Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

A nemzetközi szövetkezeti nap ünnepe Csökkentettük a termelési költséget V. ______________J V ilág proletárjai egyesüljetek! AZ MDP BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1955. JULIUS 3., VASÁRNAP Ára 50 fillér XI, ÉVFOLYAM, 155, SZÁM,' Segítsék a kultúrmunkások az aratás, csépSés nagy munkáját A telt kalászok sorra, rendre dűlnek, másutt a kombájn búg vagy aratógép vitorlája jelzi, hogy egyre fogy a talpon álló gabona s szaporodik a kéve. A kombájn ülésén ember, az aratógépet von­tató traktoron ember. Az arató­gépet is ember vezérli, a kaszával is ember suhint s a ledőlt rendet is ember szedi marokba s hordja össze keresztbe. Hogy aztán a csépléskor ismét emberi munkával kerüljön zsákba, onnan a begyűj­tő helyre, vagy a magtárba. A mezőgazdaság mostani nagy mun­kájában is az ember a főszerep­lő. Erről sohasem szabad meg­feledkezni, de arról sem, hogy a munka egymaga nem elégíti ki az ember kulturális szükségletét még az aratás, cséplés alatt sem. Éppen ezért a kultúrmunkások - nak, a népművelési apparátus dol­gozóinak nagy feladata van ezek­ben a hetekben. A nyári időszakban úgyszok- ták mondani, hogy nem megy a kultúrmunka. Természetes, hogy ha nem találják meg a megfelelő módszert a nyári kultúrmunka végzéséhez, akkor úgy látszik. I hogy hiábavaló minden erőfeszí­tés. A másik ilyen hamis elmélet j az, hogy olyan közvetlen eredmé­nyeket várnak a kultúrmunkától, amelyet legjobban megszervezett és nagyképességű művészekkel végeztetett előadás sem tud meg- j hozni. Ne gondoljon arra senki, hogy egy csasztuska hatására egy munkacsapatban mindjárt megváltozik a meglazult munka- fegyelem. Nem várja senki, hogy más agitációs munkák elhanya­golását egyedül a kultúragitáció pótolni tudja. Ennek ellenére fel­tétlenül nagy szükség van a nagy munkaidő alatt végzett kultúrte- vékenységre, kultúragitációra. An­nál is inkább, mert ma már dol­gozó parasztságunk egyre jobban hozzászokott a kultúrmunkával megszépített élethez. Hiszen tudjuk, hogy majdnem minden házban rádió van, azt is tudjuk, hogy a jó kultúrműsorokot, színi­előadásokat nagyon szivesen meg­nézik a falu dolgozói, sőt egyre inkább igényes közönség fejlődik falun is. Mit tehetnek hát a kultúra munkásai. Legfontosabb a szom­bat esték és a vasárnap délutá­nok könnyed, de tanító jellegű szórakoztatásának megszervezése. Miről van itt szó? Tudja azt minden kultúrmunkás, hogy lán­colni, egy-két dalt meghallgatni, egy-két jelenetet megnézni min­denki szeret. Erre kell hát felé­píteni a szombati és vasárnapi műsort. Zenés, de amellett tártál- ; más és értékes kultúrmegmozdu- lúsokat kell szervezni. Ezen felül lehetőleg ebben az időszakban vá­lasszák ki azt a legalkalmasabb! vasárnapot, amelyen falunapot tarthatnak. A falunapon nem sza­bad elfeledkezni a jól dolgozó ter­melőszövetkezetek és egyéni gaz­dák köszöntéséről. Ebben az időszakban még fo­kozottabb gondot kell fordítani a versenytáblákra. Általános kép sajnos, hogy nem sokat törőd­nek falvainkhan a kezdetben igen szép eredményeket hozó falitáblákkal. Sokszor fél évekig el van egy-egy cikk, egyi-egy név e táblákon. Legyen hát köteles­sége minden kultúrmimk,ásnak, hogy szorgalmazza az újabb és újabb eredmények közzétételét. Erre természetesen nemcsak a falitáblák alkalmasak, hanem a községek hangoshíradói is. És a mozielőadások előtt a nevek vetítése, s ezen túl az úttörők­ből és otthonlévő középiskolá­sokból szervezett kul túrbrigádok köszöntői is. Vasárnaponként kö­szöntem lehet a jói dolgozó tsz- eket, s az egyéni gazdákat is. Ezeknek a köszöntő kis műso­roknak igen fontos szerepe van a nyári kultúrmunkában. A ké­sőbbiek folyamán a cséplőgépek­nél e fiatalok rövid ajándékmű­sorokat is adhatnak. Vigyázni kell a túlzásokkal. Általában a nehéz munkák idején még fokozottabban hat az a regi paraszti elmélet, h-ogy csak a paraszti munka az igazi munka. Éppen ezért ne vigyük túlzások­ba a műsorokat, mert az esetleg aláhúzhatja ezt a már kiveszőben lévő áligazságot. Főleg tehát in­kább az iskolás fiatalokra tá­maszkodjon az illetékes népmű­velési ügyvezető, kultúrház-igaz- gató, vagy DLSZ-kultúrfelelős. Ha el tudnák azt érni, hogy az aratásban, cséplésben részvevő fi­atalok közül alakulna egy-egy Juiltúrbrigád, ez volna a leghasz­nosabb. Valószínű, a dolgozók e műsoroknak örülnének leg­jobban, de természetes az ilyen próbálkozások mellett az ipari dolgozók, ifjúmunkások segítő- készségét is vegyék igénybe a kultúrmunkások. Még egyszer visszatérve, az augusztus 20-i verseny propagá­lása és segítése a legfőbb cél Ennek érdekében használjanak fel hát minden eszközt a kultúr­munkások. Lehet vándor faliújsá­gok, versenyhírdető táblák ki­függesztését is alkalmazni. Erre nagyon alkalmasak a gépállomás szerkocsijainak oldalai. Ezeket a kocsikat mindig továbbviszik, sok ember láthatja. Ugyanilyen al­kalmas a kombájn mellett dolgo­zó elszállító autó oldala. l>e ar­ról se feledkezzenek el, hogy a begyűjtési helyen a versenyláb- lák, faliújságok mellett a leg­jobbakat brigádműsor köszöntse. Ezen túl az aratás, cséplés vége felé a jói dolgozó termelőszövet­kezetek vagy gépállomások tiszte­letére is lehet egész estét űe- töltő műsort rendezni szomba­ton, vagy vasárnap. Igen sok a tennivaló a nyári hónapokban is. Igyekezzen hát minden kiútúrmunkás, népműve­lési dolgozó, hogy a nyári hó napokban is megfelelő, nívót rendezvényekkel kielégítse a dol­gozók kultúrigényét, s ezen tű kultúragitációjával elősegítse i nagy munkák elvégzését. Csatlakozunk az országos ifjúsági cséplőversenyhez i gazdaság DISZ-fiataljai csatlako zunk az országos ifjúsági cséplő­hívjuk a gyulai járás összes DI SZ - csépi őc; apa lát. Ver eiypont­; ész cséplési idény alatt 0,3 száza lék alá csökkentjük. : szeli szabályokat pontosan betart juk, a cséplés megkezdése előtt II naponta naplót vezetünk, melyben rögzítjük a cséplési idő « . ■ . 1 iknél a teljesítményt, és népszerűsítjük a legjobb munkát végző Mi, a Szabadkígyósi Tan j versenyhez és egyben versenyre jaink az alábbiak: 1. 1070 mm-es gyépünkk el, melynek napi normája 70 má zsa, naponta 130 mázsát telje­sítünk. 2. A szem veszteséget az eg< 3. A baleset- és tűzrendés a brigád tagjait kioktatjuk. 4. A cséplés megkezdésétől alatt történő eseményeket. Naponta értékeljük gépün 1 diszistáinkat. Karácsony János párttitkár Schriffiert István DISZ-titkár Piotnliányi Ferenc igazgató Megyénkben több állami gaz­daságban, termelőszövetkezet­ben learatták már az őszi ár­pát, A faluk egyénileg dolgozó pa­rasztjainak is jó része keresztbe rakta az árpakévéket. Néhány nap múlva — a jövő hét közepéig — csaknem mindenhol befejezik az első beérett takarmánygabona levágását. Azután kezdődik a ka­lászosok betakarításának zöme, a búza, tavaszi árpa, zab, aratása. Minden község, járás határában gépek pöfögésétől, kombájnok du- ruzsolásától hangos a táj. A ka­sza nyomán rendre dőlnek a bő termést ígérő árpakalászok, sza­porodnak a keresztbe rakott ké­vék a mezőkön, zsákokba ömlik a szem az arató-cséplő kombáj­nokból. A gépállomások traktorosai, kombájnvezetői a termelőszövet­kezetek földjén harcolnak gépe­ikkel azért, hogy minél hamarabb magtárba kerülhessen a tsz-tagok gabonája. Nánási Sándor traktoros A KÖRÖSLADÄNYI uj élet TSZ-BEN v_ június 30-ig 54 hold őszi árpát vágott le aratógéppel. Sütő János kombájnos 20 holdat aratott és 160 mázsát csépelt. Harmati Pál, A SZARVASI TÁNCSICS közös gazdaságban 35 holdat aratott le aratógéppel. Sonkoly Milíály traktorvezető ugyanebben a tsz-ben 25 hold tarlót szántott fel másodvetés alá. A GADOROSI gerö tsz-ben július 2-án estig 38 hold őszi ár­pát vágott le és csépelt el Mar- kovics József kombájnos. Szeker- cés Lajos és Zvara Mihály pedig traktorral szántják a tarlót, hogy minél előbb földbe kerülhessen a másodnövények magva. Idáig 25 holdat szántottak fel. AZ OROSHÁZI DÓZSAB.Úfc Olecska Lajos 20 hold őszi ár­pát vágott le aratógépéveL Termelőszövetkezeteink életéből A zsadanyi Új Barázda TSZ A közösnek ez év januárjában mindössze lb tagja volt. Nagy szorgalommal láttak munkához. Az eredmény nem maradt el. A faluban nekik van legszebb kalászosuk, kapásnövényük. Ka­lászosaikból 74 holdat kombájn­nal aratnak le. Amíg a gép dol­gozik, a tagok növényápolást vé­geznek. Ez évben már egy 30 férőhelyes sertésfiaztatöt, 30 fé­rőhelyes tehénistállót, háromva­gonos górét építettek. Ezenkívül kibővítik a 300 férőhelyes juh- hodályt is, A szövetkezetiek eredményei­nek láttán a kívülálló egyénileg dolgozó parasztok mindjobban a közös felé tekingetnek. Idáig már 2b tagra szaporodott létszá­muk és 32 család adta be be­lépési nyilatkozatát. A fentieken kívül 80 dolgozó paraszt jelen­tette be belépési szándékát. A kötegyáni Béke TSZ | Kétszer megkapálták a kuko­ricát. A nyári munkákat úgy szervezték meg, hogy az aratással egyidőben végzik a tarlóhántást és másodvetést is. Másod vetésű termésből 100 köbméter silót akarnak készíteni. A tagok eddig szerzett egy-egy munkaegységük­re 8,27 forint előleget kaptak már. A méhkeréki Rákosi TSZ Szorgalmasan dolgoznak a közös gazdái. Cukorrépájukat négy­szer, kukoricájukat, napraforgó­jukat kétszer kapálták meg. El­határozták, hogy annyiszor ka­pálnak, ahányszor a föld gyo- nossága, porhanyítása azt meg­kívánja. A kukoricát és napra­forgót négyszer megkapálják, mert így sokkal több termésre számíthatnak. A munkafegyelmet szigorúan betartják. Aki hanyag, a tagság felelősségre vonja és megbünteti. Például Gurzó Györgytől 10, Ar- gyelán Józseftől 5 munkaegységet vontak le, mert hanyagul végez­ték munkájukat, Jova Tivadart pedig figyelmeztetésben részesí­tették. A MEZŐHEGYESI ÁLLAMI GAZDASÁG három nappal ez­előtt kezdte az őszi árpa aratását és ezidáig 776 kát. holdat vágott le, melyből kombájnnal 161 kat< holdat, aratógéppel 410 kát. hol­dat és a többit kézikaszával. Jó eredményt elért traktorosok pél­dául: Szász Mihály Munkaérdem­renddel kitüntetett DISZ-tag, az országos versenyben első helye­zést elért traktoros három nap alatt 37 kát. holdat vágott le. Ku­kái János peregpusztai aratógép­kezelő 30 kát. holdat, Tapasztó Sándor peregpusztai aratógépke­zelő 29 kát. holdat vágott le. Az új-mezőhegyesi üzemegységnél Antal István traktoros 28 katj holdat, az ó-mezőhegyesi üzem­egységben Balogh János 25 kati holdat vágott le. A kombajnosok közül .Kovács Sándor, a Vörös Csillag üzem­egységből EMAG-kombájnnal 3 nap alatt 28 kát. holdat, 406 má­zsa gabonával aratott le és csé­pelt el, Bállá Mihály 25 kát. hold­ról 483 mázsát, Magyar Dezső 21 kát. holdat aratott le és csépelt él. A traktorosok és kombájno- sok ezeket a szép eredményeket igen nehéz körülmények között érték el, rendkívül dőlt gabo­nát arattak, Távirat VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉGE Békéscsaba örömmel jelentj" k, hogy a med- gyesegyházi Dózsa TSZ-ben 13 hold őszi árpa aratását kom­bájnnal befejeztük. A 15 holdról 287,5 mázsát takarítottunk le, ami 19,16 mázsás holdanként! átlagtermésnek felel meg. Medgyesegyházi Gépállomás Kétszázötvenezer forinttal növelik bevételüket A bélmegyeri Táncsics TSZ tagsága június 29-én megkezdte a 30 kát. hold repce aratását. Hogy jövedelmüket növeljék, számvetést csináltak, s elhatározták, hogy 400 kát. hold lucerna és vöröshe­réjükből 120 kát. holdat meg­hagynak magbgásra. így lucerna- és vörösheremagból 250.000 fo­rinttal növelik bevételüket és a betervezett munkaegységet 10-10 forinttal növelik. Kiss Máté, Békési Járási Tanács.

Next

/
Thumbnails
Contents