Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-20 / 196. szám

1955. augusztus 20., szombat

l/iUaisawk VUpt

Álmuk valóság lett

3

Az alkotmányban biztosított fogok gyakorlásával egyre jobban szilárdul a munkás-paraszt szövetség

Ä méhkeréki Rákosi TSZ tagjai a vöröshere második kaszálását gyűjtötték. Egyik parcellán asszonyok, a másikon férfiak. Ha úgy megszámolja az ember, s összeveti, azt mondja: Ott van mindenkinek az élete párja. Valóban így van. S az asszonyok, amint látom, nem is maradnak le a dologban. Szaporán jár kezükben a villa, s szinte egyszerre érnek a tábla végére a férfiakkal.

Itt meg kell állni egy pillanatra. Mert a föld végére érve mintha egyet göndoltak volna, leültek a dús rendre. Egy kis uzsonnázás közben megindult a beszéd. Ki erről, ki arról szólt egy-két szót. S néha derűsen mosolyogtak, majd mély ráncok ültek az előbb még mosolygó arcokra. Most az alkotmányról emlékeztek meg. összehasonlították jelenüket a régivel, ez ami mosolyt és borút váltott ki napbarnított arcukon.

Rúzsa György elvtárs, a "tsz elnöke egy borítékot húz elő zsebéből.

— Ez neked jött — nyújtja oda fiának. — Az áll benne, hogy ötöd magaddal felvesznek a mezőgazdasági szakiskolára. A 27 éves Medve Jánosnénak elpirult az arca, pillanatig lesüti fejét, majd felszegi. Csöndesen, de vádlóan csak ennyit szól: én egy osztályt sem jártam, még a munkaegységem sem tudom kiszámítani.

társat, nem kellett féltenie a tsz-t, mert megerősödött és megizmosodott. A pártiskolán tanulás közben sokat tervezgette, hogy s mint segíti tovább szilárdítani, erősíteni a már mély gyökeret eresztett közöst. De a párt az egész falu fejlődésének irányítását bízta rá az iskola után. A község pártbizottságának a titkára lett. A Vörös Csillag példájára azok a dolgozó parasztok, akik a kommunisták segítségével leküzdötték a ma- radiságot, akik fittyet hánytak az ellenség nevetséges csajkarendszer, meg olyan meséjére, hogy a gép agyongyötri a földet, — egymás után alakították a különböző típusú szövetkezeteket. 1951-ben, 52-ben alakult a Petőfi, az Arany Kalász és a Győzelem TSZ.

Szívvel-lélekkel benn« Volt a munkában s miután 53- ban elvégezte az 5 hónapos párt- iskolát, kissé nehezen hagyta ott Cl falut, a sok küzdelem ésered— Nem a te bűnöd — vigasztal- ! ja az elnök. — Hozzád hasonló számtalan volt ebben az országban. A cselédember gyerekei egy koszton voltak veled, nagyrészük írástudatlan maradt. Még fiatal vagy, ősszel összeszámoljuk hányán vagytok ilyenek, s beiratkoztok a dolgozók iskolájába. Erre a mi alkotmányunk lehetőséget ad.

— De megvan hozzá a módod is — szól közbe Juhász Tivadar, a tsz fiatal párttitkára. — Nemcsak jogod van a munkához, hanem dolgozhatsz gondtalanul, s megéltek boldogan, most pótolhatod az elmulasztottakat. Tanulhatsz románul-magyarul, ahogy éppen akarsz.

— Milyen jó ez így — nyugszik meg Medvéné. — Olyan nyelven tanulhatok, ahogy akarok. A múlt rendszerben ha románul beszéltünk, büdös oláh volt a válasz. Pedig én magyar vagyok, mégis szeretek románul beszélni. Itt nőttem fel közietek, semmi kü- lömbség nem volt köztünk, legfeljebb annyi, hogy nekem ma, nektek holnap fogyott el a kenyér, vagy éppen fordítva.

— Egyforma baja volt románnak, magyarnak: az urak zsarnok| sága. Most is egy gondunk van:

| mindannyiunk boldogulása, de j nem ki-ki a maga útján, hanem közösen, ebben a kis tsz-ben — teszi hozzá Orosz Sándor.

— Te sem gondoltál erre Sánményes munka színterét, hogy a Szeghalmi Járási Pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője legyen.

Annál könnyebb szívvel fért vissza ez év márciusában. Tapasztalatokkal és tudással meg- rakottan látott hozzá a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez. Első dolga az volt, hogy összehívta az alapszervezeti párt- titkárokat s közösen elhatározták, hogy jó felvilágosító munkával erőteljesebbekké teszik a tsz-ekbe való szórványos belépést. A Vörös Csillag, a Petőfi és a többi szövetkezet is sok jó példát adott az érveléshez. S azok, akiket F. Nagy elvtárs győzött meg a helyes útról, most azt mondogatják: nem bántuk meg, hogy rád hallgattunk.

Ezt hangoztatja Ladányi Pál, Pusztai Lajos és még sokan mások. S azt Is mondogatják, hogy szabadabbnak, boldogabbnak érzik magukat, mint egyéni

dór — szólja el magát az öreg Kora —, hogy valaha így lesz. A múltban szavazati jogunk volt u- gyan, de szavunk az nem, mert a zsandárok belénk fojtották a szót. Most meg lám, mienk minden. Szabadon választjuk meg azt, aki a mi emberünk. Ezért választottunk téged országgyűlési képviselőnek. S lám, nem is csalódtunk benned. Ki hinné el, ahogy itt a villanyelét szorongatod, hogy képviselő vagy, s az urak helyett a többi, régebben jogfosztott emberrel vitatod sorsunkat az országházban.

Ahogy végignéz az ember a lelkes kis csapaton, mintha mindegyik ember alkotmányunk egy- egy megtestesült paragrafusa volna. Felszabadult, egyenjogú nők, derűs napokat élő fiatalok. Joggal bíróak mind. Kötelességtudók valamennyien, mert tudják, hogy pártunk, kormányunk éberen őrködik alkotmányunk tisztasága felett. Ami valamikor álmuk volt, ma valósággá lett.--Deák—

Időjárás

Várható időjárás ma estig: Kisebb felhőátvonulások, valószínűleg eső nélkül. Gyenge légáramlás. A meleg idő tovább tart. Legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 12 —15, legmagasabb nappali hőmérséklet 27—30 fok közötti

korukban. Most azok is, akik pár éve még aem-et mondtak, igyekeztek egymást meggyőzni a helyes útról Ezért állíthattak diadalkaput, ezért ünnepelhetik az új győzelmet együtt, mert a falu lakosságának túlnyomó többsége a párt szavára hallgatva, rátért arra az útra, amelyen olyan sikeresen haladt előre az országos hírű Vörös Csillag TSZ. Ezért fogy napról-napra, a még kívülmaradottak száma. A győzelem kivívásában nagy részük van azoknak a füzesgyarmati tsz- tagoknak és vezetőknek, akik szilárdan állták meg helyüket a legnehezebb időszakokban is. Részük van a győzelemben az új belépőknek is, akik leküzdötték idegenkedésüket az újtól, a jobbtól. Velük együtt része van a győzelemben F. Nagy Károly elvtársnak, a füzesgyarmati községi pártbizottság titkárának is.

— Kukk Imre —

Elszánt harcok és kemény munka (után, a magyar nép 1949 augusztusában törvénybe foglalhatta, hogy élni tudott a szabadsággal, kivívta hatalmát és jogát, birtokba vehette az országot. Alkotmányunk, a magyar dolgozó nép biríoklevele arról, hogy a haza teljesjogú gazdája, hogy a mi országunkban minden hatalom a dolgozó népé, hogy az itt épülő szocializmus a nép javát és boldogulását szolgálja.

A dolgozó magyar népnek addig nem volt alkotmánya. A régi, burzsoá »alkotmány« az urak alkotmánya volt, amely törvényesítette a dolgozók kizsákmányolását, kirablását. Népünk kezéről ezt az évezredes bilincset a Szovjet Hadsereg verte le, a felszabadulás pedig megnyitotta előttünk a demokratikus, majd a szocialista átalakulás széles lehetőségeit.

A magyar dolgozó nép a felszabadulás óta eltelt idő alatt beigazolta, hogy képes saját sorsa irányítására, megtud, mégpedig jól megtud lenni urak »kormányzása« nélkül s képes az ország vezetésére,

mert alkotmányunk erre minden lehetőséget megad. Dolgozó népünk — munkásosztályunk és a dolgozó parasztság — élt is az alkotmányban biztosított jogokkal és lehetőségekkel ■ mindez jelentősen kihatott anyagi és kulturális felemelkedésére, a két osztály szövetségének szilárdulá- sára. A szocializmus építésével párhuzamosan megváltoztak, új arculatot kaptak, erőben és öntudatban megnövekedtek a dolgozó osztályok.

A magyar munkásosztály mindörökre lerázta magáról a kizsákmányolás, az elnyomás bilincsét. Megnőtt száma, műveltsége, öntudata s a hatalom birtokosa lett. Politikai látóköre, ta- pasztaltsága kiszélesedett, viseli az ország vezető osztályának kijáró felelősséget. Az alkotmány- adta jogok tették lehetővé, hogy Kertész Márton elvtárs, az egykori szövőgyári munkás fia tanácsakadémiát végezhessen s a párt politikáját figyelembe véve, a lakosság érdekeinek megfelelően, most a mezőkovácsházi járási tanács szerveinek munkáját mint járási tanácselnök irányíthassa. A kertész mártonok munkája éke« példája annak, hogy munkásosztályunk hívatott a vezetésre, kész vállalni az ország vezetésével járó felelősséget. Példája, hogy tud élni az alkotmányban biztosított jogokkal s pótolja a régi rendszer bűne miatt elmulasztottakat: tanul és tanít másokat.

A megváltozott körülmények, a tőkések elleni győzelmes harc tette lehetővé, hogy a döly- fös, szivarozó gyárigazgatók helyébe munkások kerüljenek. Harcedzett munkásaink becsülettel megállják itt is helyüket. Horváth Károly, az egykori molnárlegény ma a tanulása s becsülete révén a Békéscsabai István Malomnak, az ország egyik híres üzemének igazgatója. A horváth károlyok ezrei és tízezrei tanulnak és munkálkodnak azon, hogy vezetésük, segítésük révéin egyre nagyobb kenyér kerüljön 'a nép asztalára. Segítik dolgozó parasztságunkat, hggy mihamarabb megtalálja a helye« utat, a boldogabb életet jelentül szí)vetkezeti gazdálkodást. Fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy, egyre inkább kialakuljon az új- típusú parasztság, amely szocialista tulajdonban lévő termelési eszközökkel dolgozik, amely egységes osztály, melyet nem zsákmányol ki senki. Mindezen túl erősítik szövetségüket a még ma egyénileg dolgozó parasztsággal, akiknek életkörülményei a munkásosztályéhoz hasonlóan, a fel- szabadulás után lényegesen megváltoztak.

Alapvetően megváltozott — a párt, az állam, a munkásosztály fokozott támogatása következtében — dolgozó parasztságunk kulturális arculata. Az alkotmányban biztosított jogokat helyesen felhasználva ma összehasonlíthatatlanul műveltebb, kulturáltabb gondolkodású, mint bármikor.

Az alkotmányban lerögzített jogok gyakorlá-a következtében számtalan dolgozó paraszt — közöttük fiatalok és nők — vesz ma részt a falusi élet vezetésében.

A kialakuló szocialista mezőgazdaság követelményei edzik és nevelik ezeket az embereket. S ma már a volt urasági cselédek, a barkóéi pálok többezerholdas gazdaságok vezetésére képesek. Okos, józan paraszti fejjel vesznek részt az úri rendszerben megalázott nők és ifjak százezrei a közigazgatási életben s élvezik az alkotmányunk biztosította egyenlőséget.

Mindezek a változások, amelyek a dolgozó osztályokban végbementek azt eredményezték, hogy egyre inkább eltűnőben vannak azok a gazdasági ellentétek, amelyek ezelőtt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség közé éket vertek. Egyre inkább csökkennek, elmosódnak a politikai különbségek is, a munkás-paraszt szövetség állandóan szilárdul, a dolgozó parasztság mind aktívabban vesz részt a társadalmi tevékenységben, a vezetésben is.

Népi demokratikus álamumk alapvető, mindent megelőzű feladata a munkásosztály hatalmának megszilárdítása.

Ezt csak a munkás-paraszt szövetség állandó erősítésével lehet megoldani, hiszen a munkás-paraszt szövetség célja a kizsákmányolás teljes felszámolása, a szocializmus felépítése. Tovább szilárdítani, magasabb színvonalra emelni pedig csak úgy lehet, ha az osztályharc következeié« végigvitelével a termelőszövetkezeti mozgalom gyors ütemben tovább fejlődik, terebéhesedik.

Népköztársaságunk alkotmányát magáénak vallja az egész magyar dolgozó nép. Büszkék vagyunk alkotmányuúkra, az eddigi eredményekre. Alkotmányunk bizonyítja, hogy nem hiába szenvedett évszázadokon át a magyar nép, nem hiába ontották vérüket népünk hős fiai, nem hiába küzdöttek és áldozták fel, ha kellett, életüket is a kommunisták. Magyarország — annyi megaláztatás és szenvedés után — szabad, független, az emberi haladás élvonalában lévő országgá, a dolgozó nép hazájává lett.

Ufra a ísz-ben

Azt mondják a végegyházi Szabadság TSZ- ben, hogy a Zámbori-gyerekek, amióta visszajöttek és beléptek a tsz-be, egyetlen napot sem hiányoznak. Szorgos munkát végeznek nemcsak a tsz-ben, de a DISZ-ben is.

Hogyan is történt az, hogy visszajöttek? Talán mindjárt az elején kellene kezdeni. Zámbo- riék 1951-ben léptek be a tsz-be. Dolgozott az apa és Imre fia rendes tagként, Józsi meg úgy segített a munkában, mint a többi családtagi Szorgosan dolgoztak valamennyien, hiszen egész életükben megszokták a munkát. 1953 őszén valami történt. Egyik nap az idősebb gyerek, Imre odaállt az apja elé:

— Én szeretnék elmenni a tsz-ből.

Miért mennél el, fiam?

A fiú csak annyit mondott: megpróbálom az életet máshol is. Az árpádtelepi fiatalok, fiúk, lányok az iparban és másutt keresik a megélhetést.

Az apa előbb gondolkodott, nem szólt semmit, csak akkor adta meg a választ, amikor a kisebbik gyerek, a Jóska is elmondta szándékát, — én is szeretnék elmenni Imrével.

— No, jó, nem bánom, menjetek — mondja az apa, de jövő ilyenkor megnézzük, hogy ki keres többet. Addig ti is jegyzitek, meg én is. A

¥*** wy Wf8* V** '

két gyerek egy évig dolgozott a mezőhegyes! építkezési vállalatnál. Reggel hajnalban indultak és este későn hozta meg a vonat őketj

Eltelt az év, jött a számadás órája. Az apa elővette a két gyereketi

— Na, most kezdjük a számolást, ki keresett többet.

— Hiszen tudja, hogy 7—800 forintot kerestem havonta — mondja Imre.

í— Én sem többet — szólt oda Jóska Is.

— Tudjátok, én is szorgalmasan dolgoztam p* mondja az apa — egész évben szereztem 398 munkaegységet. Egy egység 46 forintot ért kereken. Az én jövedelmem, mivel már ötven felé járok, 1500—1600 forint volt havonta, a háztáji, í. prémium, meg az előleg, sok egyéb más nem is számítva.

— Több, mint a kettőnk keresete — állapították meg. A két gyerekben már hosszú idő óta vajúdott az, amit már régen szerettek volna megmondani: ml Is visszajönnénk, ha bevennének.

— Próbáljátok meg, majd a csoportgyűlés

dönt. Az elkövetkező csoportgyűlésen vissza is vették mind a kettőt. Azóta is szorgalmasan dolgoznak, szaporodik a munkaegységük. A többi fiatal Is megtalálta a számítását a tsz-ben. Ezt bizonyítja az, hogy ma már 56 tagja van a DISZ alapszervezetnek: _ Cs. —

>ir v/r (