Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-20 / 169. szám

1955. július 20., 6/jírJa I/ikOAKHók. Mpl Egy nap alatt 15 holdat Kétszázhatvanezer forint 15 holdon aratott, csépelt el -------------------------- .. n d . i tak. Minden evben »alvóbb ei A Szarvasi Állami Gazdaság- 1 ~ a ts? hen I ban július 18-án 10 óra alatt — Kerueztem Szigeti bajostól, a Petrovics György kombájnos 15 [ gyulai Erkel TSZ elnökétől, mi­liőid kalászost aratott, csépelt el, , után kicsiny irodájában letele- Erről a területről 219 mázsa bú- j pestünk. zát szállítottak be Csekő Mihály j _ újeá _ hangMtt a kombájnos 13 holdnál 192 Gyem-; ^ ján György 12 holdról 186 mazsa gabonát takarított be. A Medgyesegyházi Gépállomás kombájnvezetője hétfőn, — július 18-án — a nagy kam arási Ság­— Hogy megy az aratás? — Jól. — Beadták már a gabonát? — Igen. Oly szűkén méri a szavakat tak. Minden évben nagyobb és nagyobb lett az üveggel fedett, palántával vetett földterület. Ma 225 hold földje és 41 tagja van az Erkel-nek. Tizenöt holdon ter­melnek primőrárut. Árujukat repülőgépek szállítják vári Termelőszövetkezetben 210 í ez az őszhajú, oko6 tekintetű em- mázsa búzát takarított be 15 hogy azt hittem, nem is holdról! kombájnjával. tudok vele zöldágra vergődni. _ , . ... , — Hogy vált be a kertészet. Befejezték SZ srstsstf y? — ostromoltam újra a kérdés­A gyomai Ej Csillag TSZ-bén ^ 17-én befejezték a búza aratását. A szövetkezet tagjai megkezdik a cséplést is. A Kossuth és fa Dóizsa TSZ-ben befejezték az árpa aratását, a héten végeznek a búza vágásával is. Ekkor csoda történt A hallgatag komoly elnök arca kipirult, szemei megcsillantak és csak úgy ömlött ajkáról a szó. “———————Hamarosan mindent megtudtam, Tudnívaiók a mezőgazdasági ami a tsz múltjában és jelenében Ifióllítácrnl í érdekes és követésre méltó. ! 1950-ben a’akultak, rögtön, A szeptember 3-tól 20-ig meg- mint III. típusú tsz. Földterüle­ten ezéire kerülő országos mező­gazdasági kiállítás látogatásának megszervezése b'zonyos eltérést mulat az előző évek módszerei­től. Míg az elmúlt években a tűk 160 hold volt. Azonnal lát­ták, hogy kellő befektetéssel ki­válóan alkalmas konyhakertészet­re. Az államtól 100 ezer forint kölcsönt kaptak. Ezzel a pénzzel k á lítás helyszínén, Budapesten indult meg ez a kis csoport, a károlt úgynevezett belépője- meggazdagodás útján. A kölcsön­ét is biztosították az 50 száza- [ bői ezer melegágyat tudtak lé- lekos ulazá i kedvezményt, addig tesiteni. balatat, uborkát, para- hz idén ezt az előnyt csak vi- j dicsomot termesztettek. A kony- déken, elővételi jegyek út án le- hakerlészet bevált. A nyereseg- bet igény bevenni. A kiállítási bői újabb üvegtáblákat vásárol- iroda ezen az úton igyekszik biz­négy világvárosba: Budapestre, Berlinbe, Bécsbe és Prágába. Ed­dig 130 ezer forintot jövedelme­zett a saláta és uborka, de még hátra van a káposzta, a tök és a paradicsom... A tsz vezetői 260 ezer forint bevételre számítanak ezen a 15 holdon. A munkaegy­ségek után dús jövedelmet fizet a gazdaság. A tags g örömm/el dolgozik. Például Juhász István­nak 238, Müller Ferencnek 246, Moócz Vincének 236 munkaegy­sége van. — Szorgalmas, ésszerű gazdál­kodással, közösen mindent el­érhetünk — fejezi be szavait Szigeti elnök elvtárs. Még megkérdezzük terveik fe­lől. — Artézi kutat akarunk fúrat- ni és mert állattenyésztéssel is foglalkozni kívánunk, új istál­lókat építtetünk. Szeretnénk új képet adni a gazdasági központ­nak is. ley lehet tervezetni Jó munka után, amikor a jó jö­vedelem adja a tervek alapját. — Eines2 — tosíiani a parasztság nagyobb lö megekben való Iá ogatását. A2 elővételi jegyeket a községi ta­Senki nem tud semmit A bérügyekkel való foglalkozás iiä’so'i, fel.’művesszővé kezetek, i fontos szakszervezeti munka. A MEDOSZ, Magyar—Szovjet Tár- j sütőipari vállaltatoknál pedig sa ág és egyéb társadalmi szer- J most volt normarendezés, ezért vek árusítják 5 forintos áron. j meg akartunk győződni arról, M'g a budapesti, úgynevezett Iá- j bogy au ismertették a dolgozók­! kai, mi a véleményük róla. A Szarvasi Sütőipari Vállalatot Iá togatási jegyek 8 forintba kerül­nek. Az elővételi jegyek az utazási k dvezményen kívül feljogosítják a látogatót a kiállítás és a kiállí­tás területén lévő kulturrendez- vények megtekintésére is. A ki­állítás látogatóinak, amennyiben bejelentik, a kiállítási iroda la- ká írói is gondoskodik. Bővebb felvilágosítást 'a Megyei Tanács Mezőgazdasági 1 Igizgatóságán Farkas Sá.i or agrípropagandists és Tímár Máté kiküldött ad. togattuk meg, ahol a pékek nem hallottak eddig a normarendezés­ről, vagy csak keveset. Ez nem keseríti el őket, továbbra is len­dületesen végzik munkájukat és nincs is hiány kenyérből Szarvason. Bár nagyon kiváncsiak, mit fognak keresni, ha becsü­lettel teljeseik kötelességüket. Különösen Bába bácsit dicsérik, aki selejt nélkül termel és amióta ott van, a többiek is szégyelné'k, ha selejtjük lenne. Nem ismerik a normát a mun­kások, de nem ismerik az iro­dában sem. Tomann János bér­elszámolót is megkérdeztük, de ő nem hallott róla (!) Kollár Já- nosné főkönyvelő sem.(!) Mi közöm nekem hozzá, — A »NAGY KÍSÉRTÉS« című rendkívül érdekfeszítő nyugatné­met filmdrámát a békéscsabai Szabadság Filmszínház július 28- ig tovább játssza. A hétfőn mű­sorra tűzött »őserdő foglyai« ci- nem vagyok én normás! — mű film csütörtökön kerül elő- j mondja a főköoyvelőnő szem- 6zör bemutatásra. | rebbenés nélkül. Az ember elpi­Míívészek az aratás sikeréért Ez a hét az aratás döntő idő- I csoportja eddig több mint 15 tar­szaka. A kultúra munkásai is ka-műsort adott a járás terme- tevékenyen bekapcsolódnak az új j lőszövetkezeteiben s ezt a te­kém érért folytatott harcba. Több fővárosi művész-brigád és nagy­üzemi művészegyüttes látogat el ezen a héten a megye falvaiba, s mintegy 15 helyen adnak juta- lomműsort az aratási munkákban példamutató dolgozóknak. A Bé­kés megyei Jókai Színház művé­szei 20 helyen szórakoztatják es­ténként a kemény munkában vékenységet folytatja a nagy munkák befejezéséig. A megyé­be látogat ezen a héten a Csol- noki Német Művészeti Együttes is, mely a sarkadi, endrődi, dé- vaványai dolgozóknak mutatja be műsorát. A VIT-re induló Balas­si DISZ művészeti együttes itt­honmaradó kisegyüttese is számos faluban mutatja be eleven, friss táncművészeiét. Az eleki román megfáradt falusiakat. A hívatásos _szlovák fiatalok a legszorgal- művészek tevékenységét a kul- „^abb, legeredményesebben dől- túrcsoportok, művészeti együtte- goz(j gaz<Ják köszöntésével ser- sek széleskörű tevékenysége égé- kentik a nagy nyári munkák len- szíti ki. Az orosházi Kul túrház I (lületét. rui ennyi közömbösség hallatára. Szóval ezért nem tud senki sem­mit. Pedig 15-én ismertetni kel­lett volna a munkásokkal a Me­gyei Tanács élelmiszeripari osz­tályának utasítása szerint. De hogyan? — amikor a főkönyvelő- nő szekrényében hever. A főkönyvelőnő szekrényéből került elő a normarende­zésről szóló utasítás, ami­kor Takács igazgató elv­társ megérkezett. Ö gépeli az adminisztrátorok helyett, mert azok nem segítenek neki. Nehe­zen lehet elhinni, hogy nincs rá­érő idejük. Igaz, hogy a Megyei Tanács is hibás, mert 13-án küldték ki az utasítást azzal, hogy két napon béliül készítsék el az új normákat és azonnal ismertessék a munkásokkal. Az adminisztrátorok »túlter­heltsége« nagyon érdekes, hiszen azóta nincsen reklamáció a pé­kek között a bérügyek elszámo­lásánál, amióta Ilen kő — az egyik pék — számolja el a szak­munkások bérét. Tomann bérel­számoló meg ezalatt csak nézi, hogyan dolgozik. Mi lenne, ha addig ő dagasztana? Micsoda szo­kás, hogy egyik ember elvégzi a másik helyett a munkáját és a másik veszi fel érte a fizetést? Arra számol, hogy Benkiő nem maradhat az irodában, mert a dagasztást is el kell végezni, hogy elegendő kenyér legyen Szarvason? Csak el ne számítsa egyszer magát ... Ez a látogatás is meggyőzött bennünket arról, hogy több se­gítséget kellene adni a Megyei Tanács Élelmiszeripari Osztályá­nak és a helybeli szakszervezet­nek is, hogy javuljon a válla­latnál az adminisztrátorok viszo­nya a munkához. Az ő segítsé­gükre is szükség van, ahhoz, hogy időben jussainak el a ren­delkezések a munkásokhoz, idő­ben tájékozódjanak a mostani normarcíidezésről, mert csak így tudjá|k meg, mennyit keresnek, mit visznek haza családjuknak. A. /. 3 Megérdemelt volt-e a nóta ? Mint a mezőkovácsházi járás csaknem minden közös gazda­ságában, a used gyes bőd zási Dózsa TSZ-ben is jól fizetett az idén az őszi árpa, — 19 mázsát adott holdja. Lett is nagy öröm a tagság körében. — Mit is kezdjünk ezzel a sok árplHal? — vetődött fel a tanácstalan kérdés. — Osszuk szét! — találta ki valaki. Az ötlet minden tagnak tetszett s magát az elnököt, Galó Györgyöt is megszédítette. Nem tudott »ellenállni« a tagság kéré­sének. — Jól van, osszuk szét — hagy ta helyben. így mértek szét a medgyesbodzási Dózsa TSZ-ben 2.5 kg. árpát, az aratásig megszerzett munkaegységekre. A »jó osztás« híre a Magyar Rádióhoz is eljutott s az egy ik műsorban nótával jutalmazta a »példamutató« termelőszövetke­zetet. De vajon megérdemelt volt-e az a nóta? — ezt érdemes közelebbről is megvizsgálni. A szövetkezet az idei gazdasági évben 0.5 kg. munkaegységen­kénti árparészesedést tervezett. Az alapszabály szerint — mely­nek betartása rájuk nézve is kötelező! — a cséplés után ennek a mennyiségnek legfeljebb a 60 százalékát oszthatták volna kj. A többit — a tervtúlteljesítésből adódót is — a zárszámadás után. Dehát »mit is kezdjenek vele« ? ügy beszéltek, mintha nem tudnának arról, hogy állattenyésztésük eddigi — s az ezután vár­ható — eredményességét mérve a gazdasági év végéig csaknem 28 ezer forint bevételi hiánnyal kell számolniok. Csupán a ser­téstenyésztésből 23 ezer forint a várható hiány, a hízottsertési terv teljesítésének elhanyagolásamiatt. Pusztán azért, mert nem tudtak »mit kezdeni« sem a hízó­anyaggal, sem a takarmánnyal. Pedig mindkettőből volt elegendő! De ők a malacot eladták, a kukoricát pedig máig is szét akarják osztani. Hogy nem hizlaltak elegendőt — az nem is bántja a szövetkezetieket. Jobban foglalkoztatja őket az a »kétségbeejtő« gondolat: — Miért is nem osztották szét a kukoricát az ősszel? Most nem lenne ott a raktárban kihasználatlanul. Vajon, miért mindez? A Dózsa TSZ tagjai nem hallgatná­nak mások tanácsára ? Ezzel ők nem vádolhatok. Csak rosszul vá­lasztották meg, hogy kinek a szavát fogadják meg. Túlságosan bíztak a soraikba befurakodott ku'ák Sebők-testvérek »szakér­telmében«. Azok mondogatták (s a tagok vesztükre hallgattak rájuk): — Nem érdemes a hizlalással kínlódni. De ők »érdemesnek« látták. A két Sebők-testvémek (jól­lehet a tsz-ből már kiebrudalták őket, de még bent voltak, már akkor is így volt) 30 sertés hízik az óljaikban, míg a Isz-nek csak négy. Nevetve beszélnek erről a falubeliek, csak a szövetkezetiek nem ébrednek rá. Reméljük, ezek után tisztábban látnak s azt is tudják, hogy mi a kötelességük: a közös jövedelem fokozottabb növelésével érdemelni ki az elhamarkodva kapott nótát. Több mint 260 ksz-tag üdül ez évben Ebben az évben többszáz kisipari termelőszövetkezeti tag vesz részt üdülésben. Az ország különböző vidékén lévő jól fel­szerelt üdülőkben gondta'anul töl­tik el a két hét fizetett szabad­ságukat. Ki hegyvidékre, ki a Balaton mellé, ki gyógy­fürdőkbe mehet pihenni, szóra­kozni. Visegrádra 43-an, Hajdú­szoboszlóra 70-en, Balatonberény- be 77-en, Hévízre 27-en, Bala- tonfüredre 24-en, Erdővárosra 22-en mennek üdülni a kisipari termelőszövetkezetek tagjai kö­zül. Egyrészük már letöltötte a szabadságát az üdülőkben, más­részük most, a ny ári hónapokban élvezi a gondtalan időtöltést. Ál­talában tapasztalható, Hogy a szö­vetkezeti tagok nagy része ki­zárólag csak a nyári hónapokban kíván üdülőjegyet kérni, pedig tudvalévő, hogy a szövetkezetek szabadságolási ütemterve egész évre szól. Ezért, aki tavasszal, vagy késő ősszel kapja ki sza­badságát, nem képzelheti elmés­képp, mint úgy, hogy akkor megy el üdülőbe és akkor éppen olyan jól érezheti magát és úgy szó­rakozhat, mint azok, akik a ny ári melegben voltak ott. Előfordult, hogy egy-két üdülőjegy felhasz­nálatlanul marad, mert a szövet­kezetek vezetői későn igazolják vissza. A Battonyai Épületsze­relő KSZ-ben még 1954-ről is maradt felhasználatlanul üdü­lőjegy az asztalfiókban. Nemcsak az ottani szövetkezeti tagok káro­sodtak ezzel, mert egy közülük nem tudott elmenni üdülni, ha­nem mások is, mert az üdülőhely kihasználatlan maradt, amit bi­zonyára máshol szívesen vettek volna igényibe. Tapasztalható még a felelőtlen ígérgetés, vagy a beutalókkal való felelőtlen gaz­dálkodás a szövetkezetekben. A Békéscsabai Cipész KSZ más szö­vetkezetnek adott át több be­utalót és ugyanakkor újabb be­utalót igényelt. A békéscsabai Fa­ipari KSZ, a sarkadi Építőipari KSZ visszaadta a beutalókat és később jelentkezett beutalókért. Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni a szövetke­zetekben, mert így előadódhat, hogy nem azok kapják a beutaló­kat, akik éppen arra érdemesek lennének. A Kisipari Szövetkeze­tek Kölcsönös Biztosító Intézete, a (KSZKBI) két kastélyt vásárolt nemrégiben Eger mellett és már hozzákezdtek, hogy magaslati üdülőket létesítsenek ott. Az egyikben szanatóriumot rendez­nek be, ahol a szabadság ideje alatt orvosok gondoskodnak ar­ról, hogy a tagok a betegségek­ből mielőbb kig\ ágyúivá, jól ki­pihenve térjenek haza munkahe­lyükre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents