Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-05 / 183. szám

1955. «Hgtisxtus 5., péntek I/ikaisat&U hlftt Új tsz alakult Kétsopronybaxn Kétsoprony községben új tsz alakult a fiatalok kezdeménye­zésére. Az előkészítő bizottság aktív tagja, Bcncsik Mihály, a DIS55- szervezet titkára. Az előkészítő bizottság munkájában sokat segít a község fiatal tanítónője, aki maga is tagja már az újonnan ala­kult tsz-nek, Tizenöt mázsás átlagtermés árpákéi A Gyulai Állami Gazdaságban befejeztük az őszi árpa cséplését. Kétszáz hold vetésterületünkről jő termést takarítottunk be. Terv szerint 12 mázsát vártunk. A csépiéi után, mikor összeszámol­tuk az eredményeket, örömmel állapítottuk meg ,hogy a holdan­ként! átlagtermés jóval megha­ladta a betervezettet. Egy hold­ról 15 mázsa 22 kilogramm lett a termés átlagosan. Gyulai Állami Gazdaság. Kiss Juhász János, Példamuíatóak a beadásban Verebi Lajos, Piac-tér 3, Sza­bó Imre, Zsaró u. 22, Hízó Sán­dor Bokor u. 14 sz. alatti sar- kadi dolgozó parasztok egész­évi tojás-, baromfi-, sertés- és vágómarhabeadási kötelezettsé­güket teljesítették. Hízó Sándor és Verebi Lajos elcsépelt árpá­ját közvetlenül a cséplőgéptől vitte a begyűjtőhelyre. A sar- kadi tanács példamutatásukért \ dallal köszöntötte mindhármu­kat. • A sarkadi Kossuth Termelő- szövetkezet július 25-én száz szá­zalékig teljesítette a terület utáni és a szállítási szerződésben lekö­tött kenyérgabonabeadási kötele­zettségét. A sarkadi tanács dallal köszöntötte az élenjánó termelő- i szövetkezet tagjait. uíkitik Még július 12-én levelet küldött megírtuk a Gyulai Városi Tanács mc- gzerkesztőségünknek Arató Mihály zőgazdasági osztályának, ahonnan kö- gyulai lakos. Panasza az volt, hogy zölték a szerkesztőséggel, hogy Arató nemlétező földterülete után is követel- Mihálynak igaza volt és törölték a jog- nek beadást. Levelének tartalmát 1 talanul kiírt beadási kötelezettséget. A jó munka meghozza gyümölcsét A kunág ólai Vj Alkotmány TSZ tagjai örömmel állapítják meg, hogy egész évi munkájuk n°m volt hiábavaló. A gondos talaj- művelés meghozta az eredményt, 23 mázsás őszi árpa és 14 má­zsás tavaszi árpa termésátlagot érlek el holdanként. Így most kedvezőbb körülmények között, sokkal több jószágot nevelhet a szövetkezet, ami lényegesen nö­veli a tagság készpénzrészesedé­sét. L'gganakkor a háztáji jószág- állománynak is jut bőven takar­mány. A 13 mázsás holdankénti bú­zatermésből jutott bőven az ál­lami szabad felvásárlásra is, s már előre számolgatja a tagság, hogy a jó átvételi ár mennyivel növeli majd az évvégi készpénzrészese- dést. De a jó munkáért járó /utalom, ! a premizálás sem marad el. I Csak őszi árpából 31 mázsa kerül \ prémiumként kiosztásra. Tanul­va a tavalyi helytelen egyenlősdi premizálás káros hatásából, az idén figyelembe veszik a mun­kaegységet és mindenki úgy ré­szesül a prémiumból, ahogy a munkából kivette a részét. Kocsis Jenöné, aki családtagjaival har­madmagával dolgozott, őszi árpá­ból prémiumként 3 mázsa SO kilót kap. Gyebw'ir Mátyás tsz-szervező, M ezőkovácsháza. Több szervezőkészséget — Danáé elvfárs S Szerdán délután Szabó Sándor 22 tagú munkacsapata bosz- szankodolt a Sarkad-feketeéri Lenin TSZ szérűjében. Déli 12 órá­tól 3 óráig állt a villanycséplőgép, kisebb motorhiba miatt... Reggel 5 órától délig, 105 mázsa búzát eresztettek le a 6-os cséplőgépen. Mint mondják, ha nincs hiba 200—230 mázsái csépellek volna az nap. A motorhiba nem az első eset náluk. Egy hét alatt szinte na­ponta álltak óráikat, félnapokat. Július 30-án csak 20 mázsái tudtak csépelni a Sarkadi Gép­állomás jóvoltából. Ezen a napon TI és fél kiló búzát, »keresletet 22-én az öregségi adó címén pedig 17,60 forintot kellett a: napra fizetniük. Azonkívül, hogy nem kerestek, még ráfizetésük is volt a cséplésre. Szidják a gépet, meg üandé elvtársat, a gép­állomás igazgatóját. Persze, ra/iakívül még a DAV-ot, meg a ggulai Megyevill. kirendeltséget is emlegethetnék. Nem olyan egyszerű a villany cséplőgépek helyzete, három szervhez is tar­toznak. Kutatgatni kell a hiba esetén, hova is forduljanak. Nehéz lenne kivárni a Meygevill-t, amíg Gyuláról fordulva biciklizik a hibát keresgető szerelő. A sarkadiak sszabály ellen sent a hetit KTSZ-t hívják segítségül, így mégis gyorsabban megy a dolog. A Szabó Sándor vezette cséplőmunkacsapat tagjai égnek a tett vágytól. Többet akarnak csépelni és keresni, legkevesebb 1500—1600 mázsát tudnának hetenként elcsépelni. Szorgalmas, lelkiismeretes emberek valamennyien. Azt is tudják, hogy az csőr időjárás miatt minden jó'dőt, minden percet ki kell hasznúlniok. Azon igyekeznek, hogy mielőbb zsákba kerüljön a Lenin TSZ búzája. Minden szem gabonát meg akarnak menteni a csírázási és egyéb veszélyektől. Csak a Sarkadi Gépállomás illetékesei feled­keznek meg mindenről. Több odaadást és szervező készséget, jobb szakembert várnak a tsz-iagjai és a cséplőmunkacsapal dolgozói Danáé elvtárstól. —Máthé— Már az új termés feldolgozására készül a sarkadi Kendergyár A kis csoport nagy tervei | i izenegy család határozta el nemrégen a kétegy- házi I-es típusú Kossuth TSZ tagjai közül, hogy áttérnek a fejlettebb formájú termelőszövet­kezeti gazdálkodásra. Nem sokáig gondolkoztak, az elhatározást tett követte és »Rákr6Í Csillaga« név alatt új Ill-as tipusú közös gaz­daságot alakítottak. — Az új életet nehéz megkez­deni — mondja Simonka György elvlárs, a tsz. elnöke —, de úgy gondoljuk, ha a kezdet siketül, ,kor a folytatása már könnyebb jsz. És kell, hogy sikerüljön, mert akarjuk. A tizenegy család minden Tagja Szorgalmas, jól dolgozó paraszt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az idén 12—12.5 mázsás átlagtermést értek el bú­zából holdanként. Simonka elv­társnak nem egészen két holdon 25 mázsa búzája termett. Nem éltek rosszul a tagok idáig sem, de kezdenek i gémesebbek lenni, szeretnének még nagyobb jöve­delmet, ezt pedig tudják, csak közös összefogással, fejlettebb formájú gazdálkodással érhetik el. Simonka elvtárs most cséplőgépnél dolgozik. Fia­tal, 33 év körüli ember, ö az egyik zsákos a munkacsapat­ban. T90—200 mázsa magot csépelnek naponta. Keresetük 40 45 kiló gabona, egy-egy ilyen »eres'.tés« után. Csak addig be­szélget velünk, amíg elszív egy cigarettát, mert sürgős a munka, igyekeznek minél előbb befejez­ni a cséplést. E rövid idő alatt mondja el terveit: — Nem akarunk nagyot »mar­kolni« egyszerre — teszi szóvá. Elgondolásaink, terveink vannak, de részletesen csak akkor beszél­jük, vitatjuk meg ezeket, ha vég­zünk a csépléssel. Most még 60 hold földdel rendelkezünk, de a tanács megígérte, hogy állami tartalékból kapunk annyit, hogy körülbelül 2C0 holdon kezdhetjük meg a gazdálkodást. — Központi tanyánkat Kakucs- pnsztán szeretnénk kialakítani. Ott van egy 13—15 férőhelyes -szarvasmarha-istálló két lakóépü­lettel, melyet a tanács, átadott nekünk. Egy lioldnyi erdő is van azon a részen, oda baromfi- és sertésólat építünk. A sertésólat még az idén felépítjük saját erőnkből. Akarunk téglát égetni, halastavat létesíteni, zöldségter­meléssel foglalkozni, mert mind­erre megvan a lehetőség. — Ügy beszéltük meg a tagok­kal, hogy mindegyikünk 2—2 malacot ad, hogy közös sertésál­lományunk legyen. Még az idén veszünk süldőket is, melyeket jö­vőre hízóba fogunk. Egy-egy üszőt veszünk fejenként, hogy megkezdhessük a szarvasmarha- tenyésztést. Lova egyikünknek sincs, majd tavasszal vásárolunk egy párat, ugyancsak egy pár ök­röt is, hogy a belső szállításokat és a takarmányozást el tudjuk látni. Földjeink megmunkálását — szántást, talajelőkészítést, ve­tést és egyebeket — a gépállo­mással végeztessük el. Szerző­dést kötünk a gépállomással, mert így olcsóbb és gyorsab­ban végezhetünk minden mun­kát gépierővel. Ezek segítségé­vel fokozódik terméshozamunk. ben és hisszük, megállja helyét az új közös gazdaság tagjaival együtt, mert nem lesznek egye­dül, segíti őket pártunk és az államunk. — Medve — Békés megye kenderföldjein jó közepes termés ígérkezik. Az or­szág legmodernebb kende gi árá­ban. Sarkadon serény előkészüle­tek vannak, hogy az új termés­ből'több és jobb minőségű rostot készítsenek. A szakszerű kender­vágás irányítására a gyár szak­embereket küld a termelőkhöz. Többszázezer forintos költség­gel, gyors ütemben épül az új iparvágány, mely a hozzá csat­lakozó üzemi vágányokkal eg\ ült meggyorsítja a szállítást és meg­könnyíti az osztályozás munkáját is. Az osztályozást az eddiginél sokkal pontosabb, új módszerek szerint végzik s ennek nagy je­lentősége lesz a rost minőségének javításában. Az új termés beérkezésé!g len­dületes ütemben dolgozzák fel a tavalyi kendert. Júliusban a gyár 7.6 százalékkal több rostot készí­tett az eredeti tervnél. A több­lettermék 6468 darab zsák, vagy 5175 négvzclméter ponyva ké­szítéséhez elegendő. A gyulaváriak Is valóra válthatnak mindent | A kis csoportnak nagy tervei vannak, de megold­hatók. Megoldhatók azért, mert nyolc párttag van közöttük, akik­nek első lépésük az lesz, hogy megalakítsák a pártszervezetet és a kommunistákkal az élen kezdik meg az új életet. Szerveznek még maguk közé több tagot egyéni gazdákból és munkába hívnak minden asszonyt, családtagot. Si­monka György elvtárs elnöke volt az I-es típusú Kossuth TSZ-nck, némi gyakorlata van a vezetée­„A helyi tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támasz­kodnak, biztosítják a dolgozók te­vékeny részvételét, kezdeményezé­sét és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában.“ (Alkotmány SZ. 5-) Másfél évtizeddel ezelőtt a gyulavári dolgozó parasztok is csak hajlott derékkal, levett ka­lappal léphettek be a községhá­za tornácára. így kívánta ezt a »rend«, Pongrácz Jenő és »grófi« famíliájának rendje, így kíván­ta ezt Dr. Kender Albert »fő­jegyző úr«, Gyulavári közigaz­gatásának korlátlan ura. S ha va­lakinek volt bátorsága szólni — mert voltak ilyen emberek —, ha követelni merészelt Kenderék közigazgatásától valamit Gyula­vári parasztjainak, Dénes-major zsellérjeinek, — egy-kettőre meg­jelentek a kakastollasok. És Lu­kács törzsőrmester, meg Jász­halmi szakasz vezető azután már elintézték a többit. Értettek hoz­zá. Jól emlékeznek minderre Gyulaváriban. Jól em­lékeztek akkor is, amikor 1950- ben ’arról volt szó, hogy a lakos­ság bizalmát élvező emberekből megválasszák a helyi tanácsokat. Szilágyi István tanácselnök — egykori hónapos cseléd — meg­felelt ennek a bizalomnak. Ro­zék János elnökhelyettest a ku- bikgödör mellől szólította mun­kára a párt, a népakarat. Ku- bicza Bélát, a kilencgyermekes egykori uradalmi gépész fiát is I a megbecsülés ültette Kender Al- | bért helyére. S hogy nem mél- j tatlanul, annak egyik bizonyíté­ka, hogy azóta megszakítás nél­kül intézi közmegelégedésre a lakosság ügyeit, a falu sorsát. De nem elzárkózva, magukra hagyatva. A kiegyenesedett de­rekú Dénes-majoriak nem egy­szer ültek le Pongrácz Illéssel, Zuh József tez-elnökkel, Tóth Já­nos tanítóval, a tanács tagjaival megvitatni, hogy rendbe kell hoz­ni az iskolát a gyermekeknek, bővíteni kell a kultúrotthont a fiataloknak, járdát építeni a sá­ros utcákban, vagy tovább foly­tatni a kútfúrást, a vízellátás megjavítására. S az* eltelt évek alatt mindez megvalósult, vagy megvalósulóban van. Nemcsak szavakban foglaltak állást a gyulaváriak az államhatalom helyi szerve mel­lett, hanem tettekben is. Szabó Gábor egyénileg dolgozó paras t például 11 fuvart csinált társa­dalmi munkában azért, hogy az iskola körüli 150 méter beton­járda mielőbb elkészüljön. Az őszi villanyhálózat kibővítés ’él Danczig György párttag az elsők között jelentkezett villnnvpózna- kitermelésre. A »Felszabadítói Hagyatéka« TSZ nélkülözhető igái a póznaszállításhoz, az »Uj Élet«-é pedig a járdaépítéshez sorakoztak fel. S így, amit ter­veztek, valóra is váltották. Az emberek Gyulaváriban is a gazda szemével nézik faluju­kat. Eleget téve kötelességeik­nek, jogaikkal élve váltják va­lóra nap, mint nap az Alkot­mány betűit, beleszólva a közös­ség ügyébe, ellenőrizve és se­gítve a tanácsot a falu érdekeit szolgáló feladatainak végrehaj­tásában. Közösen, eggyéforrva és jó munkával intézik saját sorsukat. Kiss Béla A TECHNIKA VILÁGÁBÓL Új billenőautó A Kutaiszi Autógyár kísérleti műhelyének tervezői és dol­gozói elkészítették a ,KAZ—602«.-es, újtípusú, univerzális billenő autó első kísérleti példányát. Az autó kocsiszekrénye önműkö­dően három oldalról kiüríthető. 4000 kilovoltamperes Víllamosgenerátor A szófiai »Vaszil Kolarov« erősáramú berendezések gyárának dolgozód újabb jelentős sikert értek el. Egy újonnan épülő vil­lamosközpont számára elkészítettek egy 4000 kilovoltamperes villamosgenerátort. Ilyen nagyteljesítményű generátort Bulgáriá­ban eddig még nem állítottak elő. Az új munkasiker a gyár műszaki tervezőinek és az üzem dolgozóinak közös eredménye. A gyár kollektívája megkezdte a b a so n! óte l je s f t m én yű második generátor elkészítését is.

Next

/
Thumbnails
Contents