Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-22 / 171. szám
1955. július 22., péntek 3 Vika.í&a'UM Hépc Egy kombájnos a sok közül Szabó József, a medgyesegyhá- zi gépállomás kombájnosa július 20-án kezdte meg a Moravszki TSZ 47 holdas búzatáblájának «íratását. A gabona teljesen érett, sietni kell betakarításával, mert pereg a szem. Tudja ezt a gép kormányosa, azért is igyekszik A táblát két fogásra osztotta Szabó József Az eg iken körbe-körbe haladva vágja a kenyérnekvalót. A szemmel telt zsákokat egymás után ere- gelík le a pirosra festett »masináról«. Jó termésük lesz a közös gazdáinak ezen a táblán, 12—13 mázsa. A magot tehergépkocsi szállítja a kombájnszérűre, ahol tisztítják, szárítják. — Ma 12—13 holdat akarok levágni — mondja szerényen a knmbájnvezető. Délben csak egy fél órára állok meg, ebédelek és Kézikasza után 80 kiló, egy mázsa szem is elhull a tarlóra, a kombájn után alig 25—26 kg holdanként minél nagyobb teljesítményt elérni naponta. Az idén arat-csépel először kombájnnal. Idáig 60 holdról takarította be a szövetkezet gabonáját. Ügyesen, szorgalmasan végezte ezt a munkát, gépét óvatosan vezeti, vigyáz rá, nem is volt még baj vele. leápolom a gépemet, azután este 9—10 óráig dolgozom. És ha megszervezték ott a munkát, átmegyek Pusztaottlakára, hogy a Kossuth TSZ tavaszi árpáját éjjel, hajnal 4 óráig learassam. Nincs most kiszabott munkaidőnk — viszi a szót tovább csendesen — de nem is kell, mi kombájno- sok tudjuk, rajtunk a sor. — Az érett búzát alig lehet aratógéppel, vagy kiskaszával vágni most már, mert nagy a szemveszteség. ■— Ezt a 47 holdat — mutat ft búzatáblára — szombatig, július 23-ig learatom. Ezzel be is fejezzük a medgyesegyházi Moravszki TSZ kenyérgabona betakarítását. Csak egy néhány percre állt meg velünk beszélgetni Szabó József. ezalatt elszívott egv cigaHalló, Viharsarok Népe! (Teletonjelentés) A Szöllősi Állami Gazdaság 400 mázsa gyorsbeadási szerződést kötött búzára. A gazdaság dolgozói a szerződésben vállaltakat jóval túlteljesítették. Július 20-ig 1500 mázsa gabonát adtak be az állam raktárába. A gazdaságban a még aratni való gabonát négy aratógép és három kombájn vágja. Dicséretet érdemel Lancza István, alti 70 holdról gépével 910 mázsát siratott, csépelt el. A gazdaságban az aratáson kívül két géppel a csepiést is megkezdték. Eddig 750 mázsát csépeltek el. * Július 20-ig Köröstarcsán, Me- zőmegyeren befejezték a búza aratását. A köröstarcsai Rákosi TSZ-ben Fábián János aratógépével 100 hold gabonát vágott le. Az aratás befejezése után Fábián János gépével a mraőberényi Petőfi TSZ-be ment segíteni. * A körösliadányi termelőszövetkezetek példát mutálná« az egyéni dolgozó parasztoknak a beadás teljesítésében. A község szövetkezetei 19-én estig 15 vagon gabonát adtak be. nettát, majd gyorsan elköszönt tőlünk és fürge mozdulattal ült az arató-cséplő kormánykereke mellé. Óvatos mozdulattal eresztette a kombájn vágószerkezetét a kalászosba. A gép újabb-újabb fordulót tett, szaporodtak az »élettel« telt zsákok és a kom- bájnszalma-kupacok katonás sorokban húzódtak meg a gép nyo- I mában. Időjárás Várható időjárás ma estig: Változó felhőzet, többfelé záporeső, zivatar. Mérsékelt, időnkint élénk északnyugati, északi szél. Meleg fdő. Legalacsonyabb hőmérséklet 16—19, legmagasabb nappali hőmérséklet 27—30 fok között. Védjük mega maghozó lucernásokat a rovarkártevőktől A hét folyamán — amikor a hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a harminc fokot — elérkezik a lucernások fővlrágzásának Ideje. Ebben az időszakban fokozott gonddal kell ügyelni a maghozó lucernásokra, s ha szükséges, naponta el kell végezni a rovarfogást. Ezzel kapcsolatban Manninger G. Adolf Kossuth-díjas egyetemi tanár a következő szaktanácsot adja a termelőknek: Virágzó lucernásokon idegméreggel nappal ne porozzanak, este azonban, amikor a háziméhek és a lucernára még hasznosabb vadméhek már nincsenek a virágon, Zetor, vagy Lanz Bulldog traktorra szerelt rovarfogó géppel, illetve fo- gatos géppel, ahol ilyenek nincsenek, egyszerű léckeretre szerelt kézi rovar- fogó hálóval gyűjtsék össze a royarokat. A kézi hálót minden termelőszövetkezet, állami gazdaság, és egyénileg dolgozó paraszt könnyen elkészítheti. Lécből egy,,H” alakú keretet állítsanak össze, s erre a keretre félméter mélységű, sűrűszövésű, 25—30 cm száj nyílású zsákot erősítsenek. Az eredményes és gyorsabb munka érdekében több ilyen keretet járassanak egymás mellett, s a dolgozók láncszerűen húzzák egymás mellett az Agritox port tartalmazó hálókat. Az ,,Apion” fogatos rovarfogó gépeknél gondosan állítsák be a vályú magasságát. Széle úgy érintse a növények zömét, hogy azok ne hajoljanak előre, hanem a vályú fölé csapódva, az Agritoxos vályúba ejtsék a kártevőket. Ugyanez érvényes a traktorra szerelt rovarfogó gépek beállításánál is. Bármelyük rovarfogó gép használatánál fontos, hogy az a növények között minél gyorsabban haladjon, de a növényt ne tépje. Ha élő növényrészek kerülnek a rovargyűjtő vályúba, a sebességet csökkenteni kell. A rovarfogókat legalább egy héten át járassák esténként a magnak kijelölt lu- cerna(öldön, hogy a legfontosabb mag- kártVők zömét elpusztítsák. A magnak meghagyott lucernásokon 10 százalékos Kuskutánnal, vagy forrasztólámpával, esetleg lángszóróval irtsák az arankát. Úttörőknek Nyári táborban a pajtások Az úttörők nagyon jól érezték magukat a nyári táborozáson. Tetszett nekik az Egri-vár, de a város többi nevezetessége is. Július 12-én a Felsőnyomási Alami Gazdaságot látogatták meg. A gazdaság MNDSZ-asszonyai jó ebédet főztek a fiatal vendégeknek. A szakszervezet sportköre lóversenyt rendezett. Szerdán, július 20-án 120 úttörő ment ki a gazdaságba borsiót szedni, hogy a szép és jó fogadtatást meghálálják. A békéscsabai Úttörőtábor negyedik heti terve Július 25-én: kirándulás: Orosháza—GyopárosfüiitLő—Szegődj Július 26-án: Szeged nevezetességeinek megtekintése. Július 27-én: Szabadnap. Július 28-án: délelőtt sportfoglalkozás, asztalitenisz, sakkjáték, délután labdajáték, céllövészet, filmvetítés. Július 29-én: délelőtt fürdés, délután sport foglalkozás, filmvetítés. Július 30-án: Szabadnap. Július 31-én és augusztus 1-én: Kirándulás Gyulára. Számháború, sportversenyek a megyei úttörő-táborral. A Minisztertanács határozata az 1955-56. évi sertéshizlalási akció megszervezéséről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének június 8-i határozata igen fontos feladatként jelöli meg dolgozó népünk állati termékekkel való bőséges ellátását. A Központi Vezétőség határozatának megfelelően a Miniszter- tanács a húsellátás biztosítása érdekében nagy jelentőségű határozatot hozott. A határozat értelmében az állam az 1955-ös év negyedik negyedében és 1956 első negyedében átadásra kerülő sertésekre hizlalás! szerződést köt. A határozat kimondja, hogy ezen akció keretében bacon-minőségű sertések átadására is köthető szerződés. A sertések beállítási súlyát 40 kilogrammtól kezdődően kell megállapítani. A szerződéssel lekötött hízottsertéseket legalább 126 kilogramm élősúlyban (a bacon-sertéseket 90—110 kilogramm élősúlyban) a szerződéskötéstől számított két hónap után, de legkésőbb 1956. március 31-ig kell átadni. A szerződéses hízottsertés árát a Minisztertanács az alábbiak szerint állapította meg: 18.— forint kg 20. — forint kg 22.— forint kg 21. — forint kg 18.— forint kg 126—140 kilogrammig 141—160 kilogrammig 160 kilogrammon felül Tenyésztésbe fogott 160 kilogrammon felüli Bacon-sertés Különösen előnyben részesíti az álfám azokat a termelőszövetkezeteket és egyéni termelőket, akik 1955 negyedik negyedévi átadásra kötnék szerződést és azt 1955. 126—140 kg-os sertés után 141—160 kg-os sertés után 160 kg-on felüli sertés után Tenyésztésbe fogott 160 kg-on felüli sertés után december 31-ig teljesítik. Ezék a szerződéskötő termelők a következő árak mellett takarmány- beadási kedvezményben részesülnek: Átvételi Takarmánybeadási kedvezmény: ár kg: Egyéni termelőknek: Tsz-eknek: 16.100 kg 130 kg 17.50 150 kg 180 kg 19.180 kg 230 kg 18.180 kg 230 kfc 14a a termelőszövetkezet és iaz egyéni termelők a tabarmánybe- adási kedvezményt nem veszik igénybe, a megállapított magasabb árat kell részűikre kifizetni. Bacon-sertések után takarmány- beadási kedvezmény nem jár. A sertéshizlalási szerződést kötő termelő takarmánybeadási kedvezményben csak a hízottsertés átadása után részestil. A szerződés megkötésekor azonban a takarmánybeadási kedvezményt előjegyzésbe veszik. Amennyiben a termelő 1955. december 31-ig a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, úgy a takarmánybeadási kedvezményt törlik, és az annak megfelelő tabar- mánymennyiséget a termelőnek be kell szolgáltatnia. Ha a termelő a szerződéses sertés átkötelezet tségét már teljesítette, a kedvezmény mértékéig a takarmányt visszakapja. A hízott és bacon-sertés szabad felvásárlási ára, a takarmány- beadási kedvezmény nélküli szerződéses árnál súlykategóriánként egy forinttal alacsonyabb. Hizottsertést szabadon az állam 105 kilogrammtól felfelé vásárol, a 126 kilogrammos sertésre megállapított szabad felvásárlási áron. A beadásra nem kötelezett állattartókkal is köthető sertéshizlalási s-zerződés a takarmány- beadási kedvezmény nélküli magasabb átvételi áron. A termelőszövetkezeti: e belépő szerződők lekötött sertéseiket átadásig háztáji gazdaságaikban adásáig ez évi takarmánybeadási kötelesek tovább tartani. Rejtvényfejfés helyett munkafegyelmet! A minap a Megyei Tanács Iparügyi Osztályán jártam. Fontos dolog sarkalt, hogy nyugjal- mukat megzavarjam. Ugyanis Maczák Mátyás, vállalatunk kovácsműhelyének segédmunkása 1952 óta dolgozik ebben a beosztásban s idestova egy éve taposom a Megyei Tanács Iparügyi Osztályának küszöbét Maczák elv- társ szakvizsgára bocsájtása végett. Ezen nem is lehet csodálkozni. Az iparügyi osztály dolgozóinak előbbre való a kereszt- rejtvény megfejtése, mint a felek ügyeinek intézése, meghallgatása. Mert legutóbb is ez történt velem. Azt nem lehet mondani, hogy nem udvariasak, mert hellyel kínáltak meg. így akaratom ellenére is, mintegy félórái pihentem, noha nem vagyok híve a felesleges időtöltésnek. Jó volna, ha az Iparügyi Osztály dolgozói munkaidőn túl végeznék ezt a fejtornát és többet törődnének a felek ügyeinek intézésével. Kiss István Belsped művezető, Békéscsaba. KIS n£p, nagy történet (Békéscsabai úttörők Egerben) A fékek csikorogva tapadnak a fényes kerekek hátára, s a vonat mérföldfutó lábai lassan megmerevednek. Nagy izgalom lesz úrrá a pajtásokon, meg jómagámon is, hiszen megérkeztünk Egerbe! — Bizony, pajtások, Eger nem most épült. Lassan ezer éve lesz annak, hogy I. István király itt várost alapított és palotát építtetett püspökei és papjai számára. Aztán alig 200 év múltával jöttek a tatárok, s porig égettek mindent. Nehezen, de újra magához tért ez a híres város. Lassan épült, szépült. Híres velencei szobrászok jöttek, s díszes szobrokat faragtak a templomok és a terek számára. A püspökség rendkívül gazdag volt. övé volt a környék szántóföldje, mezeje, erdeje, vadja, s hogy ne is mondjam, a környék minden szegény jobbágya is. A kipirult arcok áhítattal hallgatják a történetet, miközben egyre közelebb sodródunk a várhoz. Itt is állunk már előtte, melynek bejáratánál hatalmas, bronzból készült dombormű hirdeti Eger védőinek halhatatlan dicsőségét. A nap forró lángcsókjait küldi az ostromot állt falakra, s mi megilletődve, levett sapkákkal állunk a Bornemisszabástya alatt. A fojtott, néma csendben csak az idegenvezető szavai folynak: — Kedves pajtások, ez a fal, amelyet most ti szürkének láttok, ezelőtt négyszáz évvel nem volt olyan szürke, mint most. Török és magyar vér folyta be vastagon és festette pirosra. Negyvenhétszer rohamozott itt a török. Negyvenhétszer csattogtak itt a hosszú ostromlétrák vasmacskái. És negyvenhétszer hullottak vissza véres fejjel a hódítók... Meleg van, de senki nem érzi. A kislányok közelebb húzódnak egymáshoz, a fiúk gyerekes arcán kemény vonások ülnek. Igen, érezzük az ostromot, a százezer török rohamának vad szorítását. Érezzük a vad gyűlölet szülte bátorságot, mellyel férfiak és gyenge nők verik az özönlő törököt. Dobó-katonák vagyunk mi most kései unokák, magyar úttörők... — Itt halt meg Boyky Tamás, Dobó egyik legjobb hadnagya... — halljuk újra vezetőnk szavát. — S tudjátok, hogy mi volt az utolsó szava? „Küzdje- tek a hazáért!..“ ...Aztán Gárdonyi Géza sírja mellett visz el az útunk. Megilletődéssel olvassuk: „Csak a teste“. Milyen találó és igaz ez a vígasztalásnak szánt sírfelirat. Valóban csak a teste nyugszik itt, mert a lelke él műveiben, az Egri csillagokban... A föld alatt járunk húsz, harminc, vagy negyven méterre Is. Hideg van. összébb húzzuk a kabátunkat, míg a fénylő boltívekről nyúlós cseppekben hull a nedvesség nyakunkba. — Na gyerkek, itt álljunk meg egy pillanatra — Szól újból vezetőnk. — Ti tudjátok, hogy a legegészségesebb gyümölcsben is van egy-két rothadt, férges példány. Az egri hősök között is volt... — vezetőnk nem tudja befejezni a mondatot, mert gyűlölettől csengő gyermekhangok töltik meg a boltívek üregeit: — Tudjuk, Hegedűs, az áruló... — Igen, pajtások, ő volt. Itt, ezen a titkos folyosón vezette a várba a janicsárokat. Hosszú bolyongás után újból a felszínen vagyunk. A nap mosolyogva néz végig az elszánt kis csapaton. A távolban Felnémet gyárkéményei füstölnek... Erre futott a megvert török. Győzött az igaz ügy, a szabadság ügye. Mellettem áll Madai Lilla pajtás, a történelem nagy barátja, s elmerengve így szól: „Milyen kicsi is ez a magyar nép és mégis milyen nagy a történelme...“ A szabadság annyi győztes és vesztes csatájára gondolok történelmünk során, és csendben csak annyit felelek— ügy van, Lilla, kis nép, nagy történet. Fekete Pál
