Viharsarok népe, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-31 / 179. szám

1955. július 31., vasárnap. A gyulavári Felszabadítók Hagyatéka TSZ tagjai se zárják be a kaput az új belépők előtt---------------------------------------------- ViUaisaióU HéfU A betakarítási munkákat te­kintve, még messze van a gazda­sági év vége. A gondos gazda azonban már jóelőre tervez a jövő gazdasági évre. Yidó István 10- és Kun Lajos 5 holdas gyu­lavári dolgozó parasztok is szám­vetést csináltak már jóelőre és határoztak. Mégpedig úgy, hogy az idén dolgoznak egyénileg utoljára. Akármint hánvták ve­tették is a dolgot, minden a kö­zös. a nagyüzemi gazdálkodás mellett szólt. Egy az, hogy ott könnyebb a munka, sokat segít a gép, nag óbbak a termésered­mények s a gazdálkodás gond- jai-bajai nem egy ember, hanem egy egész közösség vállára ne­hezedik. Egy ember roskadozik a szántás, a kapálás, a betaka­rítás. a jós'ágtartás. a gazdasági felszerelések beszerzésének, javí­tásának gondjai alatt. A közös­ség pedig S 'intp észrevétlenül in­tézi el, teszi túl magát rajta. 8 míg egynémelyik egyéni gazda jövedelme esurran-cseppen az elemi csapások, az alacsony ter­méseredmények. jós'ághullás és egyéb bajok miatt, a közösség terméseredménye és az egyes ta­gok jövedelme fokozatosan nö­vekszik. l ám Király Sándor, a Felsza­badítók Hagyatéka TSZ tag a is azt mondogatja mindenkinek, hogv nem cserélné el jövedelmét havi 1500 forint fizetésért. No, persze azzal is eldicseksz’.k, hogy 42.00!) forintért vásárolt házat ebben az évben. Az Uj Élet TSZ tagjai Borsi István, Orosz Sándor. Kiss András, Dandé And­rás és mások — egymással ver­sengve tataroztatok, csíno iktat­ják házukat, új ablakokat, aj­tókat rakatnak. Széles Mihály is új tetőt akar húzni a házára. No hiszen van miből, mert a múlt évben 60 forintot kaptak egy-eay munkaegységre S egyik-másik tag, mint Dobra György is, több mint 300 mun­kaegységet teljesített s ezért év végén 20.000 forint jövedelmet mondhatott magáénak. Ráadásul a háztáji föld is termett vagy 30 mázsa kukoricát, ami az ősszel 200 forintot ért mázsánként. Ezenkívül a háztáji állatállomány is jól jövedelmez. Szóval Vidó István és Kun La­jos ilyesmik miatt határozták el, hogy belépnek az Uj Élet tsz-be És nyomban kérték is a felvé­■ telüket. Azt hitték, hogy símán megy minden, hogy örömmel fo­gadják őket a tagok, hiszen pár évvel ezelőtt ugyancsak hívták ! őket, meg másokat is. S most, hogy hívás nélkül, önként jelent­keznek, ez azt bizonyítja, hogy a múltévek folyamán megtanul­ták melyik a jobb, .járhatóbb út, melyik vezet a biztos fel- emelkedéshez. örömmel, hanem egyáltalán nem fogadták őket. Vidó István el­len azt hozták fel, hogy sok tar­tozása van az állam iránt. Ök nem vesznek be olyan embert, aki mindjárt tartja a zsákot elő­legbúzáért. Kun Lajos ellen pe­dig azt hozták fel, hogy szereti az italt. Mondani sem kell, hogy mindkettőjüket úgy érte ez el­utasítás Azonban a TSZ t g ai nemhogy mint derült égből a villámcsapae Vidó sietett is azonnal bebizo- I f°Sás- *gy Pillanatra adjunk iga „ • 1 , . r . . zat P. Dobra elvtársnak es marok nyilam, hogy valami ezer forint ‘ , , ,TJ, T , . hátraléka van, de azt ebben az évben rendezi az utolsó fillérig. Ekkor P. Dobra György kijelen­tette, hogy Vidó akkor sem való a csoportba, mert nagyon »éles« ember. Mikor kubikra, meg gép­hez jártak együtt, mindig élesen mondta meg a magáét minden­kinek. Vidónak elállt a lélekzete is, nemosak a szava. Mit is mond­hatott volna erre a 15- vagy 20 év előtti nézeteltérésre. De aztán bement a pártbizottságra skér- [ te Kovács elvtársat, a párttitkárt, hogy tegyen igazságot. Hát ok ez arra, hogy őt ne vegyék fel? Hi­szen ő be akar lépni. Azt is megmondta, hogy azért, mert a 10 holdon nem tud úgy boldo­gulni, mint ahogyan a tsz-tagok boldogulnak. Ha már annyira be akar lépni Vidó István, vizsgáljuk meg köze­lebbről. miért is nem veszik fel hát Kun Lajossal együtt? Rövid vizsgálódás u£án megállapíthat juk, hogy az, amit ellenük felhoz- Istvánnál és Kun Lajosnál, tak. kevés igazságot tartalmazó kir | mondjuk ki nyíltan, hogy érvelésének, hogy Vidó István összeférhetetlen, hogy Kun Lajos szereti az italt és egyszer-máskor többet is iszik a kelleténél. Ha így volna, vagy ha így van, akkor is az emberek nevelhetők és leszok­tathatok káros szenvedélyeikről. A jó környezet megváltoztatja ma­gatartásukat, gondolkodásmódju­kat. A termelőszövetkezet egyúttal nevelő iskolája is a dolgozó pa­rasztságnak. Kisebb-nagyobb hi­bával lépnek be többen is. Egyik­másik önző és kapzsi, a harmadik kemény nyakú, vagy éppen az italt szereti. A tsz-ben fokról-fokra le­vetkőzik ezeket, ha helyesen ne­velik őket. Persze, addig bajlódni kell velük. S éz kötelességük a tsz kommunistáinak, kötelessé­gük az is, hogy minél több dolgo­zó parasztot győzzenek meg a nagyüzemi gazdálkodásról. De hogy ez így legyen, be kell venni a jelentkezőket és igyekez­ni kell meggyőzni azokat, akik még húzódoznak, akik még nem tudták eltépni a megszokottság és maradiság sokszálú kötelékét. De maradjunk egyenlőre Vidó S elutasításuk merő kifogás Kiderül ez Dandé András, az I Uj Élet TSZ elnökének szavaiból. Dandé elvtárs ugyanis elmondotta, | hogy ők nem zárkóznak el, akar­nak új tagokat felvenni. A tavasz- szal is felvettek ötöt. Csakhogy | ezeknek a földjük állami tartalék- I terület. Szóval itt a bökkenő. Az elutasí­tás magva. Kellene a munkaerő na­gyon, felvették volna minden to­vábbi nélkül Vidót is, Kunt is, de csak föld nélkül. Az Uj Élet tagjai azt számolgatták csak, hogy így is 11 hold jut egy-egy tagra, hátha még hoznak is be. Persze, azt nem nem nagyon számolgatták, hogy mind több gépi erő segíti őket, hogy kifizető a kevésbé munka- igényes növények, köztük a lucer­na és más takarmányfű termelése is. Figyelmen kívül hagyták azt, hogy szocialista mezőgazdaságot akarunk építeni, amely kevesebb gonddal, sokkal nagyobb termés- eredményeket, nagyobb jövedel­met, megelégedettebb életet bizto­sít minden dolgozó parasztnak. A szocialista mezőgazdaság felépíté­séhez nem síma út vezet. Különbö­ző nehézségeket, akdályokat kell leküzdeni, nevelni az embereket, sőt ha a szükség úgy kívánja, baj­lódni is velük, nehéz természetük miatt. De megéri a fáradságot. Éppen ezért vegyék fel a jelentke­zőket az Uj Élet TSZ tagjai, ezen­kívül hirdessék valamennyien, köz­tük Kiss András elvtárs is, az el­ért eredményeket, megváltozott életük gondnélküliségét, örömeit. Nyissák meg a tsz kapuit, hogy minél több dolgozó paraszt küzd- hessen velük együtt a boldogabb, megelégedettebb jövendő megte­remtéséért. Kukk Imre Képek a feketeéri nagy ünnepségről A Az ország első közös gazdasága, a sarkad-feketeéri Lenin TSZ vasárnap ünnepelte meg fennállásának 10. évfordulóját. Az ün­nepségen Boros Gergely elvtárs, az MDP központi Vezetőségének tagja, a szövetkezet alapító elnöke mondott beszédet. Ötvenezer forinttal több készpénzrészesedés Szerte az országban ismerik a végegyházi Szabadság Termelő­szövetkezetet. De azt talán még a megyében seni nagyon tudják, hogy Végegyházán, az ország egyik legjobb szövetkezetének szomszédságában egy másik kö­zös gazdaság is van — az Uj Élet TSZ. Területileg és bitszám­ra nézve ugyan kisebb a másik­nál, de ami a gazdálkodást il­leti, egyre kisebb az eltérés a két tsz között. Az Lj Élet tagjai mind töb­bet és többet tanulnak a Szabad­ság tagjaitól, ami a szövetkezeti élet megszerelésével párosulva egyre jobb életet biztosít szá­mukra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a legutóbbi terv- felülvizsgálás tapasztalata. A járási tanács emberei ala­pos vizsgálat után megállapítot­ták, hogy az Uj Élet TSZ tag­jai nem csupán a növény termelés­ben, hanem az állattenyésztésben is jól gazdálkodnak. A sertéste­nyésztésből 66.563 forint bevételt terveztek a zárszámadásig. A jö­vedelem már eddig 49.000 fo­rint a hízottsertések eladásából, s még 60.000 várható. Malacból csaknem 22.000 forinttal várnak többet a tervezettnél. Nagy be­vételre számítanak a tejtermelés­ből és a barom fi tenyészetből. ^Undent egybevetve a szövelKe- zet tagságának ebben, az évben a beütemezett 53.000 forinttal j szemben 108.000 forint lesz a munkaegységekre szétosztandó j készpénzrészesedése. S növeli az, egy-egy munkaegység értékét az I is, hogy jól gazdálkodnak a mun-| kaegységokkel. A tervezett 5211 munkaegységből június 1-ig csu­pán 1750-et használtak fel. A kulákbarátság méltó jutalma Eiler Frigyes — volt adófcl- ügyelő — múlt év novemberé­ben Fodor János vésztői kutak­nak 8237 forint adóhátraléká­ból önkényesen eltörölt 5397 fo­rintot. Mielőtt Eiler a töri 'st el­végezte, közölte Fodor kulákkal, hogy ezer forint ellenében haj­landó nagyobb összeget is törölni adótartozásából. A kulák a több- lettürlés után a kért ezer forintot kész örömmel oda is adta Eiler Frigyesnek. A nép államának ily- módon való becsapásáért, a szeg­halmi járásbíróság nem maradt adós. Eiler Frigyes volt adófel­ügyelőt egy évi és 8 hónapi, Fodor Jánas kulákot pedig egy évi és 3 hónapi börtönbüntetés­re ítélte. Legyen ez figyelmezte­tés az Eiler-félék számára. Az ünnepség többezer résztvexője feszült figyelemmel hallgatta a Magyar Föld Részvénytársaság egykori cselédeinek bátor kez­deményezéséről mondottakat. Képünk a megjelentek egv esonort- ját mutatja be. Az óváriak megbízottja J ott tartózkodik, felváltva hol az I egyiknél, hol a másiknál és be- j szélget velük. Balogh Á. István 4 holdas egyéni paraszt a beszél­getés után kijelentette: — Én minden feleslegemet át­adom az államnak... Majd ke­resek a gépnél... így is tett. Tizenhat mázsa 50 kiló búzája termett. A be­adáson felül 8 mázsa 25 kilót szállított szabadon a termény for­galmi raktárába. Egy másik óvári termelő — D. Szatmári István eleiben nem akart egyetérteni a begyűjtési megbízottal. — Miért szabják meg nekem, hogy mennyit adjak be a feles­legemből? — hango talta eg re. — Annyit adok, amennyit aka­rok! A hónap közepe táján tanács­ülésen beszélgettek a dobozi dol­gozó parasztok a Minisztertanács kenyérgabona szabad felvásárlá­sát szabályozó rendeletéről. Ami eddig vitatott volt, tisztázódott előttük. Igen ám, de csak azok előtt, akik ott megjelentek. Per­sze. a többiek sem maradtak ta­nácstalanságban. Hozzájuk is el­jut a rendelet helyes magyaráza­ta. Mégpedig úgy, hogy népne­velők keresik fel a község dol­gozó parasztjait. A felvilágosí­tásban a begyűjtés dolgozói van­nak az elsők között. A rendelet vitájáról különösen a községtől távolabb lévő óvári részről hiányoztak sokan. Nem csoda, ha az itt lakó dolgozó pa­rasztok jórésze nem ismerte he­lyesen a szabadfelvásárlási ren­deletét. A legtöbbje mástól hal­lotta s az ilyen magyarázatban sokszor benne volt a kulákok szította vélemény is. A környék begyűjtési megbí­zottja, Nagy Miklós csak nem­régen került beosztásába. Mun­kája közben, már a tanácsülés előtt is magyarázgatta az ott lakóknak: mit akar az állanáim­ért van szükség arra, hogy fel­vásárolja a felesleges búz.a egy’ részét. Ezekben a napokban még na­gyobb alkalma van arra, hogy a Minisztertanács intézkedéséről beszélgessen. Csépelnek az óvá­riak s a két közös szérűn na­ponként sokan összejönnek, ö is — Ha mindenki így gondol­kodna, mint István bátyám, ak­kor a spekulánsoknak továbbra Is jó lenne — mondta Nhgyi Miklós. — A búzát meg hozhat­nánk külföldről, bogy a váro­siaknak legyen elegendő kenye­re... a jó termés ellenére. A végén D. Szatmári István csak meggyőződött. S még örült is, hogy milyen jó árat kapott a szabadon átadott 5 mázsa 10 kiló búzáért. Nincs baj a rendelet végre­hajtásával sem Öváron, sem má­sutt a községben. S ebben Nagy Miklósnak, meg társainak is ré-

Next

/
Thumbnails
Contents