Viharsarok népe, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-24 / 225. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r Géoállomási dolgozók versenve Két család számvetése V.. A 1 H D P B ÉK É S M E GY EI PÁRTBIZ O T T S Á GÁNA K LAPJA 1955. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM A lőkösházi példa Egyre több községből érkezik szűkszavú, de sokat mondó hír: „Teljesítettük gabonabeadási kötelezettségünket és a kötelező állami felvásárlási tervet, községünk visszakapta a kalászos gabonane- műek értékesítésének szabadpiaci jogát.“ A napokban Békéscsaba Városi Tanácsa is ezt jelentette. Győzelmi hírek ezek, melyek arról adnak számot, hogy dolgozó parasztságunk, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok hűek a nép államához. Nem hiábavaló volt a felvilágosító szó, amely a népnevelők szájáról elhangzott, mert dolgozó parasztságunk n%gy többsége az osztályellenség hírveréseit — ami kezdetben visszatartotta — leküzdötte, s a józan észtől, a becsületességtől vezetve, illő módon tett eleget az állam iránti kötelezettségének. Amit az ellenség a gabonabegyűjtés idején szajkózott — halomra dőlt. Jutott az államnak, maradt mindenkinek, s ott, ahol a tervet teljesítették, szabadon adhatnak, vehetnek. Az ellenség különös előszeretettel ragad meg minden alkalmat, hogy zavart keltsen. Eladállásai egyre inkább megszűnnek, s éppen ezért fő módszere, hogy nyugtalanságot, bizonytalanságot keltsen. Alig lát egy-egy kormányrendelet napvilágot, a legvadabb híreket „ereszti“ meg. Mohón kapott a legutóbb megjelent minisztertanácsi határozat után is, amely a kukorica-, napraforgó- és burgo- nyabeadási kötelezettségek teljesítéséről, valamint ezek forgalmának szabályozásáról szól. Szarvason, a rendelet megjelenése után, szinte futótűzként terjedt el az az ellenséges rémhír, hogy be kell adni minden felesleget. Másnap már némi „engedményt“ is tettek. Az a hír járta a faluban, hogy egy hold kukoricavetés után nyolc mázsára- kell szállítási szerződést kötni. így szálldogálhattak különböző híz’ek mindaddig, míg a pártszervezet, a tanács, a földművesszövetkezet és a Terményforgalmi Váll. népnevelői munkához nem kezdtek. Megmagyarázták, hogy az Sszi termények gyors begyűjtése a lakosság ellátására, és szükséges állami tartalékok biztosítására kell, s egyetlen dolgozó paraszt sem vonhatja ki magát e kötelezettség alól. Megmondták, hogy a beadás a dolgozó parasztok hozzájárulása az ország, a város, a falu fejlesztéséhez. Éppen ezért mindent megelőz a hátralékok és az idei beadási kötelezettség teljesítése, valamint a község szerződéses kukoricaértékesítési tervének teljesítése. Elmondták azt is, hogy az állam csak egy részét, a föld minőségétől függően 200—220—230 kilogramm májusi morzsolt kukoricának megfelelő mennyiséget kér holdanként, s mindezt a termelők által elfogadható áron. A lőkösházi dolgozó parasztok között is zavart keltett az ellenség híresztelése. Ott azt erősítgették, hogy alacsony az állami értékesítésre adott kukorica ára. Egy Ideig érvényesülhetett ez a hang. A népnevelők azonban jól emlékeztek a tavalyi állapotra. Emlékeztették a dolgozó parasztokat | arra, hogy tavaly a téli hónapok- í ban is 100—120 forint volt náluk ! egy mázsa kukorica. A Termény- j forgalmi Vállalat pedig 240 forin- ] tot fizetett egy mázsáért, májusi j morzsoltra átszámítva, ami csövesen is megfelelt a 142 forintos ár- | nak. Ki járt hát jobban, aki a spekulánsnak adta olcsó áron, vagy becsületes, elfogadható árért az államnak? Nyílván az, aki az államnak adta el. Hiszen legtöbb helyen a spekulánsok ősszel olcsó áron összevásárolták a kukoricát és télen pedig a fogyasztóknak 400—500 forintért adták el. A népnevelők érvelése helyes volt és Lőkösházán egyre több dolgozó paraszt érti ezt meg, s még a törés megkezdése előtt értékesítési szerződést köt. Az állami szerződéses értékesítés a dolgozó parasztot, s egyben egész népünk érdekeit szolgálja. A beadási kötelezettségen felüli szerződött kukoricáért az idei bő termés mellett is rendkívüli előnyöket biztosít kormányunk a dolgozó parasztoknak. S e felvásárlási rendelettel megvédi a becsületesen dolgozó embereket a spekulánsok ellen, mint ahogyan j azt a lőkösházi példa is mutatja, j Kormányunk e fontos rendelkezé- I sét megnyugvással és örömmel fogadták az emberek. Csorváson a [ rendelet megjelenése után sok termelő kereste fel a Terményforgal- j mi Vállalatot, hogy nyomban egyezségre lépjen. Az újkígyósi I Harangozó György is elfogadható- i nak tartja ezt az árat, másfél hold \ kukoricavetése után hat mázsá- | ra kötött értékesítési szerződést. A hat mázsáért 1440 forintot kap. Az j elfogadható ár mellett más előnyei is vannak. Az ő esetében, mert szerződést kötött, épülSt- anyagot is igényelhet. Ez esetben 1320 forint készpénzt, és többek között 12 ezer téglára, vagy 1500 cserépre, vagy egy köbméter fűrészelt, vagy bárdolt épületfa vásárlására szóló utalványt kap. A kormányhatározat előnyeit ma már egyre több dolgozó paraszt világosan látja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendjén van. Népnevelőink e napokban sokrétű feladat végrehajtásán fáradoznak. Napról-napra győzik meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről a dolgozó parasztokat, s közben eddigi fejlődésünk, a párt áldozatos harcának magyarázásával a magasabb hozamok elérésére serkentik a falusi dolgozókat. Mindezeken túl azonban látniok kell azt is, hogy a nép jólét fokozásának egyik fontos alapja az állam iránti kötelezettségek pontos betartása. Fá- j radhatatlanul neveljék hát a falvak dolgozóit e kötelességek va- lóravóltására. Leplezzék le az ellenség hazúg rágalmait, többek i közt azt is, hogy csak a tanács engedélyével lehet hozzáfogni a kukoricatöréshez. A valóság az, hogy a törés megkezdésének idejét kell bejelenteni. Értes- ; sék meg minden emberrel, hogy a beadási tervek, az értékesítési ' szerződés teljesítése a dolgozók előnyét szolgálják, s ez szorosan összefügg népjólétünk további fokozásával, a falu és a város jobb ellátásával, a munkás-paraszt szövetség szilárdításával. Jól fizet a rizs a köröstarcsai Rákosi TSZ-ben Nap-nap után egyre több szövetkezetben és szakcsoportban kezdik meg a rizs aratását. A köröstarcsai Rákosi Termelőszövetkezet tagjai csütörtökön láttak e munkához. A 60 arató már az első nap nyolc holdról takarította be a termést. A mostoha időjárás ellenére közepes termés- eredményre számítanak. Ügy vélik, hogy az 50 hold megadja a 16 mázsás holdankénti átlagot. S ha ez így lesz — már ezt is kiszámították — mintegy 30—40 deka hántolt rizs jut egy-egy munkaegységre. De van egy másik haszon is, a rizstelepen — a haltenyésztés. Ezzel az idén próbálkoztak először a tagok, de úgy megkedvelték, hogy sohasem hagynak fel vele. Az 50 holdon 18 mázsa halat tenyésztettek és értékesítettek. A haleladásból több mint 10 000 forinttal növelték a közös jövedelmet. Pillanatfelvétel Fényképészünk alvás 'közben toppant be a Békéscsabai Pamutszövő napközi otthonába. Akis óvodás-csoport éppen a délutáni pihenőjét tartotta. Jacsek Ilona, a napközi otthon vezetője anyai gonddal őrködik felettük, amíg az édesanyák szövik a szép kelmét, s harcolnak a terv teljesítéséért. A vállalat vezetőségének szerető gondoskodását élvezik ezek a kis apróságok is. Szeptemberben 14 000 forint értékű gyermek- ruhaneművel és játékokkal kedveskedtek a 40—45 kicsinek, akik állandó lakói a napközi otthonnak. (Csapó László íelv.) Megújították a versenyt — Gépi erővel szedik a cukorrépát a szeghalmi Új Alkotmány TSZ-ben, csatlakozva a füzesgyarmati Vörös Csillag TSZ verseny- kihívásához. Az Üj Alkotmány TSZ-ben 12 cm sortávolság helyett 6 cm-re vetik a búzát, a termőterület jobb kihasználása végett, szovjet tapasztalatok alapján. Volt értelme a párosversenynek. — Ezt így értékelték Fel- sőnyoinásoii is, meg Hidasháton is az állami gazdaságok dolgozói, amikor tudomásukra jutott a versenybizottság megállapítása az aratási és a cséplési munkákról. Ezért úgy határoztak — megújítják a versenyt. A napokban került sor erre, s azóta gyorsabb ütemben halad a betakarítás, s azzal egyidőben a talajelőkészítés és a vetés. Mindkét gazdaságban megfogadták, hogy a kenyérgabona vetését jóval október 25. előtt befejezik. A megújított pái'osver- seny célja az önköltség csökkentése. A felsőnyomásiak és a hi- dasháliak tapasztalataik gyakori kicserélésével is azon lesznek, hogy az éves tervben előirányzott költségekből megtakarításuk legyen. A fckelyiipar felenii Készülnek a negyedik negyedévre Az Orosházi Seprűgyárban csak október végén kezdik meg a seprű gyártását, mivel későn érik be a cirok. A gyár dolgozói addig sem tétlenkednek. Jelenleg a karbantartási munkákat végzik a harminc varrógépen és a tizenöt seprűkötőgépen. De más formában is készülnek a inegyedik negyedévre. Előre legyártottak 150 ezer seprűnyelet. így nem fordulhat elő, hogy nyers fából készítsék a nyeleket, mint azt a múlt évben tették. Ezzel a módszerrel javul a minőség. Elkezdik majd a seprűnyél gyártását az 1956-os év első negyedére is. Számvetést tettek: ha a negyedik negyedéves tervet teljesíteni akarják, akkor naponta egy vagon seprűt kell gyártaniok. Ebben az évben a hulladékanyagokat is felhasználták és 60 ezer forint értékű fajátékot gyártottak. Megkezdték az exportláda gyártását is, naponta 20 ládával készítettek többet, mint amennyi a tervben volt. A második ötéves tervben konyhabútorokat gyártanak. Van elegendő szakemberük, van felszerelés, van faanyag, csupán furnérlemezt kell még beszerezni. így tehát a Seprűgyár dolgozói kettős feladatot látnak el: elegendő és keresett árut készítenek a lakosság részére és jó minőségű exportárut gyártanak, hogy még nagyobb elismerést szerezzenek külföldön: Svájcban és Angliában, az orosházi seprűnek. Másodszorra is élüzemek akarnak lenni Már a vidám vásáron is megtekinthették megyénk dolgozói a Békéscsabai Szőrmeipari Vállalat szép termékeit. Sokan vásároltak belőle, de nem lesz hiány a télen sem. Az ízléses és szép kivitelű kucsmákat 98—202, a mellényeket 482—800, a begombolható béléseket 770—1800 forintért lehet vásárolni az üzletekben, vásáron és a piacokon. Az elkészült áru 70 százalékát hulladékanyagból gyártják. Jól dolgoznak, azt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a második negyedévben élüzemek lettek. A terv teljesítése, az önköltségcsökkentés most is jónak mondható. Júliusban 147, augusztusban 123 százalékra teljesítették tervüket. Most még néhány nap választja el őket a harmadik negyedéves terv teljesítésétől, s mint mondják: »Most, az utolsó napokban döntő a harc. a küzdelem a terv teljesítéséért.« Szinte vállvetve dolgoznak valamennyien. Bíznak abban, hogy ez a harc, ez a küzdelem az ő javukra dől el és a negyedévi értékelésnél újra tulajdonosai lesznek az »Élüzem« címnek. Javul a minőség A Békéscsabai Patyolat Vállalatra eddig sok panasz hangzott! el, hogy nem jó a minőség. Figyelembe vették a dolgozók javaslatait és most már különböző vegyszerrel olyan eljárást dolgoztak ki, amely a minőség javulását eredményezi. Munkájuk van bőven, s a hátralévő napok különösen izgalmasak, hiszen ezeken múlik a harmadik negyedév sikeres befejezése. Már az eddigi eredmények azt bizonyítják. hogy sikerült túlteljesíteni a szeptember havi tervet is, hiszen nem egy brigád van, mint Kocsor Pálé, amely derekasan kiveszi részét a munkából. A Ko- csor-brigád augusztus 20 óta tulajdonosa a vándorzászlónak. A jövő bét hétfőjén békeműszak kezdődik a Patyolat Vállalatnál és minden dolgozó tettekkel tesz hitet a béke mellett.
