Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

\JiUai*au>U Hépe 1955. július 7., teStöriök Wrténlté» ÚJ ÚTON HALADNAK Még három hónapja sincs, hogy az örménykúti 1. típusú Kossuth TSZCS-bem megalakult a pártszervezet. Nem nagy idő •ez arra, hogy a pártszervezet ■életét, munkáját elbírálj A. de •említésre méltó az a változás, amely a Kossuth TSZCS-ben ez idő alatt bekövetkezett. Április utolján, egyik hűvös, •esős délután Molnár Mihályékat, a faluból 11 km-re lakó paraszt- családot, vendég látogatta meg. A vendég, Skorka András bácsi a Hosszú-sorról, a tizenkilencen kommunista, azért kereste fel Molnár Mihályt, mert úgy érzi, nincs valami rendben a tszcs- bon, A beszélgetés előbb csak ál­talános volt, szó esett az időjá­rásról, a tavaszi vetésről és mindjárttól, ami a paraszt embert érdeleii a nagy munkák előtt. Majd így szólt Skorka elvtárs. — Úgy látom Mihály, hiányzik nálunk valami, ami előre vinné a mi tszcs-őnk fejlődését is. — Tud|o,m lén its, Andrásifoácá —< Sokat töprengtem, hogy lehetne megalakítani itt is egy ütőképes pártszervezetet. — Mennyire hiányzik, ezt mi érezzük legjobban, párttagok, 12 kilométerre bejárni nehéz. Télen feneketlen a sár, nyáron meg kinek van ideje, amikor a dolog egymásba ka­paszkodik. Tudod Mihály, ezt is szívesen tenném, hogy olyan messzire eljárjak, csak már meg­hallgatnának bennünket is. De ki törődik velünk, ki látja azt. hogy itt felrúgták az alapsza­bályt. Nincs megértés. Nem fej­lődünk, négy év óta egy helyben topogunk, egyesek meg elkulá,ko­sodnak. Száznyolcvan család, két­ezer hold föld. Sok ember és nagy terület és mégis csak ha­tan vagyunk tagjai a pártnak. Kevesen vagyunk ahhoz, hogy más útra fordítsuk a kocsi rúd- i :í t A sarkadi járási tanácstagok vállalása a begyűjtés sikeréért Igaz, András bácsi, hogy | itt beletéptek az alapszabályba, most kevesen vagyunk, de lehet. Igaz, az elnök mutatta a példát, hogy két-három hónap múlva már megduplázódna a számunk. Vannak itt becsületes, dolgos, szorgalmas emberek, akikkel már egyszer közösen, 1953-ban, meg­véd tök szövetkezetünket. Ezek már bebizonyították, hogy ve­lünk tartanak. Ott van Sonkoly Mátyás, Pusztai György, Molnár András, Bankó György és még lehetne sorolni tovább. Csak be­szélgetni, foglalkozni keli vMük. Ezek is látják valamennyien, hogy Haffai János is 22 hold saját földjét 40-re egészítette ki. Há­romtagú család ezt nem is tud­ja megművelni. Napszámosok, harmadosok a tszcs földjén. Akad olyan is, hogy egyik tszcs- tag a másikhoz megy napszámba, mert amikor beléptek az ősszel, a 25—30—40 holdakból nem tud­tak nekÍK adni 3—4 holdat, hogy ne másnak kelljen dolgozniok. Ezek a súlyos hibák mind orvos­lásra várnak nálunk. — Beszéljünk a járási pártbizottsággal, JJ középüzem kezdte el működését szombaton Békés- :sabán. Megindult a Megyei Gyógyszertár Vállalat galenusi laboratóriumának munkája. Megtörtént ugyanekkor a Gvóavszertár Vállalat ötéves fejlődését dokumentáló kiállí­tás megnyitása is. A BUDAPESTI VAS- ÉS SZE­RELŐIPARI TRÖSZT vállala­tai újfajta metszőollók gyártását kezdték meg. Az ollók, amelyek­ből az Országos Mezőgazdasági Kiállításon már több ezret forga­lomba hoznak, cserélhető késsel készülnek. A Békés megyei Nyomda­pari Vállalat 90.000 forintot fordított átépítésre, műhelyek korszerűsítésére. Mihály 8 ha lehetséges, akkor még a vetés előtt hozzá kell fog­ni a szervezet megalakításához. Eddig is itt voltunk igaz mind a hatan, de közvetlen a veze­tőségben nem hallathattuk sza­vunkat. Nem vonhattuk kérdő­ire csak a csoportgyűlésen az el­nököt, a vezetőséget a rossz mun­kájukért. így már jiem lehet, intézkedni kell sürgősen. A beszélgetés elhangzása után nemsokára megalakult a Kossuth TSZCS-ben is a pártszervezet. Tit­kárnak Molnár Mihályt választot­ták. Nem hosszú idő óta, még három hónapja sem dolgozik a fiatal pártszervezel, de az új utat, amelyen haladnak, már fel le­het ismerni. A pártszervezetüket már az első hónapban négy új taggal erősítették meg s e hó­napi taggyűlésen újabb négy tag­gal gyarapodik létszámuk. Pedig nem könnyű a fiatal pártszerve­zet munkája, hiszen a ta­nyai emberek messzi kilométe­rekre laknak egymáshoz — fá­radtságot nem ismerve agitál­nak, erősítik a tagokban a párt iránti szeretetet. A 15 népnevelő, — akik közül '5 párttag, 10 ! A legutóbbi sarkadi já-zal, hogy az aratást gyorsan el­rási tanácsülésen napirenden sze repelt a járásban a begyűjtés állása. A tanácsülésen a végre­hajtó bizottság elnökhelyettese is­mertette a járás begyűjtési hely­zetét, majd arról beszélt, hogy a sarkadi járás hosszú idő óla nem tud elszakadni a szégven- letes utolsó helyről a begyűjtés­ben. Pedig a jó helyezéshez a sarkadi járásban is megvan az előfellélel, csak a hiba itt a vég­rehajtó bizottságnál és a tanács tagjainál keresendő: nincs pél­damutatás és nem folyik meg­felelő felvilágosító munka a la­kosság körében. Szabó Mihály járási párttitkár elvlárs, tanácstag hozzászólásában felhívta a tanácstagok figyelmét, hogy sokkal nagyobb akarattal, | bizalommal és különösen példa­mutatással kell azonnal hozzá­pártonkívüli - naponta keresi látai az á,lam iránti kötelezett. lel a hozzájuk beosztot­takat és viszi a hírt arról, hogy a kalászosok milyen éret­tek, mikor lehet megkezdeni az aratást. Beszélnek a beadás pon­ségek teljesítéséhez. Van erre jó példa is a sarkadi járásban: a jó hozzáállás eredménye, hogv ez év első és második negyedévi adófizetési és köte'ező biztosítási tos teljesítéséről s ami a legfon- | tervet jói al 100 százalékon felül tosabb, a pártszervezet kezde* j tudta a járás teljesíteni. »Le- ményezéséről, arról, hogy ősszel! gyen minden tanácstag példa­vegzem. az aratástól számi,olt h*t napon belül terményeimet elcsépelem, s beadásomat köz­vetlenül a cséplőgéptől teljesí­tem. »Előbb az lábamnak, az­után a kamrába« jelszót aján­lom tanácstag-társaimnak.« A járási tanácsülés ha á­rozalot hozott arról, hog\ ga­bonabegy űjlési \ersenyt szervez­nek. amelyben a tanács íagok az elöljárók. A versenyt hetenként kétszer értékeli a végrehajtó bi­zottság, a példamutatók megdi­csérésével, a lemaradók meirSí- rálásával. A tanácstagok vá fal­ják, hogy augusztus 20-ig min­den állam iránti kötelezettségü­ket (begyűjtés, adó, köte’ezőbz- tosílás) teljesítik és ennek kö­vetésére felhívják a községi ta­nácstagokat is. A vállalás telje­sítéséről az augusztus 27-i já ást tanácsülésen adnak számot. már egv fejlettebb fokon, a 111 típusú tsz-ben dolgoznak. A be­csületes dolgozók, akik eddig is saját munkájuk után élbek. támo­gatják és örömmel veszik a párt- szervezet kezdeményezését. Példákkal agitálnak a népnevelők A pártszervezet nem egv olyan példát ismertet velük, mint a Repáék esete, akiknek — amíg a Béke TSZ-be nem léptek — alig volt újig való kenyerük s ma már tehenük, anyakocájuk, hí­zójuk van, állandóan szépen öl­töznek, ruházkodnak. Most van aki meghallgatja a dolgozók kérését, véleményét. A népnevelők nem egyszer arról számoltak be, hogy Poljoka Já­nos, Csicsely György intézőbizott­sági tagokban megrendült a ta­gok bizalma. Másokat javasoltak arra a helyre. A pártszervezet javaslatára a taggyűlésen a két intézőbizottsági tagot leváltották. A tagok kérésére már számtalan olyan munkát végeztek, amely már a csoport fennállása óta va­júdik. A pártonkívüliekkel való szoros kapcsolat eredményezi azt, hogy támogatják a pártszervezet javaslatát, amely az új utat, a szövetkezés fejlettebb formáját jelöli meg számukra. — Csejjkó — Kimondta a járási tanácsülés, hogy a gnbonnbegyűjlés melleit a sertésbeadás ütemét /is meg kell gyorsítani. Augusztus 31-.’g minilen főbeadó, akinek beadá­si köle'ezeltsége ez évben fenn­áll, sertését úgy köteles beállí­tani, hogy az december 10-ig l'o­., , , . ... , Kamatoson átadható letív' járásunk is felkerül a dicsőség t . , , t . u u , Azok, akik 19oo első neg e leverő mutató tanítómestere a maga vá­lasz lókerületének s akkor a mi U.T, KORSZERŰ GÉPEKKEL látják el a rostnövény- és nád- termelő gazdaságokat is. Ezeket a gépeket jórészt külföldről szer­zik be. A Szovjetunióból például 21 kender aratógépet rendeltek, Csehszlovákiából! 71 lennyűvó- gép érkezett és az idén már 30 új, csehszlovák gyártmányú nád- vágógép is megkönnyíti majd a nádaratók munkáját. AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDA­SÁGI KIÁLLÍTÁS erdészeti be­mutató területén már elültették a csemetéket. Az Országos Érdé-. szeti 1 őigazgat óságon dolgozó'lási *atlácf>S . a következőket táblájára« — fejezte be hozzászó­lását Szabó Mihály elv tára. Vásári Gábor tanácstag hoz.zászó á ál)an beje'entetíe, hogv az elmúlt héten Sarkadkeresztúr község tanácsülésén a tanácsta­gok vállallak, hogy ez évi be­adási kötelezettségüket példamu­tatóan telje-ítik. Ugyanakkor vá­lasztókerületeikben lakó válasz­tóik begyűjtési terveinek telje­sítéséért is felelősséget vállallak. Versenyt szerveznek, melyet kis- gyűléseken már tárgyalnak. Ez­ért a községi tanácsülés, határo­zatának megfelelően, versenyre hívja ki Zsadány és Okány köz­ségeket, az aratás, cséplés, be­gyűjtés minőségi, mennyiségi és gyorsasági végzése tekintetében. Vásári Gábor versenykihívását Okány község részéről Mártha Sándor, Zsadány részéről Blága József elfogadták. Ezt követően Házi Árpád já vannak beadással terhelve, úgy állítsák be sertéseiket, hogy október 15-ig már hizlalásra ké­pesek legy enek, míg az 1956 má­sodik negyedévére beütemezett beadók november 30-ig kötele- sok sertés beállításáról és • ta­karmány tartalékolásáról gondos­kodni. Ezt a körülményt magok a tanácstagok ellenőrzik. Az elhatározások szépek és ha minden tanácstag — járá­si és községi — a mayi példa­mutatásával és felvilágosít» s za­vával, tettekkel járul hozzá, az eredmény nem marad el: a sar­kadi járás a begyűjtésben az nők közé kerül. Lipták károly, tu ó íté fiatal erdőmérnökök a D1SZ- szer vezet kezdeményezésére elha­tározták: a kiállítás ideje alatt állandó szolgálatot tartanak, hogy a látogatókkal szakszerűen meg­ismertethessék a látottakat. mondta: »A minél jobb és gyor­sabb munka érdekében a járási tanácstagok közötti verseny meg­indítását javasolom s azt a ma­gam részéről ezennel megindí­tom. Kihívom valamennyi járási tanácstag-társamat versenyre az­nél a családuk után érdeklő- palotájának kertjébe, amelyet a dtink, mégis mindig a múlttal főváros lakói a forró nyári napo- kezdi'k. Ezt meg is lehet érteni: kon tömegesen keresnek fel gyer- a napsugaras népi Kínát óriási mekeikkel. Kína virágai 4 nézőtér elsötétül, a vász- bona szerint ez egészséget és el“ “a sötét ^ non nyíló virágbimbók je- boldogságot hozott. »A jóságos Kínától ’ ‘••a,ka,ommal 32 állat­teütlek meg »Kína virágai« — szentek ebbe a tincsbe kapasz- A " .‘„ J kertben, az elefántketrec közelé­ez az ú.j film címe, amellyel kodya húzzák ki a gyermekeket be“’ ^ a kínai gyermekieket « nemzet- abból a. nyomorúságból, amely- ‘ mekről vató gondoskodás közi gyermeknap alkalmából ben at szülők élnek« - remélté• az Az orszá legtávoiabbi részein megajándékozták. Amikor ezt a apa és az anya. De a regi ba- szalöotthosnokabt és szü|éSZeti se- filmet nézzük - amely yalame- bona nem segített. gélyhelyeket nyitottak, a fehér- , ~ ó nozza a n lyik pekingi elem iskola első Csu la-ti a sanghaji textd- kft ápolónők gyakori ven- kérdeztük a fiatal osztályos tanulóinak éeteről, ta- gyár szövőnője a felszabadulás ^ házánál nullásáról és szórakozásáról szjól előtt nyolc gyermeknek adott , ______________________ , . ., , pen járni tanítottak. Gömbölyű gondoskodásnak. gjéeiéje rövidre „vírva tar. kojan ott virított a fekete tincs. Ez hozza a boldogságot? — anyát. — Nem, a nagypapa akarja így 1«* Az. »V»- Ä “ M”'g0n 8 “■*“* önkéntelenül eszünkbe mindaz, amit arról hallottunk; gott amikor első gyermekét el- gy^metoüTa böí­hogyan éltek Kínában a gyere- temette, - nem volt annyi pen- jló izekben van. gy megmentse az életnek. J ikor a harmadik gyermeke oétáljunk csak ki vasárnap a főle. Mindene megvan. Csak egy- A régi Kínában a következő is meghalt, már nem voltak »Feihai« pekingi városi re van ^szüksége..« szokás dívott: a szülők lenyír- könnyei, kiapadtak. hogy* kék a népi forradalom győzelme ze, hogy megmentse az életnek, előtt. De amikor — És Ou? — Én azt akarom, hogy egész­séges és bátor ember legyen be­lliire? parkba, a >Szun Jat-szen«-park­ták a gyermek haját, de a tarkó J z új Kínában másképpen ba, vagy- Cse Hszi kínai anya- — Békére I — felet röviden az közepén kis tincset hagytak, alakult a kínai gyermekek császárnő Juhojüan-ban, Peking asszony. «.melyre szalagot kötötték, A ba- sorsa. Amikor azonban a szülők- külvárosában épült, volt nyári (Sz. Er.olkin.j Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle júniusi száma »A kommunista-szocialis­ta építés élenjáró harcosa« cím­mel közöl vezércikket. A fala szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendí­tésének kettős feladatát tárgyalja Malolcsi János cikke. Varga Edit írása az első ötéves népgazdaság- fejlesztési terv eredményeit elem­zi. Csatár György a munka- és bérfegyelem megszilárdításának jelentőségét és az ezzel kapcso­latos feladatokat tárgyalja. »Ta­nulmányozzuk Lenin tanításait az államépítésről« címmel Beér Já­nos írt cikket. Szerkesztőségi cikk méltatja annak a harcnak jelentőségét, amelyet a Szovjet­unió a háborús veszély elhárítá­sáért folytat. A Szemle rovatban Bíró terena a szovjet ipari dolgozók országos értekezletét ismerteti. Oyomt Gyula írása a Munkásmozgalmi Intézet új állandó kiállításáról! szól. (A népi demokratikus or­szágok munkásmozgalma.) Ba­logh Elemér az MDF Pártfőis­kolán tartott elméleti konferen­ciáról számol be. A »Könyvismertetések« rovat­ban Csatári Dániel »Az 1., II. és 111. internacionálé« című köny­vet ismerteti.

Next

/
Thumbnails
Contents