Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-14 / 191. szám
1955. augusztus* 14., va imap ViUúASúA^k HéjU id. Kapás Antal békéscsabai üzérkedőt és társait börtönnel sújtotta a bíróság Az elkövetett bűncselekmények nagy többsége tudatos, e’ő.e megfontolt, tervszerű. Ilyen előre megfontolt bűncselekményiek sorozatát elkövető társaság felett ítélkezett a b 1-ésesabai váró i bité uíg a l apokban. Idős Kapás Antal békéscsab :i lakos a felszabadulás előtt hentes és spekuláns volt. Később sem tagadta meg önmagát, kupeeke- désre adta fejét fiával, ifj. Kapás Antallal és társával. Kovács Pállal együtt. Idős Kapásnak a ku- peckedés meghozta »gvümö'c él«, 1947-ben Békéscsabán hét szobás házat vett és két és fél hold földet. Az alma nem esik messze a fajától, fia szintén a kupeckedést választotta. Ilű segítőtársuk volt Kovács Pál, Bzintén békéscsabai lakos, aki »derekasan« meg is állta a helyét. A dolog ott kezdődött, hogy' id. Kapós Antal és Kovács Pál, heg hogyne n kapcsolatit te emlőit felvidéki községi tanácsok elnökeivel és más állami fűn' c o- náriusokkal, akik id. Kapást és Kovácsot megbízólevéllel látták el. A megbízólevelek arról szóltak, hogv a községi tanácsnak a mel- lékelt névj g zékie vásároljanak hízottsertése .et és szarvasmarhákat. Kapásék a megvásárolt állatokat a községi tanácsok elnökei által küldött névjegyzékben felsorolt dolgozó parasztok nevére adták be a békéscsabai és környékbeli állatforgalmi vállalat- itailv! s a vételi jegyeket a községi tanácsoknak megküldték. Kapásék ilyen összeköttetésben álltak Zahor. Vácduka. Szilaspa- gony, Homokte:enye, Nádújfalu, Etes, Karancskeszi, Cered, Kis- terenye, Mátraszöllős, Mátrano- vák, Vácrátót és Szuha község tanácselnökeivel és begyűjtési előadóival. Id. Kapás Antal és társai kapcsolata — mint ahogy ezt a bíróság bizonyította —, múlt év júniustól letartóztatásukig, igen jó volt. Sőt még letartóztatásuk után is küldött eg. ik- másik tanácselnök részükre megbízó levelet. A felsorolt községeknek 1954— 55. évben majdnem 130 mázsa sertést és több mint 12 mázsa szarvasmarhát szállítottak. Ezenkívül még más községeknek is vásároltak és szállítottak meg nem állapítható mennyiségben. 1954 őszétől 1955 tavaszáig Kapásék összeköttetésben voltak Balogh Gvula kisvárdai lakossal. Baloghnak a -»társaság« több mint 50 mázsa sertést vásárolt Vei. Idv Kapás és társai összesen több mint 250 mázsa sertést és 15 mázsa szarvasmarhát vásároltak fel Békéscsabán és környékén. 1954-től 1955 tavaszáig főleg Békéscsabán és Ujkígy oson vásároltak. Majd Gulyás Mihály, a békéscsabai begvűjtési hivatalvezetője figvelmeztette őket, hogy a rendelet tiltja a felvásárlást és tovább ne folytassák. Kapásék nem hallgattak a figyelmeztetésre, hanem most már Gyulán folytatták tov ább az üzérkedést, ahol csak ifj. Kapás Antal 40 mázsa sertést vásárolt. A sertéseket 17— 18 forintos kilónkénti áron vették meg a termelőktől s az állatforgalmi vállalaton keresztül a községeknek 19—20 forintos áron számoltak el. A 20 forintos áron vásárolt sertéseket az állatforgalmi vállalatnak 20 forintért számolták el, a községeknek azonban 24.40 és 26.20 forintért adták el. Volt, amikor a termelőket arra igyekeztek rábeszélni Kapásék, hogy sertésüket beszolgáltatás címén adják be, amiért a termelő 17 forintot kapott, ugyanakkor ők a községnek 20 forintos áron szállították. így becsapva az állatforgalmi vállalatot s a községeket, minden kiló sertésen 3 forintot kereslek. A 250 mázsa sertés felvásárlásával csak két forint 50 filléres többletárat számolva, 62 ezer forintot „kerestek“ Kapásék. 'Üzérkedésükkel felverték a piacon a sertés árát s éppen ezéirt a vállalat több esetben nem tudott vásárolni. Kapásék bűnösségét súlyosbítja, hogy tevékenységük üzérkedés volt már az első perctől kezdve, iparjogosítvány, engedély nélkül vásároltak. S a sertések hizlalására is jelentős terménymennyiséget vásároltak fel. A bűnözők, amíg nem kerülnek a törvény elé bátrak, vígan szájaskodnak. Amikor nyakon csípik őket, gyáva, hitvány férgekké válnak, könyörögnek, dadognak és hazudnak is. Id. Kapás Antal és társai is bátrak voltak, amikor még rajta nem vesztek az üzérkedésen. Amikor azonban tetteikért felelniök kellett, gy ávák lettek és mindent tagadni próbáltak. Arról beszéltek, hogy a megbízó levelet a községi tanácsok elnökei adták nekik. Ez persze, menekvés volt a felelősség alól, hiszen a bűn- cselekményt ők követték el. Sőt azt akarták elhitetni a bírósággal, hogy hárman csupán 8—10 ezer forint haszonra tettek szert. Ez persze hazugság, hiszen legtöbb esetben 3 forintot kerestek kilónként a sertéseken. De állításukkal ellentétben áll az is, hogy Kovács Pál, üzérkedésük ideje alatt vett egy új »Pannónia« motorkerékpárt, több mint 14 ezer forintért. Ezzel egy idő- ben vásárolt Id. Kapás Antal 5 ezer forint értékű mezőgazdasági felszerelést és fia, ifj. Kapás Antal pedig új Csepel motor- kerékpárt. Az utolsó szót mondta ki a békéscsabai városi bíróság. ítéletet hirdetett az üzérkedő banda felett. Idős Kapás Antalt, mint főbűnöst, 5 évi börtönre, 14 ezer forint vagvoni elégtétel megfizetésére, ezenkívül 1000 forint azonnali készpénzbüntetésre és tíz évi jogvesztésre ítélte. Kovács Pál másodrendű vádlottat négy' évi börtönre, a »Pannónia« motorkerékpár elkobzására és 8 évi jogvesztésre, ifj. Kapás Antalt két évi börtönre, a 125-ös Csepel motorkerékpár elkobzására és ötévi jogvesztésre ítélte a bíróság. Az üzérkedők már kiérdemelt helyükön is vannak. — Balkas — Személyi igazolványok az ellenőrzés tükrében A BM. Békés megyei Főosztály által az elmúlt hetekben megtartott sze- | mélyi igazolványok ellenőrzése sok hanyagságra derített fényt. Ez tette elkerülhetetlenné, hogy a rendeletben meghatározott büntető szankciókat alkalmazzuk a személyi igazolványt I ki nem váltók, vagy mint az ilyen fontos okmányt hanyagul kezelők ellen. Az állandó személyi igazolvány 5 évre szól, így annak megőrzése, óvása a megrongálódás ellen, minden állampolgárnak kötelessége. Ezért felhívjuk a lakosságot, hogy személyi igazolványát gondosan őrizze meg, azon semminemű változást ne eszközöljön még akkor sem, ha abba téves iratok folytán, valótlan adatok kerültek. Ilyen esetben az illetékes rend- ; őri — járási, városi, vagy megyei — személyi igazolvány osztályhoz, alosztályhoz forduljanak, ahol megteszik a kellő intézkedést az új személyi Igazolvány kiadására. | Amennyiben a személyi igazolványba írt adatokban változás áll be, azt az igazolvány tulajdonosa köteles 48 órán belül, más esetekben 8 napon belül bejelenteni. A bejelentéskor a változást igazoló okmányokat be kell mutatni. A bejegyzés megtörténte után az igazolványt 24 órán belül a lakónyílvántart.ókónyv vezetőjének és a szállásadónak be kel mutatni. Változások bejegyzésére jogosult hatóságok: Rendőri hatóság vezetheti be a határövezetben történő letelepedés engedélyezését. Az állandó és Ideiglenes lakóhely változást a rendőrőrsöknek, ha a községben ez nincs, úgy a tanács VB, egy függetlenített tagjának kell bevezetni. Üzemek, vállalatok. Intézmények vezetik be a munkahely és a szakképzettségben beállt változást. A munkahelyváltozást, ha a munkáltató nem állami vállalat, vagy szövetkezet és a szabadfoglalkozásúak foglalkozásának megváltoztatását a tanács jegyzi be. Az igazolvány tulajdonosának családi állapotában, gyermekei számában gyermekei családi- és utónevében bekövetkezett változásokat az anyakönyvvezető eszközli, A fentebb említett ellenőrzés súlyos hibákra derített fényt. 210 személyi igazolványt kellett bevonni azért, mert egyesek tudatlanságból, mások szándékosan eszközöltek annak adataiban változást, a maguk kellemetlenségein kívül* megkárosítva ezzel államunkat, nem gondolva arra, hogy egy személyi Igazolvány előállítása is Jelentős összegbe kerül. Érdekes és az emberi hiúság tükörképét adja az a tény, hogy a bevont személyi igazolványok nagy százalékánál a születési évet és a j házasságkötés idejét hamisították meg j abból a célból, hogy egyesek „fiatal j korukat**, mások gyermekük „időre j való születését“ igazolják vele. A szabálysértési eljárásokon kívül j adódtak azonban olyan esetek is, amikor már nem lehetett humánusan intézkedni, ahol már nem lehetett tájékozatlanságnak betudni az elkövetett cselekményt. Ilyen volt Rácz Róbert, eleki lakos cselekedete is, aki a rendelet ellenére, személyi igazolványát más személynek adta át, hogy az szabálytalan járlatátírást hajtson végre.. Tápot és lehetőséget adott ezzel a kupeckodás folytatására, mint ahogy tápot adhatott volna idegen elemeknek jogtalan igazolvány szerzéshez. Soká sorolhatnánk még megtörtént eseteket. Egyik legsúlyosabb hiba, hogy megyénk arra kötelezett lakosságának csak 65—'f© százaléka hordja magánál a személyi igazolványt. A mezőkovácsházi járásban pedig a lakosság 20 százalékánál található csak állandóan a személyi igazolvány. Sokan, a gondatlan kezelésből adódóan, elvesztik személyi igazolványukat. Tartsa mindenki szem előtt, hogy sok zaklatástól és kellemetlenségtől óvja meg magát az, aki állandóan magánál tartja személyi igazolványát, aki gondoskodik megóvásáról, megőrzéséről, nem beszélve arról, hogy azon a legcsekélyebb, még „jóindulatú“ változtatást sem eszközli. A személyi igazolványok használatáról egyébként bő ismertetőt ad a június 10-én mindenütt kifüggesztett tájékoztató, s bármelyik rendőrőrs is szívesen ad felvilágosítást« Szépen összehozta őket a „sors" Idestova hat hónapja, hogy megjelent pártunk Központi Ve* zetőségének márciusi határozata. Azóta a földműveszövetkezeteh egész hálózatában szinte egymást érték az írásbeli és szóbeli utat sitások, hogy rendezni kell az alkalmazottak személyügyi anyagát és el kell távolítani a befurakodott osztályidegeneket. A papírra írt utasítások azonban irattárba kerültek, a szóbeli utasítások pe* dig elsuhantak a földszöv. vezetők füle mellett és maradt mint den a régiben a legtöbb helyen, köztük Sarkadon is. Most, augusztus 8-án, mikor a MÉSZÖV személyügyi osztás Újának munkatársai felelősségrevonták az ügyvezetőt, a személye ügyi anyagok rendezésének elhanyagolása és az osztályidegenek el nem távolítása miatt, Tóth Lajos ügyvezető vállatvont és azt hajtogatta, hogy volt róla szó, intézkedni akartak. De csak szó veit és nem tett. Pedig eltávolítani való osztályidegen van ám a Sarkadi Földművesszövetkezetnél csaknem egy tucatnyi. Hogy kik ezek? Kezdjük a sort mindjárt a központi irodában Bagosi Mihály úr személyével. Annak ellenére, hogy Juhász Károly főkönyvelő csaknem sírva bizonygatta a MÉSZÖV személyügyi munkatársai* nak, hogy ő Bagosi úr nélkül nem tud dolgozni, hogy Bagosi nélkül megáll a szövetkezet ütőere. Oh, meg lehet azt érteni, hogy összenőttek az elmúlt idők folyamán. Hiszen Bagosi éppen úgy be tudta magát hízelegni, mint a többiek. Már Horthy közigazgatásának különböző vezető beosztásaiban is kiválóan tudta éreztetni nélkülözhetetlenségét. El is hitték neki, mert jegyző, tartalékos hadnagy, leventeoktató, néhány hold föld tulajdonosa és Vadász Kiss 60 holdas sarkadi kulák veje volt egyszemélyiben. Hasonló, sokoldalú ember, akire a földműv'sszövetkezet pénzügyeit rá lehetne bízni — Bagosin kívül — meg sem jelenik a főkönyvelő képzeletében. Ilyenformán voltak a hájasra gömbölyödött Kovács Gábor szikvízüzem kezelővel is. Az ő becses személyét évekkel ezelőtt a Vendé glátó ipari Váll.-tól „örökölték". „Jó szakember — hangoztatták — hiszen mindig szikvízkészítéssel foglalkozott." Hiszen, ha csak azzal foglalkozott volna. De emellett volt annyi földecskéje is, amelyen két család bőven megélt volna. Aztán meg cséplőgar- niturája is volt és olyan reményei, hogy apósa 90 hold földjéből és téglagyárából az ő, illetve a felesége nevére íródik unéhány kis rögöcske". Azt hitte, hogy maga alá tudja gyűrni ilyen formában vetélytársát és konkurensét, Debreceni Sanyit. Mert erős konkurens volt Debreceni, azt meg kell hagyni, ö is éppen úgy cséplőgami- túrával és szikvízüzemmel rendelkezett, mint Kovács. Földje ugyan nem volt, de a föld hiányát pótolta a kocsma. Ami volt, elmúlt. A régi vetélkedést, az utóbbi idők folyamán együttműködés váltotta fel. Debreceni a földművesszövetkezet vendéglőjének vezetője lett. s Kovács Gábor szállította neki a szódavizet. Szóval ilyen szépen összehozta őket a sors, helyessebben a földművesszövetkezet igazgatósága. Persze, nemcsak őket. Nem lenne szimetrtkus a mali rendszer maradványainak összetétele a földmüvesszövetkezetnét, ha néhány, volt horthysta törzsőrmestert és nyilast is nem alkalmaznának. A magát szociális gondolkodásúnak nevezd Horváth Sándor, a Horthy-fasizmus teljében otthagyta apja kocsmáját és füszerboltját, s elment a hadsereget erősíteni. Rövid idő alatt bebizonyította, hogy nemcsak a vevőket, hanem a katonákat is tudja nyúzni, s ezért horthyék törzsőrmesteri ranggal, egy ibele való" alhadnagy p •dig lánya kezével ajándékozta meg. Nem rajta múlott, hogy kettétöri sokat ígérő karrierje, ö is megtett mindent, csakúgy, mint Dobi Sándor a rendszer fennmaradásáért. Mert Dobi Sándor nemcsak az új világrend és a csodafegyver agilis„ hirdetője volt * nyilas mivoltában, hanem egymásután juttatta csendőrkézre a munkanélküliség és az éhség ellen küzdő nincsteleneket. Meg akarta alapozni fia jövőjét, jói be akart »vágódni« Szálasiéknál. Dehál visszafelé sült el á csodafegyver. így fia, ifj. Dobi Sándor úgy akart hirtelen meggazdagodni, hogy egész sor áruféleséget drágábban adott a földműves- szövetkezet boltjában. Többek között az 51,20 forintos likőrt 73 forintért, a cukrozott kakaót 8,20 forint hely it, 8,80 forintért, a Nivea krémet 8,90 forint helyett, 10,50 forintért árusította. A sort Balogh Józseffel zárjuk, aki fennhangon azt bizonygatja, hogy ö munkásérzelmű volt világéletében. Ö egyáltalán nem tehet apja kapzsiságáról. Arról, hogy az apja összeszerzett két cséplőgarnitúrát, egy rizshántoiót, egy fűrészüzemet és egy javítóműhelyt, meg neki, Balogh Jóskának egy teherautót. Arról sem tehet 6, hogy éppen egy 10—12 alkalmazottat kizsákmányoló cipészmester leányával esett szerelembe. 6 megmaradt munkásérzelműnek és maradék szerelmével »szereti« és »segíteni akarja« a népi demokráciát. Ilyen szándékokat hangoztattak a többiek is. De a földművesszövetkezel igazgatósága, a MÉSZÖV személyügyi osztály erélyes fellépésére végül is szeptember elsejével kiseprüzik őket az apparátusból. A fentieket pedig fejezzük be azzal a nyomatékos figyelmeztetéssel, hogy a földmüvesszövetkezetck közép- és felsőszervei ne tűrjék tovább az osztáhjidegcnekkel való megalkuvást. Ha másként nem tudják megtisztítani a fö Id mű uediző vetkezetek sorait, váltsák le az ellenséges elemekhez ragaszkodó ügyvezetőket is. KUKK IMRt A Megyei Begyűjtési Hivatal jelenti * Járások sorrendje a gabonabegyűjtésben az augusztus 11-i állapotnak megfelelően: 1. sarkadi 55, 2. gyomai 54.7, 3. szeghalmi 53, 4. gyulai 52.8, 5. békési 52.3, 6. szarvasi 50.1, 7. orosházi 43.7j 8. mezőkovácsházi 34.1 százalékos tervteljesítéssel. A városok közül első Békéscsaba 59.5, második Orosháza 44.1, harmadik Gyula 29.6 százalékos eredménnyel.
