Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-17 / 167. szám
1935. július ITT, vasárnap VikáiáaiáU Akikét nem érdekel a termelőszövetkezetü l Társadalmi segítség ni icbntnbnnb Deformátuskovácsházán már mindenki megszokik — hiszen évek óta így van —, hogy a volt Hangya-Épület egyik helyiségét a Dózsa Termelőszövetkezet használja irodának. A községben éppen a legszerencsésebb magyarázattal. — Kell a helyiség az igazgatósági ülések megtartására. É rdekes: évek után most eszaz iskoláknak Az elmúlt tanévben az iskolákban végzett társadalmi munka is bizonyítja, hogy az oktatás ügye hazánkban közüggyé vált. Békés megyében 41 tantermet létesítettek , .... , .. . az öttagú igazgató- társadalmi úton. Csorváson a szüegyebutt nincs hely erre a célra, sag, hogy neki külön helyiség | löfc segitségévei háromtantermes ^ .í „ „ „ tt: J '1 (maci rvziHiff A11 o m A -i /ill I \ 1 s a Mezőkovácsháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet ezt belátva, adta oda annakidején a tsz-nek a tulajdonát képező épület egy szobáját. Érthető tehát az a felháborodás, amit a községbe került új üzletvezető, Varga István magatartása vált ki egy idő óta. iskolát építenek, örménykúton az állami gazdaság saját költségén tantermet építtetett és azt a szükséges felszereléssel is (még pedig állandó jelleggel!) kell az ülések megtartására! Szóval sántít a dolog, s nincs különösebb ok arra, hogy a tsz- írodát kivigyék a tanyára. Ezt a ellátta. Szabadkígyóson a gépállo- községi tanács és a pártbizottság más adott át egy heiviséget az ^ vezetői is így látják. Kértek is j Colának tanterem céljára. orvoslást a JÁSZÖV-től, de a . , , illetékesei I Békéscsabán négy tantermes, \ emeletes iskolát építenek. A mun; földművesszövetkezet Az történt ugyanis, hogy a nem (nek. ate^fsa. azo*a val' j kából a szülőkön kívül az építőipa- éppen tárt karokkal fogadott bol- |^°,zott', SZlk>.a Mez°k°^acf* 1 rí technikum diákjai is kiveszik a tos — akit a tanács és a pártbi- VesSZövetkraet felettes 1 szervénél ' részükeL Kondoroson állami beru- zottság megkérdezése nélkül he- L ü vélekednek ha azt nem ls házasból nevelői lakas epul es az lyezett át egy hónappal ezelőtt , , ’ eddigi pedagóguslakást társadalma angoz a ja . j segítséggel tantermekké alakítják — Minket nem érdekel a tér- j át. Mezőhegyesén az állami gazda- melőszövetkezet! ság támogatásával egyik épületet Beszámoló az Anyák Világkongresszusáról az MNDSZ országos központjában Az Anyák Világkongresszusán résztvett magyar küldöttség szombaton délben az MNDSZ országos központjában beszámolt a világ- kongresszus munkájáról, jelentőségéről, az ott szerzett élményekről. Vass Istvánná, az MNDSZ elnöke beszámolójában beszélt a nemzetközi és a magyar nőmozgalom további feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus határozatait el kell juttatni minden édesanyához, hogy még tovább szélesedjék az anyáknak az egész világon kibontakozásban lévő hatalmas mozgalma. Kaszaperről a földművesszövetkezet vezetősége, mert ott már elvesztette „népszerűségét“ — megfogadta, hogy házon kívül teszi a tsz-irodát. Nem szólt ő senkinek sem, de egy napon azt vették észre a szövetkezetiek, hogy az új Üzletvezető az utolsó darabját is elvitte az udvaron lévő mellék- helyiségüknek. Ezt néhány nap múlva az a ténykedése követte, hogy egy magas kerítés készítésével elzárta az udvarról és az épület folyosójáról a tsz-lrodában foglalatoskodó tagokat. A szövetkezet Baráth 1 tornateremmé alakítják át. Óvjuk meg gabonánkat a tűzkártól Minden mezőgazdasági dolgozónak elsőrendű kötelessége, hogy a beérett és learatott gabonát megvédje az esetleges tűzveszélytől. Első és legfontosabb teendő, hogy a termelőszövetkezetek, ála pártbizottság segítségét lami gazdaságok és egyénileg dolkérte. De a felelősségrevonáskor Varga István csak ennyit monveszélyeztette a gazdaság lábon álló, de már beérett 200 holdas őszi árpa-tábláját. Behordásnál minden gazda köteles — szérűskertjében vagy ahová a hordás történik — asztagon- ként 200 liter vízzel telt hordót, vödröt, létrát, szikracsapót ké.iott hetykén a községi pártbi- kezdjék_ zottság titkárának: gozó parasztok az aratást a vas- szenlétbe helyezi. A hordás, va- utak mentén elterülő táblákon ia.mint a cséplés alatt az aszta1 earatott gabonát ou gok közelében dohányozni, nyílt 60 méternél közelebb a vasúthoz lángot használni nem szabad, nem szabad összehordani. A ke- Dohányzó helyet az asztagtól leg- resztsorokat 8-as alakban, négy alább 30 méter távolságban kell felvetődhet a kér- barázda szélességben körül kell kijelölni. A gyufa- és égő cigaret- i szántani, hogy a gőzmozdonyok tavéget ott is csak vízzel töltött szikrája által okozott tűz a ga- edénybe szabad dobni. — Engem nem érdekel a termelőszövetkezet! S okakban dés: ■— Egy embernek, hogy van bátorsága ilyesmit elkövetni? Hát igaz. Varga István sem bonában ne tehesen kárt. Nem szabad figyelmen kívül Ha a behordás robbanómoto- hagyni, hogy a tűzesetek okozói tenné, amit tesz, ha nem lennének j ros vontatóval történik, az erő- legtöbb esetben gyermekek. Igen „bátorítói“. De vannak — a Me- gép kipufogóját szikrafogóval kell sok szülő hanyagságból gyerme- zőkovácsháza és Vidéke Földmű- ellátni. Asztaghoz érve, az erővesszövetkezet vezetői, s a föld- művesszövetkezet igazgatóságába befurakodott szövetkezetellenes hangot pengető spekulánsok. Ha nem is az ő módszerével, de a szövetkezet kitúrását sem Varga István kezdte eL Jenei Károly gyvezető már tél óta hangoztatja (pedig több, mint két éve ő adta oda a tsz-nek a helyiséget): — Költözzön ki az épületből a termelőszövetkezet! S meg is indokolja. Na, nem gépet kapcsolják le a vontatókocsiról és az összerakott gabonatol legalább 20 méterre álljanak meg vele, míg a rakodás történik. Ne fordulhasson elő olyan eset, mint amilyen a Felsőnyomási Állami Gazdaságban történt. Pintér Mihály és Nagy Pál traktorosok szalmahordásnál a szikrafogó nélküli erőgépet a kazal felé állították és a kipattanó szikra a szalmakazalt, meg a két vontatókocsit meggyújtotta. Sőt, a tűz kei elől nem zárja el a gyufát, azok hozzájutnak, s az önfeledt játék közben mit sem sejtve, tüzet okoznak. így keletkezett tűz Békéscsabán, Salamon János, Szegedi János és más dolgozó parasztok tanyáján. Ne felejtsük el: minden tűzeset megelőzhető, ha betarjuk a tűzrendészen szabályokat. így gabonánkat is megvédhetjük a tűzkár pusztításától. Ballangós János tű. alhdgy. A Ä AZONYOKNAK Zöldségfélék tartósítása télire Sóska« A megtisztított sóskát zsírban, Jcdő alatt puhára pároljuk. Eg)r kiló sóskához 6—B deka zsír szükséges. Forrónkis üvegekbe rakjuk, tetejére vékony rétegben olajat öntünk, celofánnal lekötjük és kihűlésig száraz í yz.be>. tartjuk. Télen, az elkészítéséhez zsírt nem kell használni. Zöldbab: Erre a célra gyenge vajbabot vegyünk. A szálkáitól megtisztított habot egészben hagyjuk, vagy ferdén, két cm-es darabokra vágjuk és sós vízben puhára főzzük. Szűrőkanállal kiszedjük, levét lecsurgatjuk. A babot üvegekbe helyezzük és a visszamaradt főzőlevet gyengén megecetezzük, ráöntjük a babra. Légmentesen lezárva 20 percig fazékban gőzöljük. Ugyanígy hagyjuk kihűlni. Télen elkészítésénél felhígított rántásba tesz- szük. Zöldborsó: Csak patentzáros üvegbe ajánlatos eltenni. A borsót forró, gyenge sós vízben két- három percig főzzük: Hogy színét megtartsa, késhegynyi szódabikarbónát tegyünk a főzővízbe. Leszűrjük, jól kihűtjük és üvegbe rakjuk, de nem egészen tele. A borsóra 3 százalékos sós cukros vizet öntünk, amit előzőleg felforralunk és lehűtünk. (Egy liter vízhez 3 deka sót, 3 deka cukrot adunk.) Légmentesen lezárjuk és egy órán át lassan gőzöljük. Az üvegeket melegen kiszedjük a fazékból és két-három napon be1 ül a gőzölést még kétszer megismé'eliiik. — Arra ne legyen gondja, keresztben van — mondta a lány s elmosolyodott. Az öregasszony hirtelen megtorpant s visszafordult. Még az a jó, hogy' nem És mégis hanyatt fekve talállak de Gajdácsnéval így nem tehet- rá. Egv másik kévén a kislány nek> termetes asszony, 80 kilónál aludt Is több. Azt fel kell költeni Kelemen lehajolt, s megfogta az asz- A kik megtalálták őket, csende- gzony karját. sen húzva lábukat úgy lép- _ Julcsa nénj keljen fel, _ kedtek a torzson hogy föl ne eb- Az asszony nem mozdui^ erre mar voltak messze, így hát meg sem redjenek. Az emberek osszemoso- Kelemen marokszedője, Réti Bo- kísérelték a visszatérítését, csak ljogtak, s egy et szót va o a: rjska js odalépett. mentek utána. Gajdácsné megállt aztan szép sorjában, mint a sajat , J földjükön, beálltak egymás után a ~ Julcsa ncnem- menjünk haza, a föld végénél, a holdvilágnál kaszák. A hold, amikor kibújt az hallía? — s me® ls razta a kar‘ végigtekintett a sorbarakott utat szegélyező fák mögül, már a •,at' Az öregasszony hosszú rázás, kereszteken. Nem tudott szólni. biztatás után felébredt. Amint # , meglátta a sok embert maga kö- a szerne 18 Maradt, konyrül, el sem tudta képzelni, hol van. a>e 86111 jött- Csak nézte, nézte Az első pillanatban megijedt, az- a learatott gabonát. » OS «*■»". —«• * “ - Jöjjön Julcsa »tóm, meH harmadik rendben találta az Uj Élet TSZ aratóbrigádját. Csendben dolgoztak. Csak a kaszák hangja, sietnek. ^ Jó két óra telt el, vagy sem akarta újra kinyitni. Most megfázik! — törte meg a csendet talán három is, amikor a kérész- már a iányok vették körbe, s csak teléshez fogtak. Két sorba rakták sikerüit lelket verni belé, Boriska. De az öregasszony nem a kereszteket a tarlóra. Bényei hogy az egyik vizes zsebkendővel mozdult. A leány ekkor beleka,0li8™ZS2tV0U ™etörálgete az arcát. Erre feléb- rolt & megpróbálta elvezetniona g h om o d földön. redt, fölpattant és ha a lába en- Mn Amint meg’ódult Gajdácsné, — Szép termése van Gajdácsné- gedte volna, el is szalad. De így nak — súgta oda a mellette ha- csak néhány lépést tudott tenni. “unt ' ez‘‘'a jo a V1Z’. u,gy ladó Kelemen Sándornak. Az csak Két oldalt karonfogták, nehezen dúltak meg a könnyei es görrábólintott, mit tehetett volna mást. Azon törte a fejét, hogyan ébresszék fel a két elfáradt, agyoncsigázott embert. Már az egész brigád ott állt az alvók körül, de szólni még egyik sem mert. Egyszer csak Bényei odalépett a kislányhoz, fölnyalábolta, nyugodott meg. esősen sírva ráborult a lány váljytár a dűlőúton jártak, amikor lara- Kapaszkodott bele, mint 1 4 eszmélni kezdett. félő kisgyermek az anyja szok— Hova visztek? — kérdezte, nyájába. Az pedig, mint kedves - Haza, Julcsa néném, haza — an)jáL ol>an gyöngéden fogta át felelte Boriska. a derekát s elindultak hazafelé — Hát a búza ? — kérdezte az az úton. • ölbevette. A gyerek az könnyű, öregasszony. Szabó Józ ef A társadalmi tulajdon védelmében... Népi demokratikus rendszerünk alapja a társadalmi tulajdon; melynek megvédése alkotmányunk szerint is a népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége. Ezen kötelesség teljesítése még fokozottabban hárul azokra a dolgozókra, akik állásuknál, illetőleg beosztásuknál fogva a társadalmi tulajdon kezelése és gondozása felett ellenőrzést gyakorolnak. Ezért a dolgozók széles rétegei körében felvilágosító és nevelő tevékenységet kell kifejteni, mely egyben a cselekmények elkövetésénél a megelőzést szolgálja. Ezen kötelezettségének tesz eleget a Magyar Jogász Szövetség helyi csoportja, a Megyei Bíróság és Megyei Ügyészség, amikor a Békés megyei Pártbizottság támogatásával Békéscsabán 1955. évi július hó 23. napján (szombaton) délelőtt 10 órakor Luther utca 6. sz. alatt Balassi Kultúrotthonban) ankétot rendez „A gazdasági vezetők és jogászok feladatai a társadalmi tulajdon védelmében“ címmel. Előadó: Czakó Kálmán, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. Az értekezlet fontosságára való tekintettel az érdeklődők megjelenését vér ja a rendezőség. „Baleset történt — jöjjenek azonnal!” Kibontott piros zászlóval robog a mentőkocsi. Mindennapos látvány ez az utcákon, vagy az országutakon járó-kelőknek. Még alig telt el a hívás óta néhány perc, a mentők máris ott vannak a baleset színhelyén. Kisgyermeket gázolt el egy teherautó... Mire a körülállók feleszmélnek a szomorú látványtól, a mentőkocsi már újra száguld a kórház felé, ahol már orvosok vették kezelésbe a kis beteget. Ilyen és ehhez hasonló esetek, mindennapos események a Mentőszolgálat életében. Alig telik el rövid idő, máris más irányba száguld a mentőkocsi — ezúttal egy fulladó csecsemőt szállítanak kórházba. Természetes dolog ez, hiszen azért vannak a mentők, hogy segítsenek a ba■■ bajutottakon. Déli 12 óra. „Mentők!" — hangzik az ügyeletes őrsvezető hangja a telefonban, s a drót másik végén izgatott férfihantj kér sürgősen segítséget: „Egy embert elütött a vonat, jöjjenek azonnal!" — Nincs bent kocsi — nem tudok küldeni — hangzik a válasz. — Hát ez hogy lehet? A mentők éppen akkor nem tudnak segíteni, amikor a legnagyobb szükség lenne rá? Bizony, ilyen is van! Azért fordulhat elő ilyesmi, mert sokan meggondolatlanul, indokolatlanul veszik igénybe a mentőket. Kihívnak sokszor bennünket olyan esetekhez, amikor a sérült saját lábán is könnyen be tudna menni a kórházba, vagy pedig más jármű is rendelkezésére áll (pl. kézsérülés, vagy múló rosszullét, stb.). Ilyen esetekben természetesen megfizettetjük az indokolatlan kihívást. itt+ ezi azonban csekély vigasz annak, aki közben súlyos sérülésénél fogva elvérzik a baleset színhelyén. Sok bajt és munkánkban fennakadást okoz az is, hogy a bennünket telefonon megkeresők nem szívesen mondják be az általunk kért és feltétlenül szükséges adatokat. Arra kérjük a közönséget, hogy egyszerű betegszállítást csak akkor kérjen, ha a beteg kezelőorvosa elrendelte a mentőkocsival való kórházbaszálli- tást és a kórházban helyet is biztosított a beteg számára. Baleset, vagy egyéb életveszély alkalmával csak annyit mondjunk be a telefonba, hogy mi történt, hány sérült van, honnan kell őket elszállítani, tehát hol történt a baleset és ki jelenti. Ezeket minden esetben nyugodtan és pontosan mondjuk be, mert ezzel elősegítjük a gyors, pontos és szakszerű mentőellátást. A Mentőszolgálat dolgozóinak hivatása az emberélet megmentése. Ennek a magasztos feladatnak mi minden téren igyekszünk megfelelni. Ha valaki valamilyen hiányosságot észlelne munkánkban, forduljon hozzánk panaszával, ez jó munkánk egyik alapfeltétele. Kérünk mindenkit, hogy mindezek megszív- lelésével segítsenek bennünket, hogy mi is segíthessünk! Dr. VÁRAD1 ISTVÁN, az Országos Mentőszolgálat Békés megyei vezető főorvosa. Távirat VIHARSAROK NÉPE SZERKESZTŐSÉG ENEK, Békéscsaba. Gyorsbeadásban július 15-ig 407 mázsa kenyérgabonát adtunk be. Dombegyázi Állami Gazdaság.
