Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-19 / 168. szám

4 ViUauaiók 1933. július 19., kedd „Kiemelt káderek'* > Ellenséges elemek lepték el ■ mezfiberényí tttldmüvesszfivetkezetet Joggal kérdik, ki az, aki Lán­F.írtunk Központi Vezetősége Határozatot hozott a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének és • a mezőgazdasági termelés fellen­dítésének további feladatairól. A termelőszövetkezeteik számszerű fejlesztésének, megszilárdításának •és az egész mezőgazdasági terme­lés nagyarányú növelésének ket­tős, de elválaszthatatlan feladatát •csak akkor tudjuk sikeresen meg­oldani, ha jól felkészült nép­nevelő gárdával rendelkezünk, akik képesek a párt politikáját helyesen magyarázná, s a falu dolgozó népét e nagy célok meg­valósítására mozgósítani. 1, fontos tétel szükségszerűen megkövetelte a szarvasi járásban is, hogy a népnevelőkkel a múlt holnap végén négynapos tanács­kozáson megvitassuk a Központi Vezetőség határozatából eredő legfontosabb tennivalókat. Ahol a községi pártbizottsá­gok, alapszervezeteit megfelelő gondossággal készítették elő a ta­nácskozásokat — mint Szarvason, Jjékésszcntandráson —, ott mind a négy napon megfelelő számmal jelentek meg és kaptak választ a népnevelők a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseire, h feladatok ismeretének birtokában tudnak jól dolgozni a szarvasi Uj Élet TSZ népnevelői. Nevelő munkájuk eredményeképpen most minden tag azt a jelszót vallja, hogy a tsz-mozgalom fej­lesztéséhez mindenek előtt a fez­ek megszilárdítása, a termelés, a jövedelem növelése szükséges. Mert ha a meglevő szövetkezetek jól működnek és nagy jövedelmet adnak, akkor egyre több egyé- nileg dolgozó paraszt barátko­zik meg a közös gazdálkodás gondolatával. S megfordítva: a tsz-ek fejlesz­tése, üj tagok belépése elősegíti a közös gazdaságok megszilárdí­tását. Ha egyre több egyénileg dol­gozó paraszt lép a közös gazdál­kodás útjára, ez növeli a szövet­kezeti tagok önbizalmát, a szö­vetkezetbe vetett hitét, munka- kedvét. Sok helyen azért nem elég szilárd még a szövetkezet, mert kicsi a közösség, kevés a munkaereje. Mivel a kis taglét­számú szövetkezetek rendszerint nem tudnak tagosítani, nem tud­nak igazi mezőgazdasági nagy­üzemet sem kialakítani. Ebből indultak ki a szarvasi Vj Elet TSZ. népnevelői is, ahol a 237 kát. hold mintegy 40 darabban van. Ezért nem bízzák a véletlenre a tsz új tagokkal való erősítését. El­osztották maguk között a kör- nyező dolgozó parasztokat, ki­járnak hozzájuk, behívják őket a csoport közgyűléseire, beszél- getnek velük a nagyüzemi gaz- dálkodásról, saját életükön mu­tatják meg annak előnyeit. A népnevelőknél ez a helyes módszer kezd egyre inkább ki­alakulni a szarvasi Táncsics TSZ- ben, a kondorosi Dolgozóik TSZ- ben és még több termelőszövet­kezetben is. Ezek a népnevelők azért dolgoznak jól, mert egy­szerre harcolnak a szövetkezetek megszilárdításáért és fejlesztésé­ért A népnevelők jó, hatékony munkája attól függ, hogy a párt- sZervek és pártszervezetek ho­gyan segítik őket hathatós, agi- táciős érvekkel, módszerekkel, hogyan irányítják rá a figyelmü­ket a sok munka közt is a leg­fontosabbakra. A községi párt- végreliajtóbizottságok feldolgoz­lodéset, elért eredményeit. A bé- késszentandrási párt-végrehajtö- bizottság például a tsz-ek ered­ményeiről készített példákat ösz- szehasoniította a hasonló föld­területeken dolgozó egyéni pa­rasztolt eredményeivel, s szá­mokkal, szemléltetően tudják bi­zonyítani a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét. Helyesen dolgozta fel a csa- bacsüdi párt-végrehajt ölbizottság a Béke TSZ eredményeit és fej­lődését a megalakulástól kezd­ve. A népnevelők ilyen anyag nélkül nem is volnának képesek meggyőző szóval érvelni. A dol­gozó parasztok a számítgatások által győződnek meg leghama- rább, hogy a szövetkezetek tag­jai nagyobb jövedelemre tehet­nek szert, mint az egyénileg dol­gozó középparasztók. Ennek bi­zonyítására bőségesen akad példa. A szarvasi Táncsics TSZ-ben például ez évben előrelátható­lag 40 forintnak megfelelő érté­ket osztanak egy-egy munka­egységre. Itt jó néhány tag évi részésedése — a háztáji gazda­ság jövedelmén kívül — a 18.000 forintot is túlhaladja. A termelőszövetkezetek ered­ményeinek a megfelelő ismerte­tése ( ami még nem eléggé álta­lános) amellett, hogy elősegíti az egyénileg dolgozó parasztok meg­győzését, elősegíti a szövetkezeti tagok munkakedvét, a közösség­hez való ragaszkodást is. fontos, hogy a népnevelők megismerjék szövetkezetük ezévi és hosszabb időre szőlő terveit. Ez lehetővé teszi, hogy világosan lássák a szövetkezetük feladatait, s mozgósítani tudják a tagokat azok végrehajtására. Így reáli­sabb képet is adhatnak a szövet­kezetekről az egyéni dolgozó pa­rasztoknak, ismertetni tudják szö­vetkezetük jövendő eredményeit, kilátásait is. A fáradságos mun­kából fakadó jobblét, a jövő megmutatása is lelkesítő, formá'Jó' erő. Különösen fontos, hogy a nép­nevelők jól ismerjék szövet­kezetüknek a növényápolásról, az állattenyésztésről, a gabona­betakarításról, tarlóhántásról, másodnövény-vetésről készített tervét, s harcoljanak azok tel­jesítéséért. Ez annál inkább fontos, mert akad még tennivaló a kukorica­kapálásban is. A termelőszövet­kezetek eddig mindössze 96 szá­zalékra végezték el a második és 90 százalékra a kukorica harma­dik kapálását. Hátra van még a kukorica gazoló kapálása. Ara­tásra vár még jó néhány ezer hold kalászos. A népnevelők, munkájától függ, hogy a szorgal­mas munka gyümölcsét minél ke­vesebb szem veszteséggel tudjak betakarítani. Ez tovább növelheti a tsz és a dolgozó parasztok jö­vedelmét. Csupán 1—2 százalé­kos szemveszteségcsökkentés mintegy másfélmillió forint több­let jövedelmet jelent a járás ter­melőszövetkezetei és az egyénileg dolgozó parasztok részére. Ara­tással egyidőben el kell végezni a tarlóhántást, a másodnövények elvetését. Ezzel a munkával a termelőszövetkezetek eléggé kés­lekednek. A lemaradás főleg ott van, ahol még most is idegenkednek, a gépek használatától. A termelőszövetkezetek szám­szerű fejlesztése, a termelés nagyarányú növelése, egyszóval mindkét feladat végrehajtásá­nak egyik legdöntőbb feltétele a mezőgazdaság gépesítése, a gé­pek kapacitásának maximális kihasználása, mert ez teszi lehetővé a korszerű agrotechnika bevezetését, a mun­ka termelékienységének emelke­dését, egyszóval: a több és ol­csóbb termelést. Ahol ezt meg­felelően sikerült megértetni, ott többségében megszerették a gé­peket, szívesen fogadják a gépek segítségét. A békésszentandinási Kossuth TSZ tagjai ezelőtt csalt messzi­ről szemlélték a kombájnt. Az ottani vezetők és kommunisták kezdeményezésére átmentek a Szarvasi AG-ba, hogy ott a gya­korlatban megnézzék, milyen munkát végez a gép. A látottak, valamint a párttagok, a tsz-el- nökhelyettes felvilágosító szavai nyomán megkedvelték ezt a nagy­szerű gépet. Az idén már az árpát kombájnnal aratták le, va­lamint az összes kalászost kom­bájnra szerződtették le. A mezőgazdaság gépesítése azonban akkor lesz a szocialista átalakítás hathatós emelője, és akkor vezet a termelés emelke­déséhez, az önköltség csökken­téséhez, ha a gépállomásainkon, a tsz-ben a gépeket még jobban megbecsülik és jobban kihasz­nálják. Pártszervezeteinknek, a gépállomás dolgozóinak, de a tsz- ek tagjainak is le kell küzdeni az olyan tarthatatlan nézeteket, amelyek a modern nagy gépek lebecsülését és végeredményben háttérbe szorítását jelentik. Látni keli, hogy aki a gépesítés ellen van, aki a gép kihasználását fé­kezi, az akarva-akaratlanul 'áz ellenség malmára hajtja a vi­zet, gátolja a mezőgazdaság szo­cialista kialakítását. A községi pártbizottságok sok­oldalúbb és tervszerűbb irányítá­sa, a tsz-ek javuló munkája foly­tán fokozatosan nő a parasztság érdeklődése a termelőszövetkezeti mozgalom iránt. Elősegítik ezt azok a látogatások is, melyeket partszervezeteink, tömegszerveze­teink, főleg az MNDSZ most ezek- i ben a hetekben a jól működő ter­melőszövetkezetekben szerveznek. A legfontosabb politikai előfel­tétel azonban az, hogy a szocia­lista szektorokban dolgozó párt­tagjaink helytálljanak a terme­lésben, kivegyék részüket az egyénileg gazdálkodó parasztok közötti felvilágosító munkából, az egyénileg gazdálkodó kom­munisták pedig a termelőszö­vetkezetekbe való belépésükkel mutassanak példát. A kommunista példamutatás alapján jött létre a békésszentand- rási Május 1. TSZCS. Az ő példá­juk nyomán helyes úton járnak a párttagok Szarvason és Csabacsü- dön is. A szarvasi párt-végrehajtó­bizottság behívta a szakcsoportok­ban dolgozó kommunistákat és megvitatta velük, hogy a közös gazdálkodásnak egy fejlettebb for­májára térjenek át. Csabacsüdön a politikai nevelő munkát- minde­nek előtt az egyénileg dolgozó pa­raszt párttagok felé irányítják. Mindezeken túl kevésbé mutatko­zik meg a tanácstagok példamu­tatása. Erre mind a községi párt­végrehajtóbizottságok, mind a ta­nácsok kevés gondot fordítanak, pedig arról már valamennyien meggyőződtek, hogy a személyes példamutatás nélkül a beszéd ke- 1 veset ér. Pártunk pedig számít a tanácstagokra, azok példamutatá­sára, a szocialista szektorok erősí­tésében és fejlesztésében egyaránt. Csak a falusi párttagjaink egy­Hm ... megint kiemeltek egy »jó kádert; ezek a földműves- szövetkezetiek — súglak össze a mezőberényi kommunisták s a falu becsületes dolgozói, amikor megtudták, hogy »vitéz« Lánczi János »nemzetcs úr« a dohány­áruda vezetője lett. A földműves- szövetkezet kommunistái is meg­lepődtek, amikor megtudták, hogy új »kartársat« tisztelhetnek Lán­cai személyében. Még jobban csodálkoztak azon, hogy meny­nyire formálja az élet az em­bereket. Láncai valamikor »ki­tartás« köszöntéssel üdvözölte ke- bel-barátjait, a német SS-eket, most meg, nézzünk oda, »szabad­ság elvtárs«, ez a szavajárása. Hát nem furcsa az élet? f urcsa bizony, és erről Mezőberényben sokat beszélnek. Nemcsak beszél­nek, hanem a jóindulatú embe­rek egyenesen felháborodnak. különösen az idősebbek, akik visszaemlékeznek azokra a na­pokra, amikor az államosítás ide­jén, ádáz harc árán, lépésről- lépésre szorították ki a szövetke­zethői a kulák és ellenséges ele­meket. Sok szó elhangzott a párt- szervezetben is, hogy7 tarthatatlan ez a helyzet. A párt igazát kere­ső, az osztályharcban meg nem alkuvó kommunisták azonban hiába jeleztek, hiába követelőz­tek, hogy félre ezekkel az embe­rekkel, maradt minden a régi­ben. Az az nem maradt, mert közben újabb fecskék érkeztek A börtön árnyékából megszaba­dult Csók, a kupec hentesmester, árudosztó lett, s mint hányt-ve- tett »káder« került haza Szegha­lomról a kormányprogram után Koller, a kulák cukrászmester is, ő meg a cukrászda vezetője lett. Nem lennie a kép teljes, ha meg-’ feledkeznénk Leskóiné nagyságá­ról, az egykori malombérlő j háttérbe állították a kommunistá­kat és becsületes pártonkívüli dol­gozókat s ami még súlyosabb hiba, figyelembe sem vették a pártszervezet és a tanács véle­ményűét. Molnár Viktor ügyve- zető egyenesen semmibe vette a figyelmeztetéseket, nem tűrt be­leszólást a személyzet felvétel ügyébe. Azt tartotta, hogy ehhez a pártnak, tanácsnak semmi köze. A pártbizottsággal sem kereste a kapcsolatot, sőt elvárta, hogy­ha beszélni akarnak vele, men­jenek hely'ébe. Az ügyvezető előtt lebecsült volt a pártszerve­zet, a kommunisták munkája és Határozatot hoztak ugyan s az ügyvezetőt utasították, hogy tá­volítsa el ezeket az egyéneket, de a végrehajtás mindmáig el­maradt. A falu népe tetteket vár tőlük. Jogosan követelik, hogy távolítsák el a szövetkezet éle­téből ezeket az egyéneket. A párt­séges, összehangolt munkája ve- j I zethet eredményhez és széles pár- | j tonkívüli aktívahálózat segítségé- J vei tudják rávezetni a dolgozó sze- ; gény- és középparaszti tömegeket a szövetkezeti gazdálkodás útjára, i Csak ilyen módon tudják elszige­telni a falu ellenségét. Ehhez fel kell számolni a helyenként meg- [ nyilvánuló olyan helytelen nézete­ket, mint ez tapasztalható a bé- késszentandrási Petőfi TSZ-nél -s még a járás más községeiben is, egynéhány tsz-nél, hogy „az ered­mények magukért beszélnek“, jön­czit ennyire felkarolta, ki az, aki nagyobb bizalmat előlegez neki, mint bármelyik párttagnak, vagy becsületes pártonkívüli dolgozó­nak. Mert, hogyű »megbízható'« ember, az igaz. Erről tanúsko- díilv egy' levél is (a régi időkről fennmaradt ereklye), amelylen a legmegbízhatóbb emberei közé sorolta a felszabadulás előtt a község főjegyzője, s mint »hü hazafit«, tartalékos csendőrnek javasolta. Ennyit róla, mert míg ezen elmélkedtek a földműves, zö- vetkezet kommunistái, újabb »ká­derek« kerültek felszínié. Sipicz- ki úr, a volt Király-szálló tulajdo­nosa, hosszú és viszontagságos út áfán az éttermi konyha veze­tője lett. Végre ide is került egy »megbízható szakember«!? Köz­ben behajózott a révbe Bihari is, a volt kocsmáros és a ven­déglátó üzem korlátlan ura lett. a kommunisták, feleségéről, meg Kurucz kartárs- rói, a csárdaszállási bolt veze­tőjéről, aki Herczberger áruház- tu liajdonos aranyait híven rejte­gette, s e nemes szolidaritás mi­att börtönnel végezte. Így, ni! Hét jó’ káder, hét jó szakember, meg van erősítve a földműves­szövetkezet, mehet a munka. Mont is, mert egymásra talál­tak. De nem a munka, hanem a párt, a kommunisták lejáratása. Addig leltároztak Bagi Endré­nél is, míg a végén az áruelosztó Csók »kartárs« jóvoltából hiányt találtak nála, s leváltották. Utóbb kiderült Bagi elvtárs ártatlansága, de már késő, mert az ellenség ügyes fogása révén folt esett be­csületén. Az ellenség, mint a példa mu­tatja. beépült a földművesszövet- kezetbe s mindez azért, mert a vezetők félreértelmezték a jú­niusi határozatot. véleménye. Szívesebben hallga­tott Domokos Irénkére, vi.éz Lán­czi sógornőjére, az SZB elnökre, mint Pántya elvtársra, az alap- S7jervez«t párttitkárára. Ross ul tette. Nem vette észre, hogy feje föiött egyre inkább összecsapnak a hullámok. Nem figyelt fel ar­ra, hogy többet ér az okos, jó­indulatú bírálat, mint a hazug hízelgés, mellyel ezek a jó szak­emberek — akiket keblén me­lengetett — körül glóiiázták. Az alapszervezet kommunistái is hibásak abban, hogy az ellen­ség a szemük láttára leple meg a földművesszövelkezetet. kezet felsőbb szerveitől pedig azt várják, hogy nem megalkuvó, a párt figyelmeztetését és segít­ségét semmibevevő, hanem a párt politikájáért következetesen har­coló elvtársat bízzanak meg a mezőbei én\ i f ölilmű vesszővé • ke­zet vezetésével.- Deák — nek a dolgozó parasztok csőstül, van miben válogatni, stb. Látni kell, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének és ezzel egy­időben a termelés fellendítésének biztosítása nem könnyű feladat. Csak az eddiginél céltudatosabb szervezettebb és fegyelmezettebb gazdasági munkával, sokoldalú és szívós politikai nevelőmunkával lehet megoldani a mezőgazdaság átszervezését és a mezőgazdasági termelés növelésének kettős fela­datát. Marik Mihály, a szarvasi JPVB I. titkára PáHTtUT Hogyan magyarázzák a kommunisták a mezőgazdaság fejlesztésének kettős feladatát a szarvasi járásban? ták a termelőszövetkezetek fő­bizottságtól és a föloművesszövet­Meddig megy még ez, tűnődtek A jó szakemberek munkába állítására bivall« ózva égig magasztalták rendszerünk ellenségeit Hibásak abban, hogy szemük láttára járatták le a kommunistákat

Next

/
Thumbnails
Contents