Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-06 / 184. szám
V ilág proletárjai egyesüljetek! r Szabóikat egyre többen kő Tanácstagok a közösségért A Z M D PB É KÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNA K LAPJA 1955. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT Ára SO fillér XI. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Nem engedjük Hirosima tragédiáját megismétlődni! Tíz évvel ezelőtt, 1945 augusztus 6-án dobták le az első atombombát az amerikaiak Hirosima japán városra, három nap múlva Nacaszakira. Hatása szörnyűséges volt; mintegy két és félkiló- méteres körzetben minden épület összeomlott és sivár pusztasággá vált a környék. A két japán városban mintegy kétszázezer embert ölt meg az atombomba. Hatása azonban még ezen is túterjedt, hiszen köztudomású, hogy az atompusztításnak azóta is sokezer rádióaktív fertőzést szenvedett japán vált áldozatává. Az elmúlt tíz év alatt Hirosimában és Nagaszakiban született 30.000 gyermeknek nyolc százalékán mutatkozik az atomrobbanás káros következménye. Tehát nemcsak az akkor élt és a robbanás hatásának kitett emberek szenvednek a rádióaktív fertőzés okozta különféle, gyógyíthatatlan betegségekben, hanem az azóta született és születendő gyermekek egészségét és életét is veszély fenyegeti. Akkor, tíz évvel ezelőtt, az egész világon végigfutott a megdöbbentő hír és az emberek szívébe félelem költözött. Félelem ■ attól, hogy nem lesz erő, amely lefogja ezt, a civilizációt pusztulással fenyegető, atombombát szorongató kezet. Ugyanis az akkori katonai helyzet nem követelte meg az atombomba felhasználását, hiszen a szövetségesekkel szemben Japán már egyedül állt és a békekötés irányába puhatolózott. Az amerikaiaknak fő célja itt az volt, hogy tudomására hozza a világnak, főleg a Szovjet- jetuniónak, hogy Amerikának atombombája is van és ezt a tényt a háború befejezése utáni tárgyalásokon vegye figyelembe. Helyesen jellemezte ezt a helyzetet egy kiváló angol fizikus, Blackett, amikor azt mondotta: „Az atombombák ledobása nem annyira a második világháború utolsó katonai cselekménye, mint inkább a Szovjetunióval folytatott diplomáciai idegháború első jelentős akciója volt.“ Az atombombába vetett reménységük az amerikai imperal istáknak nem vált be, ugyanis a Szovjetunió nemsokára bejelentette, nem titok: megszűnt az amerikai atommonopólium. Sőt, a Szovjetunió fél évvel megelőzte az Egyesült Államokat a hidrogénbomba előállításában is. Ezzel megszűnt az amerikai imperialisták számára minden zsarolási lehetőség. De nem szűnt meg részükről a világot atom- és hidrogénbombával fenyegető háborús veszély. Az elmúlt tíz év alatt hatalmas harcot vívott az emberiség az atomfegyverek eltiltásáért. Az a félelem, amely tíz évvel ezelőtt volt az emberek szívében, fokozatosan megszűnt. Látták, hogy a Szovjetunió kezdettől fogva követelte az atomfegyverek eltiltását és javaslatokat is tett a megvalósítására. A birtokában levő atomfegyverekkel senkit nem fenyeget, azok csupán védelmi célokat szolgálnak. Sőt, az atomenergia békés felhasználását is a Szov| jetunió valósította meg, amikor : megépítette az első, atomenergiával működő erőművet. Az embe- I rekben csak erősödött a bizalom j az atomerő hasznos, békés fel- használása iránt, amikor köztudo- \ másuvá vált, hogy a Szovjetunió J egész sor baráti államnak ad segítséget az atomkutatásban, hogy ez a felmérhetetlen erőforrás mielőbb az egész emberiség hasznára válhasson. Kialakult az emberekben az a nézet és követelés, hogy az atomerőt az emberiség javára kell felhasználni és nem szabad megengedni rombolásra való alkalmazását. Ennek a követelésüknek az emberek hangot is adtak, elsősorban, amikor a Békevilágtanács bécsi felhívását százmilliók írták alá, követelve az atomfegyverek eltiltását, megsemmisítését. Majd következett a Helsinkiben lefolvt békevilágtalálkozó határozata, mely a világközvélemény nevében követeli az atomfegyverek eltiltását és az alomerő békés célokra való felhasználását. Azután az Anyák Világkongresszusán, Lausanneban hangzott el a legdrágábbat, a gyermeket féltő édesanyák szenvedélyes hangú tiltakozása: »Felháborodással vetjük el az atomfegyver használatának még a gondolatát is, követeljük betiltását és megsemmisítését!« És ezek a tiltakozások végig- viharzottak az egész földkerekségen. Ott hangzottak Genfben is, a négy kormányfő tanácskozásán. Nem eredménytelenül, mert a leszerelés és az atomfegyverek eltiltásának kérdését megvitatták a kormányfők és a további tárgyalásoknak meg kell hozniok az eredményt, mert ezt akarja az emberiség jobbik fele. Most, amikor Hirosimában a különféle nemzetek többszáz képviselője, tudósok, politikusok, vallási vezetők, régi és új békeharcosok összeülnek, hogy megtárgyalják az atomfegyver eltiltásáért folytatandó hatte továbbvitelét, érezzük, hogy ma már az emberek bíznak a jövőben, bíznak erejükben, melyet eggyé kovácsolt a leghatalmasabb érzés: az élet szeretető, a gyermekek szeretete és nem engedik, hogy néhány őrült lángba borítsa a világot. Hisznek az emberek az atomkutatásnak az emberiség javát szolgáló fejlődésében és segítik azt. Mi, magyarok is részesei lehetünk ennek a nagyszerű kornak, mely megajándékozza a világot soha el nem képzelt ener- j giaforrással, gyógyító eszközökkel és harcolunk azért, hogy az j atomerő, mely tíz évvel ezelőtt a föld színével egyenlővé tett japán városrészeket, a jövőben az építés, a gyógyítás, a kultúrált : élet szolgálatában áll és soha nem ismétlődik meg Hirosima és i Nagaszaki tragédiája. Augusztus 10-rc befejezik a cséplést A Hidasháti Állami Gazdaság Il-es üzemegységében versenyben dolgoznak a cséplőmunkacsapatok. A versenyt úgy szervezték meg az üzemegység vezetői, hogy egy szérűn csépelnek három géppel és így a munkacsapatok állandóan ellenőrizni tudják egymás teljesítményét. Nemes vetélkedés folyik közöttük, egyik sem akar lemaradni a másiktól. Az eredményük csaknem egyforma. Somlyai 188, Szilágyi 186, Gréde Gábor munkacsapata pedig 180 százalékra teljesíti naponta átlagos normáját. ötven holdról csépelik el egy - egy műszak alatt a búzát. Augusztus 4-én még 210 hold keresztbe rakott gabona várt be- hordásra, cséplésre. Az üzemegység dolgozói, vezetői úgy határoztak, hogy augusztus 10-re befejezik területükön a cséplést. Cséplés után... A méhkeréki Rákosi TSZ tagjai augusztus elsején befejezték összes kalászosaik behordását, el- cséplését. Állami tartozásukat is letörlesztették. Egéfz évi gabona- beadásukat 100, tojás 100, tej 75, a vágómai'habeadásukat pedig 110 százalékra teljesítettek. A szövetkezetiek elvégezték az időszerű kapálásokat is és a borsó cséplését. Előlegként búzából 4 kilót, árpából 84 dekát oszlottak egy-egy munkaegységre. Most — cséplés után — a rizsföldön tevékenykednek a tagok. Ugyancsak megkezdték a trágyahordást, a szalma- és szénakazlak betote- jezését, hogy megfelelően tárolhassák télire állatállományuk alom- és takarmányszükségletét. A jó munka eredménye Hack József, mezőhegy esi egyénileg dolgozó paraszt tavaly ősz- szel ólomzárolt, nemesített búzát vetett földjébe, melyet vetés előtt csávázott. A talajt megfelelően készítette elő mag alá. Tavasszal idejében elvégezte a gyomirtást és fejtrágyázta vetését. Az aratást, behordást is az elsők között végezte el szemveszteség nélkül és július 29-én elcsépeltek gabonáját. Jó munkájának eredménye: egy holdon 25 mázsa árpatermés, egy hold és 800 négyszögölön 31 mázsa 42 kiló búzatermés. Beadását azonnal a cséplőgéptől teljesítette, feleslegéből 14 mázsa 22 kiló búzát adott el az államnak. Bíró József elvtárs mond ünnepi beszédei a füzesgyarmati nagygyűlésen Az utóbbi időben talán sehol máshol a megyében nem volt olyan rohamos a dolgozó parasztok öntudatának fokoz dás.i, mint Füzesgyarmaton. A jó példákon okulva, a míg kis parcellás termelők tömegével választották, a közös nagyüzemi gazdálkodási formát. Füzesgyarmaton jelenleg már alig van egyéni termelő — így a község termelőszövetkezeti községgé lett. A füzesgyarmati dolgozó parasztok holnap, vasárnap ünnepük meg községük termelőszövetkezeti községgé v Alisának napját. Az ez alkalomból rendezendő nagygyűlésen Bíró József elv társ, a Megyei Pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. Újból iliizem lelt a Gyulai Harisnyagyár Bár az élüzem feltételeket az I. negyedév óta megszigorították, mégsem adták fel a reményt a Gyulai Harisnyagyár dolgozói. Mindent megtettek, hogy megtartsák az élüzem címet, ezért párosversenyt indítottak a budapesti teleppel. De szégyenszemre a II. negyedév első két hónapjában lemaradtak. Csak a harmadik hónapban sikerült megelőzni a budapestieket, A két telep közötti vetélkedés meghozta az eredményét, mert elsők lettek a köt- szövőiparágban és ismét elnyerték. , á Könnyűipari Minisztérium j,éS a Textilszakszervezet vándor- T zászlóját, vele együtt az élüzem cím kitüntetést. A gyulai telep értékben 102,5, mennyiségben 101,1 százalékban teljesítette II. negyedévi tervét. Az élüzem feltétel a tervszerűségben 97,4 százalékot ír elő, ők 98,9 százalékot teljesítettek. A dolgozók versenylendületét mutatja, hogy az I. negyedév óta 3 százalékkal emelkedett a termelékenység az üzemben és a II. negyedévben 119,9 százalékos volt a dolgozók átlagteljesítménye. Most, a III. negyedévben is meg akarják tartani a termelésnek ezt a lendületét, melyet elősegít az augusztus 20-ra indított munkaverseny. A dolgozók nagy örömmel vették tudomásul, hogy ismét tulajdonosam lehetnek az élüzem jelvénynek és a fiatalokkal közösen a VIT-műszak alatt vállvetve küzdenek a jobbnál- jobb eredmények eléréséért. Jelenleg a minőséggel van kisebb baj. Ezért nagyobb figyelmet fordítanak a minőség javítására a művezetők, a hibásan dolgozó gépeket sürgősen kijavítják és ha Kell, alkatrészeket cserélnek, így segitik a dolgozók törekvéseit, A Békéscsabai Ruhagyár fiataljai mindennap teljesítik tervüket A Ruhagyár diszistái hétfőtől kezdve VIT-műszakot indítottok, s amíg Varsóban a Világifjúsági Találkozó felejthetetlen napjai tartanak, addig itthon azon igyekeznek, hogy napról-napra túlteljesítsék termelési tervüket és így köszöntsék a baráti találkozót. A fiatalok között mindkevesebb azoknak a száma, akik nem érik el a 100 százalékot. Az üzem így rendszeresen teljesíti a tervét. Hétfőn 127, kedden 654, szerdán 797, csütörtökön 362 inggel gyártottak többet az előirányzatnál az üzemben. Lelkesíti versenyüket az is, hogy amióta a VIT-műszak megindult, mindennap kétszer ifjúsági félórát tartanak, amikor közük az előző napon elért eredményeiket és a legjobbakat dallal is köszöntik a hangos híradóban. Csütörtökön a kettes varroda három ifimunkása kapott dalköszöntőt, mert Krenács Ilona 173,5, Mrska Ilona 185, Miszlai Mária 129,5 százalékra teljesítette napi előirányzatát. A műszaki vezetőket is dallal köszöntötte a DISZszervezet, mert lehetővé tették a fiataloknak a rendszeres anyagel- | látással a tervteljesítést. Ezenkí- j vül segítették a DISZ-szervezet munkáját azzal is, hogy a fiata- I lókat a taggyűlésre is mozgósították. Azoknak pedig, akik nem vet- ! tek részt a taggyűlésen, volt mit szégyenkezniök, mert csütörtök délelőtt is kaptak dalt, de a lemezt csak félig játszották le, a másik felét csak akkor, ha legközelebb elmennek. így jágt Bar- tyik és Botyánszki terítőpár, akik* a hívás ellenére vállat vonva vonultak ki az üzemből. Vagy Jan- tvik és Péli DISZ-fiatalok az előkészítőből, akik azt mondták, hogy aludni mennek. Érdekes, hogy náluk rövidebb az éjszaka és nein tudták magukat kialudni. Még szerencse, hogy ilyen példa nem sok van. Az üzem DISZ-fiataljaí példát mutatva dolgoznak, hogy minél több inget készítsenek, mert ezt Ígérték és így akarják köszönteni augusztus 20-át, Alkotmányunk ünnepét. A község legjobb szövetkezete " Mezőhegyes községben a termelőszövetkezetek között a Törekvő TSZ tagsága gazdálkodik a legjobban. Most hordanak és csépelnek; egyik cséplőgéppel asztagból csépelnek, másikkal pedig a kombájnnal csépelt búzát tisztítják, szárítják. Augusztus 3-ig 104 holdról 1200 mázsa gabonát csépeltek el. Szentmihályi Mihály fogatos | munkacsapatvezető az aratás és behordás időszaka alatt idáig 40, Varga János növénytermesztési brigádtag 57, Kálmán András 61, Furák Sándor 73 munkaegységet szerzett. Ez is bizonyítja a szövetkezetiek szorgalmát, azt, hogy jó munkával akarják közös gazdaságukat továbbfejleszteni. Balda Mihály VB elnök h;
