-tagok jövedelme jóval felülmúlja az övékét. Ezért is határozott úgy az elmúlt napokban 49 család, hogy a további élet formájául a közöst választja. — Lipcsei —

HÍREK

A papa nyomdokain...

A dolog azzal kezdődött, hogy Tóth Ferenc orosházi üzér Mezőkovácsházán ,,ráhibázott”, s rács mögé került. S az már csak természetes, hogy papájáért mindent megtesz az ember. A csabai Ora- vecz Jánosné is így volt, amikor meghallotta, hogy kedves papája után má* csukja be az ajtót. Nem kerülgette ő a dolgot, mint macska a forró kását, hanem elindult oda, ahol „legtöbbet tehetne”. Így került Szondi György járási ügyészhez. Dehogy szólt ő arról, hogy szeretné, ha a papa kivülkerülne a rácson. Annak rendje-módja szerint bemutatkozott, máj* azt mondta, hogy anyukája küldött egy kis pénzt az ügyész úrnak... A csálác megtéríti a kiadásokat és kezébe nyom az ügyésznek 600 forintot. S fellélegzett, na, sikerült! Csak később ocsúdott fel. hogy nem is volt éppen sikeres ez az útja, amikor vesztegetés miatt őt is be- lültessékelték a fogda ajtaján.

— A sarkadi Haladás TSZCS kedden kezdte meg a rizs aratását. A 35 holdon 13—14 mázsás átlagot várnak. A gyeng« termés ellenére is 2000 forinton felül lesz egy-egy hold tiszt, hozama.

— RENDKÍVÜLI ülést tart ni. délelőtt 9 órakor a megyei tanács Békéscsabán, a Pártoktatók Házában.

— Szeptember 26—október 15 között műszaki könyvvásárokul rendeznek országszerte a gyárakban és nagyobb üzemekben. A vásárokon néhány fontos politikai művön kívül kizárólag műszaki könyvek szerepelnek.

— A KÖRÖSTARCSAI Kor csők és társai szakcsoport három nappal ezelőtt látott hozzá a rizs aratásához. A 20 hold termését az aratással egyidőben csépelik

— A SZÁZADIK magyar—osztrák -válogatott futball-találkozói. különleges cigarettát készítenek Ezeket a találkozó napján, okt bér 16-án kezdik árusítani. A ízléses csomagolást alkalmi fel irattal és futball-labda rajzát díszítik. A cigarettákból elő? - 'áthatólag mintegy 3 millió darabot készítenek.

— A Biharugrai Tógazdaságban megkezdték a halászáét. Először egy majdnem százholdas tó vizét apasztották le, s a tervezett 351 helyett mintegy 370 mázsa elsőosztályú halat, főleg nemes pontyot fogtak.

fogla koznak a gyermeki kiél. Íz elhelyezési k derűs, kellemes. Az ápo.ónők is k d- vesek a kicsinyekhez. Még azt is kiderítik, hoyy melyik gyermek mit szeret és azt az ételt viszik neki.

Örül az ember szíve, amikor látja a nagy fenyőfák közti tisztáson játszadozó, lábadozó gy rm k két. »Legdrágább kincsünk a gyermeki című felirat nemcsak jelszó ebben a kórházban, hanem valóság is. Itt szeretik a gyermeket és mindent meg is tesznek, hogy a kis beteg gyógyultan távozzon. Az én kislányomat is meggyógyították. Ezért a magam, és sok-sok boldog Szülő nevében, akik egészségesen kapták vissza gyermeküket, köszönetét mondok a kórház orvosainak és -egészségügyi személyzetének, kovács és Máig Flóra orvosnőket arra kérjük, továbbra is ilyen szeretettel végezzék felelősségteljes, de szén m-nkájukat.

YÉGI1 MIHÁLY ill. isk. tanár, Körösladány.

Mauzer néni visszatekint

A felszabadulást megelőző negyven esztendő alatt nem sokat fejlődött a Gyulai Harisnyagyár, az utolsó évtized azonban itt is meghozta a változást. A kisebb-nagyobb építkezések, az egészséges munkatermek, a neonvilágítás és más nagy jelentőségű beruházás mellett egész sor „aprónak“ tetsző dolog hagyott nyomot az üzemen, de méginkább az ott dolgozó embereken. A régi gépeket egymásután hozták rendbe, modernizálták őket és teljesen automatizálták a félautomatákat. Odáig fokozták a gépek teljesítőképességét, hogyha — tegyük fel — nagyanyánk versenyre akarna kelni az egyik automata kezelőjével, 3000 jól kötő barátnőjét kellene segítségül hívnia, hogy ugyanannyit termeljen. De szovjet és keletnémet orsózók és lánckötőgépek is segítik az embert. A dolgozók

létszáma a kétszeresére növekedett, a termelés pedig — a megnövekedett létszámhoz viszonyítva is — háromszorosára. Ez

év első és második negyedében élüzem lettek, s most is „egyenesben“ vannak a tervvel: jó néhány ezer tucattal felül az esedékesen.

És az emberek?

A raktárban nagy halmokban válogatják, csomagolják a harisnyákat, zoknikat. Mauzer Jánosné egy széken ül, talán ugyanazon, amelyen 17 évvel ezelőtt, mikor megkezdte a munkát, s amíg beszél, visszatekint a múltba...Négy gyermeket hagyott otthon, de dolgozni kellett, mert mint a család réme, minden évben ott volt férjének a katonai behívó. A legnagyobb gyerek 10 éves volt akkor, a legkisebb másfél. Hol a nagyanyjuk vitte el őket, hol a szomszédok vigyáztak rájuk, de legtöbbször magukra voltak hagyatva. Mauzerné munka közben mindig azért rettegett, hogy csak bajuk ne történjen. Az apát később a frontra hurcolták, az idősebb fiú szabóinasnak ment, s a háború alatt betegen került haza, a másik

villanyszerelőnek, kevés megélhetési reménnyel, a kisebb egész fiatalon, kedve ellenére, suszterinasnak, pedig mindenáron vasas szeretett volna lenni. A legkisebb leánygyermek akkor cseperedett. Nehéz idők voltak, Mauzerné éjt nappallá tett volna a gyermekeiért, még azért a 14 filléres órabérért is, amit akkor éhbérül adtak.

Az emlékezet ugrik

egyet, átfut 10 éven, mintha ez a legtermészetesebb volna, s a jelennél állapodik meg. Férje, a Gyulai Szabóipari Szövetkezet egyik alapító tagja, most is a szövetkezetben dolgozik, János fia főhadnagyi rangban az országos Tűzrendészetnél titkár, István az Egyesült Izzóban dolgozik és emellett tanul: negyedéves egyetemista, elektromérnöknek készül, Ferenc, aki vasas szeretett volna lenni, a Láng Gépgyár országos hírű Ság- vári-brigádjának sztahanovista tagja, Teréz pedig, aki az eddig hallottak nyomán, mint totyogó csöppség élt az emlékezetben, itt dolgozik a gyárban

— és menyasszony. Mauzer néni ma is dolgozik; a múlt hónapban is több mint ezer forintot vitt haza. A visszaemlékezésnél könnyes a szeme, de az arca mosolyog. Mindkettőre megvan az oka.

így vannak ezzel a többiek is. Nagy Ferencné, aki a múltban, amikor hosszabb ideig beteg volt, 9 pengő 50 fillér táppénzt kapott, s csak a lakbére 9 pengő volt. Ma a földszinti kötődé egyik legjobb, leggyakorlottabb dolgozója. Vagy Varga Péterné, Tímár Miklósné, akik a gyár dolgozóinak többségével hónapokig tartó sztrájkba kezdtek huszonnégy évvel ezelőtt, hogy naponta pár fillérrel többet vihessenek haza. Húszukat letartóztatták altkor, el is ítélték, mégis harcosan álltak ki akkor is, azután is a közösségért. Ma megbecsült dolgozói a gyárnak, 1000—1200 forintot keresnek, rendezett munkaviszonyok mellett.

Nagy dolgok húzódnak meg az „apróságok“ mögött. Amit sokszor természetesnek veszünk, az mind fejlődő életünk nagyszerű győzelme, amely a régiek harcából, a maiak jó munkájából fakad. Kiss Béla