Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-16 / 166. szám
1953. júKut 16., szombat ViUaisawlc „A mi feladatunk, kommunistáké..^ Egyre sűrűsödő esti homály vonta be a kis községet hétfőn, amikor többen igyekeztek a pártbizottság épülete felé. Termelőszövetkezeti tagok, egyéni dolgozd parasztok — férfiak, nők vegyesen. Az utcaajtóban álló Szűcs Lajos el\ társ, a községi pár tvég rehajtó-bizottság titkára elé érve, majd mindegyik megjegyezte: — Sajnos, nem tudtam előbb jönni... Az okot már nem is mondta el. Tudta azt a vele kezet rázó párttitkár. Hiszen a két első napján Reformátuskovácsháza csaknem minden apraja-nagyja kint volt ft határban, hogy a legdrágább termést, a kenyérgabonát betakarítsák. A falu kommunistáinak legjobbjai, köztük egynéhány púr- tonkívüli — a 12 holdas Borsi Károly, a már kissé korosodo Baja Sámuel és mások — a fáradságos napi munka ellenére is összejöttek, hogy tanácskozzanak. S amiről több mint két órán át vitáztak, nem is olyan nagyon állt messze a napközben végzett munkától: a Minisztertanács legutóbbi — a kenyérgabona állami felvásárlásáról szóló *— rendeleté került szóba. A rendelet ismertetése után Szűcs elvtárs elmondta, a ku- lákok, a spekulánsok Reformátuskovácsházán most is hozzáláttak, mint eddig minden esetben, hogy a kormányintézkedést félremagyarázzák. Sütő Lajos kulák és »kebelbarátai« azt sugdossák, különösen a középparasztok fülébe: »Meglátjátok, megint le- sepnk a padlást.« — Könyörtelenül lépjünk fel az effajta gálád mesterkedésekkel szemben — mondta a párttitkár elvtárs. — Értessük meg a rendeletet a maga valójában és tettekkel is járuljunk hozzá az ország kenyérellátásának biztosításához. A Dózsa és a Viharsarok TSZ-ek tagjai —ígéretükhöz híven — eddig állották a szavukat s alighogy kifolyt a cséplőből, az árpát már is szállították a begyűjtőhelvre. Hasonlóan kell cselekedniök az iendeletmagyarázat Hogyan lehet takarmánygabona helyett kenyérgabonát beadni? Kormányzatunk egy korábban kia ott intézkedéssel lehetővé teszi, hogy do'gozó parasztjaink — egyéni termelők, termelőszövetkezeti csoportok tagjai és termelőszövetkezetek egyaránt — kenyérgabona. al is tel‘esíthes.ék a területük után esedékes takarmánygabona-beadásukat, akár tel jes egészében, akár annak egy részét. Parasztságunk ezt örömmel és helyesléssel fogadta, bizton számítva arra, hegy búzából jó lesz a terméseredmény s a rendes beadás teljesítésén túlmenően jut bőven az árpa — sőt a kukoricabeadásra is. Több abraktakarmány marad vissza. Több jószágot lehet tartani — nagyobb lesz a jövedelem. A kenyérgabona állami felvásárlásáról szóló rendelet megjelenése után azonban néhol tanácstalanul vetik fel a kérdést: »Mi lesz a takarmánygabona helyetti kenyérgabonabeadással?« A felelet erre: Bz előbbi rendelkezés továbbra is érvényben marad. Termés etesen jó eg et s mást tudni arról, hogy az állami felvásárlással miképpen van összhangban a takarmánygabona helyetti kenyérgabonabeadás. Köztudomású, hogy a termelők gabonafeleslegeinek megállapításánál figyelembe veszik a vető- magszükség’etet, a beadást (csak o kenyérgabonabeadást!) ésegyeb köte'ezettségeket, valamint a háztartási szükségletet (vagyis a fejadagot). Ami ezután fennmarad, az a felesleg. Ennek egy részére a rendelet alapján igényt tart államunk és azt a terményA SZARVASI Táncsics TSZ az Országos Mezőgazdasági Kiállításra noniusz Manci nevű kancáját csikójával együtt, három törzskönyvezett tehenét és minta-méhészetét viszi fel. forgalmi vállalat útján felvásárolja. Ebből a mennyiségből nem teljesíthető semmiféle egyéb beadás, hanem csakis a termelő (egy éni termelő, termelőszövetkezeti csoporttag, termelőszövetkezet) részére szabadon meghagyott menny iségből. Tehát téves azoknak a nézete, akik úgy vélik, hogy az értékesítési szerződés alapján átadott búzáért nem fogadják el a 240 forintos felvásárlási árat és egyéb kedvezményeket, hanem kérik, hogy a kukoricabeadásba számítsák be nekik. egyénileg do’gozó parasztoknak is. A község határának több mint a felét — 57 százalékát — közös gazdaság teszi ki. Hogy melyik rész a tsz-eké és melyik az egyénieké — ezt könnyű megállapítani. A közös földön gazdagabban fizet a termény A jó termésből a Viharsarok TSZ tagjai egy kiló árpát osztottak most is egy-egy munkaegységre. Búzából mindkét szövetkezetben bizonyára meghaladja a 13 mázsát a holdankénti terméseredmény. Az egyénieknek ezzel szemben jó, ha 10 mázsát terem holdja. A szövetkezetben jó termést ígér a cukorrépa, a kukorica is, meg minden egyéb. Persze, nem csoda. Az ősszel is olyan sok trágyát szállítottak ki a tagok a földekre, hogy egynémelyik kívülálló már meg is sokallta. A fpbbi, amit a közös földön láttak, csodálatba ejtette őket: hogy milyen gyorsan és jól szánt a traktor, hogy a kapálás is mennyivel könnyebben halad, ha gép végzi, s hogy a kombájn sem olyan lehetetlen »masina«, mint amilyennek a kulákok hi- reszteltck. — A kívülállók szeretettel tekintenek a megerősödött termelőszövetkezet felé. Kezdik belátni, hogy a közösben gondtalanabb az élet — magyarázta Szűcs elvtárs. — S a mi feladatunk, kommunistáké, hogy községünk minden dolgozó parasztja végérvényesen ezt az életet, a boldogulás útját válassza. A tanácskozáson megjelent egyéniek ezután még világosabban látják, hogy mi a tennivalójuk. Borsi Károlyék persze jól tudják, nem elegendő az, ha ők belépnek a tsz-be, hanem, ha másokat is meggyőznek arról. S erre, akárcsak a megbeszélés többi résztvevője, ők is ígéretet tettek. Versenyben az idővel Pattognak az irányító szavak, gépkocsivezetők messziről hozzák zümmögve járnak a gépkocsik motorjai, s mindez egyetlen meg nem szakadó, monoton hangba olvad össze a Gyulai Tejporgyár telepén. Indul az esti tejbegyűjtésre a Tejipari Szállítási Vállalat hét gépkocsivezetője. Három kocsi a megye északi, négy pedig a déli községeibe megy, A naponta kétszer a megye 56 községéből a frissen fejt tejet. Mezőhegyes felé éppen most indul az egyik gépkocsi, Miklós Kálmán vezeti, a szakma kiváló dolgozója. Örökké vígkedélyű ember; Ha leszáll a kocsiról, minduntalan lehet hallani szellemeskedő, cívó- dó hangját. Az országban kevesen dicsekedhetnek ilyen eredménnyel Azt mesélik, mintegy egyszerű, mindennapi történetként róla, hogy alig néhány nappal ezelőtt 300 forint pénzbüntetést fizetett, pár haragos szót kiáltott ugyanis Kétegyházán a váltókezelőnek, mert egy óráig állta útját a lehúzott sorompó. A tej romlandó, tehát gyorsan kell vele haladni, egyik községből a másikba és haza az üzembe. Ezért veszekedett és a végén ezért fizetett büntetést is. Hiába, nagyon nehéz szó nélkül megállni, ha valaki útját állja az embernek; A ZA 142- es Csepel gépkocsijával 225.757 110 ezer kilométer Pontosan, menetrend szerint gördülnek ki és be a gépkocsik. Alighogy kifutott Miklós Kálmán kocsijával, már is érkezett Hegedűs Endre, aki a Mezőhegyes! Állami Gazdaságból hozza a friss tejet — napjában rét- szer érkezik onnan nyersanyag az üzembe. Két kocsi áru ez. Hegedűs Endre négyszeres sztahanovista. Júniusban újból elérte a 110 ezer kilométert kocsijával fődarabcsere nélkül. Sok ilyen jó gépkocsivezető van. Nagyrészük már sztahanovista. Ilyenek: Kocsis Lajos, Bálint János, Szák kilométert tett meg július 10-ig váltótársával, Homoki Ferenccel, aki ugyancsak a szakma kiváló dolgozója. Nagyon szép teljesítmény ez. Az országban még kevesen dicsekedhetnek ilyen eredménnyel. Mindezt azzal érték el, hogy naponta ápolják kocsijukat és sohasem mennek 40 km-nél sebesebben. Jó ez óvatosságból is, mert elkerülik a balesetet és ugyanakkor hosszabb élettartamú lesz a kocsi. Ezt az elvet vallják valamenniyen az üzemben és büszkén mesélik, hogy 1951 óta nem történt baleset, fődarabcsere nélkül Mihály, Papp Gyula, Friedlik Endre. Az ő jó munkájuk segítette elő, hogy a szállítási vállalat kirendeltsége júniusban 640 tonna árut szállított terven felül. Nem könnyű a feladatuk — kusza élet a sofőrélet —, mert korán reggeltől késő estig helyt kell állni, ök pedig nem törődnek a fáradsággal, az éjszakázás- j sál, nem hiányoznak egy percet sem a munkából. Ebben az ötéves Tervben még egyetlen igazolatlan ! mulasztás sem volt közöttük — amire nagyon büszkék. Repülőn utazik az alkatrész Bírósági hírek Nem vált be a csendőrfurfang Kajla János dévaványai lakos — aki a felszabadulás előtt vígan vi elte a kakastollas kalapot — ez év májusában felkereste Kovács József községi mezőőrt, hogy tőle rétkaszálási jogot vásároljon. A mezőőr — noha nem ismerte Kajlát — tájékoztatta, hogy kaphat rétet, de a széna egy bizonyos részét a községi tanácsnak kell átadnia. A volt csendőr a felvilágosítást figyelmen kívül hagyta. Május 20-án kiment a községi tanács rétjére és minden kérdezés nélkül 500 szögölet levágott, melyből 350 szögöl Papp Elemér tulajdona volt. A füvet lovas fogatával, levágás után azonnal lakására szállította. Miután észrevette, hogy a lekaszált füvet keresik, június 8-án elment a községi tanács apaállatgondozójához, adjon egy olyan igazolást, hogy ő a füvet, illetve a szénát a községnek leadta. Az apaállatgondozó nem tud írni, ezért ő megírta a cédulát, sőt a nevét is aláhamisította — mondván: »ha a szénát a rendőrség keresi, adja oda ezt a cédulát.« Furfangos terve nem sikerült, mert a rendőrség idejében leleplezte Kajlát, először mezei tolvajként, majd pedig mint magánokirathamisítót. Tetteiért rövidesen felelnie kell a gyulai járásbíróság előtt. Egyik nap olyan izgalmas, mint a másik, lótás-futás, verseny az idővel, hogy mindig friss állapot- ' ban érkezzen meg a reájuk bí- jzott friss tej. Korán reggeltől ké- I ső estig ott forgolódik közöttük Jankó István elvtárs, a klrendelt- ; ség vezetője. Figyeli a sofőrök munkáját, hogyan készülnek az | útra, hogyan ápolják a kocsit, s ha kell, segít, mert nem is olyan régen ő maga is a volánt forgatta; — Nem tölt a dinamóm — szólítja meg Fridiik Endre gépkocsi- vezető kedden reggel. Közösen megnézik, s megállapítják, hogy még egyszer ki tud menni Medgyesegyházára a szükséges jégért, — Mire bejössz, telefonon felhívom Budapestet és megrendelem a szükséges alkatrészt. Pontosan úgy történt és délután már a békéscsabai repülőtéren volt a kért alkatrész. Ilyen gyorsan megküldték a budapesti központi raktárból. Ilyesmiről néhány évvel ezelőtt még álmodni sem lehetett. A technikának ezt Aki a koporsóval is feketézett Pintér György mezőhegyesi lakosnak — a Békés megyei Temetkezési Vállalat mezőhegyesi megbízottjának — társadalmi tulajdon elleni bűntett miatt kell számot adnia a napokban a bat- tonyai bíróság előtt. Ugyanis 1949 óta a temetkezési kegyszereket — főleg koporsókat — a hivatalos árnál jóval magasabb áron — nem egyszer ezer forintot meghaladó haszonnal — adta el. A megyei központnak küldött e*- számo’.ást a hivatalos árnak megfelelően töltötte ki. Az eddig meghallgatott 30 vásárlótól 6600 forintot szerzett sa^át részére. Az ezen túl lévő 170 eset összege meghaladja a 35 ezer forintot. Megkapja méltó büntetését. a vívmányát, a repülőpostát szívesen veszik igénybe, mert segíti őket, hogy zavartalanul végezhessék el munkájukat. Délután, amikor a gépkocsi megérkezett a jéggel, és azt lerakták, már itt volt a szükséges alkatrész. Leszerelték a dinamót, a vezetékeket megforrasztották és beszerelték az új relét. így orvosolják nap mint nap a hibákat, hogy ne legyen akadály a tejszállításban. Somogyi János elvtárs szerelő Papp Gyulával mest a ZA 401-es gépkocsi II. műszaki szemléjét végzi a műhely előtt — tízezer kilométert tett meg. — Ilyenkor a szükséges alkatrészeket mind megvizsgálják. Este kilenc óra, mire elvégzik és jelentik a javítást. Néhány perc múlva már ez a gépkocsi is indul Kevermes felé. Ilyen körülmények között az üzem dolgozói kiváló minőségű tejterméket gyártanak az ipari munkásoknak, a város lakosainak. Tejporban, vajban, kazeinban adják át a falu küldeményét a városnak. Az ígéret szép szó ... Az aratás, cséplés ideje alatt minden munkaerőre, fogatra szükség van, hogy legkisebb szemveszteséggel végezhessük az aratást. Erről sokat beszél a sarkadi járási tanács is, de nemhogy segítené munkánkat, hanem hátráltatja. Ugyanis az történt, hogy Oszlács Pál elvtárs a múlt héten megígérte, hogy a rizstelep motorjához szükséges üzemanyagot kiutalja, csak egy kocsi menjen be érte szombaton. A kocsit be is küldtük, de üresen jött vissza, mert a kiutalást nem kapták meg, de Oszlács elvtársat sem találták sehol. Ezért még egyszer be kellett menni a kocsinak az üzemanyagért, így két embert és egy lófogatot kellett kivenni két napra az aratási munkából, ami azt jelentette, hogy két hold búzánk talpon ma/ radt. Az ígéret megtartása becsüle- beli kötelesség. Uj Élet TSZ Igazgatósága, Okány
