Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-31 / 204. szám
A Z HD P B ÉK É S M E GYEI P Á R T BIZ O T TS ÁGÁ NA K t AP 1 A 1955. AUGUSZTUS 3L, SZERDA Ára SO fillér XI. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Rendszeres, sokoldalú agitációt Megyénkben 3305 család 4180 taggal lépett ez évben a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ez a növekedés egyre inkább megmutatja a szövetkezeti mozgalom erejét, életre hivatottságát. Sokra tehető hát azoknak a száma, akik a népnevelő meggyőző szavai nyomán az egyéni gazdálkodást a nagyüzemi gazdálkodással cserélték föl. Dévaványán a felvilágosító munka hatására július óta több mint 360 egyéni paraszt választotta az új utat. Sarkadon, Gádoroson, s a megye több .községében is egyre szaporodik a tsz-tagok száma. Mindez csak a kezdet. Tovább kell haladnunk ezen az úton. Pártszervezeteinkre. népnevelőinkre vár az a fontos feladat, hogy türelmes szóval meggyőzzék a ma még gondolkodókat. Ez nem könnyű feladat. Sokoldalú és céltudatos agitációval kell megértetni a nagyüzem előnyeit, a tsz-tagok szebb és könnyebb életét, a nagyobb jövedelmet. Agitációnlc legfőbb követelménye, hogy személyhez szóló legyen. Sok községben elmondják, hogy nincs olyan taggyűlés, vagy egyéb értekezlet, ahol ne esne szó a tsz-fejlesztésről, s még sem megy úgy, ahogy kellene. Mindez azért, mert a tsz-ek fejlesztéséről csak általánosságban beszélnek, s ezek is' csak alkalomszerűek, vagyis nincs elgondolás, nincs terv, hogy ki kit győz meg. Sarkadon is így volt egy ideig, de amióta a községi pártbizottság segítségével az alapszervezetek kommunistái névszerint kapták meg, hogy melyik egyéni paraszttal beszélgessenek, azóta naponta vannak belénők a szövetkezetekbe A személyes agitáció elválaszthatatlan testvére a helyi érv. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nincs megyénknek olyan községe, ahol ne lennének jól működő szövetkezetek. Megvannak hát a helyi érvek. Nem kell a szomszédba menni érte. A dolgozó parasztok előtt viszont éppen a saját községükben működő szövetkezetek eredményei a legnyomósab- bak.. Hiszen rokonuk, vagy jó ismerősük munkája és élete bizonyítja legjobban a szövetkezés felsőbbrendűségét. Hirdessék hát népnevelőink a tsz-tagok jobb és szebb életét. Ceruzát, papírt elő és számítsanak. A terméseredmények mellett a tsz-tagok és az egyéni parasztok egész jövedelmét is vessék össze. Ne sajnálják erre az időt és fáradságot. Ez a számvetés hasznos lesz különösen akkor, ha ehhez hozzáteszik a következő évek terveit, várható eredményeit is. I Számtalan mód és lehetőség kínálkozik az agitáció színessé és meggyőzővé tételére. A szeghalmi és a gyomai községi pártbizottságok javaslatára, a község legforgalmasabb utcáin kirakatokban és faliújságokra a tsz-ek eredményeit, a tagok jövedelmét T ismertető grafikonokat és rajzokat készítettek a szövetkezetek. Beszélő számok ezek. Szemléltető* jen mutatják meg, hogyan válto- j zott egy-egy tsz-tag élete, hányán ! építettek családiházat a közösben szerzett jövedelemből, vagy hogyan fejlődött egy-egy tag háztáji gazdasága. Minden községben akad jó rajzoló. Készíttessenek vele hasonló híradókat, rajzokat. Az ilyen módszerekkel — a szövetkezet és tagjainak jövedelmén túl — ismertethetik a legjobb agrotechnikai eljárásokat, a gépi munka előnyeit, stb. Nagy segítség az agitációs mun- I kában, ha a tegnap egyéni pa- j rasztja saját szavaival is elmondja i társainak, miért lépett a társas- j gazdálkodásba. Pártszervezeteink azonban kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel. Megnyugszanak abban, hogy a fő dolog megvan,, be- I lépett egy középparaszt, arra a- zonban nem gondolnak, hogy ha ő j jónak látta a szövetkezeti gazdál- i kodást, szívesen ajánlja azt má- I soknak is, mintahogyan azt Nagy i József, a füzesgyarmati Petőfi TSZ új tagja teszi, i Agitációnk egyik és egyben fő j hiányossága, hogy sok helyen a i népnevelők az első nehézségek i láttán megtorpannak. Egynéme- | lyik helyen a dolgozó parasztok j jórésze ma már nem is a jövede- j Vem miatt tartózkodik, vagy gondolkodik, hanem azért, mert nem ismeri eléggé a szövetkezet belső rendjét, félreérti, s legtöbb eset- i ben az ellenség félremagyarázza I a szövetkezet életét meghatározó | szabályokat, a tagsággal járó kötelezettségeket. Itt kell résen lenni a népnevelőknek, s választ adni a dolgozó parasztoknak a még tisztázatlan problémákra. Megmagyarázni, hogy a közösbe való belépés folytán nem veszti el e- gyetlen ember sem a „személyes szabadságát“, mint ahogyan azt az ellenség szajkózza, sőt ellenkezőleg, a szövetkezeti élet szabadítja fel igazán a paraszt embert a látástól-vakulásig munka alól, csak a szövetkezet biztosíthatja, hogy minden dolgozó paraszt nyugodtan, magabiztosan éljen. A jól dolgozó parasztok meggyőzéséhez, a jó eredmények bemutatása mellett tehát türelmes és sokoldalú felvilágosító munkára van szükség. Ez a feladat a falusi kommunistákra, mindenekelőtt a tsz-ek tagjaira vár. Meggyőző szóval segítsék elő, hogy új tagokkal gyarapodjanak a termelőszövetkezetek, s újak alakuljanak. Ök ennek a mesterei. Ki tudhatná meggyőzőbben, hitelesebben ismertetni a szövetkezeti élet rendjét, mint az, aki két keze munkájával kivívta ezeket az eredményeket, kipróbálta a szövetkezeti életet. Az agitációs érvek gazdag tárházai, a jól működő tsz-ek eredményei adva vannak. Pártszervezeteinkre vár az a feladat, hogy e gazdag érvekkel jól kufárkodja- nak, s türelmes munkával meggyőzzék a még kisüzemben dolgozó parasztokat. Ül termelőszövetkezet Békésen Békésen az I. típusú Űj Barázda Termelőszövetkezeti Csoport tagjainak többsége nemrégiben úgy határozott, hogy a további gazdálkodás formájává a legfejlettebbet, a III. típust választja. Az elhatározást tett követte. A IV. kerületi olvasókörben vasárnap délután megtartott ünnepi közgyűlésen 19 tag úgy döntött, hogy 350 hold földjén a betakarítás után már a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályai szerint gazdálkodik; Közösségüknek más nevet is adtak a tagok. Az új működési engedélyt már Űj Élet névre kérték. Elnökké Baji Istvánt választották. Különös gonddal ügyeltek a vezetőség összeállítására. A szép számban levő fiatalokat ifj. Nagy Imre, a községi DISZ alapszervezet vezetőségi tagja képviseli a szövetkezet új vezetőségében. Tizenhárom vagonnal adtak többet A kaszaperi tanács vezetői ö- römmel számolnak be arról, hogy a község dolgozó parasztjai mindig a csépléssel egyidőben teljesítették beadási kötelezettségüket. Ez a magyarázata annak, hogy a gyakori esőzések ellenére is, három nappal a cséplés befejezése utón teljesítették a község gabonabegyűjtési tervét, s nincs fennakadás az állami szabadfelvásárlási terv teljesítésében sem. Jó néhányan még több kenyérgabonát is adtak az államnak 280 forintért, mint amennyire előzetesen értékesítési szerződést kötöttek. Ácsa István kilencholdas négy, Micsurda Mihály középparaszt három, Prága István hétholdas öt mázsával teljesítette túl előirányzatát. A szabadfelvásárlás teljesítésében a község közös gazdaságának, a Lenin TSZ- nek tagjai mutattak jó példát. Rucz Józsefné 15, Mag András 11, Czakó Lőrinc 12, Czinkota István 11 mázsa gabonát — s természetesen még más is — a- dott részesedéséből az államnak. Kaszaper község szövetkezeti és egyéni parasztjai együttesen mintegy 13 vagonnal teljesítették túl a kenyérgabona állami szabadfelvásárlási előirányzatát. Testvéri vendéglátás Vasárnap a békéscsabai textilüzemek 50 tagú kultúrcsoportja vendégszerepeit a csabacsüdi Béke TSZ brigádszállást avató ünnepségén, Az együttes énekcsoportja magyar népdalokkal és mozgalmi indulókkal, a tánc- együttes a „Gukkós“ lánytánccal, a színjátszó csoport pedig színdarabbal szórakoztatta a több mint 300 vendéget. Augusztus 20-án a ruhagyáriak látták vendégül a tsz dolgozóit. Most a szövetkezetiek viszonozták ezt a kedves vendéglátást. Az ünnepségen három tSz-tag kapott kormánykitüntetést. Harminchármat pedig oklevéllel jutalmaztak. A jó, ízletes birkapörkölt elfogyasztása után mindnyájan táncraperdültekj Képek a járási mezőgazdasági kiállításokról A kétsopronyi Dózsa TSZ Kincses nevű tehene a békési járási kiállítás nagydiját kapta; A Hidasháti ÁG silózőgépe a békési kiállításon; Hegyes! Sándor naponta 8—10 marha téli takarmányát silózzaj Mezókováesházán, a Bánkúti Kísérleti Mesterséges itatásos borjúnevelés be- Gazdaság pavilonjában Molnár Má- mutatása a gyomai kiállításon. A ké- tyás battonyal dolgozó paraszt a csu< peni Hugyák Mária, a Csudaballal mízt tekinti meg; AG-ból;