Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-06 / 157. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r Kiebrudalták a békési tangazdaságból a kulákbandát Kedvezményes feltételekkel szerződést lehet kötni a lucerna és vörösbere magfogására V _______________J 1 055. JULIUS 6., SZERDA Ára 50 fillér XI, ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Szilárdítsuk a munkafegyelmet A munkafegyelem megszilárdí­tásával kapcsolatosan sok eset­iben a vezetők részéről téves né­zetek vannak. Vannak, akik csak az igazolatlan mulasztásban és a későn jövésben látják a munka- fegyelem lazaságát. Elfelejtkeznek a napi 8 óra kihasználásáról, vagy a selejtet gyártókról, azok­ból, akik pocsékolják az anyagot, az időt, jogtalanul szedik fel a táppénzt. Így sok esetben eré­lyesen lépnek fel azok ellen, akik két percet késnek, de nem fog­lalkoznak azokkal, akik a gépüket hanyagul kezelik, vagy az anya­got pocsékolják. A szakszervezeti bizottságok sem foglalkoznak következetesen, — akiknek elsőrendű feladatuk lenne a munkafegyelem megszi­lárdítása — és nem tesznek hat­hatós intézkedéseket a fegyelme­zetlenségek megszüntetésére. A fegyelmezetlenségek tömegét le­hetne felsorolni. A Csorvási Gép­állomásról vontatási engedély nélkül néhány an Békéscsabára jöttek és a kocsmában ittak, a Dobozi Gépállomás vontatásai szintén fél napig álltak az egyik kocsma előtt, még egy liter pá­linkát is elloptak. A Körösladá- nyi Gépállomáson a Petőíi-bri- gád otthagyta a munkát és el­mentek a saját földjüket meg­művelni — a tsz szerződésével pedig nem törődtek. A Békés me­gyei Építőipari Vállalat bere Üvö­lt j falusi építkezésén egy nap j alatt 27 hiányzó volt, stb. A fegyelmezetlenség előidézői sok esetben maguk a vállalatok j vezetői. A Kózsamajori Állami Gazdaságban a szakemberek nem" biztosítottak munkát a dolgozók­nak és emiatt 8—10 forintot ke­restek naponta. Volt olyan mun­kahely, ahová két ember helyeit tizet küldtek. A helytelen munka­szervezés miatt a gazdaságból 26-an menták el máshová dol­gozni. A tanácsi téglagyáraknál a szerelők munkáját nem ellen­őrzik kellően és ebből adódik, hogy a gépeket nem javítják meg rendesen. A Békéscsabai Tég­lagyárban sok esetben műszaki feltételek hiánya miatt állnak a gépek. Az építőiparban pedig a munka helytelen szervezése miatt 10—15 százalékkal kevesebb a dolgozók keresete. A munkafegyelem megszilárdí­tását sem a vállalatvezetők, sem a szakszervezetek nem hajtják végre helyesen. A Békéscsabai BELSPED igazgatója úgy akar fegyelmet tartani, hogy három­féle módon is büntet. Az egyik dolgozó nem ment be egyik va­sárnap dolgozni, ezért megvon­ták tőle az ebédpénzt, egy nap szabadságát és még 50 forint kártérítésre is kötelezték. A Gyu­lai ilarisny,agyárban történt meg, hogy elküldték a dolgozót fe­gyelmi határozattal és utána visszavették a vállalathoz. A szakszervezetek: 1. Nem végez­nek állandó" felvilágosító és ne­velőmunkát. 11a kipellengérezik a*hanyagokat, nem népszerűsítik a fegyelmezett dolgozókat és nem állítják példaképül a többiek elé- 2. Nem keresik, mi idézi a fegyel­mezetlenségeket és nem gondos­kodnak a hibák felszámolásáról. A Békéscsabai Ruhagyárban rendszeresen ellenőrzik, hogy táppénzt jogtalanul ne vegyenek fel a dolgozók. A munkában fe­gyelmezett dolgozó családtagjá­nak levelet küldenek. A Gyulai Harisnyagyárban a fegyelmezet­len fiatalok szüleit behívják ét beszélgetnek velük. A Sarkad! Cukorgyárban az üzemi bizottság állandóan keresi az okát, hogy mi idézi elő a fegyelmezetlensé­get és intézkedéseket tesznek a megszüntetésére. A munkafegye­lem betartásáért, a fegyelem megszilárdításáért természetesen elsősorban a vállalatvezető, mun­kavezetők és csoportvezetők fele­lősek. A vállalatvezetés feladata a dolgozók munkával való ellátása a munka helyes megszervezése, a végzett munka megfelelő ellenőr­zése — számonkérése. A szak­szervezeteknek — a bizalmiak­nak is — kötelességük ehhez segítséget nyújtani. Milyen mód­szerrel és milyen eszközzel kell megteremteni a szocialista mun­kafegyelmet? Mindenekelőtt a nevelőmunkát kell javítani. Több üzemben a bizalmiak a későnjövő dolgozóknak megmagyarázzák, hogy a párperces késés havonta hány munkaóra kiesést jelent és ennek értékéből mit lehetne vá­sárolni. Természetesen a bizal­miaknak jó példával kell elulLjárni valamennyi dolgozó előtt, mert szavuk csak akkor lesz meg­győző. A munkafegyelem megszilárdí- j tását nagy mértékben segíthetik a I termelési értekezletek, amelyen bírálatot gyakorolnák a fegyel- I mezetlen dolgozókkal szemben. A termelési értekezletek, munkaér­tekeztetek arra nevelnek, hogy ne nézzék el a hibákat, hanem bírálják a fegyelmezetleneket, ugyanakkor a példamutató dolgo­zókat részesítsék elismerésben és dicséretben. Meg kell követelni mindenütt, hogy a sztahanovista cím elnyerésének egyik fontos feltétele legyen a munkafegye­lem betartása és amennyiben a dolgozó fegyelmezetlen munka­helyén, a kollektíva ne járuljon ahhoz, hogy az illető sztahano­vista kitüntetésben részesüljön. Az üzemi bizottság tagjai beszélges­senek a fegyelmezetlenekkel. Szükség esetén azokkal szemben, akik ismételten megsértik a mun­kafegyelmet, éljenek a szakszer­vezeti alapszabályban biztosí­tott fegyelmi eljárás alkalmazá­sával, a különböző fokozatú bün­tetésekkel és indokolt esetben a szakszervezetből való kizárással. A bizalmiaknak és minden szakszervezeti aktívának fontos feladata a munkafegyelemért fo­lyó harc segítése, mivel a lelki- ismeretlen dolgozók fegyelmezet- j len magatartása kárt okoz az | egész kollektívának, gátolja az i egész társadalom becsületes dol­gozói önfeláldozó munkáját. Kö­vetkezetesen alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének ren­delkezéseit, amelyek a munkafe­gyelem megszilárdítását szolgál- : ják. A fegyelmezett munkát kö- I vételik a becsületes dolgozók és 1 ezt követeli népgazdaságunk ér­deke, a tömegek érdele, mert | előrehaladásunkról, további fej - j lődésönkről csak így gondoskod \ hatunk. i lldvardy Gyula SZMT-titkár Áz országos elsőségért indult harcba az örménykúti Állami Gazdaság Zalka Háté DISZ ifjúsági cséplőcsapata Aratási hírek A sarkadi kisteleki csoport learatta és elcsépelte összes őszi árpáját kombájnnal. Átlagter­mésük holdanként 20 mázsa 80 kiló lett. A jó termésnek örül­nek a tagok. A beadáson kí­vül bőven jut árpa az állatok takarmányozására. A sarkadi Lenin TSZ-ben 45 hold őszi árpát arattak le jú­lius 4-ig. Holdanként 23 mázsa 54 kiló szemtermést takarítot­tak be. A Dózsában húsz holdat vágtak kombájnnal. A tagok üzemi konyhát állí­tották jel a nyári időszakra és a központi tanyától távolabb dolgozóknak kiszállítják az ebé­det. Viczián Mária munkacsapata kukoricakapálás közben. A mun* kacsapat tagjai között van Gajdács néni is, aki tavaly több mint 200 munkaegységet teljesített, most is csaknem 100 munkaegy­sége van már. Méhkerék községben az egyé­nileg dolgozó parasztok is szor­galmazzák az őszi árpa aratá­sát. Száva Mihály és Rucsa Já­nos már elvégezte az aratást és a tarlóhántást is. 1000—1000 négyszögöl másodnövényt vetet­tek. * Az Örménykút! Állami Gaz­daság Zalka Máté ülSZ-ifjú- sági cséplőcsapatá megyénkben elsőnek kezdte meg a cséplést. Június utolsó napján huza- tott ki a Bredjuk-módszerrel átalakított gép — amely már két éve dicsőséget szerzett a fiataloknak — a rózsást üzem­egység területére. Július elsején már teljes lendülettel haladt a cséplés. A gép napi normája 154,80 mázsa. Az első nap alig 8 órás munkaidő alatt 250,39 mázsát csépelt el a brigád. Szombaton 6 óra alatt 216,11 mázsát. Hétfőn déli 12 óráig már jóval meghaladták a 150 mázsát, estig már 300 mázsá­nál is többet csépeltek. Kedden rekord teljesítményre készül­tek. A hétfőn délben megtar­tott röpgyűlés óta mintha meg­kétszereződött volna a mun­kalendület. A röpgyűlés nem volt hosszú, de amit ott hal­lottak és vállaltak, felvilla­nyozta a brigád minden tag­ját. Hétfőn délben Sovány elv­társ brigádvezető hosszú pla­kátot tartogatott a kezében. Amikor körülvették a fiatalok és megérkezett az igazgató1, az üzemegység vezetője, a szak- szervezeti elnök, az agronő- mus, csak annyit mondott: — Valamennyien olvastátok már a sajtóiban a DISZ KV, a Midi ŐSZ és a földművelés- ügyi Minisztérium közös felhí­vását az ifjúsági cséplőcsapa- tokhoz. A váltásokban, szüne­tekben mindenütt azt lehet hal­lani, hogy az idén mi leszünk az elsők ebben a versenyben. A tavalyi második helyet most A békéscsabai Béke Termelő- szövetkezet 153 mázsa árpabe­adási kötelezettségét kedden tel­jesítette. A fenti kép a tsz cukorrépa-egy elésének befejezése után készült a IV-es brigád tagjairól, amikor sördélutánt rendeztek, ahol a család apraja-nagyja résztvett. átadjuk más csapatnak... — Még a mondatot sem volt ideje be­fejezni, amikor a fiatalok köz­beszóltak; — Vállaljuk és csat­lakozunk a felhíváshoz! Az idén elsők akarunk lenni ebben a versenyben! Augusztus 20-ra pedig a brigádunk azt ajánlja fel, hogy addig 100 vagon ga­bonát adunk a hazának. Pén­tekig befejezzük az árpacsép- lést, s utána pedig folyamato­san végezzük a kenyérgabona cséplését is, ha a gazdaságunk­ban végeztünk, az állami gaz­daságoknak és termelőszövet­kezeteknek segítünk addig míg a cséplés tart. — Ezt vállal­ták és teljesítik is a fiatalok. A brigád tagjainak nemcsak a kedve, hanem a lendülete is nagyobb nap. mint nap. A ke­resetük is az elcsépelt gabona mennyiségével emelkedik. 18— 20 éves fiúk, lányok hatórai munkáért 45—50 forint kész­pénzt és 15—16 kiló árpát kap­tak szombaton is, amire azt le­het mondani, hogy félnapi ke­resetük. Ha egész nap rendesen dolgoznák 80-90 forintot és 25—3(0 kiló gabonát is meg­keresnek. Nincs itt kivétel, nem lehet azt mondani, hogy egyik jobban dolgozik a másiknál, valamennyi diszista-mődra ki­veszi részét a munkából. —C:s— Képek a békéscsabai Kossuth TSZ életéből A II-es brigád tagjai az angolperje kaszálása után, melyhez haj­nali 3-kor fogtak hozzá a tsz tagjai összpontosított munkaerőtel és reggel 8 órára learatták a ?0 hol dal, amit már el is csépeltek.

Next

/
Thumbnails
Contents