Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-23 / 197. szám

\fiUah vitale hifit 19.").'). augusztus 23., kedd ÜZEMEINK ÜELSEIMTIIC Helytállnak a Békéscsabai Vasöntöde fiataljai Sikerült túlteljesíteni a tervet i dolgozói és az áztatósok fogadal- j gerlai Magvető Termelószövetke- mat tettek arra, hogy augusztus. /etet patronáljuk, műhelyünkben 20-a tiszteletére napi tervüket ál- j javítjuk ki a lószerszámait, kocsi- _A Sarkadi Kendergyár az elő- iancjóan teljesítik. Az első dekád I jait és mezőgazdasági gépeit. Két ző hónapokban nem tudta telje- értékelése alapján esedékes ier- síteni 100 százalékra a havi tér- vüket 122 százalékra teljesítették, vét. A Viharsarok Népe már íit augusztus 20-i műszakban ki­ezekről a hibákról és a cikk hoz- , tűntek: Boda Imre 224, Ipacs Ist- zasegített bennünket ahhoz, hogy ván 204, Ködmön István 240, és Vörös Október és a Kossuth ter- jobban dolgozzunk. Hiba az volt, Gyömbér Mátyásné munkacsapata hogy a turbina nem volt képes 208 százalékos teljesítménnyel. stráfkocsit adtunk kölcsön a Mag­vető TSZ-nek a gabonabetakarí­tás és a kukoricatörés idejére. Ha­sonlóan segítjük a békéscsabai arra, hogy a normát teljesíteni tudja. Júniusban a turbinát átsze­relték, így üzemünk száz száza­lék felett teljesítette tervét. A turbina átszerelésében jó munkát Váczi Mihály A BELSPED segíti a mezőgazdaságot Vállalatunk segíti a termelőszö­végzett.: Sipos Ferenc, T. Nagy , vetkezeteket, állami gazdaságokat Imre és Varga Gábor. Üzemünk j és a talajjavító vállalatokat. A fl jó munka eredménye a büszke élüzem cím Augusztus 20-án másodszorra lett élüzem a Gyulai KÖRÖNT. A dolgozók büszke tulajdonosai a SZOT és a Minisztertanács vö­rös vándorzászlójának, valamint az Országos Vízügyi Főigazgató­ság és a MEDOSZ országos el­nöksége vándorzászlójának. A ju­talmat, a kitüntetéseket ünnepé­lyesen adták át pénteken a Gyu­lai KÖRÖNT kultúrotthonában. Az út igen fáradságos volt, de az akarat mindent legyőzött. A nemes versenyben a legjobb üze­mek, vállalatok küzdöttek azért, bogy a SZOT és a Miniszterta­nács vörös vándorzászlóját el­nyerjék. Augusztus 20-án végleg eldőlt, hogy a legjobbak között is a legjobb: a Gyulai KÖRÖNT. S amint Serf Egyed elvtárs mondotta az Országos Vízügyi Igazgatóság nevében: »A zászló elnyeréséhez megteremtődtek a feltételek. Ennek részesei voltak a párt és a tömegszervezet, de közvetlen maguk a dolgozók, akik fáradságot nem kímélve küzdöttek a terv teljesítéséért.« Az ilyen munka után a siker nem maradhatott el. Az első félévben 110 százalékra teljesítették a ter­vüket, 27 százalékkal emelkedett az egy munkásra eső termelési érték, 0.5 százalékkal csökkent az igazolatlan mulasztók száma. Nem volt baleset, a dolgozók és a vállalat vezetői betartották a kollektív szerződésben előírt kö­telezettségeket. Ez után az ered­mény után valóban el lehet mon­dani: dicsőség és dicséret illeti mindazokat, akik derekasan helytálltak a munka frontján. Körülbelül 20.000 forint ju­talmat osztottak ki ezen az ün­nepségen a KÖRÖNT gyulai, gyomai és hódmezővásárhelyi ki­rendeltségének dolgozói között. Papp István, Gál László, Bányai Lajos, Balogh Sándor 800—800 forintot kaptak, többen írásbeli dicséretet. Az üzemi bizottság 12 szakszervezeti bizalmit jutalma­zott meg: töltőtollal, öngyújtó­val, cigarettatárcával és pénz­tárcával. Az ünnepség véget ért, de a lelkesedés, a munka iránti szere­tet ott él a dolgozók között to­vábbra is. Közösen harcolnak az idő jobb kihasználásáért s igye­keznek teljesíteni a második fél­éves 'tervet, hogy ők legyenek az elsők tíz éves terv teljesítésében is. Orvvadászokat ítéltek el A békési járásbíróság kétnapos tárgyalás után ítéletet hozott Za- liorán György mezöberényi lakos és társai ügyében. Zahorán György 1947-től letartóztatásáig négy fegyvert rejtegetett lakásán. A fegyverekből társainak pénzért adott el. Zaliorán ezekkel a fegy­verekkel 9 nyulat, 7 fácánt, egy őzet lőtt le, vadászati engedély nélkül. A lelőtt vadakat pénzért értékesítette. A járásbíróság Za­horán Györgyöt fegyverrejtege­tés, orvvadászat és társadalmi tu­lajdon sérelmére, bűnszövetkezet­ben elkövetett lopás bűntette miatt, egy évi és 8 hónapi bör­tönre ítélte. Pataki Mihály békési lakost pedig mint bűntársat — aki esténként légpuskával lőtte a fácánokat —, egy évi börtön- büntetéssel sújtotta. melőszövetkezeteket. A Mezőhe- gyesi Cukorgyár célgazdaságában, Lőkösházán két fogat hordja a kereszteket, amióta a talaj felszá­radt. A Felsőnyomási Állami Gaz­daság kereki üzemegységében négy fogatunk végzi a betakarí­tást. Ezenkívül segítünk a talaj­javító vállalat endrődi telepén a mésziszapot teríteni. A jövőben még több segítséget nyújtunk a tsz-eknek, állami gazdaságoknak. Szikszai József igazgató. Első a Gyulai Téglagyár A Téglagyári Egyesülés nyers­gyártási tervét augusztusban na­ponként 125—130 százalékra tel­jesíti. Szükséges is a terv túltel­jesítése, mert az elmúlt hónap kedvezőtlen, esős időjárása mi­att a negyedéves tervet nem tud­ták 100 százalékra teljesíteni. A Téglagyári Egyesülés téglagyárai vállalták, hogy alkotmányunk ün­nepére, a júliusi elmaradás 35 szá­zalékát pótolják. Ezt a vállalásu­kat sikerült 14,9 százalékkal túl­teljesíteni. Legjobb eredményt a Gyulai Téglagyár ért el, ahol na­ponként 140 százalékos a tervtel- jcsítés. Jól dolgozik Fodor József bágerkezelő, Merényi József ga- ratos, Papp Imre kocsitoló és még sokan mások. A Gyulai Téglagyár után második a mezöberényi I-es számú, harmadik a mezöberényi ll-es számú, negyedik az orosházi U-es számú téglagyár. A megbecsülés jobb munkára kötelez Az ötödik vasutas napon több békéscsabai vasutas kapott pénz­jutalmat, köztük olyanok is, mint Darányi Vilmos elvtárs, aki már 40 éve teljesít szolgálatot a MÁV- nál. Húsz dolgozó könyvjutalom­ban részesült és körülbelül tízen kaptak sztahanovista jelvényt, vagy oklevelet, több dolgozót elő­léptettek. Jó érzés látni, hogy eny- nyíre megbecsülik munkánkat. Mi hálásak is vagyunk ezért és vi­szonzásul még jobb munkával igyekszünk megnyerni az utazó- közönség bizalmát. Gercsi György, Békéscsaba, MÁV. A Békéscsabai Vasöntödében többnyire fiatalok dolgoznak. S ha valaki végignéz a műhelyen, azt gondolhatja: sokat beszél­nek, nem valami jól haladhatnak. A látszat valóban ez, de a szá­mok, az elért eredmények mást bizonyítanak... A vasöntöde élüzem —' s ez a fiatalokat büszkévé teszi, de nem elbizakodottá. A havi kimutatá­sok is erről tanúskodnak: Július­ban 98.7 százalék volt a terv- szerűség, 0.7 százalékkal maga­sabb, mint az élüzem-szint. A tel­jesítmény 129 százalék volt. íme, ezek a beszédes számok meggyőz­nek mindenkit arról: becsületesen dolgoznak ezek a fiatalok a jobb életért, s az üzem jó hírnevéért. Arany János üzemvezető arról beszél: »Bizony, állandóan kéz­ben kell tartani a >sgyeplőt«,mert szeretnek virtuskodni, tele van­nak erővel, hiszen még csak 19— 20 évesek.« A törődés, a velük való lelki- ismeretes bánásmód, a ncveléa fontossága hatja át a vezetőket. Ezért van az, hogy az egész üzem munkásai: idősek, fiatalok, veze­tők egyaránt úgy élnek itt, mint egy nagy család. Megbeszélnek eg\mással mindent, ami az üzemben és kinn, a ma­gánéletben történik. Egyre jobban érvényesül az az elv: A vezetők nemcsak parancsnokok, szerve­zők, hanem nevelők és a mun­kások személyes barátai. A dolgozók nevelése, a dolgo­zókról való gondoskodás párosul a Békéscsabai Vasöntödében. Szé­lien felszerelt munkásszállása van az üzemnek és mindent meg le­het benne találni, amire szüksé­gük van a dolgozóknak. A ve­zetőség most azt tervezi, hogy ét­kezdét is állít fel, közvetlen az üzem mellett, hogy a dolgozók ne az udvaron — vagy ahol ép­pen alkalmas helyet találnak — ebédeljenek. Persze ahhoz, hogy ez a terv megvalósuljon, a vá­rosi tanácsnak is segítséget kell adni, hogy megfelelő helyiséget kapjanak a dolgozók. Nincs olyan párttaggyűlés, ér­tekezlet, személyes beszélgetés, ahol szó ne esne a fiatalok neve­léséről, a velük való foglalkozás­ról. A legutóbbi taggyűlésen Neuhauser János főművezető elvtársat a taggyűlés megbízta: — Békéscsabán, az általános is­kolai tankönyveket nem a köny­vesboltban, hanem közvetlenül az iskolában kapják meg a tanulók. adjon szakmai segítséget Vári Gábor ifjúmunkásnak, hogy fe­gyelmezettebben viselkedjen, ke­vesebb selejtet gyártson, ne ront­sa a fiatalok átlagos tervteljesí­tését, továbbá Kolarovszki György ifjú segédmunkásból hat hónap alatt képezzen szakmunkást. A főművezető elvtárs szívesen vál­lalta a pártmegbízatást és mint jó szakember lelkiismeretesen foglalkozik a két fiatallal. Az eredmény nem maradt el. Kola­rovszki György augusztus első tíz napjában 1.5 százalékkal csök­kentette a selejtet. Az idősebb kommunisták úgy vigyáznak az üzem fiataljaira, mint a szemük fényere. Ha csa­polás van, ott vannak körülöt­tük, segítenek nekik, ellát ják őke4 tanáccsal, hogy minél könnyeb­ben sajátítsák el ezt a nehéz, de szép szakmát. A fiatalok is mindent megtesznek a vezetőkért. Igen megható jelenetnek voltak szemtanúi egyik alkalommal a dolgozók. Az üzemvezető gond­terhelt arccal tért be a műhelybe az egyik értekezletről. Melis elv­társ, DISZ fiatal rögtön észre­vette s odament, «megkérdezte, mi bántja. — Az értekezleten nagyon meg­bíráltak benneteket azért, mert fegyelmezetlenek vagytok. Nem is tudom, mit kezdjek veletek. — Ne bánkódjék miattunk — felelte az ifjúmunkás. — ígér­jük, hogy mi mindent megcsiná­lunk, igyekszünk fegyelmezetteb­bek lennji s nem hozunk szégyent az üzemre. Az ígéret lassan, tele küzde­lemmel, valóra is válik, mert a pártszervezet, a kommunisták, a vezetők szorosan fogják a »gyep­lőt«, mindent megtesznek azért, hogy a fiatalok második ottho­nuknak tekintsék az üzemet, egy nagy családnak, melynek ők is tagjai lehetnek. S mindezért vi­szonzásul csak annyit kell tenni a fiataloknak, liogx fegyelmezet­ten, az idő jó kihasználásával köszönjék meg az idősebbek fá­radságát. Tóth Gézáac VARSÓI JEGYZETEK V: Beszámoló a VIT-en résztvett Balassi DISZ népi együttes len­gyelországi napjairól. A Világifjúsági Találkozó ■*"* „napjai“ valakinek, vagy valamilyen megmozdulásnak a napja. Nemrégiben volt az „Atom­háború elleni tiltakozás napja“. A tiltakozó gyűlésen a megszen­vedett japán város, Hirosima kül­dötte is felszólalt. „Soha többé atombombát!“ — mondta. Aztán a „Lengyel ifjúság nap­ja“ következett. A kora reggeli órákban kezdődtek el az ünnep­ségek. A lengyel ifjúság színe- java felvonult a Sztálin-térre. A színpompás és ötletes felvonulás jelképezte a ‘lengyel fiatalság, a ZMP erejét, lelkesedését, tehetsé­gét. TTtána a „Leányok napja“ volt. A küldöttségek férfi taglal zeneszóval, víg énekkel s virágcsokorral ébresztették a leá­nyokat. A leányok ezen a napon élénkebbek és vidámabbak vol­tak, egyszóval úgy éltek, mint az „ünnepeltek“. A déli órákban volt a leányok felvonulása. Min­den nemzettől tizenkét népvise­letbe öltözött leány gyülekezett a Konoplicka utcán. A magyarokat a Balassi DISZ-együttes tizenkét táncos leánya képviselte, akik er­re a nagy alkalomra szinte kinyí- lottak, mint a rózsák. Hatalmas tömeg állt a Sztálin út mindkét oldalán, amerre a népek színes viseletbe öltözött leányai meg­kezdték csillogó felvonulásukat. A népviseletek színpompája, a leá­nyok szépsége, egyszerű bája úgy elragadta a nézőket, de különös­képpen a férfiakat, hogy már at­tól kellett tartani, hogy az útra szaladnak s vállaikra kapják a leányokat. A Rozdrozsa-téren ért véget a felvonulás, ahol a hatal­mas szabadtéri színpadon táncol­lak a felvonuló leányok. Csak úgy peregtek a műsorszámok, mint a filmek kockái, de a mű­sor mégis sokáig eltartott, úgy­hogy „napúrfi“ is megelégelte a dolgot fe- vagy ki tudja, tán’ örö­mében kiadós esőt küldött a leányok nyakába. Nagy huncut­ság volt ez tőle, de azért senki- sem haragudott rá, csak egymor- gósabb leány jegyezte meg: — az­ért húsvét táján jobban esett vol­na. A ugusztus 11, csütörtök. Nagy napra ébredt a magyar kul­turális küldöttség. Ekkor volt „Wieczár galowy“, a magyarok gála estje á Szovjetunió által épí­tett Kuli úrpalota kongresszusi termében. Ha már annyit emle­getjük a Kultúrpalotát, beszél­jünk róla egy kicsit bővebbet. A „csabai“ szemnek különösen óri­ási méretűnek tűnik az épület s ezt igazán csak belül érezni. 227 méter magas a palota, tehát a csabai nagytemplomnak több mint háromszorosa. A toronyban s az emeletekre lifttel lehet köz­lekedni, összesen hat darab jár, másodpercenként három és fél­métert haladva. Ezt a kolosszus épületet négy emeletnyi alap tartja fent, 70.000 köbméter föl­det emeltek ki megépítéséhez; A Kultúrpalota legszebb része a kongresszusi terem, mely három és félezer nézőt fogad be. Fény­képet kellene mellékelnem, mert a terem modern szépségét szóval leírni nem lehet. Ebben a terem­ben volt a magyarok gála estje; Jóval az előadás kezdete előtt elfoglaltuk helyeinket az öltözők­ben s a Várakozás alatt eszünkhe jutott, hogy néhány hónappal ez­előtt otthon láttunk egv filmhír­adót. amelyben a kongresszusi te­rem díszítésének feltevését mu­tatták; Valamelyikünk viccből megjegyezte, hogy azt nekünk építik. íme, a viccből valóság lett, mert néhány perc s ott fogunk táncolni a „nekünk“ épített terem színpadán; T ehet, hogy túlzás, de Varsó­■*“‘ ban megengedhetjük ma­gunknak, — a magyarok előadása fogalommá vált; Ezt bizonyítja, hogy a jegyeket valósággal elkap­kodják. Ha ez így van, akkor kü­lönösképp fogalom ez a nap, mert minden eddigi magyar előadás koronája. A küldöttség legjobbjai léptek fel: a VIT-díjas szólisták. Pelles Júlia. Réti József ének-. Kontra Antal hegedű-, Losonczi András zongora-, a népi tánc- és balettszólisták, valamint az együt­tesek; Pereg a műsor. S egyszerre az együttes száma következik. A táncosok Izgulva állnak a füg­göny mögött belépésükre várva s talán nem is hallják a műsor­közlő szavait, amint bejelenti őketi „Przadki Békéscsaba; Wykonuje; Zespál tanca ludo- wejo zwiazku wegierskie mlod- ziezy pracujucej z Békéscsaba; A „csabai fonó“ jól sikerült, már a szám alatt többször beletapsolt a közönség és a humo­ros részek alatt hangosan kaca­gott. Azt hiszem, nyugodtan el­mondhatom, hogy a közönség is. a szereplők is úgy érezték, hogy élményt adtak és kaptak ezen az előadáson; Born Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents