Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-07 / 185. szám

1953. megoszt us 7., xasárn.tjp ViUaísaiaU Vttpt Börtönnel sújtották az árúházi tolvajt Gergely Istvánné dobozi lakos érték tetten. A múlt év őszén el- április 2-án a Békéscsabai Kiske- követett lopásért a békési járás­Milliókat fojtalak a földbe Nagyszénáson KÜLÖNÖS FORMÁJÚ GÉPE- j várta, hogy a tervekről a gyors reskedelmi Vállalat 71-es árudá- bíróság három hónapi börtönbün- KÉT, toronyrészeket, fúrotesteket megvalósításra térnék at. jában a kiszolgálótól selyegiken- tetésre ítélte, amit három évre raktak le négy esztendővel ez- NEM ÍGY TÖRTÉNT, Jür 7.X..1 A „—. íi-v/xl J . __________r .zz TT»_ A.. 1 — , —11 í>Ia!T fi Momrar (Difii— fcij-üi/Kon 111 Imiire ií t-éit-t-A d ót kért. Amíg az másokat szol- felfüggesztett. Ez év júniusában előtt a Magyar—Szovjet Olaj- Búit ki, Gergelyné két darab her- a békéscsabai városi bíróság is- j kutató Társaság emberei Nagy- nyóselyem kendőt — egyiknek 76, mételten elkövetett lopás szénás határában, az orosházi út másiknak 146 forint volt az ára — büntette miatt — jogerős- ' mellett. Hatalmas munka vette ellopott. Gergelyné tavaly ősszel sé emelve a békési járásbíróság kezdetét. Három évig tartó kuta- ugyancsak a Békéscsabai Kiske- által korábban kiszabott három- fások fúrások után azonban mln- reskedelmi Vállalat 71-es árudá- hónapi börtönbüntetést is — egy denki’ meglepetésére a várt »fe- jóból négy darab háromsarkos év és két hónapi börtönbüntetés- , . 1 , , .. .. - ­hernyóselyem kendőt lopott el. re ítélte. I kete ® §IT’ 1948—49-es években pedig Szege- A Gergelyné félék mit sem tö- ®I8*?erS® e íer o jam, égj o o Sen egy kereskedőtől három mé- rödnek azzal, hogy az áruda dől- 'os hőforrás tört^ elő, mintegy tér sötétszürke férfiszövetet lopott, gozóit megkárosítják, akiknek a 2000 méter mélységből. Az o‘aj- Bönjeiként találtak Gergelynénél hiányt ki kell fizetniük. S azzal, kutatók összeszedték sátorfáju- még öt darab „Elzett“ zárat (la- sem, hogy a nép vagyona nem \ kát, annyit még megtettek, hogy katot), amit a bíróság szerint min- Csáki szalmája, s ezért csak helye- : lefolytatták a forrást, nehogy a den bizonnyal szintén lopott. selni lehet, hogy a bíróság sú- | nagymennyiségű víztömeg el­A békéscsabai 71-es árudában lyosan megbünteti az áruházi tol­április 2-án a kendőlopáson a vá- vajokat. Gergelyné is megérde­sárlók és a kiszolgálók közösen mclte. R napközi otthon az asszonyok segítője* y Az Új idő öntse a körny ező föl 'eklet s utána új területek kutatására indultak. A nagyszénás! hőforrás egy idő­re magára maradt. 1954 májusában a Földműve­lésügyi Minisztérium levelet kül­dött a Megyei Tanácsnak, amely­ben közölték: tudomásukra ju­legújabb számának vezércikke a Amióta az aratast megkezdték genfi értekezlet eredményeit méltat- a sarkadi Dózsa TSZ-ben szinte ja, Berezskov, a lap genfi különtu- máról-holnapra szaporodott az dősítőja pedig részletesen beszámol ,, , olyan családos anyák száma, akik a genfi négyhatalmi kormányfői ér- to«> hogy Nagyszénáson hofor- munkát kérlek a szövetkezet ve- tekezlet lefolyásáról. rasra tajaltak. Javasoltak a Tetőitől. Egyrészt a dohány és e- Ezen a héten Ho Si Minh, a Viet- # dolgozóinak, kér jenek gyéb kapásnövény gondozásé- naml Demokratikus Köztársaság el- hosszúlejáratú hitelt, s a hofor- bán, másik részük az aratásban nöke nyilatkozott az uj idő szer- rás felhasználásával létesítsenek segédkezett. Most könnyen te- kesztSsésének a vietnami—szovjet— melegágyi kertészetet. Brigádok Síik ért Hí- nssznnvnk mert over- kínai barát,ág «‘alános politikai je-[ , , , , , , stik ezt az asszonyok, mert gyér IentöségéröI és a Kínal Népköztársa- j mentek ki Nagyszénásra, mere­mekeik egesz nap a napközi- ott- sägtö, visszatérítési kötelezettség néi-j select végeztek, előzetes terveket kül kapott nyolcszázmillió Jüan fel- készítettek, amelyek szerint 2 honban vannak. Harmadik éve, hogy a sarkadi használásáról. Dózsa Termelőszövetkezetben a . , , .. . , , A lap két másik nyilatkozatot Is nyári nagy munkák idejere meg- közöI: Korszanov akadémikusnak és szervezték az idény-napközit. Há- William Edgertonnak, a pensylvaniai rom évvel ezelőtt, amikor Baracsi egyetem professzorának az amerikai Imréné — aki azóta minden évben —szovjet kulturális és tudományos sebb meggyőzés: ok is megta­millió forintos beruházással mo­dern kertészetet lehet ott meg­építeni. A Lenin és a Dézsa TSZ tagságának sem kellett különö' nultak számolni. Jól tudták mit korai olyan lelkesen gondozza a kicsi- együttműködésről szőlő nyilatkozatát, nyékét — amikor elgondolását el- A közgazdasági jellegű írások közül mondta a szövetkezetieknek, nem az egyik a Szovjetunió 1955. évi nép­it legbarátságosabb hangon vála- eazdaságfejiesztő tervének első fél- . . . — r , évi teljesítését elemzi, a másik — szó ia za.va.na. o ne any asz- oskar I.ange cikke — a lengyel gaz-I virágok: a belföldi piacokon jobb kijelentette, hogy haliam daság tízévi fejlődéséről közöl sok új áruellátást, külföldről csengő xa- sem akar a napköziről. Az első ev- adatot, a harmadik Csernylkov ,,Sze- i , - , _ „,, ., , ben éreztette is hatását ez a hely- gény e vagy gazdag Franciaország?" j -u‘aT Mindkét kozgyu es ]0' telén vélemény. Az egész idény eimű színes cikkén kívül egy érdekes hagy ta a húszéves hitel fele-fele alatt alig 12—15 kicsi volt naponta burmal útirajzot is olvashatunk az arányban való felvételét. Az a napköziben. Bántotta ez nagyon. Idö 12‘ szämilban- ! egészségügyi szerxek ezenkívül Nem Baracsiné volt az oka, ha- a nemzetközi élet csattanós Jegy- kiválónak találták a vizet köz­nem az újtól való húzódozás és zctelt ezen a héten sem kel1 nélkű‘ az ellenség félrevezető hangja. De löznlok a lap olvasóinak. ez a múlté. Azóta már harmad- A könyvismertetés rovat Emil Hoff- larra szervezték meg az idén a mann: „Befeiiegzett-e a nyugati- napközit. Már a múlt évben is, de «‘«etl^e'-esheúelemnek?" című köny- az idén még több édesanya győ- ődött meg előnyéről. Most napon­ként nem egyszer 30 gyermek is van a napköziben. Nem egy édes­anya van, aki még tavaly hallani sem akart a napköziről, ma pedig örömmel hozzák kicsinyeiket. Nyu­godtan is hozhatják, hiszen olyan tak az Mire a Ceudaballai asszonyok gondozzák őket, mint Állami Gazdaság dolgozói észre- Baracsi Imréné, Várdai Sándorné vették, már esett is. GyebnárLa- és Petykó lllésné, akik mindent jós cséplőmunkacsapata is ab- megtesznek a gyermekekért. j bahagvta a munkát és a Léder- Az MNDSZ-asszonyok felvilá- tanyában húzták meg magukat, tsz-ekben új hang ütötte fel a fejét: eladósodtak, húsz évig nyö­gitek a hitel terheit s vagy be­válik a terv, vagy sem. Azok az emberek, akik rendületlenül hit­tek abban, hogy a befektetett pénz öt-hat év alatt megtérül, fogcsikorgatva nézték a meghát­rálást. De nem adták föl a har­cot: követelték a megígért pénzt és az építkezésekhez a Megyei Tanács anyagkiutalását. A pénz a hitelkeretből rendelkezésre állt, az anyagbeszerzéseknél azonban kiutalás helyett »szabad kezet« adtak a tsz-eknek. Persze, hogy nem tudták ezt saját erejükből elintézni. A Megyei Tanács mezőgazda- sági osztálya kérte a VB-t, hogy sürgősen tűzze napirendre a nagyszénás! hőforrás ügyét S ad­jon szabad kezet a tervek gyors elkészíttetéséhez. A VB. két hét elteltével foglalkozott az Üggyel, engedélyt adott, hogy a mezőgaz­dasági osztály illetékes csoport­ja foglalkozzon a nagyszénási lé­tesítménnyel, de nem adott sem­milyen felhatalmazást, méginkább nem adott segítséget. Helyette néhány hét múlva rövid értesí­tést kapott az osztály: »Tekint­ve, hogy a tsz-ek tagsága...« S a nagyszénás! hőforrás ügye el­millió nyolcszázezer forintot ven­ne igénybe. Egészségügyi, város- és községgazdálkodási szerveink­től várják ehhez a segítséget. A hivatalos szervek egyrésze is — enyhén szólva — felelőtlen­ségnek tartja a nagyszénási ügyet. Rendelkezésre áll csaknem napi félmillió liter forrásvíz, amely még előnyösebben lenne felhasználható úgy, hogy az első szakaszban melegágyi fűtésre használnák fel, s a víz — amely feltehetően, még ezután is mint­egy 40 fokos hőmérsékletű lesz — kiválóan alkalmas fürdésre. A hiányzó tervek megfelelő segít­séggel néhány hét alatt pótolha­tók lennének. Gyors munka ese­tén már a télen zöldelhetnének a melegágyi növények, s jövőre enyhülést találhatnánk a messzi környék isiásos, reumás, hurutos betegek MINDENKI NAGYSZERŰ­NEK TARTJA a terveket, min­denki lelkesedik a primőr kerté­szet és a fürdő gondolatáért — csak éppen nem csinálnak sem­mit; Vajon, mi történne, ha ;> három legilletékesebb szerv: a város- és községgazdálkodási, s mezőgazdasági és az egészségügyi osztály felelős vezetői közös meg­beszélés után, a Megyei Tanács VB és az illetékes minisztériumot segítségével az álmok és az in­gadozások világából végre a va­lóság, a tettek útjára lépnének? Erre gondolhatnak a nagyszé- násiak is, amikor fejcsóválva né­zik, hogy értékes hőforrásuk — aludt. Mégcsak egy forrásházat j amely a népnevelők naptára idei sem építettek a forrás fölé. ) térképén, sajnos alaptalanul. NEM NYUGODOTT MEG jelenthet a maguk és az ország j azonban ilyen könnjen a két Isz számára a januári xagv februári | tagsaga es a nagyszénási községi zöldpaprika, paradicsom, vét ismerteti. fürdő, — vegyi összetételénél fogva — esetleg gyógyfürdő lé­tesítésére, amely mozgásszervi és idült hurutos megbetegedésekre jóhatású. Ezekután mindenki azt már gyógyfürdőként szerepel — egyenlőre semmi jobb célt nem szolgálhat, minthogy az asszonyok i koppasztáshoz, mosáshoz onnan tanács. A Lenin-ben is, a Dozsá- | hort}jdk a vizet a kiszivárgások­ban is szilárdan állítják: ha újra bők Közben ki van a forrás an- a tagság elé vinnék a melegágyi | nak is téve, hogy a lefojfás kö- kertészet hitelét — anyagkiulaíás j vetkeztében, a nagy savtartalom biztosításával —, a közgyűlés új- és ásványi lerakódások miatt a ra megszavazná azt. Hisz erre termelőcsövek eltömődnek, s ez- várnak egy év óta. A községi ta- zel bűnös hanyagságból többmil- , w. ä .rr-ri í ' i liós természeti értéket fojtanak nacö a sajat ereiebol készíttetett , J ,, , £.. ,^'vegleg a földbe, megkárosítva a tervet a múlt hónapban a fürdő ; környéket> az országoti a nemzet. megepitcsere, amely egy nagyobb j gazdaságot és egy kisebb medencével, kád- j Érdemes ezen gondolkozni és fürdőkkel, zuhanyozókkal, orvo- , főleg, mielőbb cselekedni elvtár­si rendelővel együtt mintegy egy- I sak; Kiss Béla 458 ezer forint értéket mentettek meg | Sűrű sötét felhők | törlőd­ném tudták. Védősáxot húztak hát a többi kazaí és lakóházak köré, hogy ne csapjon át a tűz. ták. A keservesen bégető juho- ' sadalmi tűzoltók, a juhhodály, Szolnok megyéből a turkevei kát mentették az égő hodályból. Bosító, meggyőző szava nem volt arra gondolva: rövidesen kide- hiábavalo. Nemcsak megértet- vü\_ Unták már a esőt. mert az e esanyák, hogy az akadályozta munkájukat. Az idő nem javult, sőt egyre féléi mete­idény- napközi segít, hanem meg is szerették azt. Hat hónapi börtön hanyagságért Július 23-i lapunkban hírt ad­tunk arról, hogy Petrovszki György, a kondoros! gépállomás traktorosa, a kétsopronyi Hunya­di Termelőszövetkezet őszi árpa- tarlójan, a helytelenül használt előmelegítő lámpával tűzkárt okoíott. Hanyagsága miatt több kereszt őszi árpa elégett. A na­pokban a békési járásbíróság tár­gyalta Petróv6zki György ügyét és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, hanyagság és tűzkár bűn­tettéért. Petrovszki esete legyen intő példa traktorosainknak. Va­lamennyien legyenek elővigyáza­tosak, megfontoltak. Gondoljanak arra, hogy a nép kenyeréről van szó. sebb lett. Zengett és villámok hasították az eget, amolyan íté­letidő volt. Egyszercsak erős fény: lobbant előttüjk s utána hatalmas robag amibe belerenujgtek a ta­nyaház ablakai is. Egyszercsak valaki elkiáltotta magát: — Ég a juhhodály' | A gazdaság | 620 férőhe­lyes juhhodályába belecsapott a villám. Ez a hír a gondolatnál is gyorsabban terjedt. A tüzet a magasfigyelőben is észrevették és meghúzták a gazdaság tüzet jelző harangját. Bim-bam!... tűz van... szólt a harang. »Néhány percen belül együtt volt mind a tizenegy társadalmi tűzoltó és lajtfecskendővel, kocsiferskendő- vel felszerelve indultak is 4 Lé­mire ők átgázolnak a vizen, sá­ron, leég. Nehezen ment. de sikerült Balázs Sándor elvtárs. a tár- —----------------—; sadalmi tűzoltók parancsnoka | | Anau^tus 3-an | nyugodt hangon adta ki utasí­tásait: — A fecskendőket felsze­relni! Az épület közepe ég, vág­juk le az épület két szélét! — Balázs elvtárs nemcsak paran­ismét vi­har vonult keresztül a gazdaság felett. Megnyíltak az ég csator­nái, esett, zengett és villámlott. Ismét megkondult a tüzet jelző ldsharang. Megint tűz és ismét a csőit, de példamutatóan kivette I Léder-tanyában. A villám most részét a mentési munkálatokból is. Fejszéjével ő is ott dolgozott a lángok között, a minden perc­ben összeomló ház tetőzetén. Jle- reczki Gábor, Ferenc László, Ká­dár Péter, ifj. Lengyel »Dezső DISZ-fiatal és a többi \lársadal- mi tűzoltó is keményen \dolgo- zott. Nem számított az eső, a dörgés, villámlás. Úgy dolgoz­tak, hogy minél többet mentse.- nek meg az épületből. A 620 egy 30 méter hosszú szalmaka­zalba csapott bele. A társadalmi tűzoltók megint kivonultak és a gazdaság többi dolgozóival, a gyomai termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok segít­ségével megkezdték az oltást. A szalma, amit nemrégen raktak kazalba, lángokban állt. Menteni tűzoltók jöttek segíteni. A tur­kevei Vörös Csillag TSZ teher­gépkocsival hozta ki őket. Né­hány tsz-tag is velük jött. Ko­csijuk elakadt. Oldalra dőlt. a felborulás x'eszélyeztette őket, de Rácz Lajos gépkocsivezető nem hátrált, nem fordult vissza. Az égő kazal lángja messzire lát­szott és egyre csak arra gondolt, hogy a tűzoltókat bármi áron is ki kell vinni, vízen, sáron át. A társadalmi tűzoltókkal együtt megmentették a többi épületet, eloltották a tüzet. Áldozatkész munkájukért dicséret illeti mind­azokat a tsz-tagokat, állami gaz­daság dolgozóit és a környék gazdáit, akik segítettek. A vörös kérész i vs aktivisták der-tanj ába. Gjebnár Lajos mun- I űt nincs, csak a gazdaság széléig. törzskönyvezett juhot már meg- a megye egész területén rend­mentették. Ez 450 ezer forint... Három órát dolgoztak az épü­leten, mire sikerült az oltás és megérkeztek az állami tűzoltók, a kisújszállásiak. Nehezen, de mégis ideértek. Jöttek a túrke- veiek, a dévaványaiak is, de el­akadtak a nagy sárban. Köves­szeresen látogatják a tsz-eket, állami gazdaságokat és gépállo­másodat. Mezőhegyesen pl. mint­egy ötven aktíva ellenőrzi nz állami gazdaság dolgozóinak étkezését, a munkásszállások tisz­taságát, a jó ivóvíz ellátását. Végegyházán Dr. Vermes Alajos- né VK. titkár tíz aktívát szerve­kacsapatát már munkában talál- I Ha a gazdaságban nincsenek tár- aett be a cséplőgépek látogatásá­ra. Hasonló munkát végeznek a battonyai, a gyomai és a békési csoportok. A békési Szabadság TSZ-ben pl. két állandó elsőse­gélynyújtó van készenlétben: egyik a központban, másik a cséplőgépeket járja, hogy az esetleges baleseteknél azonnal szakszerű segítséget nyújthassa­nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents