Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-09 / 186. szám

4 1955 augusztus 9., kedd Vihcntawk népe Varsói jegyzetek Beszámoló a VIT-en résztvevő Balassi DISZ népiegyüttes lengyelországi napjairól I. Sok-sok kelle­mes élményt és jó utat« — hangzik az utol­só kívánság a szülők, az ifjúsági vezetők és a búcsúztatásunkra eg\ begyűlt bu­dapesti lakosok ajkáról. Azután magasba lendülnek a kezek és búcsúra lobognak a kendők. A magyar delegáció különvonata el­indult Varsóba, az V. Világifjú­sági Találkozóra. Boldogságtól dagadnak a keblek s az öröm­től szélesen mosolyognak az aj­kak. A hétszáz fiatal, akiknek az a felemelő megtiszteltetés jutott, hogy képviselhetik népköztársa­ságunkat, a magyar ifjúságot, szinte egyemberként dalba kez­dett. Vígan szállott az ének s ritmust zakatolt hozzá a vonat­kerék. Egy a jelszónk, a béke... Béke! Pokój! Az idei VIT ncm- csupán egy sereg nemzet fiatal­jainak a találkozója, s nemcsak szórakozás, versengés, műsor­adás, hanem a békemozgalom egy hatalmas seregszemléje, a békét követelő is! óhajtó népek hatal­mas demonstrációja. A varsói VIT-küldöttek azért jöttek ide. hogy népük nevében hitet te­gyenek a béke mellett. Megtesz- szük becsülettel, elvégezzük hí­ven, amit ránkhíztak az otthoniak. Mit is írjak ró­la? Igen kelle­_________ mes volt. Sok j sz ép tájon vitt át vonatunk, nem is szólva arról, hogy az alföldi szemnek már az is gyönyörűség, ha hegyeket láthat. Most aztán láthattunk, csakhogy éppen meg­említsem, többek között a jyö- nyörű Vág-völgyét, Beckó és Nyitra várával. A csehszlovák elv társak, a CSM-fiatalok, vé­gig, az egész útvonalon, nagy szeretettel fogadtak bennünket. Zabrzgyowicénél léptük át a lengjél határt. Hajnal két óra. Egész tömeg várt mégis bennün­ket. Úttörők harsonaszóval és a fiatalok nótával, zenével, tánc­cal, igazi lengyel vendégszeretet­tel, ami cseppet sem marad el a híres magyar vendéglátástól. A lengyel nép szereti a magyar ngpet! Itt nemcsak a két; egy célért dolgozó állam barátságát értem, hanem magának az egész lengyel népnek őszinte és igaz barátságát. Az elmúlt 6zázadok­A Varsóba vezető út! „Legyetek méltóak a magyar ifjúsághoz! | ban való hasonló életmód, az ide- | gén elnyomás elleni küzdelem [ teremtette meg e mély barátság kialakulását, amely a szocializ­mus útján való egymás melletti haladással kapott a Szovjetunió felszabadítása nyomán igazi tar­talmat. Bármerre is jársz Len­gyelországban, ha megtudják, hogy magyar vagy, kedvesen idé­zik a verset, amely még a fel- szabadulás előtt született: Polák wegicT díva bratnnki l do szabii i do szklanki! (Lengyel magyar két jó barát együtt harcol, s issza borát!) Varsó. Ha a hitleri fasizmus barbárságáról akarunk beszélni, akkor itt Varsóban beszélhetünk róla. A német fasiszták szinte a földig rombolták a várost. Hogy milyen nagyméretű volt o pusztulás, azt hiszem e kis adat eléggé bizonyítja: Varsóinak a fel- szabadulás előtt egymillió lakosa volt, a felszabaduláskor húszezer­re csökkent. A házakon emlék­táblák hirdetik; itt százhúsz em­bert végeztek ki a fasiszták, amott nyolcvanat. Az ember mély megilletődéssel állt meg az emléktáblák előtt, s ökölbe szo­rul a keze az emberi nem eme megcsúfolásán. ma megközelíti az egymilliót. Hihetetlen nagy­mérvű az építkezés. Ritkán látni olyan lelkes és lázas iramú mun­kát, mint Varsóban. Az idegen, ha itt jár csak csodát regélhet róla. Július, 31, vasárnap. Ma nyí­lik meg a fesztivál. A magyar küldöttség már korán reggel dísz­be vágta magát. A levegő, hogy úgy mondjam, »forróin ünnepé­lyese, mindenki izgalommai van teli. A gyerekek arról beszélnek, hogy, s mint lesz, lükkel fogunk találkozni. A déli órákban a Sztálin téren, a Szovjetunió ál­tal épített »Tudomány és hullára Palotája« előtt gyülekezik a V1T- delegáció, közel harminc ország fiatalja. A térről hosszú, szinte végtelennek tetsző menetoszlop­ban, a varsóiak lelkes éljenzése közepette megindultunk a stadi­onba. Soha ilyen szép, ilyen im­pozáns felvonulást még nem lát­tak ezek a megviselt falak. Az albánok, görögök, svédek, sváj­ciak és a sok gyarmati fiatal népviselete, a demokratikus Né­metország, a lengyelek, a cseh­szlovákok, finnek, norvégek szép VlT-ruliái, a Komszomol, sa kí­nai fiatalok gyönyörű selyem zászlóén!övei úgy tarkállottak, virágzottak, mint a legeslegszebb virágos rét. A magyar küldöttséget, mely­nek élén a néoviseletbe öltözött békéscsabai Balassi DISZ és Deb­receni Táncegyüttes haladt, meg­tapsolták, megújrázták a var­sóiak. Amerre elhaladtunk s ahogy meglátták a táblát, felzú­gott a kiáltás, tapsra verődtek a tenyerek: Wengry-Polska! Wengry-Polska! S ahogy belép­tünk a stadion kapuján, magasba lendültek a kendők s felröppent a szó, felszállt magasra a kiál­tás: „Niech zyje Wengry! Niech zyje Budapest!“ Eszünkbe jutott küldetésünk, büszkén kihúztuk magunkat és harsogtuk a választ: „Niech zyje pokój!“ Éljen a bé­ke! Éljen a békeszerető népek barátsága! Éljen Lengyelország! És éljél, sokáig éljél, s virágozzál Varsó! Kívánjuk, hogy legyél még szebb, mint eddig voltál, hisszük is, hogy szebbé, ragyogóbbá va­rázsol a lengyel nép alkotó ere­je, hogy hirdesd a béke magasz­tos gondolatát: soha többé hábo­rút és soha többé vért! megindult az ismerkedés, a beszélgetés fél­százezer fiatal közt. Úgy tűnt, hogy az egész világ gyűlt itt most egybe. Egy kis Bábel ez, csak­hogy ebben a hangzavarban min­denki megérti egymást. Ha be­széddel nem is, hát kézzel-lábbal, mutogatással bizonyosan, no, meg a fénylő szemek tekintetével, a dobogó szív nyelvével igen; a zászlórúdon' s Bernini elv­társ, a DÍVSZ elnöke meg­nyitja a Feszti­vált; A megnyitó után a küldöt­tek felvonulnak az ülőhelyekre, átadják helyüket a lengyel fiata­loknak, akik népi táncokkal szó­rakoztatják a küldötteket. És ámulatba ejtik őket, mert ötszáz népi táncos színesen kavargó, precíz egyformasága, a lengye' mazurka kedves hangulata ilyen tömegtől nem mindennapi lát­vány. E nemes teljesítmény ma­gával ragadta a fiatalokat és nagyon sokszor kirobbant az üte­mes taps. És ezzel véget is ért az első nap. Előbbre lépünk egy nappal is­mét. Egy nagy és szép nappal. Ez a nap a béke napja volt. Ki­mondhatatlanul boldogok va­gyunk, hogy mi is ott lehet­tünk. Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy én is ott voltam; Born Miklós A DIVSZ­zászlója felröppen A Stadion gyep- ' szőnyegen Beszédhiba-javító tanfolyamok szervezését kezdték meg megyénkben A megyénkben működő gyógypedagógiai intézmények ke­retében beszéd-hibajavító tanfolyamok szervezését kezdik mey a napokban a dadogó, pöszebeszédü. és egyéb beszédhibában szen­vedő egyének számára. Első ötéves tervünk sikeres befejezése tette lehetővé, hogy at eddig csak néhány helyen működő, hibásbeszédűek intéznie­nyelt, a szükségletnek megfelelően fejlesszük az ország min­den részén. Hogy mennyire szükség van ezekre a tanfolyamokra, azt csak azok tudják kellően értékelni, akiket közvetlenül érint. A " beszédhiba károsan befolyásolja a gyermeknél a tanulmányi előmenetelt, felnőtteknél pedig foglalkozásbeli tevékenységet za­varó hiba. Súlyosabb esetekben a beszédfélelem a közösség ke­rüléséhez, társadalmi elkülönüléshez vezet, mely káros kihatás­sal van az egyén egész életére, munkájára, illetve annak ered­ményére. Nagy feladat wir a beszédhiba-javító tanfolyamokat veZ' tő gyógypedagógusokra. Beszédpedaaógiai tevékenységükkel ki kell küszöbölniük az emberekkel való érintkezés legfontosabb esz­közének. a tudatosan hangzó beszédnek zavaró hibáit. Meg k II oldaniok a hibásbeszédűek kiemelését a társadalmi elkülönültség­ből, meg kell oldaniok a beszédfélelem eltüntetését, towibbá a környezet tájékoztatását és társnevelőként való bevonását. Meg kell oldaniok az egész egyéniség újjánevelését, hogy az a szo­cialista társadalom teljes értékű dolgozója lehessen. A beszédhiba-javító tanfolyamokra elsősorban az idősebb Óvodáskorú, gyermek'két, továbbá általános és középiskolai tanu­lókat vesznek fel, korra és nemre va’ó tekintet nélkül. Egy-egy beszédhibás csoport létszáma hat-hét fő lehet, hetenként kétszer eyil-egy órai foglalkozással. A tanfolyam tartama iskolai évenként fél-fél év. Az első tanfolyam kezdete szeptemberben, a második pedig februárban lesz. A tanfolyamokat a szükség szerint több­ször is megismételik. Súlyosabb beszédhibában szenvedők a tan­folyamokat addig ismételhetik, amíg a beszédhibájuk meg nem szűnik. A szaktanfolyamon történő beszédjavítás in gáncs. A be­szédhiba-javító tanfolyamokat gyógypedagógiai tímárok vezetik. Megyénkben gyógypedagógiai tanárok vannak: Békéscsabán, Gyulán, Tarhoson, Orosházán, Szarvason, Mezőberényben és Bé­késen, az ottani gyógypedagógiai Intézményekben. Hat-nyolc fő je­lentkezése esetén a felsorolt helységekben már szeptemberben esetleg februárban megkezdődik a tanítás. A szeptemberben kez­dődő tanfolyamra augusztus k2—2$-ig lehet jelentkezni, a fenti intézmények vezetőinél. A felnőtteket egyelőre szaktanáccsal látják el, de később ezek részére is szerveznek majd tanfolya­mokat. Sz. A. Az „Ecseri lakodalmas“ sikere Kanadában A kanadai magvarok nagy szeretettel ápolják nemzed, né­pi hágj Ománj ainkat. meg­becsülést szerezve ezzel is ma­gyar népünknek a távoli Ka­nadában is. Erről szól a Ka­nadai Magvar Munkás jú ins 7. számában megjelent alábbi cikk: »Amíg a Magyar Állami Né­pi Együttes, híressé és köz­kedveltté tette az »Ecseri La­kó talmas«-t Párizs ól Pel ingig, addig a Kossuth Betegsegélyző Egylet torontói fiókjának Ady Ifjúsági Népi Együttese itt, Ontárióbau szintén óriási sikert aratott vele a július 1-én és 2-án rendezett II. Ontáriói If­júsági Fesztiválon, ahol több­száz fiatal számos ontáriói vá­rosból gyűlt össze a kétnapos Fesztiválra, hogy megünnepel­je Kanada állammá való meg­alakulásának Ilit. évfordulót és bizakodását fejezze ki égy nagyobb, szebb és független Kanadában. Óriási lelkesedéssel f g d a a nagyközönség az »Ecseri I a- kodalmas«-t a péntek esti »If­júsági Díszfinncpség« -en. A több nemzetiségből álló közön­ségnek alkalma volt m: gi -mer- kedni a magvar nép szokásai­val, hagyományaival és kultú­rájával. Nagyon tetszettek a szép lakodalmi öltözetek. Másnap sorrakerült a kul­túr verseny, ahol több tánc- éa énekcsoport versenyzett a nagyrabecsült és megt sztelő díjakért. A péntek esti ün­nepség után m'r el tér je t hogy az Adjr Ifjúsági Népi Eg ülte# fogja elnyerni az első díjat a táncversenyben. És így is történt.« Két héttel ezelőtt rendezték meg Békésen az 1955. évi, négy megye ifjúsági kosárlabda-tornáját. Képünkön a tornán résztvevő csapatok láthatók: Budapes', Zala, Gsongrád és Békés megje csapata. A bajnokságot a Békés megyei lányok nyerték. (Csapó László felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents