Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

4

—— »I ■■■■.■■

............... VÜuusauUc Héftt

K

I MARAD ADÓS?

Ifjúsági találkozó a sarkadi Lenin TSZ-ben

1935. júlnw Í4.j csütörtök

1 Egyes vidékeken, 1 ha ara_

tás idején dolgozó parasztok találkoznak, azt érdeklődik meg elsősorban egymástól: hogyan -ereszt az élet. Ez a szóhasználata a magyar parasztnak nem szókincsünk szegénységének, hanem éppen gazdag kifejező erejének bizonyítéka. Vajon honnan meríti alajyját ez a szóhasználat?

A mezőgazdasági termelés kettős feladatot lát el: egy részben szolgáltatja az ipar nyersanyagát és biztosítja a közellátáshoz szükséges termékek előállítását. A mezőgazdasági terményekben uralkodó szükség, vagy bőség árkialakító hatással van egyéb gazdasági területekre is. Talán nincs gazdasági életünknek olyan oldala, amely összefüggésbe ne állana a mezőgazdasági termelés sikerével. Az elmondottakból következik, hogy a mezőgazdasági termelés sikere^ a megtermett termények betakarítása egybeesik mindennapi létünkkel, életfeltételünk egyik alapját jelenti. E- zért nevezik a parasztok a gabonát — életnek.

A magyar parasztnak

talán csak ösztönös érzésből fakadó meghatározását a Magyar Dolgozók Pártja Központi vezetőségének 1955 június 7—8-i ülésén hozott határozata tudományosan már a következők szerint fogalmazza meg: »Növelni kell és olcsóbbá, gazdaságosabbá kell tenni a mezőgazdasági termelést, hogy dolgozó népünk élelmiszer■ szükségletét mindjobban kielé- j gíthossük és iparunkat mindinkább elláthassuk mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal.« Az Ipari termelés egyre inkább eleget tett kötelezettségének. Folyamatosabban gondoskodik megfelelő talajmegmunkáló gépekről és eszközökről. Egyre jobban kielégíti a parasztság igényét műtrágyával s a mezőgazdaságban használatos végs szerekkel. Biztosítja a betakarításhoz szükséges jó minőségű gépeket.

A munkás-paraszt szövetségből eredően most a dolgozó parasztságon a sor, hogy ő is eleget tegyen kötelezettségének. E kötelezettség a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1058/1955. határozata szerint a következőkből áll: »...ebben az évben el kell érni, hogy a legkisebb veszteséggel végzett betakarítással több gabonát, a nyári kapálások segítségével több terményt, a másodvetésekkel pedig több takarmányt takaríthassunk be.« A szemveszteség csökkentésére, az aratás időpontjának helyes kiválasztására, az aratásban közreműködő gépek helyes beállítására, a tarlók felgereblyézésére, a beázásmentes keresztberakásra, behordásra és asztagolásra, a cséplés tartama alatt pedig a cséplőgépek jó munkájára különös gondot kell fordítani. Az aratással egyidejűleg gondoskodni kell a learatott terület feltakarításáról, hogy a tarlóhántás és másodvetés folyamatosan végezhető legyen.

MNDSZ-élet

Nem mindennapi élményben volt részük a kondorost Micsurin TSZ aszsonyainak a múlt vasárnap. Harminc asszonyt hívtak meg vendégségbe Szarvasról és Békésszentandrásról. Vasárnap a reggeli órákban megérkeztek a vendégek.; Az asszonyokat Hunya Mihályné, a tsz MNDSZ elnöke fogadta. A látogatók megnézték a jószágállományt, az aratást, a háztáji gazdálkodást, s a határt; A látogatás után többen elmondották véleményüket; Doroginé elmodnta: meglátszik a tsz kalászosain, kapásnövényein a gépek alkalmazása. Majd megemlítette, hogy a baromfiállományt kevésnek tartja. A megbeszélések után közös ebéden vettek részt a megjelentek, s azzal búcsúztak, hogy soha nem fejeltik el ezt a kedves vasárnapot.

| A betakarítás f akkor &.

| véget, ha a parasztság a betakarított terményekből az állam iránti beadását és az előírt szabadfelvásárlási kötelezettségét is rendezte. Gabonabetakarítás esetében ennek a cséplőgéptől kell megtörténnie. Ezen utóbbi rendelkezés betartása nemcsak azért fontos, mert jogszabály írja elő, hanem azért is, mert ennek elmaradása magára a termelőre is káros.

A. Begyűjtési Miniszter 6/1955 bz. rendelete szerint ugyanis a cséplőgéptől teljesített beszól gál- tatási kenyérgabona után a termelőket a terület utáni beadási kötelezettségre és a gépállomási talajmunka-díjra beadott meny- nyiség 10 százalékának megfelelő súlyú korpamennyiség illeti meg térítés nélkül. lie aki kötelezettségét nem a cséplőgéptől rendezi, az már ingyenes korpa- juttatásban- nem részesíthető. Ugyancsak e!e-ik a kedvezménytől az is, aki nem a cséplőgéptől szállítja be az előírt 6zabadfelvásár- lású gabonát. Továbbá július 1- től mindaddig forgalmi korlátozás van, amíg a község kötelezettségét nem teljesítette. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy ha valaki késedelmesen teljesíti kötelezettségét, a többi falubeli társa, esetleg apja, vagy gyermeke szabadértékesítési jogának, így anyagi boldogulásának is útját állja. De mindezeken túl esetleg a törvény teljes szigorát is magára vonja.

Az aratásra, cséplésre vonatkozóan megjelent jogszabályok ismertetésével bőséges lehetőség nyílik annak igazolására, hogyan segíti kormányunk a becsületesen teljesítők boldogulását és hogyan bünteti azt, aki szándékos magatartásával meghiúsítja a beszolgáltatás köte'ezettségénck teljesítését.

Ezekből

a jogszabályokból

azonban valamennyiünknek azt kell kiéreznünk, hogy ezek a dolgozó parasztságnak az állammal szemben fennálló kötelezettségei teljesítésének módját vannak hivatva rendezni. A betakarítás jó elvégzése és a begyűjtés időben való teljesítése a magyar parasztságnak becsületbeli ügye és jogszabályon alapuló kötelezettsége is. Ezek teljesítésének időszaka most van. Most fog eldőlni, hogy a kötelezettségvállalásban a parasztság is rendezi-e tartozását. E- zekben a napokban vetődhet fel tehát az a kérdés: ki marad adós?

A mutatkozó terméseredmény, a betakarításban közreműködő szervek eddigi munkája azt mutatja, hogy erre nem kerül sor, hanem; a gazdasági évet úgy zárjuk, mint a becsületesen szerződő felek megállapodásukat, akik mindketten eleget tesznek vállalt kötelezettségüknek. Hogy ez így legyen, a parasztságon van a sor.

Bocsi Béla ügyész^ Gyula.

(Lipták Károly tudósítónk jelenti): Az egész járásban elismert a sarkadi Lenin termelő- szövetkezet. Sok kívülálló dolgozó paraszt csoportosan vagy egyénileg látogatja a tsz-t, hogy megismerje eredményeit. A községi DISZ szervezet a fiatalok kívánságára ifjúsági találkozót szervezett a Lenin TSZ-ben. Ezt a kezdeményezést támogatta a járási DISZ bizottság is. Július

10-én több mint 200 fiatal gvűlt össze a DISZ székháza előtt s onnan autóval száguldottak a Lenin TSZ-be.

A megelenteknek Borbély Andor elvtárs, a járási DISZ titkár mondott beszédet, összehasonlítást tett a múlt társadalmi rendszer céltalanul bolyongó ifjúsága, s a ma biztos alapokon álló, hazaszerető ifjúsága között. Majd megemlítette a Lenin TSZ 10 éves fennállásának eredményeit, célkitűzéseit és azt, hogy ebből a tsz ifjúságának hogyan kell kivennie részét. Megtekintették a

VIT-hírek

A Világifjúsági Találkozón résztvevő kínai fiatalok első csoportja kedden Pekingből Varsóba utazott.

A küldöttség második csoportja szerdán kel útra Varsóba.

A kínai ifjúságot a varsói VIT- en a művészegyüttes tagjait és a sportolókat is beleszámítva, hétszáz fiatal képviseli;

•

A varsói VIT ideje alatt megrendezésre kerülő nemzetközi művészeti versenyeken a román ifjúság művészegyütteseinek 300 fiatal tagja vesz részt. A magánénekeseken és táncosokon kívül népi énekkar, népi zenekar, szimfonikus zenekar mutatja be tudását a VIT résztvevőinek;

fiatalok a határt, a 15—16 mázsa termést ígérő búzatáblát.

A határszemle után a tsz kultúrtermében a tsz, a sarkadi cukorgyár kultúr- és tán, csoportjai szórakoztatták a fiatalokat. Majd utána táncra perdültek s a késő esti órákban ért véget a látogatás.

Úttörőknek

Nyári táborban a pajtások

A nyári meleg napok a g > er- mekek öröme. Jól is érzik magukat az úttörő házban, de jobban a szabadban. Játszanak, szaladgálnak, de a szakköri foglalkozásról sem maradnak el. A kisebbeknek a labdajáték, a nagyobbaknak a céllövészet az újdonság, de mást szórakozást is szívesen űznek. A harmadik heti nyári tervük is gazdag műsorral bővelkedik.

A békéscsabai úttörőtábor harmadik heti tercet

Július 18-án délelőtt sport- fog'alkozá , asztalitenisz, sakk, délután céllövészet, labdajáték, labdarúgás.

Július 19-én délelőtt sport foglalkozás, eéllövézt, aszúi :e nisz, labdarúgás, labdajáték, sakk. Délután filmvetítés.

Július 20-án szabadnap.

Július 21-én délelőtt sporifog- lalko-'ás, sakk. labdajáték, asztalitenisz, délután szakköri foglalkozás, filmvetítés.

Július 22-én kirándulás a békéscsabai Május 1 TSZ-be.

Július 23-án szabadnap.

Július 24-én Ságvári Endre emléknap. Találkozó DISZ vezetők volt KIMSZ-tagokkal, idős kommunista elvtársakkal.

EZ ÉVI búza- és kukorica- beadását ó-búzával teljesítette Kulcsár András csorvási dolgozó paraszt.

EZREN felül van Békésen az alkotmány ünnepére verseny- vállalást tett dolgozó parasztok száma. A begyűjtési hivatal rendszeresen értékeli a vállalások teljesítését, népszerűsíti az élenjárókat és bírálja a lemaradókat. Szemléltető módszereikről példát vehetnek a versenyt kezdeményező mezőkováosháziak é3 med- gyesegyháziak.

A BÉKÉSCSABAI járdák, köves utak javítása során az O.áh István-utcában és a Kiss Ernő- utcábau új járdát építettek. Kijavították az Árpád-sori kocs utat. A közeljövőben sor keru, a Kazinczy-út kocsiútjának aszfaltozására, a Szerdahclyi-út 1, építésére és a piactér aszfaltozására.

A CSORVÁSI Uj Élvet TSZ- ben igen jó — 15—16 mázsás — magtermést adott a káposztarepce.

v*» *

valaki kérdezősködni szeretnék

— Bezártad a kaput fiam’

— Nem zártam be.:;

Hallgattak. A kutya nem tágított, hörgött, meg-megugrott, rágta a kerítést.

— Se nem anyád, se nem a szomszédok, ez valami idegen lehet!

A fiú sápadtan nézett apjára. Nem szerette az útszéli házat. Két éve elvittek egy tehenüket. Igaz, hogy akkor jámbor kutyájuk volt, azután cserélték ki Plútóval, ez- z-1 a veszett ebbel. De mit számít a hamis kutya, ha az emberek rossz szándékkal akarnak bejönni?!..; A szomszédokat ismeri a kutya.:i

Megiramodott a képzelete. Ha rossz jönne rá, nem számíthat világtalan apjára.

— Nézzünk ki fiam, gyéréi

|z imentek. Rászóltak a kutyá“ ra: A kutya elhallgatott, morogva eloldalgott;

— Ki van ott? — szólt az ember.;

— Ne haragudjanak, hogy zavarom magukat é szólalt meg

valaki után.;:

A kapuhoz értek;

.— Erdei Sándorék után érdeklődnék — szólt újra az idegen. Három évvel ezelőtt még itt laktak a szomszédban, ez előtt a ház előtt.;: De most úgy veszem észre, hogy lakatlan a ház és mintha az egyik fala összedőlt volna.:;

— Úgy van!.;; De kerüljön beljebb, mert hideg van!..; Majd bent elmondom a sorsukat;

— Nagy köszönettel veszem, be is megyek, mert elfáradtam.;;

— Eridj fiam, fogd meg a kutyát!..; Jöjjön utánam, hamis a kutyánk..;

Biztos léptekkel ment előre be a házba, az idegen ember követte;

— Üljön le! — kínálta vendégét, közben ő is letelepedett az asztal mellé;

Az idegen nyújtotta kezét; A balkezét, mert a jobb helyén üres kabátujj lógott le s a vége be volt gyűrve a zsebbe;

s- Pálos Antal vagyoki

És tartotta a kezét, Különös, a

házigazda nem nyúl a keze után, csak mondogatja, hogy nagyon örvendek, tessék helyet foglalni; Különös a tekintete is, nem is egészen reá veti, hanem elnéz úgy a feje felett, nézése kifejezéstelen;

Odaadja a kezét, beleteszl a vak kezébe. A vaknak rándul a karja, átfogja, rázza az elkapott kezet, a szívét szorítja bele a kézfogásba;

— Talán nem lát jól? kérdezi a vendég és tele van a hangja aggodalommal;

— Jól nem látok, hanem egy cseppet se látok, vak vagyok ■—i húzódik fanyar mosolyra a szája..-;

— Akkor én magához képest Herkules vagyok, pedig én se vagyok ép ember;

Vettem észre *b fordítja fejét a hang felé —, mert ugye, hogy a balkezét szorongattam?

— Igen!;;; Hiányzik a jobbkezem:

— Észre lehet venni. A balkéz a jobbkézbe nem pászol.;; Ferde a kézfogás;;; Olyasmi, mint mikor

az ember siettében a balos csizmát a jobblábára rántja fel.;;

Olyasmi! Úgy igaz az! =b ült le az idegen; es így hát maga Is rokkant!

«■» Hiányzik a jobbkezem, három oldalbordáim, a ballábom ép- penhogy csak megvan, de nem láb.;: Azonban még így is hát, magához ké.;;

C* lharapta a szót. Ej, hát nem " szabad kimondani, hogy a vaksággal nem ér fel semmi rokkantság. A vakságról nem szabad beszélni a vaknak! Gyümölcsös, napsugaras kertekről kell a vaknak beszélni. A folyó partjáról, melyet elborít a tavasz gyermekláncfűvel, kék szarkalábbal. A méhek döngicséléséről kell neki beszélni, a susogó füzérekről, melyek úgy hajolnak a víz szélén, mint süldő lányok, ha a szerelemről beszélnek:

A vakot simogatni kell szóval, szívvel, takargatni kell virággal, orgonával.■— Tán’ maga is a Dón-kanyar- ban volt? s- kérdezi a házigazda;

— Én még azt sem mondha* tóm, hogy mint katona rokkantam meg, mert én katona sem voltam.:; Vasutas voltam, vonatkísérő.;; Aztán jött Szolnokra az e’ső bombaszőnyeg, és..;

A fiú az ágy-melletti széken hallgatta a nagyokat. Nincsen vád már a szavukban, elnéznek mesz- szire, túl az időkön, túl a téren, a visszanézésbe nem fájdul bele a szemük, szelíd, megbocsájtó már minden szavuk.

Közben édesapja elmondja, hogy Erdei Sándorék termelőszövetkezetben vannak, beköltöztek a csoport központjába, jól megy soruk. Az idegen elmondja, hogy Erdei is vasutas volt, jó barátja volt és most, hogy ő itt kapott éjjeliőri állást a gépállomásnál, ahol csak holnap kell jelentkeznie, elhatározta, hogy felkeresi őket és meghál náluk ezen az éjszakán.;: Volt már négy esztendeje Erdeiéknél..;

— Ha azonban már Így van, hogy nem laknak itt, akkor visz- szamegyek a gépállomáshoz, majd csak kapok ott alvóhelyet.;-,