Viharsarok népe, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-30 / 203. szám

\JiUa\3-awk Hfyt

1955. augusztus 30., kedd

Ahol törődnek és ahol nem törődnek a fiatalokkal

| A villanycséplő | ,et*s'bú- gással dolgozott a két hatalmas asztag között. Az elevátor megállás nélkül hordta a szalmát, amiből a kazalosok nagy szakértelemmel, tíz méternél is magasabb, kifogástalan szalmakazlat •építettek. Gyorsan teltek a zsákok az acélos búzával a végegyházi Szabadság TSZ-ben. A csép- 1 őcsapatnál a váltás minden tizenkét zsák búza elcséplése után történt. Akkor, akik addig dolgoztak, eljöttek a géptől, ittak a friss vízből, kezet mostak, uzsonnáztak, leheveredtek, újságot, könyvet vettek elő: olvastak, beszélgettek, szóval a pihenőidőt sokféleképpen hasznosították.

így találtuk pihenőidőben, könyvvel a kezében Haladi Erzsébet pelyvahordót is. A kedves arcú, karcsú termetű kislány 16 éves és ez év márciusa óta tagja a termelőszövetkezetnek. Az olvasásra, a könyvre terelődik a szó. Egyszerű, őszülte szavakkal mondja el, hogy nagyon szeret olvasni, de nem akármit. Olvasott ő már »ponyvát« is, de azok nem érdekesek, nem lehet belőlük tanulni semmit, azokat nem szereti. Viszont többször is elolvasta már Mikszáth Különös házasságát. És már helyben is vagyunk: olyan könyveket olvas nagy élvezettel, amely fiatalokról szól, van benne szerelem, helytállás, hűség, hazaszeretet. Mindezeket nem frázisszerűen mondja Haladi Erzsi, hanem olyan természetesen, mint amilyen természetes ma, hogy egy tizenhatéves parasztleányka

egyenjogú tagja egy országoshírű termelőszövetkezetnek, tulajdonosa a tübbszázholdas gazdaságnak.

—n--------------r í n sz<>

Amikor arra tordul [j gukra a fiatalokat, törődik velük. Most, ebben a nagy dologidőben is sok könyv kint van az ifjúságnál, akik olvasás után egymásnak ajánlják a jó könyveket, így ajánlotta társainak Erzsiké a legutóbb olvasottakat is, mint Jókai Szegény gazdagok, Fagye- jev Ifjú gárda, Móricz Zsigmond Elbeszélések című művét. Jelenleg Karavajeva Haza című könyvét olvassa, mely a szovjet fiatalok háború utáni életéről, építőmunkájáról és természetesen — szerelméről szól.

Miközben a könyvekről, a tsz- ben folyó DISZ-életről beszélgetünk, megtelik a tizenkét zsák búzával és a váltással könyvbarát ismerősünk, Haladi Erzsiké is munkába áll...

gyan jut könyvhöz, kiderül, hogy a tsz DlSZ-szervezetének többszáz kötetből álló könyvtára van. A járási DISZ-bizottságtól nemrég kaplak sok új könyvet. Nemcsak ő. hanem a többi DISZ-fia- tal is viszi a könyveket. Szeretnek olvasni. A kultúrigény egészséges kialakításában tehát nagy- szerepe van a tsz DlSZ-szerve- zetének, mert nem hagyja ma| A telekaerendási

vasúti megállótól párszáz méterre új épületek fehérlenek a zöld kukoricatáblák közölt, a Telekgerendási Baromfitenyésztő Gazdaság földjén. Ezek közül az egyik egy hatablakos, szürke palával fedett, szép munkásszállás. Csupa fiatalok laknak ebben az épületben, vagy ötvenen. Tizenöt—tizennyolc éves leányok. Az ország néhány, de főleg budapesti nevelőintézetéből kerültek ide. Legtöbbjük a háborúban elvesztette szüleit, sok még családja nevét, származását sem tudja. Az állam vette őket gondozásba, nevelte szeretettel. Az általános iskola nyolc osztályát elvégezve, munkára helyezték ki őket, így kerültek Telek- gerendásra is. Vannak, akik öthónapos baromfigondozói tanfolyamot végeztek, ezek a baromfiak körül dolgoznak, mások a gazdaság egyéb területén. Keresetük 600—800, sőt 1000 forintot is elér, munkájuktól függően. Egy nevelőnő ügyel rájuk, már amennyire tud.

I Ezek vázolása után

gondolhatná mindenki, hogy ezekkel a kislányokkal fokozottan törődik a gazdaság pártszervezete, a gazdaság vezetősége, szakszervezete és elsősorban a járási DISZ-bizottság. Sajnos, nem így néz ki a dolog. Az igaz, hogy

fedél van a fejük felett, mindenki külön ágyban alszik, elegendő élelmet kapnak, keresetük is rendes, de... ennél jóval többre van szükségük ezeknek a fiataloknak. Elsősorban is otthonos környezetre. Ne gaz, hanem virágoskert övezze a szállásukat. Ne sivár, csupasz falak mere- dezzenek a szobák lakóira, hanem díszítsék azt képekkel, feliratokkal. Ügy a virágoskertet, mint a szobák szépítését, a nagyobb rendet maguk a lányok meg tudnák csinálni egy- kis segítséggel, a rendre, szépre való neveléssel, szervezéssel. A lakószobákban nincs egy asztal, egy szék, — pedig úgy gondoljuk ez is kellene, annál is inkább, mert ez az otthonuk. Lehetne berendezni egy társalkodót, ahol esténként kézimunkáznának, olvasnának, rádiót hallgatnának a lányok.

Mert szívesen olvasnának, hallgatnák a rádiót, — ha lenne. Hallottak ugyan már valamit arról, hogy talán van szakszervezeti könyvtár a központban, de ebben sem biztosak. A vezetők semmi ilyesmiről nem tájékoztatták őket, ők maguk pedig nem jártak utána. Nincs itt egy Szabad Ifjúság, egy Nők Lapja, vagy egy Béke és Szabadság sem, amit pedig örömmel olvasgatnának, nézegetnék a képeket.

E«v bizonyos, | ez----------------- —— így nem

m

ehet tovább. A sivár környezet, a fiatalok fantáziáját foglalkoztató nemes szórakozás hiánya előbb-utóbb gúlyos erkölcsi kilengésekhez vezethet, — ha már eddig is nem vezetett. Ezeknek a fiatal lányoknak tisztaerkölcsű, melegszívű asszonyokká való neveléséért felelősek mindazok, akiknek beleszólása van mostani életükbe: a gazdaság párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőinek, a járási és megyei DISZ-bi- zottságnalc. Mert minderről tudnak ezek a szervek, csak éppen nem sokat tesznek megváltoztatására. Ideje tehát, hogy a legrövidebb időn belül vállozás álljon be ezeknek a fiatal leányoknak életében: érezzék, hogy egy nagy család, a szocialista társadalom megbecsüli tagjai. (Sándor)

A pártoktatás hírei

HELYES:

..hogy a csorvási pártbizottság összehívta a pártoktatást előkészítő bizottságot, a propagandistákat? és közösen vitatták meg a másodszori elbeszélgetéseket a hallgatókkal.

Ennek alapján néhány alapszervezetben már megkezdték a másodszori beszélgetéseket is,

...hogy az orosházi járásban minden pártbizottság külön munkatervet készít az új oktatási évre. A munkaterv tartalmazza a szeptemberi beszélgetések módszerét a hallgatókkal, a propaganda-előadások témáit azok részére, akik nincsenek bevonva szervezett oktatásba, az ellenőrzés ütemtervét, DISZ-oktatás előkészületeit, megindítását, ellenőrzését:

...hogy az orosházi járási pártbizottság munkatársai a pártoktatáson túl gondot fordítanak a DISZ- cktatásra. így történt meg, hogy Csanádapácán a JB munkatársa beszélgetett egy fiatal pedagógussal, a Petőfi-iskola propagandistájával, aki vállalta, hogy szívesen tesz eleget ennek a pártmeg- biz.atásnak,

...hogy az orosházi járásban idejében gondoskodnak tananyagról, Már több pártbizottság beküldte a pártoktatás hallgatóinak tankönyv megrendeléseit.

HELYTELEN:

...hogy Pusztaföldváron 26 hall-* gatót szerveztek a politikai gazdaságtan első évfolyamának a la* ' nulására, annak ellenére, hogy a kiválasztott hallgatók előképzettségét figyelembe vették volna, ...hogy Tótkomlóson a politikai gazdaságtan első évfolyamára a 23 jelentkező közül még csak 16-an rendelték meg a tananyagot, ...hogy Gerendáson csak az j SZKP II. évfolyamára szervez- J tek hallgatókat, s elhanyagolták j az alsófokú oktatás szervezését,

...hogy Csanádapácán a politikai iskolák hallgatóinak kiválo- j gatása csak papíron volt meg, eddig még egyszer sem kérdezték meg a hallgatókat, hogy akarnak-e résztvenni szervezett oktatásban. Hasonlóan csak följegyezték a propagandistákat is, akiktől szintén nem kérdezték meg, hogy váljálják-e ezt a pártmeg- bizatóst, vagy sem. így történt meg, hogy az utólagos beszélgetések után voltak olyan propagandisták, akik nem vállalták a propaganda munkát,

...hogy az orosházi járás párt- bizottságai főleg politikai gazdaságtan I. évfolyamot szerveztek, annak ellenére, hogy sok esetben I nincs biztosítva a kellő alapképzettség.

Csillagászati hét

A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete csillagászati szakosztálya a Békéscsabai Közgazdasági Technikumban augusztus 29-től szeptember 3-ig csillagászati hetet rendez. Ennek keretében 29-én 19 órakor Zerin- váry Szilárd, a Budapesti Csillagászati Szakosztály tagja „Az éghajlatváltozások (jégkorszak) csillagászati okai" címen előadást tartott. 30-án 19 órakor Béres István gyulai tanár tart előadást „Az új csillagászat megteremtői" címen. 31-én Irányi Dezső, békéscsabai tanár „Mit jelent a csillag- hullás?“, szeptember 1-én Thury Sándor békéscsabai tanár „Utazás a Holdba“, 2-án Kircsi István békéscsabai tanár „Hogyan határozták meg az égitestek távolságát?“ és 3-án Erdős Zoltán békéscsabai tanár „Van-e élet más égitesteken?“ című előadásával

folytatódik a sorozat. Az előadásokat megfelelő szemléltetés, fill— • vetítés — derült idő esetén tá csöves bemutatás kíséri.

A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete csillagászati szakosztálya Gyulán (a járási kultúrházban) és Orosházán (a Mezőgazdasági Technikumban) augusztus 29-től szeptember 3-ig csillagászati hetet rendez. Előadás minden este 19 órakor. Az előadásokat filmvetítés, derült idő esetén távcsöves bemutatás kíséri. A társulat kiadásában megjelent népszerű füzetek (Utazás a bolygók között, Állatkerti füzetek, Budapest műemlékei, Méz és viasz, Atom, Séta az őslények világában) kaphatók a megyei szerv zet irodájában, Békéscsaba, Szí,, lin út 12.

Apám meg én

(Egy főiskolás naplójából)

A z én apám igen híres ember volt. Ismerte őt a faluban a legöregebbtől a legfiata- labbig mindenki, akinek még, vagy már férfi vér csörgedezett ereiben. Nem azért, mert any- nyira különleges, vagy éppen csodálatos volt, — hanem félelmetes erejét bámu’ták, 'rettegtek. Persze, olyan erős nem volt ő, amilyennek képzelték, de azért egy búzával megrakott kocsit felborított. No de gyerek voltam és én úgy szereltem volna, ha a magas uraság kastélyát is kiforgatná a helyéből, ott a fenyves közepén, talán akkor a többi játszótársammal együtt bejuthattam volna a féltve őrzött fenyvesek sűrűjébe. Ó, milyen jót hancúroztunlc volna a fenyvesek gyöpén s a sűrű bokrok alján ki tudja hány fészek gazdára talált volna.

De azért erős volt valóban apám. Olyan izmai voltak, mint nekem a derekam. Szorítása meg olyan volt, mint az acélrugóé.

Mégis olyan szelíd volt, akár a bárány.

Megvallom őszintén, én már akkor büszke voltam rá. A gyerekek nem mertek bántani, mert féltek, hogy ha apám megtudja, úgy a földhöz lapítja őket, mint a palacsintát.

Különösen az tetszett nekem, amikor munkába ment reggel. A nap még fel sem jött, karjába kapott és vitt a pusztára. Mert otthon nem lehettem mindig, anyám beteges volt és kicsi húgom éppen eleget rosszalkodott, csintalankodott a nyakán.

^ hogy vitt apám az ébredő pusztán, úgy éreztem magam a karján, mint király a lován. Ügy is ültem ott, olyan délcegen, olyan ünnepélyesen, mint maga a király. Sokszor kérdezte:— Betakarjam a hátad, fiam? —Sosem hagytam, hogy betakarjon, tüzes karja úgy fűtötte a testem, mint a kazán, de az ülés az kemény volt. Sokszor, mikor kiértünk a kukoricaföldre, nem tudtam a

lábomra állni, úgy elzsibbasztott. De azért ettől a képzeletbeli paripámtól nem váltam volna meg a világ kincséért sem. Nem ám, a király lováért sem. Aztán apám, mint a gép, kapálni kezdett, — én meg gyerek lévén, játszadoztam a bogarakkal, tojást kerestem a kukoricatábla végén húzódó akácbokrok alján. A fácántojást szerettem, mert az jó nagy volt. Aztán otthon anyám megsütötte és olyan jóízűeket ettem belőle, amilyent még máig sem. Sokszor elcsavarogtam a legelőre, lefeküdtem a zöld pázsitra és bámultam az andalgó gulyát, hallgattam a kolompok mély búgását, csodáltam az oly ügyes puli kutyák munkáját. Elnéztem volna reggeltől estéiig, aztán estétől reggelig, de sietni kellett vissza, féltem, hogy megzavar majd apám! Persze, sosem bántott életemben, bármennyire is erős. Erre aztán megint büszke voltam, hiszen játszótársaim némelyikét az apja úgy elverte a nadrágszíjjal, hogy még másnap is hurkás volt a háta.

így hordott a határba sok éven át az én apám. így dolgozott napkeltétől, napnyugtáig. Mégsem volt sokszor még kenyerünk sem. Fájt is úgy a szívem mikor láttam, hogy éhesen hazajövet nem evett, kevés volt a kenyér és hagyta a gyerekeknek. Szerettem volna odamenni hozzá és megtörölni verejtékes homlokát és kezébe adni azt a kevéske kis kenyeret, amit markomban szorítottam — de úgy éreztem, megsérteném. Nem is ettem meg. oda nyomtam a húgom markába: — Egyél! Neked még nőnöd kell, gyerek vagy!

jyj egnőttem és készültem az iskolába. Volt egy hízónk, Hajasnak hívták. Még most is emlékszem rá —« azt adta el apám, hogy nekem csizmát, meg meleg gúnyát vegyen, nehogy megfázzak az iskolábajárásnál. Mikor aztán első nap készültem az iskolába, elém állt apám, sokáig nézett rám, a magasba emelt és így szólt: »Fiacskám, tanulj, mindent tanuljál jól meg, ne legyél olyan buta, mint én.« Nagyon elérzékenyülve mondta, de szeme csillogott, nagyon csodálkoztam, talán azért, mert egy könnycsepp is előbukkant és az

csillogtatta meg sötét szemét.

Ma^gát butának vallotta, — hogy fájt ez nekem hosszú hónapokig! Hiszen tudtam, hogy az uraság intézője, ispánja minden lehetetlen dolgot vele csináltattak meg.

Apám szava mindig a fülembe csengett, bármerre jártam, bármit csináltam. — De tanultam is — okos gyerek voltam, azt mondják, színjeles volt a bizonyítványom.

— így tovább, fiam — veregette meg a vállarn apám. — Derék gyerek vagy, tán nem fogok csalódni benned. — Én ránéztem apámra sugárzó arccal s szavai kimondhatatlan jó érzéssel hatottak rám.

Hát így éltünk mi, apám meg én.

^ ztán valami mégis megváltoztatta azt a komisz életet. Jött a felszabadulás, a szovjet harckocsik és tankok hernyó- talpai nyomán, falum kisemmizett koldusai között mi is földet kaptunk. Aztán építettünk házat, mi ketten, apám meg én. Lett már házunk; tehenet, lovat vettünk, aztán jókora hízót vágtunk