Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-19 / 168. szám
4 ViUauaiók 1933. július 19., kedd „Kiemelt káderek'* > Ellenséges elemek lepték el ■ mezfiberényí tttldmüvesszfivetkezetet Joggal kérdik, ki az, aki LánF.írtunk Központi Vezetősége Határozatot hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és • a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól. A termelőszövetkezeteik számszerű fejlesztésének, megszilárdításának •és az egész mezőgazdasági termelés nagyarányú növelésének kettős, de elválaszthatatlan feladatát •csak akkor tudjuk sikeresen megoldani, ha jól felkészült népnevelő gárdával rendelkezünk, akik képesek a párt politikáját helyesen magyarázná, s a falu dolgozó népét e nagy célok megvalósítására mozgósítani. 1, fontos tétel szükségszerűen megkövetelte a szarvasi járásban is, hogy a népnevelőkkel a múlt holnap végén négynapos tanácskozáson megvitassuk a Központi Vezetőség határozatából eredő legfontosabb tennivalókat. Ahol a községi pártbizottságok, alapszervezeteit megfelelő gondossággal készítették elő a tanácskozásokat — mint Szarvason, Jjékésszcntandráson —, ott mind a négy napon megfelelő számmal jelentek meg és kaptak választ a népnevelők a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseire, h feladatok ismeretének birtokában tudnak jól dolgozni a szarvasi Uj Élet TSZ népnevelői. Nevelő munkájuk eredményeképpen most minden tag azt a jelszót vallja, hogy a tsz-mozgalom fejlesztéséhez mindenek előtt a fezek megszilárdítása, a termelés, a jövedelem növelése szükséges. Mert ha a meglevő szövetkezetek jól működnek és nagy jövedelmet adnak, akkor egyre több egyé- nileg dolgozó paraszt barátkozik meg a közös gazdálkodás gondolatával. S megfordítva: a tsz-ek fejlesztése, üj tagok belépése elősegíti a közös gazdaságok megszilárdítását. Ha egyre több egyénileg dolgozó paraszt lép a közös gazdálkodás útjára, ez növeli a szövetkezeti tagok önbizalmát, a szövetkezetbe vetett hitét, munka- kedvét. Sok helyen azért nem elég szilárd még a szövetkezet, mert kicsi a közösség, kevés a munkaereje. Mivel a kis taglétszámú szövetkezetek rendszerint nem tudnak tagosítani, nem tudnak igazi mezőgazdasági nagyüzemet sem kialakítani. Ebből indultak ki a szarvasi Vj Elet TSZ. népnevelői is, ahol a 237 kát. hold mintegy 40 darabban van. Ezért nem bízzák a véletlenre a tsz új tagokkal való erősítését. Elosztották maguk között a kör- nyező dolgozó parasztokat, kijárnak hozzájuk, behívják őket a csoport közgyűléseire, beszél- getnek velük a nagyüzemi gaz- dálkodásról, saját életükön mutatják meg annak előnyeit. A népnevelőknél ez a helyes módszer kezd egyre inkább kialakulni a szarvasi Táncsics TSZ- ben, a kondorosi Dolgozóik TSZ- ben és még több termelőszövetkezetben is. Ezek a népnevelők azért dolgoznak jól, mert egyszerre harcolnak a szövetkezetek megszilárdításáért és fejlesztéséért A népnevelők jó, hatékony munkája attól függ, hogy a párt- sZervek és pártszervezetek hogyan segítik őket hathatós, agi- táciős érvekkel, módszerekkel, hogyan irányítják rá a figyelmüket a sok munka közt is a legfontosabbakra. A községi párt- végreliajtóbizottságok feldolgozlodéset, elért eredményeit. A bé- késszentandrási párt-végrehajtö- bizottság például a tsz-ek eredményeiről készített példákat ösz- szehasoniította a hasonló földterületeken dolgozó egyéni parasztolt eredményeivel, s számokkal, szemléltetően tudják bizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Helyesen dolgozta fel a csa- bacsüdi párt-végrehajt ölbizottság a Béke TSZ eredményeit és fejlődését a megalakulástól kezdve. A népnevelők ilyen anyag nélkül nem is volnának képesek meggyőző szóval érvelni. A dolgozó parasztok a számítgatások által győződnek meg leghama- rább, hogy a szövetkezetek tagjai nagyobb jövedelemre tehetnek szert, mint az egyénileg dolgozó középparasztók. Ennek bizonyítására bőségesen akad példa. A szarvasi Táncsics TSZ-ben például ez évben előreláthatólag 40 forintnak megfelelő értéket osztanak egy-egy munkaegységre. Itt jó néhány tag évi részésedése — a háztáji gazdaság jövedelmén kívül — a 18.000 forintot is túlhaladja. A termelőszövetkezetek eredményeinek a megfelelő ismertetése ( ami még nem eléggé általános) amellett, hogy elősegíti az egyénileg dolgozó parasztok meggyőzését, elősegíti a szövetkezeti tagok munkakedvét, a közösséghez való ragaszkodást is. fontos, hogy a népnevelők megismerjék szövetkezetük ezévi és hosszabb időre szőlő terveit. Ez lehetővé teszi, hogy világosan lássák a szövetkezetük feladatait, s mozgósítani tudják a tagokat azok végrehajtására. Így reálisabb képet is adhatnak a szövetkezetekről az egyéni dolgozó parasztoknak, ismertetni tudják szövetkezetük jövendő eredményeit, kilátásait is. A fáradságos munkából fakadó jobblét, a jövő megmutatása is lelkesítő, formá'Jó' erő. Különösen fontos, hogy a népnevelők jól ismerjék szövetkezetüknek a növényápolásról, az állattenyésztésről, a gabonabetakarításról, tarlóhántásról, másodnövény-vetésről készített tervét, s harcoljanak azok teljesítéséért. Ez annál inkább fontos, mert akad még tennivaló a kukoricakapálásban is. A termelőszövetkezetek eddig mindössze 96 százalékra végezték el a második és 90 százalékra a kukorica harmadik kapálását. Hátra van még a kukorica gazoló kapálása. Aratásra vár még jó néhány ezer hold kalászos. A népnevelők, munkájától függ, hogy a szorgalmas munka gyümölcsét minél kevesebb szem veszteséggel tudjak betakarítani. Ez tovább növelheti a tsz és a dolgozó parasztok jövedelmét. Csupán 1—2 százalékos szemveszteségcsökkentés mintegy másfélmillió forint többlet jövedelmet jelent a járás termelőszövetkezetei és az egyénileg dolgozó parasztok részére. Aratással egyidőben el kell végezni a tarlóhántást, a másodnövények elvetését. Ezzel a munkával a termelőszövetkezetek eléggé késlekednek. A lemaradás főleg ott van, ahol még most is idegenkednek, a gépek használatától. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése, a termelés nagyarányú növelése, egyszóval mindkét feladat végrehajtásának egyik legdöntőbb feltétele a mezőgazdaság gépesítése, a gépek kapacitásának maximális kihasználása, mert ez teszi lehetővé a korszerű agrotechnika bevezetését, a munka termelékienységének emelkedését, egyszóval: a több és olcsóbb termelést. Ahol ezt megfelelően sikerült megértetni, ott többségében megszerették a gépeket, szívesen fogadják a gépek segítségét. A békésszentandinási Kossuth TSZ tagjai ezelőtt csalt messziről szemlélték a kombájnt. Az ottani vezetők és kommunisták kezdeményezésére átmentek a Szarvasi AG-ba, hogy ott a gyakorlatban megnézzék, milyen munkát végez a gép. A látottak, valamint a párttagok, a tsz-el- nökhelyettes felvilágosító szavai nyomán megkedvelték ezt a nagyszerű gépet. Az idén már az árpát kombájnnal aratták le, valamint az összes kalászost kombájnra szerződtették le. A mezőgazdaság gépesítése azonban akkor lesz a szocialista átalakítás hathatós emelője, és akkor vezet a termelés emelkedéséhez, az önköltség csökkentéséhez, ha a gépállomásainkon, a tsz-ben a gépeket még jobban megbecsülik és jobban kihasználják. Pártszervezeteinknek, a gépállomás dolgozóinak, de a tsz- ek tagjainak is le kell küzdeni az olyan tarthatatlan nézeteket, amelyek a modern nagy gépek lebecsülését és végeredményben háttérbe szorítását jelentik. Látni keli, hogy aki a gépesítés ellen van, aki a gép kihasználását fékezi, az akarva-akaratlanul 'áz ellenség malmára hajtja a vizet, gátolja a mezőgazdaság szocialista kialakítását. A községi pártbizottságok sokoldalúbb és tervszerűbb irányítása, a tsz-ek javuló munkája folytán fokozatosan nő a parasztság érdeklődése a termelőszövetkezeti mozgalom iránt. Elősegítik ezt azok a látogatások is, melyeket partszervezeteink, tömegszervezeteink, főleg az MNDSZ most ezek- i ben a hetekben a jól működő termelőszövetkezetekben szerveznek. A legfontosabb politikai előfeltétel azonban az, hogy a szocialista szektorokban dolgozó párttagjaink helytálljanak a termelésben, kivegyék részüket az egyénileg gazdálkodó parasztok közötti felvilágosító munkából, az egyénileg gazdálkodó kommunisták pedig a termelőszövetkezetekbe való belépésükkel mutassanak példát. A kommunista példamutatás alapján jött létre a békésszentand- rási Május 1. TSZCS. Az ő példájuk nyomán helyes úton járnak a párttagok Szarvason és Csabacsü- dön is. A szarvasi párt-végrehajtóbizottság behívta a szakcsoportokban dolgozó kommunistákat és megvitatta velük, hogy a közös gazdálkodásnak egy fejlettebb formájára térjenek át. Csabacsüdön a politikai nevelő munkát- mindenek előtt az egyénileg dolgozó paraszt párttagok felé irányítják. Mindezeken túl kevésbé mutatkozik meg a tanácstagok példamutatása. Erre mind a községi pártvégrehajtóbizottságok, mind a tanácsok kevés gondot fordítanak, pedig arról már valamennyien meggyőződtek, hogy a személyes példamutatás nélkül a beszéd ke- 1 veset ér. Pártunk pedig számít a tanácstagokra, azok példamutatására, a szocialista szektorok erősítésében és fejlesztésében egyaránt. Csak a falusi párttagjaink egyHm ... megint kiemeltek egy »jó kádert; ezek a földműves- szövetkezetiek — súglak össze a mezőberényi kommunisták s a falu becsületes dolgozói, amikor megtudták, hogy »vitéz« Lánczi János »nemzetcs úr« a dohányáruda vezetője lett. A földműves- szövetkezet kommunistái is meglepődtek, amikor megtudták, hogy új »kartársat« tisztelhetnek Láncai személyében. Még jobban csodálkoztak azon, hogy menynyire formálja az élet az embereket. Láncai valamikor »kitartás« köszöntéssel üdvözölte ke- bel-barátjait, a német SS-eket, most meg, nézzünk oda, »szabadság elvtárs«, ez a szavajárása. Hát nem furcsa az élet? f urcsa bizony, és erről Mezőberényben sokat beszélnek. Nemcsak beszélnek, hanem a jóindulatú emberek egyenesen felháborodnak. különösen az idősebbek, akik visszaemlékeznek azokra a napokra, amikor az államosítás idején, ádáz harc árán, lépésről- lépésre szorították ki a szövetkezethői a kulák és ellenséges elemeket. Sok szó elhangzott a párt- szervezetben is, hogy7 tarthatatlan ez a helyzet. A párt igazát kereső, az osztályharcban meg nem alkuvó kommunisták azonban hiába jeleztek, hiába követelőztek, hogy félre ezekkel az emberekkel, maradt minden a régiben. Az az nem maradt, mert közben újabb fecskék érkeztek A börtön árnyékából megszabadult Csók, a kupec hentesmester, árudosztó lett, s mint hányt-ve- tett »káder« került haza Szeghalomról a kormányprogram után Koller, a kulák cukrászmester is, ő meg a cukrászda vezetője lett. Nem lennie a kép teljes, ha meg-’ feledkeznénk Leskóiné nagyságáról, az egykori malombérlő j háttérbe állították a kommunistákat és becsületes pártonkívüli dolgozókat s ami még súlyosabb hiba, figyelembe sem vették a pártszervezet és a tanács véleményűét. Molnár Viktor ügyve- zető egyenesen semmibe vette a figyelmeztetéseket, nem tűrt beleszólást a személyzet felvétel ügyébe. Azt tartotta, hogy ehhez a pártnak, tanácsnak semmi köze. A pártbizottsággal sem kereste a kapcsolatot, sőt elvárta, hogyha beszélni akarnak vele, menjenek hely'ébe. Az ügyvezető előtt lebecsült volt a pártszervezet, a kommunisták munkája és Határozatot hoztak ugyan s az ügyvezetőt utasították, hogy távolítsa el ezeket az egyéneket, de a végrehajtás mindmáig elmaradt. A falu népe tetteket vár tőlük. Jogosan követelik, hogy távolítsák el a szövetkezet életéből ezeket az egyéneket. A pártséges, összehangolt munkája ve- j I zethet eredményhez és széles pár- | j tonkívüli aktívahálózat segítségé- J vei tudják rávezetni a dolgozó sze- ; gény- és középparaszti tömegeket a szövetkezeti gazdálkodás útjára, i Csak ilyen módon tudják elszigetelni a falu ellenségét. Ehhez fel kell számolni a helyenként meg- [ nyilvánuló olyan helytelen nézeteket, mint ez tapasztalható a bé- késszentandrási Petőfi TSZ-nél -s még a járás más községeiben is, egynéhány tsz-nél, hogy „az eredmények magukért beszélnek“, jönczit ennyire felkarolta, ki az, aki nagyobb bizalmat előlegez neki, mint bármelyik párttagnak, vagy becsületes pártonkívüli dolgozónak. Mert, hogyű »megbízható'« ember, az igaz. Erről tanúsko- díilv egy' levél is (a régi időkről fennmaradt ereklye), amelylen a legmegbízhatóbb emberei közé sorolta a felszabadulás előtt a község főjegyzője, s mint »hü hazafit«, tartalékos csendőrnek javasolta. Ennyit róla, mert míg ezen elmélkedtek a földműves, zö- vetkezet kommunistái, újabb »káderek« kerültek felszínié. Sipicz- ki úr, a volt Király-szálló tulajdonosa, hosszú és viszontagságos út áfán az éttermi konyha vezetője lett. Végre ide is került egy »megbízható szakember«!? Közben behajózott a révbe Bihari is, a volt kocsmáros és a vendéglátó üzem korlátlan ura lett. a kommunisták, feleségéről, meg Kurucz kartárs- rói, a csárdaszállási bolt vezetőjéről, aki Herczberger áruház- tu liajdonos aranyait híven rejtegette, s e nemes szolidaritás miatt börtönnel végezte. Így, ni! Hét jó’ káder, hét jó szakember, meg van erősítve a földművesszövetkezet, mehet a munka. Mont is, mert egymásra találtak. De nem a munka, hanem a párt, a kommunisták lejáratása. Addig leltároztak Bagi Endrénél is, míg a végén az áruelosztó Csók »kartárs« jóvoltából hiányt találtak nála, s leváltották. Utóbb kiderült Bagi elvtárs ártatlansága, de már késő, mert az ellenség ügyes fogása révén folt esett becsületén. Az ellenség, mint a példa mutatja. beépült a földművesszövet- kezetbe s mindez azért, mert a vezetők félreértelmezték a júniusi határozatot. véleménye. Szívesebben hallgatott Domokos Irénkére, vi.éz Lánczi sógornőjére, az SZB elnökre, mint Pántya elvtársra, az alap- S7jervez«t párttitkárára. Ross ul tette. Nem vette észre, hogy feje föiött egyre inkább összecsapnak a hullámok. Nem figyelt fel arra, hogy többet ér az okos, jóindulatú bírálat, mint a hazug hízelgés, mellyel ezek a jó szakemberek — akiket keblén melengetett — körül glóiiázták. Az alapszervezet kommunistái is hibásak abban, hogy az ellenség a szemük láttára leple meg a földművesszövelkezetet. kezet felsőbb szerveitől pedig azt várják, hogy nem megalkuvó, a párt figyelmeztetését és segítségét semmibevevő, hanem a párt politikájáért következetesen harcoló elvtársat bízzanak meg a mezőbei én\ i f ölilmű vesszővé • kezet vezetésével.- Deák — nek a dolgozó parasztok csőstül, van miben válogatni, stb. Látni kell, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és ezzel egyidőben a termelés fellendítésének biztosítása nem könnyű feladat. Csak az eddiginél céltudatosabb szervezettebb és fegyelmezettebb gazdasági munkával, sokoldalú és szívós politikai nevelőmunkával lehet megoldani a mezőgazdaság átszervezését és a mezőgazdasági termelés növelésének kettős feladatát. Marik Mihály, a szarvasi JPVB I. titkára PáHTtUT Hogyan magyarázzák a kommunisták a mezőgazdaság fejlesztésének kettős feladatát a szarvasi járásban? ták a termelőszövetkezetek főbizottságtól és a föloművesszövetMeddig megy még ez, tűnődtek A jó szakemberek munkába állítására bivall« ózva égig magasztalták rendszerünk ellenségeit Hibásak abban, hogy szemük láttára járatták le a kommunistákat
