Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-09 / 186. szám

r Világ proletárjai egyesüljetek! Vitfasasc-éNtw Győzelmi ünnep Füzesgyarmaton Varsói jegyzetek AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. AUGUSZTUS 9., KEDD Ara 50 fillér XI. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM Szocialista építésünk sikeres megoldása megköveteli, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk egy emberként támogassa pártunk politikáját Kivonat Rákosi Mátyás elvtárs képviselői bessámolójáhól Rákosi Mátyás elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőséginek első titkára, mint a XXI. kerület országgyűlési kép­viselője héttőn délután beszámo­lót tartott választói e'őtt, a cse­peli sportcsarnokban. Rákosi Mátyás elvtárs beszá­molója első részében részletesen elemezte a nemzetközi helyze­tet. Rámutatott azokra az okokra, amelyek a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi tárgyalá­saihoz vezettek. Hangsúlyozta, hogy az értekezlettel az államok közötti viszonyban új korszak köszöntött be. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy egyre in­kább tért hódít a Szovjetunió által kezdeményezett politika; a vitás kérdéseknek a baráti együttműködés és a tárgyalások útján történő megoldása. Ezután így folytatta beszédét: Mi valamennyien, a magyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja, népköztársaságunk kor­mánya, a legnagyobb őrömmel értesültünk a genfi értekezlet le­folyásáról és eredményeiről. Mi mindannyian teljes erővel támo­gatjuk azokat a törekvéseket, a- melyek arra irányulnak, hogy a genfi értekezlet határozatai az egyetemes béke és biztonság ér­dekében valóra is váljanak. És ebben a szándékunkban egyek ve­lünk a földkerekség sok százniill- liós, békére, biztonságra vágyó tömegei. Ez az érzés és ez az elhatározás tölti el világszerte a népeket, melyek örömmel látják, hogy szélesebbre nyíltak a béke. kapui, s a népeik közötti hideg­háború nehéz esztendői után új, békés kapcsolatok szövődhetnek és erősödik az országok között a békés együttélés tudata. Nem kell mondani elvtársak, hogy e fejlemények a magyar népet lelkes örömmel és a hála forró érzetével töltik el elsősor­ban felszabadítónk, a Szovjetunió iránt, melynek következetes, szi­lárd és elhatározott békepoliti- kája kezdi meghozni gyümöl­cseit. Krímiiiikrt külön örömmel ég megclégedésael tölt el a szoin- sz'iíos Jugoszláviával való vi­szony noiiiialiáása cs meg- javti’ása, melynek továbbfej­lesztésére és elmélyítésére min­den erőfeszítést m.-g akarunk tenni. Számunkra nagy jelentősége van a Szovjetunió és Jugoszlávia vi­szonyában létrejött kedvező for­dulatnak, melynek folyománya- j ként lehetővé vált, hogy a ma­gyar—jugoszláv viszony is meg- j javuljon és barátivá váljék. Ma már mindannyiunk szá­mára világos, hogy azok a súr­lódások, rendellenességek, vádas­kodások, amelyek 1948. után » magyar—jugoszláv jó viszonyt megrontották, csak a béke, ti szocializmus ellenségeinek hasz­náltak, a mindkét ország alap­vető. közös érdekeinek csak ár­tottak. Ennek az áldatlan hely­zetnek a kialakulásában. — a ma­gyar—jugoszláv viszony- meg­romlásában — jelentékeny szere­pet játszott Péter Gábornak, az államvédelem volt vezetőjének és bandájának ellenséges, provoká- j ciós tevékenysége, mellyel meg­tévesztett bennünket, megrágal­mazta a jugoszláv nép vezetőit j és ezzel súlyos károkat okozott mindkét országnak. Péter Gábort és cinkosait gaz­tetteikért a magyar bíródig már felelősségre vonta és elítélte. Most, amikor előttünk mindez vi­lágos, mindent megteszünk azért, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság között a viszony meg­javuljon éa barátivá váljék. A jugoszláv nép, a jugoszláv elvt’ár- sak és Tito elvtárs is nyugodtak lehetnek afelől, hogy a mi ré­szünkről minden meg fog tör­ténni az óban kölcsönös, egész­séges, őszinte baráti viszony hely­reállítására, amilyen Magyar- ország és Jugoszlávia népei kö­zött 1948-ig megvolt és ezzel is hozzájárulunk a béke, a szo­cializmus nagy ügyének erősíté­séhez. ÍTítps.'l Rákosi elvtárs ezután a június végén Helsinkiben összeült béke világtalálkozóról, a békemozga­lomról beszélt, majd így foly­tatta : Szólnom kell elvtársak néhány szót arról a csalódásról is, ame­lyet a genfi értekezlet az itthoni és a nemzetközi reakció körei­ben okozott, ...Itthon és külföldön egyaránt abban reménykedtek, hogy a gen­fi értekezlet megvitatja és ter­mészetesen az ő javukra vitatja meg — a keleteurópaí népi de­mokratikus országok helyzetét, valamint a „nemzetközi kommu­nizmus" kérdését. A Szovjetunió határozott és meggyőző érveinek hatása alatt az értekezlet ettől minden további nélkül eltekin­tett, mert nem kívánt Kelet-Eu- rópa szabad népei belügyeibe beleavatkozni; Azok a reakciós körök, ame­lyek nálunk az utolsó hetek­ben azt hirdették, hogy meg kell várni a genfi értekezlet ki­menetelét, mert utána „meg­fordul a világ“, most nagy elé­gedetlenséggel és keserűséggel látják, hogy valóban van for­dulat, csak nem olyan, amilyet ők reméltek, A békemozgalomnak új szár­nyat, új lendületet ad a genfi értekezlet eredménye. Rajta le­szünk, hogy a magyar nép, mint eddig, a jövőben is ott legyen a béke megőrzéséért és megszilárdí­tásáért vívott harc első soraiban! (Taps)j Népgazdaságunk helyzete Áttérek most, kedves elvtár­sak, a magyar népi demokrácia gazdasági helyzetére. Az elvtár­sak ismerik a Központi Veze­tőség ezévi március 4-i határoza­tát, amely kijavította azokat a torzításokat és káros jobboldali hibákat, melyeket elsősorban Nagy Imre képviselt. E jobboldali hibák következtében az ipari ter­melés a múlt évben alapjában vé­be, egyhelyben topogott; Az elmúlt félesztendő alatt — hála azoknak a rendszabályok­nak, melyeket a párt és a kor­mány foganatosított —• min­den téren javulás tapasztaható. A dolgozók jobb teljesítmények­kel mutatják meg, hogy helyeslik a márciusi határozatokat. A ja­vulás az ipar terén abban mu­tatkozik, hogy 1955. első félévé­ben a szocalista ipar termelése 9,5 százalékkal, a minisztériumi iparé pedig 7,7 százalékkal volt nagyobb, mint 1954. első felében. Ezek a számok azt mutatják, hogy az előző évhez képest, ipa­runk fejlődése 1955. első felében elég kedvezően alakult. A minisz­tériumi ipar első félévi terme­lésitervét 104,2 százalékra telje­sítette. Ebben a túlteljesítésben szerepet játszik az is, hogy a ter­vezés kissé óvatos volt és ala­csony volt a célkitűzése. Ami az utolsó években ritkán fordult elő, most valamennyi minisztérium teljesítette termelési előirányza­tát és terven felül több szenet, villamosenergiát, bauxitot, kőola­jat, hengerelt acélt, alumíniumot, benzint, égetett téglát, fogatos ekét, varrógépet, rádióvevőkészü­léket, textilipari termékeket, bőr­lábbelit, sört, szalonnaféléket, stb adott az országnak.- 1955; első félévében a szocialista ipar ter­melékenységi tervét 5,3 százalék­kal, az előző év első felének ter­melékenységét 6,8 százalékkal ha­ladta túl: A minisztériumi Ipar­ban a termelékenység 7,4 száza­lékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában; Bármily kedvezőek első látásra ezek a számok, hozzá kell ten­nünk, hogy az idei termelékeny­ségi színvonal a múlt évi csökke­nés következtében csak kis mér­tékben haladta meg az 1953. el­ső félévi termelékenységet. Ma­gyarán mondva, egy munkás ma alig termel valamivel többet, mint 1953. első felében, pedig közben sokmilliárd forintnyi beruházás történt: új gépeket állítottak be, új üzemek jöttek létre, Ezek a számok azt mutatják, hogy bár a javulás kétségtelen, de még lassú és amit e téren elértünk, az csak kezdet; Egy percre sem szabad eler- nyedni azoknak a törekvések­nek; amelyek a termelékeny­ség emelésére; az önköltség csökkentésére irányulnak; ha azt akarjuk, hogy a népgazda­ság a tavalyi visszaesés után újra erőteljes fejlődést mutas­son és egészséges, szilárd alap­ja legyen a népjólét további nö­vekedésének; A szocialista ipar 1955. első fél­évében mintegy másfélmilliárd forinttal, a minisztériumi ipar pedig körülbelül egymilliárd 200 millió forinttal teljesítette túl a tervét; Mindjárt hozzá kell ten­nem, hogy most a nyár folyamán a felfutás üteme az év első hó­napjaihoz képest lelassult. Külö­nösen nem kielégítő a júliusi ter­melés menete. Ezért tehát továb­bi, állandó erőfeszítések szüksé­gesek ahhoz, hogy fokozzuk a ter­melés ütemét és így biztosítsuk az ezévi terv egészének teljesítését, sőt lehetőleg jelentős túlteljesíté­sét; Tovább nőtt a kiskereskedelmi áruforgalom: a fontosabb élel­miszerek közül lisztből 22 száza­lékkal, vajból 6 százalékkal, sajt­ból 38 százalékkal, cukorból 8 százalékkal, csokoládé és csoko­ládés árukból nyolc százalékkal nagyobb volt az eladás; mint 1954. azonos időszakában. Hús­ból éls egyes hentesárukból azon­ban, mint az elvtársak tudják, az ellátás nem volt megfelelő, Az első félév folyamán tartós fogyasztási cikkek közül tűzhely­ből 27 ezer darabbal, .kerék­párból 12 ezer darabbal, edény­áruból 41 millió forinttal, bútor, ból több mint százmillió forint­tal növelte a kereskedelem az eladást a múlt év első félévéhez képest. Cementből töhb, mint kétszer annyit, téglából és cse­répből több mint másfélszer any nyit, mészből, körülbelül negy­ven százalékkal többet adott el a kereskedelem a lakosság ré­szére, mint tavaly. Ezeket az eredményeket a munkafegyelem javulása, a munka jobb megszervezése és részben a műszaki fejlesztés eredményeképpen értük el, me­lyek mind hozzájárultak a ter­melékenység növeléséhez. Ugyanakkor azonban meg kell állapítani, hogy a termelés a ja­vulás dacára sem volt ebben az évben minden területen eléggé tervszerű és az ipar egyes fon­tosabb termék-fajtákból a ter­vezettnél kevesebbet termelt. Mindnyájan megértjük, hogy azok a hibák, amelyek az 1953. júniusi központi vezetőségi ülés helyes határozatainak eltorzítása és rossz végrehajtása következté­ben megmutatkoztak, egyik nap­ról a másikra nem küszöbölhetők ki. Pártunk a szocialista ipar erő­teljesebb, gyorsabb növelése és teljesítőképességének fokozása I céljából a műszaki fejlesztés j problémáit is napirendre tűzte. I Azt tapasztaltuk, hogy e kér­dés felvetését úgy a munkásság, I mint a műszaki értelmiség a leg­nagyobb érdeklődéssel és he­lyesléssel fogadta. Az ipar mű­szaki fejlesztésére az utolsó esz­tendőkben nem fektettünk elég súlyt, és emiatt elmaradtunk. Most, hogy napirendre tűztük, örömmel látjuk, hogy a dolgo­zók — köztük a műszaki értel­miség — a legnagyobb megér­téssel támogatják és segítik en­nek a fontos kérdésnek megol­dására irányuló törekvéseinket. Összefoglalva: az ipar a miut évi visszaesés után kezd újra felfutni. Nekünk most minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy ez a folyamat tartós legyen és erősödjön, mert a népjólét és a dolgozók élet- színvonalának emelése csak abban az esetben valósítható meg, ha évről-cvre állandóan emelkedik a munka termelé­kenysége, csökken a termékek önköltsége, javul a minőség, javul a műszaki színvonal, a technológiai fegyelem, a mun­kafegyelem. Ezek azok a tényezők, amelyvlc változatlanul szocialista építé­sünk alapját képezik és amelyek segítségével valósítjuk meg né­pünk életszínvonalának állandó emelését. Az év első fele a múlt évhez képest jól indult. És ebixai jelentékeny' része volt az ittlévő elvtársakna'k, az RM Művek dol­gozóinak is. A kezdet biztató, fontos, hogy meg ne álljunk és az elért ereil ménveket erőtelje­sen fejlesszük tovább. (Nagy, taps.) Rátérek most a mezőgazdaság kérdésére. Megmondom, elv- társait, hogy május végén már! attól tartottunk, hogy az idén újra rossz lesz a termés. Április­ban és májusban, mint az elv­társak emlékeznek rá, szárazság volt. Sok helyben a normális csapadéknak még a fele sem esett le, és ez hátrányosan befolyá­solta a növényzet fejlődését. Jú­niusban azonban megkezdődtek az esőzések, és a vetések állása országszerte megjavult. Megja­vultak a kenyérgabona termés- eredményei, és bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, meg le­het állapítani, hogy a kalá- (Folytatás a 2. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents