Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-16 / 192. szám

A * új győz a régi felelt Szeghalom szövetkezeti község lett * —------------------—-----------------------------, I/iUa\saioU Héjtt __________ U j állomáshoz érkezett el va­sárnap Szeghalom lakossága. Az ütpiepi díszbe öltözött község­ben transzparensek, fellobogózott diadalkapuk feliratai adták hí­rül, hogy Szeghalom dolgozó pa­rasztságának nagy többsége, a felvilágosító szó hatásáén a nagy­üzemi gazdálkodás mellett tett hitet. Jelentős ez a nap a szeg­halmi dolgozók életében. Ke­mény, szívós harc kellett ahhoz, j hogy a párt útmutatásával idáig j eljutottak. A nehéz talajon, sok- i Augusztus folyamán adja Isi Szikra a »Pártunk a magyar dolgozó nép élén.« című albumot, amely fényképekkel, egykorú dokumentumokkal, grafikonok­kal, térképekkel eleveníti fel a felszabadulás történetét, pártunk győzelmes harcát a romhadön- tött ország újjáépítéséért, a dol­gozók hatalmának megteremté­séért, s ismerteti a szocialista építés nagyszerű eredményeit. Megjelenik An dics Erzsébet mun­helyt szikes földeken, ma már korszerű gazdaságok eresztettek mély gyökjcakft s a község szántó­területének mintegy 84 százaléka a nagyüzemi gazdasághoz tarto­zik. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata Szeghalmon sem maradt hatástalan. A népnevelők, a tsz-tagok felvilágosító szavára, egymásután kérték visszavételü­ket — a jobboldali politika kö­vetkeztében megtévedtek — a tsz-ből kilépett tagok. ben. Egyre növekszik munka­kedvük s vele együtt a közös, s benne a tagok jövedelme. A fel nem osztható vagyon három millió forintra nőtt az utóbbi években. Majd így folytatta: Az ellenség Szeghalmon is számtalan kísérletet tett, hogy megsemmi­sítse a termelőszövetkezeteket. Amikor a kommunisták nem vol­tak résen, vitték is valamire. Az ellenség rémhíreinek befolyására lépett ki 1953 őszén az egyéb­ként jó hírű Rákóczi TSZ tag­jainak fele a szövetkezetből. A kulákság most sem nyugszik meg. Nem néz tétlenül, mert látja, hogy a tsz-ek megalakulásával, szilárdulásával megszűnik a ki­zsákmányolás, a dologtalan élet lehetősége. Az egykori részes munkások, volt cselédek, mint Árpád Antal és a többiek, most ezerholdas gazdaságot vezetnek s ami a legfájóbb a loilákoknak, nem is akárhogyan, hanem úgy, hogy munkálkodásuk nyomán egyre gazdagodnak a termelőszö­vetkezetek. Dióssi elvtárs a továbbiakban még harcosabb munkára kérte a megjelenteket, figyelmeztetett ar­ra, hogy kezethez. ö rakta le ebben a tsz-ben több társával együtt a fundamentumot 1952-ben. Szük­ség van rá és társaira az Uj Barázdában. Vegyék vissza öröm­mel őket. Világosan kell látni — hang­súlyozta Dióssi elvtárs a továb­biakban —, hogy a munka ne­heze még ezután jön. Tovább kell szilárdítani a megalakult és számban megnövekedett szövet­kezeteket. Meggyőzni azokat, akik most még hitetlenkednek. S lát­ni kell azt, hogy a ma belépett paraszt nem lesz egyből szo­cialista. Gondolatában s néha cselekedeteiben kiütközik a régi, amit az egyéni gazdálkodásban, a kapitalista termelő módban sze­dett magára. Nem szabad türel­metlennek lenni ezekhez az em­a kaja: »Kossuth harca az árulóik és a megalkuvóik ellen«, továbbá Berciid István és Bánki György: »A magyarországi gyáripar törté­nete 1900—1914« című gazdaság- történeti műve. Csákány György: »Ezernyifajta népbetegség« című könyve a munkásosztály egész­ségügyi helyzetét mutatja be a kapitalista Magyarországon. Au­gusztus közepén már kapható lesz Baranszkij: »A Szovjetunió gazdasági földrajza« című mű­vének úi, átdolgozott kiadása. berekhez, hanem kellő nyíltság­gal, de baráti megértéssel le- nycsegetni róluk a vad hajtáso­kat. Tudni kell azt, hogy a ré­git hamar elfelejti, ha mihama­rabb megszoktatjuk, megszeret­tetjük vele az újat. Ma már sok­ezer paraszt látja Szeghalmon is a szövetkezeti gazdaság elő­nyeit. Megismerték, hogy a gé­pek segítségével, a látástól-va- kulásig robotnak vége. Ebboa a népnevelők is sokat segítettek. Megismertették azt is, hogy elő­nyösebb a tsz a dolgozó paraszt­nak 8 bemutatták a tsz és az egyéni gazdaság terméseredmé­nyei közti különbséget. A fel vi­lágosító szóra továbbra is szük­ség van, hogy valamennyi dolgo­zó paraszt felismerje a helyes utat, a közös gazdálkodás elő­nyeit s önként válassza a szö­vetkezeti életet. A népnevelők­nek!, a párttagoknak és pártonkí- vülieknek a továbbiakban is ez a legszentebb feladata. Az ünnepség Pesti István elvtárs, a községi tanács elnökének zárószavával ért véget. A község dolgozói nevében kö­szönetét mondott munkásosztá­lyunknak mindazért a sok segít­ségért, amit a dolgozó paraszt­ság felemelkedéséért tett. Egyben ígérte, hogy augusztus 25-ig a község dolgozó parasztsága ele­get tesz a kenyérgabona-beadási kötelezettségének.. A főtéren felharsant a taps. Az első csatát megnyerték a szeg- - halmiak. A dolgozó parasztok túlnyomó része új úton halad. A fáradságos munka, a felvilá­gosító szó meghozta a várt ered­ményt s dolgozó népünk örömé­re, az ellenség bánatára, Szeg­halom szövetkezeti község lett. — Deák — Megállják helyiikej Mint a megye számos terme­lőszövetkezetében, a sarkadi Dó­zsa TSZ-ben is megszervezték a szövetkezetiek étkeztetését. Hogy önnek milyen nagy jelentősége van, azt legjobban a tsz tagjai tudnák megmondani. Amióta az üzemi konyha működik, több asszony vesz részt a munkába* mint azelőtt. Érthető ez, nem kell munka után főzésen gondolkod­tok. Megérdemlik a konyhán dolgozó asszonyok, hogy szól­junk róluk, annál is inkább, mert egvrészük már a 60 éven is túl van, mégis becsülettel megállják helyüket, özv. Varga Lajosné 3 éve, hogy a tsz tag­ja. Úgy vélekedik, hogy bünte­tés volna részére, ha otthon kel­lene maradnia. Házi Jánosné is túl van a 60 éven. özv. Szabó Ferencné már 5 éve, hogy a közösben dolgozik. Petneházi Mi- hályné férjével, lányával, fiá­val együtt dolgozik a tsz-ben. G. Nagy Sándorné, özv. Dobi Józsefné és Ungor Gáborné vala­mennyien becsületesen dolgoznak. Terjeszd a Viharsarok Népét! Az utóbbi hat hétben újabb 212 család választotta a szövetkezeti utat, új, vagy már meglévő tsz-be, vagy tszcs-bc. Ma már mondhat­ni: nincs a községnek olyan ha­tárrésze, ahol ne vetette volna meg a lábát a társas gazdálkodás. Ezért kérték a napokban, hogy a Földművelésügyi Minisztérium já­ruljon hozzá a földrendezéshez s tegye lehetővé számukra a nagy táblákon való, előnyösebb gaz­dálkodást. Az ünnepségen résztvettek a község dolgozói, a párt, tanács és egyéb társadalmi szervek ve­zetői. A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács részéről Dióssi György elvtárs, a Megyei Tanács elnöke üdvözölte a megjelente­ket, majd ünnepi beszédében vá­zolta azt a nagyszerű küzdelmet és helytállást, melyet a község kommunistái és becsületes dol­gozói tanúsítottak a tsz-mozga- lom fejlesztésében. Vázolta a rö­gös utat, amelyen a Viharsarok TSZ tagjai, a volt agrár-proletá­rok elindultak. Tizenheten kezd­ték közös küzdelmüket 320 hold földön. Akkor még két lovuk, két bivalyuk volt. Ma már 80 tag boldogul ebben a sok vihart és nehézséget átélt szövetkezet­nem lehet megnyugodni az eredményeken. Még egy-két helyen tapasztalha­tó, hogy nem szívesen veszik vissza a régebben kilépett tago­kat. Vissza kell venni a rendes, becsületes embereket. Csak öröm­mel lehet üdvözölni az olyan ta­gokat, mint Molnár Imre, aki a napokban tért vissza az Uj Alkotmány TSZ-be. ö maga rá­jött, hogy amikor kilépett, nem gondolkodott. Belátja, hogy sok­kal jobb a tsz-tagoknak, mint az egyénieknek. Vagy nem lenne- e kár olyan rendes és becsületes embert kihagyni, mint Hegyesi Gyula, aki most látva, hogy az Uj Barázda TSZ a munkában és fejlődésben valóban elérte a nagyüzemi gazdálkodás megkí­vánt mértékét, vissza vágyik a tsz-be. Kár lenne. Köze van He­gyesi Gyulának ehhez a szövet­Pártunk a magyar dolgozó nép élén — Űj Szikra kiadványok — 1955. auguszlug 16., kedd Képek a szeghalmi járási mezőgazdasági kiállításról A Halaspusztai ÁG tehenei első díjat nyertek a kiállításon. Ba­logh Gyula gondozó, a »Csóka« nevű tehénnel. Legnagyobb érdeklődés nyilvánult meg a lóidomílás és lovas- verseny iránt. A verseny győztese Komlósi Lajos, a Felsőnyomási Állami Gazdaság »Rádás« nevű lovával 31 másodperces idővel és 0 hibaponttal. A képen a díjat veszi át. Állami gazdaságok, tsz-ek és egy éni dolgozók egyaránt részt vei­tek a kiállításo n állataikkal. !' > Major György, a bihamagybajo mi I. típusú Kossuth TSZCS tagja 8 tenyészkosával oklevelet nyert.

Next

/
Thumbnails
Contents